Élelmezési Dolgozó, 1949 (44. évfolyam, 4-16. szám)

1949-03-01 / 4. szám

(Folytatás az 1. oldalról) seny igazi cé­ját. Ezt mutatta az élmunkások, újítók, észszerű­sí­tők mozgalma és a brigádmoz­­ga­lm. Az első országos munkaver­seny megindulása óta nagy vál­tozások történtek a dolgozóknak a munkához, a termeléshez való viszonyában. E munkásainkat, a termelésben kiv­áló eredményt elért dolgozóinkat egész népünk tiszteli, becsüli. Hazánkban a munka a tőkések számára vég­zett robotkő­r becsület és dicső­ség ügye lett, mert magunknak do­gozunk. Tervgazdaságunk a szocialista építőmunkában elért eredményeket munkásosztá­­lyunkn­k, dolgozó népünk áldo­zatkész munkájának és nem utolsósorban a munkaverseny­­mozgalomnak köszönheti. A hároméves terv végrehaj­tását két év és öt hónap alatt a pécsi bányászok kezde­ményezték, de ez a cél rövid idő alatt minden magyar dolgozó közös céljává lett. E cél elérése nemcsak dicső feladat, hanem munka, komoly kötelezettség is! Diósgyőr dolgozóinak verse­­ny­­fe­lhívása a feladat megvalósítá­sát szolgálja. A Szakszervezetek Országos Tanácsa örömmel és lelkesedéssel üdvözli a diósgyőri vasgyár dolgozóinak kezdemé­nyezését, amely elindította az új szocialista munkaversenyt. A diósgyőri vasgyár dolgo­zói felhívásukban kijelen­tik,­­felismertük a munkásosz­tály megváltozott, új viszonyát az államhatalomhoz, a termelő­­eszközökhöz, a munkához. Rá­­kosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép vezetője útmutatása nyomán megértettük, hogy népi demokrá­ciánk a proletárdiktatúra funk­cióit tölti be. Ezek közül a szo­cializmus építéséért folyó harc­ban legfontosabb a termelésnek és a munka termelékenységének á­landó fokozása, a szocialista munkaversenyek továbbfejlesz­tésével. Az a tény, hogy a ma­gyar munkásosztály, szövetség­ben a dolgozó parasztsággal és a néphez hű értelmiséggel, a hata­lom birtokosa és népi demokrá­ciánk vezető osztálya, nemcsak előnyöket és megnövekedett jo­gokat, hanem fokozott felelőssé­get és kötelezettséget is jelent.« A diósgyőri vasgyár dolgozói helyesen látják a jelen helyzetet, a jövő feladatait. Kezdeménye­zésüket követendő példaként ál­lítjuk országunk valamennyi dolgozója elé. Felhívjuk a gyárak, üzemek, irodák dolgozóit, a bizal­miak, a versenybizottságok, üze­mi bizottságok, az üzemek fele­lős vezetőit, a szakszervezetek összes szervezeteit, hogy köves­sék a diósgyőri vasgyár dolgo­zóinak példáját és minden ere­jükkel biztosítsák az új, szo­cialista munkaverseny győzel­mét. Csak a munkaverseny-moz­­galom továbbfejlesztésével való­­síthatjuk meg két év és öt hó­nap alatt a hároméves tervet és gyorsíthatjuk meg hazánkban a szocializmus építését. Előre, a mi nagy, dicső pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szocialista munka­­verseny sikeréért, a hároméves terv győzelmes befejezéséért. E­zen a szocializmust építő magyar munkásosztály! Élelmezési dolgozó ____________________________________________________ Mintaközség-avatás Mozsgón! Egy somogymegyei kisközségről vann szó, amely méltán lehetne’ példaképe a kö­zösségi egységnek, legyen az város, falu, gyár, üzem vagy műhely. Kell arról a kol­lektív egységről és szocialista szellemről írni, amit ott láttunk, mert meggyőzőt bennünket arról, hogy a marxi, lenini, sztálini elmélet eljutott a legkisebb faluba is és a dolgozó parasztság többsége ma­gáévá tette azt. Mozsgó munaközség dogozó paraszt­sága példa részünkre, városi dolgozókra,­ mert nem teszik őket elbizakodot­t a ki­magasló termelési eredmények, hanem szerényen, magu­k bízóan­ fogadják a­ ter­melési verseny folytatását. Kettős ünnep volt Mozs­gón, mert amikor a község volt Mozsgón, mert amikor minta­községgé avatták, ugyan­­kor m­­ a­­gazdákat tüntettek ki ötöt jelvény­­nyel, oklevéllel és 500—5­0 forinttal, hármat pedig oklevéllel és 400—100 forinttal. Ami itt különösképpen példa­adó a város dolgozói részére, az az a kol­lektív öröm és lelkesedés, ami a község apraia-nagyia részéről meghoüvámlít, ki­egészítve azzal, hogy nem­­ volt s­uttogás, írigykedés az érdemet illetően, mert min­denki tudta, hogy ők is részesei ennek a kitüntetésnek. A vány, illetve az üzemek női dolgozói részeire pedig kettőzött példa kel, hogy legyen az, hogy az őt jelvénnyel, oklevél­­lel és pénzzel kitüntetett közül három nő­nek tűzték mellére a mentagazda jelvényt, ami azt bizonyítja, hogy a falu dolgozó női a mun­kában, termelésben bizonyítják be egyenjogúságukat a férfi dolgozókkal szemben. . . Megható volt az ünnepélynek az a tee­nece, amikor az ünnepi beszédek és a Tej­mari Nemzeti Vállalat vándorzászlójának átadása után a három kitüntetett minta­­gazdanő átadta a város küldöttének az életet és a munkás-paraszt szövetséget jel­képező kenyeret, kalácsot és bort. Azt látjuk, hogy Mozsgó mintaköz­­ség dolgozó parasztjai szerények és ez így is van, elvtársak, mert semmi más kérésük nincs, mint a­z, hogy a villanyt vezessék be a községire. Mozsgó minta­­község dolgozó parasztjai petróleum vilá­gítás mellett fe­jlosztik a kultúrát, rendez­nek vitaest­éket, terjesztik a szocklista eszméket, petraeumvitáigítás mellett vi­tatják meg a szövetkezeti kérdéseket és fektetek­be az 1949 évi termelési tervet. Meg kell, hogy em­ékezzünk a község pártvezetőségeiről, a titkár elvtársról, azonkívül a község fő­jegyző­jéről, az igaz­­­ga­tó-tan­tóról, a tanítónőre­ és a község tisztviselőiről, akik valóban szellemi ve­zetői, irányítói, tanítói a község dolgozó parasztjainak és százszázalékos nevelő­­munkát végeznek. Elvtársak! Ez a szellem kell, hogy át­hasson minden dolgozót, úgy a városban, mint a falun, hogy minél előbb elérhes­sünk végső célunkhoz, a szociazmushoz! A­ szerkesztőség megjegyzése: Fenti cikkből is láthatják az El­vtársak, hogy mint kapcsolódik össze a szocialista termelésben a falu és a város dolgozója. Különös jelentőségge bír­­ ez a mi ipa­runkban, amelynek termelési lehetőségeit nyersanyag form­á­jában a falu, illetve a parasztság szolgáltat­ja. Szükséges tehát, hogy az üzemek dolgozói is megértsék e két nagy dolgozó réteg szoros egymásra­utaltságát. Sajtónkról - szaklapunkról S­zabad országok szabad népeinek kultúr­fokát, szabadságát, felvilágo­­sultságát, haladottságát, sajtójának fejlettségét elterjedtsége■ olvasott­sága tükrözi vissza a leghűsér­ge­sebben. Nem lehet most célunk a kérdés mélyebb boncolgatásába merülni, de meg kell állagítítnunk, hogy IMH-as törekvéseink és szerte a világ sza­badságért küzdő nemzeteinek céljai között is főhelyet foglalt el a szabad sajtó megvalósításáért foly­tatott küzdelem. A sajtó azonban fegyver is és így kétszeres okunk van azt szilárdan és­ biztosan kézben tartani, mert a fegyver mindig annyit ér, mint amennyire annak tulajdonosa hasz­nálja, használni tudja! A múltból mesttanulhattuk a leckét, hogy a sajtó fegyvere mindenkor jó és en­gedelmes eszköze volt a k Izsák már nyolci kapitalista rendszernek. Egy okkal több tehát, hogy a fegyver most végre visszafelé süljön el és azokat sújtsa, ezreik nemcsak éltek, hanem főleg és legfőképen vissza­éltek vele. Külön meg kell emlékeznünk azonban ezúttal szaksajtónk — az Élelmezési Dolgozó — helyzetéről is. E lapot a S­akszervezet áldozatos munkával és igen nagy anyagi ter­hek visel­ésével szerkeszti és juttatja el a dolgozókhoz. És mégis igen sok esetben azt kel tapasztalnunk, hogy a dolgozók nem becsülik, nem olvassák, sőt nem egy esetben azt is hallottuk, hona egyáltalában nem is tudnak létezéséről! Az üzemek­ben igen gyakran csak leteszik az új szígkötegeket az Ü. B., vagy a szakszervezeti iroda helyiségébe, s aki akar, az visz belőle, aki nem, az otthagyja! Változtatni kell ezen a helyzeten és komoly formában kell ezeket a változtatásokat végrehajtani. Sem­­miképpen sem vehetjük tudomásul azt, hogy a munkásosztály egyik ha­talmas ütőfegyvere, szaksajtója, a sarokban rozsdásodjál­, porosodjék. Tudatosítani kell és tudatosítani is fogjuk dolgozóinkkal, hogy éljenek e fegyverrel. Szorosabb kapcsolatot fogunk teremteni lapunk és a dol­gozók között. Nemcsak azt akarjuk, hogy lapunk a Szakszervezet szó­csöve legyen hanem azt is, hogy a dolgozók felől, a termelés vonaláról is jöjjenek hírek, értesülések, ame­­lyeket jól ki lehet értékelni és kellő­képpen fel lehet használni. Ki fog­juk építeni az üzemi sajtófelelős és munkáslevelező hálózatot és szoro­san összedolgozva, érdekessé, vál­tozatossá fogjuk lovunkat varázsol­ni. Ehhez a varázslathoz azonban a dolgozók legteljesebb támogatására is szükségünk van és számítunk is rá és csak ezen az úton-módon tud­juk majd elérni, hogy az »Élelmezési Dolgozó« valóban az élelmezési dol­gozók kedvelt, szeretett és várt saj­tója legyen. Tanulási versenyben a munkabrigádok Nagyszerű kezdeményezést indí­tottak e­l a Schmidt és Császár Ma­lom brigádjai, am­kor tanulási ver­senyre hívták­­ a Hungá­m Malom és a Gizella Malm brigádjait. A verseny abból áll, hogy a brigád t­egjai a munka befejezése után sze­mináriumon vesznek részt Amelyen a társadalom fejlődése, a­ munkás­mozgalom kialakulása, a szakszerve­zeti mozgalom fejlődése és megvál­tozott szerepe a népi demokráciában, népi demokráciánk és a szocializmus építésének kérdésé­t ismerik meg. A versenyt az a brigád nyeri meg, amelynek tagjai a szemináriumon a legjobb előmenetelt tanúsítják és a legpontosabban je­lennek meg azon. A szocializmust termelés növelésével és tanulással építjük A versenyben álló brigádok kegye­sen felismerték azt, hogy nem elég a szocializmust csak munkával épí­teni de szükség van arra is, hogy a szocializmus építőinek rohamcsapa­­tai, a munkabrigádok, önmaguk po­­l­tikai képzettségét is állandóan fej­lesszék, hogy ezzel az rfj társadalmi rend, a szocia’izmus újtípusú embe­reivé va’jártak. Sz­akszerve­rü­­nk Oktatási T'r-k'r­­sága rés­é’öt örömmé' üdvözöljük a versenyben á'lló br'gádokat és ugyanolyan jó eredmények eléré­­sét kívánjuk részükre a tanulás­ban is, mint amilyent a munkában V 'tu UU1£. A béke és biztonság őre a SZTÁLIN vezetése alatt álló dicsőséges Szövet Hadsereg Éljen a Szovjetunió 31 éves dicsőséges Vörös Hadserege Újítók és almunkások értekezlete a ma­omiparban A napokban tartották meg a fő­város­i malomipari él- és kiváló munkások nagy, közös értekezletü­ket, a Gizella Gőzmalom Újítók és Élmun­kások Körében. Pokk Vilmos elvtárs elnöki meg­­nyitója után rátértek a benyújtott újítások megvitatására. _A legérdekesebb Siklósi Gyula főmolnár elgondolása, amely a malmokban alapvető módon meg­változtatná a gépi berendezések mai rendszerét. Ennek lél­lege az, hogy a rázószitók működésbe állí­tásához feleslegessé válnának a csapágyak és a tengely-meghajtó szíjak. A szitát elektromágneses ké­szülék felszerelésével kívánja mű­ködésbe hozni, olyképpen, hogy a megszakításokkal működő mágnes magához ránt­ja a szitát és az áram megszakadásaikor egy rugó a szitát visszahozza eredeti helyzetébe. Az ismertetés után szinte baráti beszélgetés formájában vitatják meg az egyes felmerült szakk­érdé­s­seket, különféle szempontokból ki­egészítve egyéni meglátásokkal. Végül elhatározták a találmány kísérleti alkalmazását. Az ülés folyamán beszámoltak a Polgári Serfőzőnél tett látogatás­ról és megáll­an­í­tot­ták, hogy igen has­onlóiy és szép dolgokat láttá­k. Különösen az újítók és élmunká­sok körének megalkotása ragadta meg figyelmüket. Az értekezlet ezután az , egyes munkahelyeken tapasztalt hiányok ki ér­éket leérő térít rá. A sok érdekes és hasznos felszó­lalás után Petróczy Kálmán (Gi­zella) újító felelős felolvasta ta­nulmányát a malmok fizikai ési szellemi dolgozóinak viszonyáról. Megállapította, h­o­gy a felszabadu­lás óta a két dolgozó réteg között ideológiai téren is hatalmas köze­ledés történt a szocialista ország­­ép­ítés javára. Végezetül megállapították, hogy az ilyen és ehhez has­on­ló ülések és értekezletek nagymértékben viszik előre a szocializmus építő munká­ját. Ennek minél sikeresebbé­ téte­lére alakultak meg tulajdonképpen az újítók és élmunkások körei. MegHÍVÓ A Malomipari Dolgozók Termelő és Értékesítő Szövetkezete 1949. évi március 20-án 9 órakor Budapesten, Bajzi­r utca 19. szám­ú­ emeleti nagy­termében rendes közgyűlést tart. Az igazgatóság felhívja a szövet­kezet tagjait, hogy az évi rendes közgyűlésen pontosan megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság évi jelentése­ 2. Felügyelőbizottságnak az évi mérleg- és eredménykimutatásra vonatkozó jelentése. 3. Az évi mérleg- és eredmény­kimutatás jóváhagyása-4. Határozathozatal a felesleg fel­­osztásáról. 5. Az igazgatóság és felügyelő­­bizottság felmentése. 6. Az igazgatóság és felügyelő­­bizottság felmentése. 7. Indítványok. Az üzletév mérlegét és az ered­­ménykimutatást, az igazgatóság évi jelentését és a felügyelőbizottság­nak a mérlegre és az eredmény­­kimutatásra vonatkozó jelentését az 1949­ évi március hó 10. napjától a közgyűlés napjáig a szövetkezet központi irodájában (Budapest, I­,­­ Soroksári­ út 44. sz. fdszt.) naponta reggel 8 órától délután 4 óráig le­het megtekinteni. A közgyűlés akkor határozatké­pes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. Szavazni személyesen vagy meg­hatalmazott útján lehet. Meghatal­­mazotti csak szövetkezeti tag lehet* Egy tag csak újrv tagot képvisel­het A képviseletre írásbelit meg* ha tabu­ázást kell kiállítani, melyet két szövetkezeti taggal, mint ta­nu­­val, alá kell! Íratni. Budapest, 1949 február hó 22. Az igazgatóság.

Next