Elektrotechnika, 1959 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7. szám

Elektrotechnika 52. évf. 1959. 7. sz. Kovács L.: Kétfázisú kalickás forgórészű aszinkron motorok 315 Kétfázisú kalickás forgórészű aszinkron motorok szimmetrikus indítási viszonyainak vizsgálata egyfázisú hálózaton KOVÁCS LÁSZLÓ okf. villamosmérnök Budapesti Műszaki Egyetem Különleges Villamosgépek és Automatika Tanszék 621.313.333.2.025.2­ 57.621.316.1.025.1 Az Elektrotechnika 1954. 12. számában megjelent„Három­fázisú aszinkron motorok indítása egyfázisú hálózatról kon­­denzátoros segédfázissal” című cikkben már vizsgáltuk a szimmetrikus indítási viszonyok biztosításának feltételeit. Jelen cikk kétfázisú felépítésű kalickás motorokat vizsgál és keresi azokat a műszaki adatokat, paramétereket (segédfázis impe­dancia, takaréktranszformátor áttétel, rövidzárási fázisszeg, menetszámviszony), amelyek biztosítják a legkedvezőbb indí­tási viszonyokat, tehát a motorban indításkor a szimmetrikus feszültség és áramviszonyok, tiszta körforgómező kialaku­lását. I. Szimmetrikus állórésztekercselésű kétfázisú motorok indítása segédfázissal Egyfázisú segédfázisos motor vizsgálatánál az egyszerűség kedvéért először szimmetrikus álló­­résztekercselést tételezünk fel, mely két egymásra merőleges mágneses tengelyű, azonos menetszámú és a kerület mentén ugyanolyan elrendezésű tekercsből áll. A továbbiakban olyan állórésztekercselésű gé­peket vizsgálunk, melyben harmadik harmonikus főmező nem alakulhat ki. Mivel a szimmetrikus felépítésű gépben levő két fázistekercs mágneses tengelye egymásra merőleges, így az álló motort még aszimmetrikus üzemviszonyok között is úgy tekinthetjük, mintha mindkét fázisában egy-egy olyan impedanciából állna, melyek nagysága egyenlő és melyek egymással kölcsönös induktív kapcsolatban nincsenek. A motor pozitív sorrendű impedanciája (Z1) az s szliphez, negatív sorrendű impedanciája (Z2) pe­dig a (2-s) szliphez tartozó impedancia. Álló mo­torra tehát s­ó­l, így Z1=Z2= Z1, vagyis a motor pozitív sorrendű impedanciája és negatív sorrendű impedanciája is egyenlő a motor rövid­zárási impedanciájával. A kétfázisú szimmetrikus összetevők módszerét használjuk vizsgálatainkban, mely szerint egy tetszőleges aszimmetrikus kétfázisú rendszer ha­tása helyettesíthető egy szimmetrikus pozitív sor­rendű­­— és egy szimmetrikus negatív sorrendű rendszer egyidejű hatásával. A pozitív sorrendű rendszer vektorai egyenlő nagyok, a pozitív matematikai forgásiránynak megfelelő vektorforgás esetén a—b sorrendben követik egymást és körbezárt fázisszögük 90°; a negatív sorrendű rendszer vektorai is 90°-os szöget zárnak be egymással és egyenlő nagyok, de b—a sorrendben követik egymást. Az l. ábrán a vizsgált segédfázisos motor álló­­résztekercselésének kapcsolási vázlatát láthatjuk. Ha az állórésztekercsek helyére a gép rövidzárási impedanciáját rajzolnánk, akkor a vizsgált gép­­helyettesítő kapcsolási vázlatát nyernénk. A továbbiakban, az indítási vizsgálatok során az ábrákon feltüntetett fázistekercsek minden kapcsolásban a gép rövidzárási fázisimpedanciáit jelentik. 2a. ábra. Pozitív sorrendű rendszer 26. ábra. Negatív sorrendű rendszer Ua és U& fázisfeszültségek, melyek általában egy aszimmetrikus feszültségrendszert alkotnak, he­lyettesíthetők a 2. ábrán feltüntetett két szimmet­rikus feszültségrendszerrel az alábbi összefüggé­seknek megfelelően: ua = Ui + U2, illetve la = Ij + I2, U6 = —­jUj+yUa, illetve I6 = *­/Ix + /I,, (l) másrészt a szimmetrikus összetevőkre érvényesek az alábbi összefüggések:­­J1 = I1Z1 és U2 = I2Z2. (2) Vizsgáljuk most már az 1. ábrán feltüntetett kapcsolású motor indulási viszonyait. A használt pozitív irányokat az ábrán nyíl mutatja. A főfázistekercs közvetlenül hálózatra van kap­csolva, ezért U,­­ U (3) 1. ábra.

Next