Élelmezési Dolgozó, 1971 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Választás az ÉLGÉP-nél Több a szocialista brigád• hevesebb a mnunkásvándorlás Országszerte megkezdődtek is szakszervezeti választások. Abizalmiakat a legtöbb üzemben már újra is választották és ezekben a hetekben tartják a taggyűléseket, illetve a nagyobb vállalatoknál a küldöttértekezleteket. Az ÉDOSZ Vas megyei Bizottságának javaslatára az első küldöttgyűlést december elején az Élelmisszeripari Gépgyár szombathelyi gyáregységében tartották. Erre meghívták a szakmához tartozó másik tíz Vas megyei élelmezési üzem szakszervezeti bizottságának titkárát. A kezdeményezés azért is ■jónak mondható, mert az ÉSg£P szombathelyi gyáregysége különben nem tekinthető ■mintaüzemnek. Korábban sokvolt a munkásvándorlás, bizonytalan volt a termelés, gyakran változtak a gazdasági és tömegszervezeti vezetők. Ezért is dicséretes, hogy most mindent megtettek azért: az egész tagság képviseletében a több mint 120 résztvevőből álló vezetőségválasztó szakszervezeti küldöttgyűlés jól sikerüljön. A megnyitó elmondására és az elnöki tisztség betöltésére a gyáregység párttitkára, Tóth Tibor vállalkozott. A küldöttek előre megkapták a vállalati szakszervezeti tanács írásos jelentését az elmúlt két évben végzett munkáról, valamint a határozati javaslatot Ezt egészítette ki Csank Lajosnak, a gyáregység szakszervezeti bizottsága titkárának szóbeli beszámolója. A két beszámolóból kitűnt, hogy két év alatt sokat javult a munkafegyelem, több a szocialista brigád és kevesebb a munkásvándorlás. 1969. május 1-én még csak egy brigádnak ítélték oda a szocialista címet, s jelenleg 13 szocialista brigádot tartanak nyilván. Szó volt arról is, hogy a dolgozók ne csak a fizetésüket, a jutalmat és prémiumot, valamint nyereségrészesedést vegyék fiigyelembe a juttatásoknál, hanem azokat az összegeket is, amelyeket „borítékon kívül” kapnak. Foglalkozott a beszámoló a társadalmi munka, a balesetelhárítás, az üdülés, valamint a szervezettség témájával is. A hozzászólások kitértek a lakásproblémára, a fiatalokat és nőket érintő kérdésekre, az anyag- és szerszámellátási nehézségekre, az egymás iránti nagyobb megbecsülésre és tiszteletre. Gömöri László, a gyáregység igazgatója felszólalásában helyeselte az üzemi demokrácia szélesedését, de felhívta a figyelmet: helytelen lenne az üzemi demokráciának olyan egyoldalú értelmezése, amely kizárólag a jogokról beszél a kötelezettségek teljesítése nélkül. Kulcsár Mátyás, az ÉDOSZ központi vezetősége közgazdasági osztályának megbízott vezetője hasonló gondolatokat vetett fel azzal a jelszóval, hogy a „tartozik és követel” oldalakat összhangba kell hozni. Sárközi István, a vállalat szakszervezeti tanácsának titkára arra kérte a dolgozókat: vegyék figyelembe, hogy a jövőben az üzem fejlesztésére csak a nyereséges munka alapján, a vállalati fejlesztési alapok megteremtése után kerülhet sor. Kollarits László, a szombathelyi városi pártbizottság munkatársa arról beszélt, hogy a sok buktatókon és nehézségeken átvergődött gyáregység ma egy szervezett, kollektív gárdával rendelkezik. A jövőben a törzsgárdatagok, a KISZ-fiatalok, a szakszervezeti bizalmiak még jobb aktivizálásával még szebb eredményeket érhetnek el. A vita lezárása és összefoglalása után a küldöttgyűlés 35 tagú üzemi szakszervezeti tanácsot, és ezen belül 11 tagú szakszervezeti bizottságot választott. Az szb-elnök Szalai Lajos, az szb-titkár ismét Csánk Lajos lett. A küldöttgyűlés után a szakszervezeti bizottság tagjai, a központi és megyei szervek munkatársai, valamint a többi üzem szb-titkára Szabó Tibornak, az ÉDOSZ megyei bizottsága titkárának vezetésével megvitatták a tapasztalatokat, hogy azokat a további választások során hasznosíthassák. A közmondás azt tartja, hogy a jó kezdet fél siker. Vas megyében szervezetten, jól kezdődtek a választások, s bizonyára sikerrel is zárulnak. Farkas László A bizalmi A VESZPRÉM MEGYEI Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szakszervezeti bizottságának egy régi harcos bizalmija. Komondy József, a műszaki osztály energetikusa, 8 éve tölti be hasznos, gyümölcsöző funkcióját. Fő feladatának tekintette és tekinti ma is a dolgozók minden problematikus fürdésének megoldását — Legjobb tudásom szerint — mondotta Komondy József — egyetlen elmaradt, megválaszolatlan kérdés sem volt. A hozzám tartozó 22 szakszervezeti taggal nap mint nap személyesen találkozom, és nyomban intézkedés történik bármilyen jelentkező vagy felvetett témában. Bizalmi beosztásomnál és koromnál fogva módomban volt műszaki vonatkozásokban tanácsokat adni, akár hivatalos, akár magáncélú is volt a kérdés. 35 éves szakmai gyakorlat alatt szerzett tapasztalataimat munkatársaimnak átadtam és a termelés érdekében minden momentumra figyelmüket felhívtam. A gazdasági vezetők igen sok esetben kérték a hozzám beosztott dolgozók segítségét a munkaverseny, továbbá egyes munkák, kitűzött feladatok gyorsabb, gazdaságosabb megoldására, melyet legjobb tudomásunk szerint megoldottunk. A DOLGOZÓK minden esetben azt választják meg, akit az adott tisztségre a legalkalmasabbnak találnak. Ezért bízták ügyeik intézését ismét Komondy Józsefre, aki még ma is, korát meghazudtoló munkájával segíti előbbre vinni feladataink eredményes megoldását. Hoffmann Gyula szb-titkár , ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ Bízunk bennük A Fővárosi Sütőipari Vállalat 1-es számú üzemcsoportja december 8-án tartotta szakszervezeti bizottságot választó küldöttértekezletét. Sokan jöttünk össze, csupán a betegek maradtak távol. A beszámolót igen jónak tartottuk. Sok mindenről beszélt Köllő István szb-titkár. Úgy éreztük, a szakszervezeti bizottság gondosan állította öszsze számadását, teljes képet kaptunk az elmúlt két év munkájáról. Az öreg, Százados úti kenyérgyár dolgozói igen nagy megelégedéssel hallgatták, mit és hogyan értünk el eredményeket a szakszervezeti munkában. S úgy éreztük, egy kicsit mi is hozzájárultunk ezekhez az eredményekhez. Büszkén hallgattuk, hogy a vállalatnál elsők vagyunk a munkaversenyben, hogy termelési mutatóink jók, hogy nem herdáljuk a társadalmi vagyont, s ez mind, mindannyiunk együttes munkájának eredménye, melyben a szakszervezetnek jelentős szerepe volt Így gondoltam ott, ahogy ültem a küldöttértekezleten és ezzel kapcsolatban beszélgettünk egymás közt is. A pékek csendes emberek, megszokták, hogy gyorsan és szó nélkül dolgozzanak. Csak munka után kerül szóba valamilyen formában a szakszervezet, általában akkor, ha valakinek valami gondja-baja orvoslást nyer. És a beszámolóban erről is szó volt Titkárunk beszélt arról, hogy sok ember nyit be a szakszervezethez, s kér segítséget. De beszélt arról is, hogy a brigádmozgalom fejlődésével, az emberek szocialista tudatának fejlesztésében milyen feladataink vannak. Mondhatnám még, hosszan, hogy miért is tartották jónak, kimerítőnek a beszámolót s azt is, hogy hányan szóltak hozzá, és mondták el: úgy érzik, róluk, de ugyanakkor nekik szólt a szakszervezeti bizottság kétéves mérlege, örültünk annak, hogy a beszámoló a dolgozók és a vezetők együttes erőfeszítését is hangsúlyozta, mert csakis így érhető el még magasabb szintű termelés. A szakszervezeti bizottság választása jól sikerült, valójában olyan személyeket jelölt a jelölő bizottság, akik rászolgáltak a bizalomra, akik becsülettel eleget tesznek majd kötelezettségeiknek, akik nemcsak a létszámot adják, hanem dolgoznak is a közösségért, érdekeinkért. Szillő Géza a 102-es üzem vezetője Békési helyzetkép A szakszervezeti bizalmiak, majd a műhelybizottságok választása általános érdeklődést eredményezett a Békés megyei élelmezési üzemek szervezett dolgozói között. Így szinte természetes, hogy amikor jelölő bizottságaink felkeresték a dolgozókat egyéni és csoportos beszélgetésre, már kialakult véleményt mondtak az eddigi vezetőségek jó, vagy kevésbé jó munkájáról, s annak alapján indokolták javaslataikat. Műhelybizottságokat választottak a BOV orosházi gyárában, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál, a Sarkadi Cukorgyárban. A Békéscsabai Konzervgyárban immár harmadszor választottak műhelybizottságokat. Érdekes az évek szerinti arány alakulása ennél a vállalatnál. A 30 éven aluli vezetőségi tagok száma 11, a nője száma 28, s 14 férfi vesz részt a műhelybizottságok vezetőségének munkájában. A jelölő bizottság munkája kritikus, alapos, aprólékos és igazságos volt A szavazatszedő bizottságok és a taggyűlést levezető elnökök jól felkészültek. A választásokhoz nagy segítséget adtak gazdasági vezetőink is. A választási munka lényegét az előterjesztett beszámolók adták, melyet a szerénység jellemzett Munkájukat sokkal több lelkiismeretességgel, akarattal, emberszeretettel és kötelességérzettel végezték tisztségviselőink, mint azt a beszámolók tükrözték. Műhelybizottságaink a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével, megnövekedett feladataiknak eleget tettek. További munkájukban, a dolgozók érdekvédelmének további biztosítása mellett a maguk vonalán is igyekeznek megvalósítani Gáspár elvtársnak az MSZMP X. kongreszszusán elhangzott szavait: „Még jobban mint eddig, társadalmi üggyé kell tenni gazdasági célkitűzéseink megvalósítását. Csakis gazdasági terveink megvalósításával adhatunk reális alapot életszínvonalunk további emeléséhez.” Szabó Sándor az ÉDOSZ Békés megyei bizottságának munkatársa „ 75 éves” a Soproni Sörgyár Meghitt ünnepségen gyülekeztek 1970. december 4-én a Magyar Országos Söripari Vállalat Soproni Sörgyárának dolgozói, a meghívott vendégek. A MTESZ soproni székházában tudományos ülésen ünnepelték a sörgyár 75. születésnapját Szilágyi Ferenc gyárigazgató történelmi visszapillantást tartott A Soproni Városi Tanácstól 1895-ben Lenk Samu kapott engedélyt egy sörgyár létesítésére, melynek első terméke 1896-ban került piacra. Természetesen a nagy söripari konszernek (Dreher, Polgári Rt) versenye többször is a csőd szélére juttatta a gyárat Az 1920-as években a gyár évi termelése 20 000— 30 000 hl sör között mozgott A második világháború alatt a fasiszta megszállók a gyár különböző üzemrészeit hadianyagraktárnak használták. A felszabadító Vörös Hadsereg, valamint a gyár munkásai megakadályozták, hogy a visszavonuló náci fasiszták a gyárat felrobbantsák. A felszabadulás után 1946-ban a gyár termelése még csak 4000 hl. Az államosítások után rohamosan növekedett a Soproni Sörgyár termelése és az 1950-es évek elején már több mint kétszeresét termelte a háború előttinek. A sörfogyasztás állandó emelkedése szükségessé tette a gyár teljes rekonstrukcióját, melynek eredményeként a gyár születésnapi ajándékként rekord mennyiséget, mintegy 370 000 hl készáru sört bocsát a fogyasztók rendelkezésére. Debreczeny István főmérnök előadásában foglalkozott a magyar söripar és a Soproni Sörgyár perspektívájával. A fejlesztési tendenciákban a hagyományos söripari készülékek kiiktatása, új technológiai folyamatok bevezetése szerepelt A Soproni Sörgyárban a gyártási és a kiszerelési kapacitás összhangba hozásával a jelenlegi 370 000 hles termelés mintegy 420 000 hl-re emelhető. Ennek érdekében 1971. év elején az elavult főzőházi bekeverőkád egyszerű fenékrészének duplikátorrá való cserélésével, valamint az elhasználódott szűrőkád felújításával megteremtik a lehetőséget, hogy a jelenlegi 320 hl főzetenkénti termelést 400—420 hl-re emeljék. A IV. ötéves terv végére a gyár az egyik 6000 pal/óra fejtőgépet lecseréli egy 12 000 pal/óra teljesítményű gépre, a kulturált fogyasztási igények kielégítése érdekében. Rakodólapos targoncákkal kell megoldani a belső anyagmozgatást. Ez természetesen maga után vonja a palacksörök — vagon helyett — közúton való szállítását. A gyáregység kultúrtermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szilágyi Ferenc üdvözölte a megjelenteket, majd Varga Pál vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. Megemlékezésében foglalkozott a gyár múltjával, a rekontstrukciós évek nehézségeivel. Elismerését fejezte ki a soproni kollektívának, hogy a sok nehézség ellenére állandóan élenjárnak a termelésben, a gazdaságosság terén, a szocialista munkaverseny szervezésében. Tolmácsolta a miniszter elvtárs s a kőbányai dolgozók üdvözletét. A Nagykanizsai Sörgyár dolgozóinak üdvözletét és ajándékát Gömöry János igazgató, a Pannónia Sörgyár kollektívájának elismerését dr. Rugási Endre igazgató adta át Sopron város dolgozói és a városi pártbizottság jókívánságait dr. Mészáros Gyula vbtitkár, a határőrség elismerő oklevelét Kucsara Mihály ezredes parancsnok nyújtotta át Az ÉDOSZ jókívánságait Kulcsár Mátyás tolmácsolta. A jól végzett munka elismeréseként Varga Pál vezérigazgató miniszteri dicséretben részesítette Varga Mihályt, Farkas 11 Jánost, Farkas Lászlónét, Kéry Jánost és Kertész Bélát. Négyen kaptak kiváló dolgozó jelvényt és 31 dolgozó pénzjutalomban részesült Frimmel Ernő Túlteljesítették A szocialista munkaverseny-mozgalomnak a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál eredményes múltja van. A vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága mindig vigyázott arra, hogy a szocialista munkaverseny a vállalat életében mindig megkapja a megillető rangot és segítséget Az eredmény nem is maradt el. Sokszor kaptak kiváló vállalat címet és részesültek miniszteri dicséretben. A vállalatnál a szocialista munkaversenyt a törzsgárda tagjai szervezik. Ők foglalkoznak elsősorban az újonnan bekerült munkásokkal, ők ismertetik meg velük a vállalat gondjait és a feladatokat. A vállalatnál ebben az évben 18 brigád, üzemrész küzd a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtartásáért A szakszervezeti bizottság évente többször összehívja a brigádok és üzemrészek vezetőit a tapasztalatok kicserélése, az egymásnak nyújtandó segítségadás érdekében. A vezetők ezt követően rendszeresen tájékoztatják a brigádok és üzemrészek tagjait a felajánlások teljesítésének helyzetéről és minden erejükkel azon vannak, hogy a kollektívák összeforrottsága, ha lehet, még tovább javuljon. A szocialista munkaversenymozgalomban 373-an vesznek részt, ebből 281 a férfi és 92 a nő. 1970-ben a kongresszusi verseny során tett felajánlásaik számottevő eredményeket hoztak. Kongresszusi hetet is szerveztek, melyre külön felajánlást tettek. A szocialista brigádok és üzemrészek nagy gondot fordítanak a munkavédelemre, a balesetek csökkentésére. Az elmúlt évben — 1969-hez viszonyítva — nevelő munkájuk eredményeként 23- mal csökkent a balesetek és 178-cal a kiesett munkanapok száma A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1970. december 15-én teljesítette éves tervét. Várható teljesítésük december 31-ig 105 százalék. Úgy mondják: munkájukban nincs megállás, mert az elkövetkezendő évek, a IV. ötéves terv feladatai még nagyobb célokat tűznek kollektívájuk elé és azt ők becsülettel igyekeznek teljesíteni. Ujitz Mihály Elhunyt Várady Dezső Őszinte fájdalommal tudatjuk az élelmezésipar dolgozóival, hogy 1971. január 3-án, életének 57. évében, súlyos betegség után elhunyt Várady Dezső elvtárs, a Söripari Vállalatok Trösztjének osztályvezetője, szakszervezetünk központi vezetőségének tagja. ★ Várady Dezső elvtárs 1933 óta dolgozott a söriparban. A felszabadulás után tevékenyen részt vett a Kőbányai Sörgyár gazdasági, politikai, mozgalmi munkájában. 1945-ben tagja lett a pártnak és a szakszervezetnek. 145-től 1948-ig az L telep szb-elnöke, majd a vállalati csúcs szakszervezeti bizottság tagja, 1958-tól 1961-ig a söripar országos szakszervezeti titkára, 1958-tól központi vezetőségünk tagja volt. Gazdasági munkájában is mindig a legnagyobb fokú odaadás, lelkiismeretesség és ügyszeretet jellemezte. Nem ismert lehetetlent, ha a söripar műszaki fejlesztéséről, a söripari dolgozók jobb munkakörülményeinek megteremtéséről volt szó. Szakmaszeretete olyan munkabírással párosult, amit csak keveseknél tapasztalhattunk. Ezzel a lendülettel magával ragadta környezetét, munkatársait is. Halálával nagy veszteség érte az élelmezésipari dolgozók — ezen belül a söripari munkások — nagy családját. Emlékét őszinte tisztelettel és kegyelettel megőrizzük. Gazdagabbak lettek A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat hódmezővásárhelyi vágóhídjának új ebédlője A korszerűen felszerelt konyha