Élelmezési Dolgozó, 1949 (44. évfolyam, 4-16. szám)
1949-03-01 / 4. szám
tax V.tons* •• ,, A magyar szakszervezeti mozgalom fejlődését és szerveinek formáját hosszú időre meghatározó XVII. kongresszus nemcsak az ipari szervezés megvalósításában döntött, de egyben kimondotta az új üzemi szakszervezeti alapszervek kiépítését is. Az ipari szervezetre való áttérés az összes döntő iparágakban megtörtént és most napirendre kerül az alapszervek megválasztása, amelynek gyakorlatba vitele már meg is kezdődött. Márciusban lesznek megtartva az új üzemi bizottsági választások, amelyek lényegükben ,és formájukban eltérőek az eddigi választásoktól, mert az a szerv, amely ezeken a választásokon alakul ki, összetételében és funkciójában alapjában különbözik a régi üzemi bizottságoktól. JdtíL * 1 ltJ Vet, 1 U'MOl L 'iÜLel*U'UlAjIv azonban új munkamódszerekkel dolgozó új harci szervek kialakítását tették szükségessé, amelyeknek fő feladata már nem a tőkések elleni harc, hanem az, hogy mozgósítsanak a termelési csata érdekében és küzdjenek a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Ezek a harci szervek, az új üzemi bizottságok már a szocializmus építésének szervei. Megváltozott az üzemhez, a vezetéshez való viszonyuk oly mértékben, mint ahogy általában az egész dolgozó nép viszonya megváltozott a termeléshez és a népgazdasághoz. Nem csak a feladatok meghatározásában és végrehajtásában mutatkozik meg a változott helyzet, hanem a választás módjában is, amely kihangsúlyozza a dolgozók öntudatának nagy mértékű fejlődését, egy olyan szakszervezeti demokrácia biztosításával, amely két-három évvel ezelőtt, amikor a burzsoázia és a jobboldali szociáldemokraták egységfrontban álltak szemben a munkássággal, nem lett volna megvalósítható. A szakszervezeti demokrácia természetesen az eddiginél jóval nagyobb felelősséget jelent szervezett dolgozóink felé. Felveti a demokrácia alkalmazásának kérdését, hogy az a munkásosztály érdekében, a szocializmus építésének érdekében történjék és ezt azért kell külön kihangsúlyozni, mert a márciusi üzemi bizottsági választások hosszú időre eldöntik üzemeink szkszervezeti életét, eldöntik munkaversenyünk lendületét. Biztosak vagyunk abban, hogy a dolgozók négyéves politikai harci tapasztalatai indokolttá teszik ennek a széleskörű demokráciának alkalmazását, mert a mindennapi gyakorlaton keresztül is rájöhettek arra, hogy ez az ország már a dolgozók országává vált és népe előtt olyan fejlődés áll, amely a múltban elképzelhetetlen lett volna. Az új üzemi bizottsági választások komoly erőpróbái lesznek dolgozóink öntudatának és azok eredményein keresztül fogjuk tudni majd felmérni, mennyiben ismerték fel a dolgozók annak a fontosságát, hogy az üzemi bizottságba a leglelkesebb, legönfeláldozóbb, legjobb tagjait válasszák. Alkalmas lesz a választás arra is, hogy az új'kiu'.-rrk százai, ezrei kerüljenek felszínre és ugyanakkor eltűnjenek az üzemi élet éléről mindazok, akik korruptak, megalkuvók, osztályellenségek, vagy tehetetlenek voltak. El vagyunk készülve rá, hogy a demokratikus választás alkalmazása ítéletet fog mondani igen sok régi vezető felett, akik viszszaéltek a dolgozók bizalmával, akik minden ellenvéleményt elnyomtak,a káderek kifejlődését megakadályozták és mindezt azért, hogy saját pozíciójukat biztosítsák. Üzemeink dolgozói látják sok helyen a vezetés hiányosságait, de egyben ismerik is azokat, akik alkalmasak lesznek a jövőben arra, hogy érdekeiket képviseljék és a szocialista építést szolgálják. A választás egyben értékmérő is lesz a jó és a rossz szakszervezeti munka felett. Az üzemi bizottság dolgozóink fegyvere a további fejlődéshez és minden szervezett munkás arra gondoljon, hogy ezt a fegyvert a választások alatt __ kovácsolja élessé, megbízhatóvá. Első „„ V*-.,-1 -y r,zr-v- -■_L. - - *■ Ql 'gozók ilyen széleskörű szakszervezeti demokrácián keresztül élhetnek jogaikkal és alakíthatják ki azt az üzemi szervet, amely a jövőben összes üzemi problémájukkal foglalkozni fog. ■ Bűn és felelőtlenség a jövő kialakításának e fontos szakaszánál a közömbösség, nemtörődömség álláspontjára helyezkedni, nem élni a demokrácia fegyverével akkor, amikor a termelés és a szakszervezeti munka új harci szakasza megköveteli minden dolgozó közvetlen résztvételét. A Diósgyőri Vasgyár dolgozóinak versenyfelhívása megmozgatta az ország összes dolgozóit. A felhívás lelkes visszhangra talált és a verseny márc. 1-vel megindult. A verseny további lendületének biztosítása, fokozása, a dolgozók mozgósítása a szocialista építés érdekében megköveteli az üzem szervezett munkásságának egységes irányítását. Megköveteli a munkásság és a vállalatvezetőség érdekeinek koordinálását, anélkül, hogy a vezetés egyéni felelőssége csorbítva lenne. A szocialista építés és a magasabb termelékenységű ipar, politikailag és szakmailag képzett dolgozók tíz- és százezreit igényli. Pártunk éles harcot folytat a burzsoá ideológiai befolyás ellen a kultúrmunka és a sport területén is és ezt a harcot szintén az üzemi bizottságoknak kell vezetni. De az üzemi bizottságoknak kell kézbevenni az üzemi dolgozók szociális gondozását is és az üzemeket nemcsak a termelésre megfelelővé, hanem a dolgozók második otthonává kell változtatniuk. A munkásság bármelyik problémáját vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az üzemi bizottsági választás a dolgozók egyik legfontosabb kérdésévé vált, mert a most lerakott alapokra fogjuk építeni a jövő hatalmas épületét, fogjuk megteremteni azt az üzemi szakszervezeti életet, amely alapja a termelékenységnek, egy magasabbrendű kultúrának és egy magas termelékenységű, szocialista jellegű élelmezési iparnak. Most tehát első feladatunk jól megválasztani az üzemi bizottságokat, hogy a későbbiek folyamán teljes mértékben fel tudjuk őket használni a szervezett munkásság és a dolgozó magyar nép szolgálatában. Élelmezési ipari dolgozók! A legöntudatosabb, legharcosabb, legjobb dolgozókat válasszátok be az új üzemi bizottságokba! Írta: Kovács Imre XIIV. évfolyam 4. szám A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása a szocialista munkaversenyre Munkások, elvtársak, magyar dolgozok! Az első országos munkaverseny megindítása óta csaknem egy esztendő telt el Ezalatt népi demokráciánk újabb hatalmas eredményeket ért el. A dolgozók államának kezére jutottak a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek. Államosítottuk az iskolákat, felszámoltuk a reakciós, félfasiszta pártokat. Ártalmatlanná tettük a magyar reakció, az imperialisták veszedelmes ügynökét, Mindszenty Józsefet. Megteremtettük a munkásosztály egységét,, Magyar Dolgozók Pártját. Létrehoztuk az új Függetlenségi Népfrontot.indez egy-egy győzelmes állomása a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett demokratikus erők harcának. E győzelmek eredménye, hogy hazánkban a hatalom a magyar dolgozó népé, a magyar munkásosztályé lett. Államosított üzemeinket munkásigazgatók vezetik. A politikai és gazdasági élet irányító helyeire mind nagyobb számban kerülnek munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiségiek. Népi demokráciánk az első munkaverseny megindulása óta jelentős eredményeket ért el a szocialista építőmunkában. A hároméves terv első felének, valamint második öthónapos tervszakaszának előirányzatait nemcsak teljesítettük, hanem túlteljesítettük. A csepeli dolgozók kezdeményezésére megindult országos munkaversenymozgalom egyre jobban kiszélesedett. Dolgozóink" Pityre jobban felismerték a vér(Folytatás a 2. oldalon) Budapest, 1949 március 1 Éljen a dolgozó nők Világszövetsége!