Elektrotechnika, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
ELEKTROTECHNIKA 1939. január 1 látott forgórészt egyszerűen körrel jelezzük. Ha a forgórészt ellenálláson keresztül fokozatosan rövidre zárjuk, akkor a gép fordulatra jön és képes a tengelyén mechanikai munkát teljesíteni. Eközben villamos szempontból pontosan úgy viselkedik, mintha nyugalomban lévő forgórész mellett a forgórész-kör ohmos ellenállását változtattuk volna. Miután szimmetrikus többfázisú gépek egyes fázisai egymás között egyenértékűek, az egész gép leírására elegendő egyetlen fázist szemügyre venni. Eszerint a kiindulásul választott s csuszamlással járó kétfázisú gép üzemének vizsgálatára az állórész és a nyugalomban lévő forgórész egy-egy transzformátorként szemben álló fázisát használjuk, amikor a forgórész-kör fázisonkénti ellenállását Bohmra kell választanunk, jelenti a forgórész-kör tényleges ellenállását fázisonként, s a forgórész tényleges csuszamlását a mezőhöz képest; s · 1 — —, 10 ahol a mező fordulatszáma, n a forgórész fordulatszáma. Az 1. ábra b) vázlatán a közölteket szemléltetjük. A kétfázisú gép egyik fázisát a szembenálló forgórész-fázissal külön kirajzoltuk és a forgórész-fázist a változó ohmos ellenállással terheltük. E kapcsolás áram- és feszültségviszonyai a kétfázisú gépével teljesen azonosak. B) Egyfázisú aszinkron motor.'' A kiindulásul választott kétfázisú motor egyik fázisát lekapcsoljuk a hálózatról és az így keletkezett egyfázisú gépet vizsgáljuk. Egyelőre nyitott forgórészt tételezzünk föl. A mező megszűnt körben forogni és csak a sinus törvény szerint változó egyfázisú mező maradt meg. Ez egyfázisú mezőt a forgómezők elmélete szerint fölbonthatjuk két félakkora legnagyobb értékkel ellenkező irányban körben forgó mezőösszetevőre, amelyeknek együttes eredő hatása ugyanaz, mint az egyfázisú mezőé. E felbontással egy csapásra visszavezettük az egyfázisú aszinkron motor működését a forgómezős gépek elvére. Ugyanis az állórészben keletkező képzelt forgómezők mindegyike a forgórésszel együtt egy-egy forgómezős gépet alkot, függetlenül attól, hogy a forgómező milyen módon jött létre. Ha ml azt képzeljük, hogy a forgómezőket külön gépeken lévő kétfázisú szimmetrikus gombolyítások gerjesztik, amelyek kétfázisú feszültségre vannak kapcsolva, akkor ezzel az egyfázisú gépet az összes tulajdonságaiban helyettesítő kaszkád-kapcsoláshoz jutunk. A 2. ábra a) és b) vázlatán fölrajzoltuk az egyfázisú gépet és az azt helyettesítő forgómezős gépkapcsolást. Látható módon az egyfázisú gépet helyettesítettük két kétfázisú sorbakapcsolt és közös tengelyre ékelt géppel, amelyekben a mezők forgásiránya ellenkező. A képzelt gépek fázisonkénti menetszáma és impedanciája szükségszerűen a fele az egyfázisú gép menetszámának, ill. impedanciájának. Az egyfázisú gép két kétfázisú gépre való felbontásának helyes voltát beláthatjuk, ha a két kétfázisú gépet ismét egy gépben egyesítve képzeljük. A vastagon rajzolt fázisoknak együttes hatása egyezik az egyfázisú gerjesztőgombolyítás hatásával, a vékonyan rajzolt fázisok egymás ellen dolgoznak, hatásuk megsemmisül, tehát, mintha ott sem lennének. Természetesen az egyfázisú gép teljesítménye a helyettesítő kaszkád vastagon rajzolt fázisainak teljesítményével lesz egyenlő. A két gép forgórésze mechanikailag össze van kapcsolva, ezért ha a kettős forgórész az első gép mezejének irányában s csuszamlással forog, akkor a második gép forgórésze a mező ellen fog 2 — s csuszamlással járni. A tényleges forgórészben az I. gépben /. s, a II. gépben pedig (2 — s).f periódusszámú áramok mértani összege fog folyni. A könnyebb kezelhetőség miatt itt is élünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy a kétfázisú gépeket egy-egy fázisukkal jellemezzük és a rövidre zárt forgórésszel való forgás helyett a nyugvó forgórészt változó ohmos ellenállással terheljük. A 2. ábra c) vázlatán látható módon az I. gép forgórész-körének ellenállása ilyen körülmények között s csuszamlásnál 1 , a II. gép forgórész-körének ellenállása pedig 1 12 lesz. A 2. ábra 2 2-5 c) vázlata alapján röviden levezetjük az egyfázisú motor néhány fontos üzemi sajátságát. 1) Nyitott forgórész-kör. i\ico Bármely fordulatnál a két gép üresen jár. Fél impedanciára fél feszültség jut, tehát az állórész-áram ugyanaz, mint a kétfázisú gépnél. 2) Rövidrezárt forgórész-kör, a gép áll, fól lévén, a képzelt gépek forgórész-körének ellenállása egymás között egyenlő. Fél rövidzárási impedanciára fél feszültség jut, tehát az egyfázisú motor rövidzárási árama egyenlő lesz a kiindulásul választott a) b) b) MAMW/VH — •'(Lwww\rc) •'s T? I I. II. 1 1 Ta 2 s 2 2 — i 1. ábra. 2. ábra.