Élelmezési Dolgozó, 1959 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1959-07-01 / 7. szám
Milyen gondokkal, nehézségekkel küzd egy új SZB-titkár Mátravölgyi Józsefné, a Budapesti Csokoládégyár SZB-titkára válaszol A választások után a szakszervezeti aktiívák már mindenütt munkához láttak. Tennivaló az van bőven, csak győzzék energiával, lelkesedéssel, idővel. A munkások ügyes bajos dolgainak intézése, a munkásvédelem fokozása, a szakszervezeti politikai nevelőmunka, a kongresszusi verseny szervezése stb. mind-mind egy-egy láncszem a szakszervezeti mozgalomban. Ezeket a láncszemeket kell napról napra összekapcsolni, erősíteni a szakszervezeti vezetőknek, aktivistáknak. Az újjáválasztott régi vezetőknek könynyebb a dolguk, hiszen ők az évek hosszú során megtanulták — s az újjáválasztásuk azt igazolja, hogy jó tanulták meg —, hogyan kell a munkások ügyeit intézniük, képviselniük. Az új vezetőknek viszont annál több kezdeti nehézséggel, gonddal kell megbirkózniok. Ezekről beszélgettünk a közelmúltban Mátravölgyi Józsefné elvtársnővel, akit a Budapesti Csokoládégyár munkásai választottak a szakszervezeti bizottság élére. — Hogyan osztja be munkáját, hogy a szerteágazó szakszervezeti feladatot mindegyikére jusson ideje? — Ez még csak most van kialakulóban. De én azt tartom, a kapkodás semmiféleképpen sem jó dolog. Ha valamihez hozzáfogok, azt szeretem végigcsinálni. Persze, akad, amikor előtérbe kerül a mozgalom egyik, vagy másik fő feladata, ilyenkor helyes erre összpontosítani a munkát. Most pl. a kongresszusi verseny szervezése, az üdültetés lebonyolítása került előtérbe. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy más szakszervezeti feladatokkal nem foglalkozunk. Mindezeken kívül kell,hogy idő jusson a szakszervezeti aktivisták és a munkások ügyes-bajos dolgainak intézésére is. Ezek sohasem kerülhetnek háttérbe. — A választások óta gyakran keresik fel az SZB-t az aktivisták és a munkások problémáikkal, kéréseikkel? — Ha valamilyen dologban felkeresnek, vagy az üzemben mondják el azokat, feljegyzem egy kis füzetbe. A jegyzetekkel már két füzet betelt e néhány hét alatt. Gondolom, ez eléggé érzékelteti, milyen sok ügyben kell véleményt mondanunk, döntenünk, segítenünk, intézkednünk. Hogy milyen dolgokkal fordulnak hozzánk? Ezt nehéz lenne felsorolni. Összességükben felölelik a társadalmi, az üzemi és a családi élet területeit. — Egyedül nyilván nem képes ezeket érdemben elintézni. Vannak segítőtársai? — Magam is látom, egyedül nem sokra mennék. Ezért sürgetem, hogy a reszortbizottságokat minél előbb útbaigazítsuk, feladattal bízzuk meg. A reszortbizottságoknak fontos megbízatásuk van. S ha ezt jól látják el, úgy a szakszervezeti bizottságra már kevesebb panasz, probléma jut el, nekem is több időm jut más fontos dolgokra. Az új választáson 53 bizalmit választottak. Ők is nagyon sokat tudnak segíteni. A régi tapasztalt bizalmiak már mindenütt munkához fogtak. Az újak azonban egy kicsit bátortalanok, talán azért, mert nem tudják, mit hogyan kell tenniük. Biztosra veszem, hogy egy kis biztatás, oktatás után ők is eredményesen segítik majd az SZB-t. — A gazdasági vezetőkkel miképpen alakul kapcsolatuk? — Főleg az alsó gazdasági vezetőkkel formálódik kapcsolatunk igen egészségesen. A kongresszusi verseny sikereinek fokozása közös érdekünk s így érthető, hogy ezen a téren máris igen jó együttműködést alakítottunk ki. A három legnagyobb üzemrészben a gazdasági vezetőkkel, szakszervezeti aktivistákkal és kiváló munkásokkal közösen beszéltük meg a további versengés céljait, feltételeit. Művezetőink nagy része hetenként értékeli a versenyt. Ez segíti az aktivistákat és a szakszervezeti bizottságot is, hogy figyelemmel kísérhessék az elért eredményeket, és az esetleges hibákat. (Később, amikor az üzemben jártunk, a hangos bemondó éppen a verseny eredményeit adta hírül, s köszöntötte a legjobb eredményt elért munkásokat.) A felső gazdasági vezetőkkel még nem ültünk le megbeszélni közös dolgainkat. De rövidesen sor kerül erre is, mert mi máris érezzük ennek hiányát.. — A szakszervezeti bizottság tagjai milyen segítséget nyújtanak munkájához? — Nem szégyellem bevallani. A szakszervezeti munkában sok olyan dolog van, amihez nem értek, hiszen ez a munka számomra teljesen új. Úgy gondolom, ilyenkor legtanácsosabb azokhoz fordulni, akik értik a szakszervezeti munka minden csínját, mert hosszú évekig ezt csinálták. Én is ezt teszem. Ebben nagy segítségemre van Deák elvtársnő, régi szakszervezeti elnök. Bármilyen kérdéssel fordulok hozzá, ő szívesen megmagyaráz mindent, útbaigazít, tanáccsal lát el. (Deák elvtársnőt mi is felkerestük új munkahelyén az üzemben. Teendőit nagyon szorgalmasan látja el, mert mint mondotta, nagyon szereti azt a munkát, amivel megbízták. Természetes, a szakszervezeti bizottságnak, és az új szakszervezeti titkárnak továbbra is hű segítőtársa marad. — Sokat tanulhatok Kopper Jenő elvtárstól, a szakszervezeti bizottság elnökétől is — folytatja Mátravölgyi elvtársnő. Ő már 15 éves szakszervezeti aktivista, s gazdag tapasztalatát szívesen elmondja, a mindennapi munkában hasznosítja. A szakszervezeti bizottságban azonban vannak néhányan, akiktől sokkal több segítséget várok. Főleg azoktól, akiknek lehetőségük volt arra, hogy szakszervezeti iskolán tanuljanak. Igen fontosnak tartom — s ez nekem még most egy külön munkát is jelent —, hogy a szakszervezeti határozatokat, fontosabb rendeleteket, a vállalati ügyrendet és az üzemi tanács munkájával kapcsolatos kérdéseket alaposan áttanulmányozzam. Ezek ismerete nélkül szinte lehetetlen dolgozni. Sz. Gy. Javult a szociális összetétel - Kulturáltabb lett az élet Mutasd a tagkönyved, megmondom ki vagy Látogatás az üdülőkben — Milyen időd volt? Hogy érezted magad?... Jó volt a koszt?... Hogy pihentél, szórakoztál? ... Ugye ismerős kérdések? Igen, az üdülésből hazatérőknek immár 10 esztendeje, hágy ilyen és hasonló kérdések tucatjaira kell válaszolniuk. S ők készséggel mesélnek — és évről évre egyre többen és többet mesélhetnek — a gondtalanul eltelt két hét eseményeiről. Mi is ezekre a kérdés szakszervezeti üdültetés 10 éves évfordulóját mindenütt méltóképpen az üdültetés színvonalának, kulturáltságának növelésével ünnepük. S még egy igen örvendetes jelenségről adhatunk hírt. A munkások javára javult az üdültetésben részt vevők aránya. Ez évben — az eddigi tapasztalatok szerint ■— sok munkás jut el a Balaton partjára, a hegyvidékre, a melegvízi gyógyüdülőkbe. Közülük is nagyon sokan vannak, akik először, vagy másodszor üdülnek. A Budapesti Sertésvágóhíd siófoki üdülőjében a következő egyik ilyen dolog az, hogy lényegesen csökkent az úgynevezett üdülési törzsgárda. Ez évben már kevesebb azoknak a száma, akik évről évre tekre és még sok másra akartunk választ kapni, amikor végigjártuk vállalataink üdülőit a Balaton partján. Ami a megszokott, sablonos kérdéseket illeti, azokra röviden így válaszolhatunk: Az üdülővendégek nagy többsége igen jól érzi magát. Erre alapot ad a jó idő, a kellemes, barátságos környezet és az a sokoldalú és fokozott gondoskodás, amellyel az üdülőszemélyzet még kellemesebbé teszi az üdülést.zeket mutatja a statisztika: összlétszám 38, ebből fizikai munkás 26, adminisztratív 9, műszaki 2, családtag 1. A Budapesti Marhavágóhíd hévízi üdülőjében a 64 üdülővendég közül 49 fizikai munkás. Mindez arra vall, hogy szakszervezeti bizottságaink és aktivistáink nagy része — sajnos még nem valamennyi, mint azt később a hibáknál látni is fogjuk — igen lelkiismeretesen szervezik az üdültetést, körültekintően, gondosan választják ki azokat, akik legjobban érdemesek a jutalomüdülésre. Ezzel máris sok hibát küszöböltek ki, kedvezményesen üdülnek. De azért még mindig vannak. Erről nemcsak a tagsági könyvek bejegyzései, hanem az üdülésben részt vevők szociális összetétele is árulkodik. Az elmúlt években több hivatali és adminisztratív dolgozó üdült, mint amit az üdülési szabályzat megenged, nagyrészt ők alkották az üdülési törzsgárdát is. Nám csak néhány példát említsünk: Vécsei Gyula MÁV-főintéző a tagsági könyv bejegyzése szerint 8-szor, Kerényi Jánosné tisztviselőnő 7-szer üdült egymás után. Hasonló esetekkel találkoztunk a hévízi üdülőben is. Kiss Irén tisztviselőnő a Bélivári V. dolgozója ötödször üdül Hévizen, két alkalommal pedig Balatonfüreden. Törőcsik István a Szolnoki Cukorgyár művezetője a hatodik szabadságát tölti már Hévizen. Nem vonjuk kétségbe,, hogy egészségi célok vezérelték őket, amikor idekértek beutalást. Ám tudott dolog, hogy a mi iparunk néhány ágában igen sok a reumatikus megbetegedés és többen már évek óta várnak arra, hogy a meleg vízi üdülőhelyekre eljussanak. Ezért igazságtalannak tartjuk — még ha ez bizonyos mértékig indokolt is —, hogy egyesek évről évre kedvezméényesen juthatnak el a gyógyüdülőkbe, míg mások pontosan emiatt maradnak le. Tévedés ne essék, nem a műszakiak és az adminisztratívok jogos üdülése ellen szólunk, amikor azt kérjük és várjuk, hogy szakszervezeti bizottságaink minél több munkást küldjenek el üdülni, de ha igaz az, hogy a mi szakmánkban lényegesen több a fizikai munkás, mint a más alkalmazott, akkor feltétlenül igazságos az a rendelkezés, hogy az üdülőkbe is több munkásnak kell eljutni. Mert vajon ki állíthatná azt igazságosnak, hogy a Rákospalotai Növényolajipari V. siófoki üdülőjében a 69 vendég közül mindössze 29 a munkás. Amikor tehát szakszervezeti bizottságaink nem szereznek érvényt az üdülési szabályzatnak, akkor a munkásokat rövidítik meg, az ő érdekeik ellen cselekszenek. Árulkodó tagsági könyvek A kisebb-nagyobb hibákat, amelyek zavarják az üdültetés lebonyolítását és sokszor az üdülővendégek nyugalmát is, hosszan sorolhatnánk. Az üdülőben sok minden kiderül, az is pl. hogy Horváth György, a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat állatorvosának szakszervezeti könyvében 7 hónap elmaradás van; az, hogy dr. Diósi Géza az üdülés előtt vadonatúj tagsági könyvet kapott, amelyben egyetlenegy tagsági bélyeg sincs (bár nem hozzánk tartozik, de az üdülési jegyet mi adtuk ki és a mi üdülőnkbe is került, így tehát felelősségünk nem csökken). Sötétormos Mária a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozója még csak 10 hónapja tagja a szakszervezetnek, mégis üdül. Várhatott volna még két hónapig. Több olyan esettel tajékoztunk, hogy nem dolgozó családtag üdült a fő idévben a szakszervezeti központ engedélye nélkül. Az ilyen és hasonló esetek, jogtalan beutalások sok bonyodalomra adnak okot. ^ „Majd a gondnok § elintézi“ § § Szakszervezeti bizottságaink? felelőtlenül küldenek néha házaspárokat is nem házaspá- ri beutalókkal. Ilyenkor as-u tán az üdülőgondnokok törhe-c tik a fejüket, hogyan is old-* ják meg a problémát. A Kalocsai Paprikafeldolgo-zó V. szakszervezeti bizott- K sága is igen kellemetlen hely- zetbe hozott egy fiatalas-* szonyt, akit 3 éves kisfiá- val azzal indított útnak Rákospalotai Növényolajipa c K V. siófoki üdülőjébe „mén-* jen csak nyugodtan, majd a gondnok elintézi, hogy kisfiával együtt üdülhet”. A gond-a nők nem intézte, mert nem is intézhette el. A fiatalasszon-’y nak magánháznál kellett fi-§ zetnie a gyermeke után, koszt-K ját „megosztani kisfiával. Azt ilyen nyaralást nem lehet S üdülésnek nevezni. S ezzel a § szakszervezeti bizottság nem-§ hogy használt, éppen ellenke-szőleg: ártott. S Néhány szót az üdülővendé- § gekről: az üdülőszemélyzet § csaknem mindenütt elismererően beszélt a vendégekről.* igaz, itt is van kivétel, van § nak, akik nem becsülik meg§ azt, amit kapnak. A parkettás § szobában mosnak, sáros, vagy § poros cipővel az ágyra f.k.zernek. Letörik a mosdót. De minek is soroljuk tovább. Is- Smerjük mi is az ilyen vendé- _ geket, találkoztunk velük. § Rájuk, sajnos nem mondhat- juk: kulturális környezetben, kultúráltan élnek. Pedig ide illene. • SZOLLÁR GYÖRGY 2 Az idén több munkás jut el az üdülőkbe A törzsgárda szűkül, de még létezik Hasznois tapasztalatcsere Dr. Marius Kocot, a wrclavi Állatorvosi Főiskola élelmiszeripari higiénés tanszékének adjunktusa négy hetet töltött hazánkban. Ez idő alatt az élelmiszeripar egészségügyi ellenőrzésének és higiénikus helyzetének vizsgálatával foglalkozott . Tapasztalatairól az ÉDOSZ- központ székházában 1959. június 30-án számolt be a szakemberekből álló meghívott hallgatóság előtt. Előadásában ismertette a lengyelországi és magyarországi élelmiszeripar helyzetének összehasonlító adatait. Megítélés szerint a húsipar egységes ellenőrzése Lengyelországban jobban kiépített, mint nálunk. Nagyobb számú az ellenőrzéseket végző állatorvosi személyzet, akik a levágott állatok egészségügyi ellenőrzését végzik, sokkal többet foglalkoznak a trichinózis ellenőrzésével is, mint nálunk. Vágóhídjaik gépesítése is előrehaladottabb a miénknél. Tejiparunk viszont felülmúlja a lengyelországit. Ezt elsősorban a magyar tejipar hagyományainak és a jól képzett szakmai kádereknek tulajdonítja. A miénkhez hasonló tejipari technikum Lengyelországban nincs. Az előadás és a hozzászólások élénken tanúsították: a tapasztalatok és vélemények kicserélése komoly mértékben hozzájárul az ipar egészségügyi vonatkozásainak fejlődéséhez. Rendkívüli hasznos lenne, ha a kapcsolat a továbbiakban is megmaradna és a közös érdeklődéssel kísért kérdések tárgyalására máskor is lehetőség lenne. Dr. Gáspár Béla Már korábban kellett volna... A Győr megyei Területi Bizottságunk az ipari tanulók helyzetét vizsgálta a Kapuvári Vágóhídon. A vizsgálat alkalmával a 21 tanulóból csak hatot-hatot talált az üzemben. Keresték a hiányzó tizenötöt. A bentlévők ugyan félve, de elmondták, hogy azok most pihennek, mert az éjszaka dolgoztak. Ugyanis baconszállítás volt, túlórázni kellett, s ez alól náluk az ipari tanulók sem mentesek. De megszokták ők már ezt, hiszen hetenként előfordul. S ezután szóvá tették a többi furcsaságot is. Például, hogy őket segédmunkára, edények tisztogatására, ideoda cipekedésre stb. használják. Ha szakmunkán akarnak dolgozni, pl. csontozni, munkaidő után bentmaradhatnak és akkor ezt is szabad csinálni. Az ipari tanulók munkaruhája nem megfelelő, a cipekedéstől vállukon, mellükön szakadozott, felülfoltozott. Ezek után nem meglepő, hogy a harmadik évet végző tanulók a vizsgán elméleti anyagból jól megállják a helyüket, gyakorlati vizsgánál viszont szükség volt a vizsgabizottság némi kis jóindulatára, hogy átengedje őket. S az új segédeket a brigádok tagjai most nem szívesen fogadják maguk közé. Helyes, hogy a TB ülésének napirendjére tűzte a törvénysértő dolgozókat és felelősségre vonta a mulasztókat. Miért kapott kevesebb fizetést Haaz Henrikné A közelmúltban a dolgozók munkabér besorolását ellenőriztük a Paksi Sütőipari Vállalatnál. Kitűnt, hogy Haaz Henrikné takarítónő munkabérét havi 750 forintban állapították meg, amely eltér az érvényben lévő rendelkezésektől. Ugyanis az élelmezésügyi miniszter 42/19577. számú utasítás előírja, hogy a takarítónők besorolása 800— 900 forintig terjedhet. Ha az elvtársnő tudva erről, többször kifogásolta a vállalat eljárását, de hasztalan. — Vajon miért nem rendezték a besorolást? — kérdeztük a vállalat igazgatóját, Juhász elvtársat és Mészáros Ferenc, né bérelszámolót. Amazok vállat vontak. Az igazgató elvtárs azzal magyarázkodott, hogy ő még csak egy éve van a vállalatnál! A munkaügyis hallgatásából pedig arra következtettünk: nem vett annyi fáradságot, hogy a besorolásnál kapcsolatos rendeletet alaposan áttanulmányozza. Haaz Henrikné most már az utasításnak megfelelően kapja fizetését. A vállalatnak — mivel a dolgozót törvénytelenül megkárosította — a rendelet hatálybalépésének az időpontjáig visszamenőlegesen meg kell fizetni, a törvénytelen és a jelenlegi besorolás közötti különbözetet. Az eset tanulságul szolgálhat. Nemcsak a Paksi Sütőipari Vállalat vezetőinek... Sz A. Üzemi balesetbiztosítás Az üzemi balesetbiztosítás kifejezetten szociális juttatás, hasonló ahhoz a sok egyéb szolgáltatáshoz, amelyet népi demokratikus államnak a dolgozóknak nyújt. Az üzemi balesetbiztosítás ugyanis nem „üzlet". A felszabadulás előtt a kapitalista biztosító csak igen ritka esetben és akkor is csak felemelt díjtételek mellett foglalkoztak ilyen fajta biztosí tások kötésével. Az Állami Biztosítót viszont azért hívta életre a munkáshatalom, mert ezzel is a dolgozók érdekeit kívánta szolgálni. Milyen esetekre nyújt fedezetet az üzemi balesetbiztosítás? Térítésben részesül a biztosított balesetből eredő halál, maradandó rokkantság és múlékony munkaképtelenség esetén 25 000 Ft, részleges rokkantság esetén pedig a 25 000 Ft megfelelő hányada kerül kifizetésre. Ezen kívül minden alkalommal 400 Ft térítés jár, ha a dolgozót a baleset következtében csonttörés vagy repedés érte, vagy egyéb baleseti sérülésből kifolyólag legalább 23 napig táppénzes állományban volt. Persze mindez nem csak üzemi baleset esetén jár. A biztosítás bármikor, bárhol, tehát otthon, utcán, sport vagy kirándulás stb. közben előforduló balesetre egyaránt érvényes. A balesetbiztosítás szolgáltatásai teljesen függetlenek az SZTK szolgáltatásoktól. A biztosítás díja havonta 4 Ft, egyes veszélyesebb iparágak esetén 8 Ft. A szakszervezet és a munkavédelmi szervek fontos feladata, hogy mindent megtegyenek a balesetek megelőzésére. A bajbajutottakon azonban segíteni kell. A balesetbiztosítás a legnehezebb napok idején siet a dolgozó segítségére. Ezért helyes, ha az üzemi balesetbiztosítást elterjesztjük. Fogadónapok Szakszervezetünk Központi Vezetősége Elnökségének tagjai a következő üzemekben tartanak fogadónapot júliusban: Anderkó Zoltán, Újpesti Húsipari Vállalat. Bertalan István, Budapesti Dohányér■ tékesítő Vállalat. Böjti Andor, ■ Élelmiszeripari Kutató Intézet, > Bokor János, Karcagi Sütőipari V. Csanádi József, Kaposvári Cukorgyár, Csutorka Lajos, ■ Lágymányosi Dohánygyár, Deli Gyula, Kaposvári Sütőipari V. Farkas Gyula, Pápai [Sütőipari V. Gábor Imréné, Fővárosi Ásványvízüzem. Gyárfás Anna, Erjedésipari V. Signácz Lajos, VIII. ker. Sütőipari V. Karakas László, Budapesti Sertésvágóhíd. Kar László, Szolnoki Sütőipari V. Keszler József, Malomszerelő és Gépjavító V. Krinizs Károly, [ Élelmiszeripari Gépgyár. Lő■ rinczi János, Debreceni Tejipari V. Nádas Ilona, Vasmegyei Húsipari V. Palkó Lajosné, Pécsi Húsipari V. Piószegi • Sándorné, Malomipari SE, Nyíregyháza. Pócz Nagy Já-nosné, Szegedi Paprikafeldolgozó V. Pusztai Aladár, Budapesti Szesz- Élesztő és Likőr gyár. Róth András, Elida Szappangyár. Suska Ferenc, Nyírbátori Dohánybeváltó V.Schubert Teréz, Mirelité Kon■zervgyár. Száraz István, Budapesti Csokoládégyár. TécsiGyula, Kávészeripari V. Varga Lajos, Budafoki Borforgalm. •V. Váradi Dezső, XIII. ker.Sütőipari V. Wiener Ferenc,Budapesti Lóhúsüzem.