Élelmezési Dolgozó, 1976 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1976. JANUÁR . Újévi köszöntő A­­z új esztendő kezdete mindig mérlegkészí­tésre, a munka számbavételére, s a további tennivalók megfogalmazására serkent. Hogy ezúttal a szokásosnál több jut ebbe a mérlegbe, az érthető. Azért van így, mivel nemcsak a leköszönt esztendőről és a soron lévő 1976-os évről, hanem egyben a befejeződött, valamint a most kez­dődő ötéves tervünkről is számot kell vetni, s nagy körültekintéssel meghatározni a következő fél évtized feladatait. Hogyan dolgoztunk, milyen éveket hagytunk ma­gunk mögött? összességében az 1971 óta megtett út­ eredményesnek mondható. Társadalmunk közös erő­feszítése nyomán a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal növekedett a termelés, a mezőgazdaság kitűzött tervét túlteljesítette. Szocia­lista nagyüzemeink tovább erősödtek, kiterebélyese­dett az iparszerű termelés, könnyebbé, s eredménye­sebbé vált a munka. Teljesítettük egyik legfontosabb termeléspolitikai feladatunkat: lakosságunk fokozó­dó igényeit összességében kielégítettük. Az egyötö­dével több gabonatermés nemcsak a hazai szükségle­tet fedezte, hanem — más mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termékkel együtt — jutott belőle exportra is. Mindezekért jóleső érzéssel, megtisztelő kötelesség­gel köszöntjük mindazokat, akik ennek részesei. Ez­úton is megköszönjük fáradozásukat, azt, hogy szívü­ket, lelkesedésüket, s mindenek felett szakmai hoz­záértésüket adták céljaink magvalósításához. Egy jelentős gazdasági szakaszt zártunk le, s újat kezdünk. De a folyamat nem szakad meg, miként pártunk XI. kongresszusa meghatározta: folytatjuk agrárpolitikánkat. S akkor tesszük ezt az élet igé­nyei szerint, ha terveink mellett számba vesszük gondjainkat, hiányosságainkat is. Mert az eredmé­nyek sem homályosíthatják el annak felismerését, hogy az elmúlt években nem fejlődött arányosan va­lamennyi ágazatunk. Nem léptünk előre kellően a szarvasmarha-te­nyésztésben, a szükségesnél kevesebb a tehenünk, különösen a kisüzemekben nagy a csökkenés mérté­ke, a juhászatban pedig kimondottan visszaesett a­­­ termelés. Sok a tennivalónk a zöldségfélék termesz­tésében, a termelés szervezésében. S miközben oly sokat és egyébként jogosan kifogásoltuk a me­zőgazdasági termelés és az élelmiszeripar nem min­dig egységes összhangját, itt és gazdálkodásunk más területein sem használtuk ki kellően a meglevő ka­pacitásokat. Ötödik ötéves tervünk szerint a mezőgazdaságban évente a termelés 3,2—3,4 százalékkal nő, tehát lé­nyegében az előző öt évben elért fejlődéshez hasonló ütemet szándékozunk elérni. Az elmúlt évekhez ké­pest annyiban változik a helyzet, hogy most a nö­vénytermesztés fejlődik dinamikusabban, az állatte­nyésztés ehhez képest lassabban. Bár az állattenyész­­tés területén a tej- és hústermelés fokozására, és az ezt biztosító takarmánygazdálkodás színvonalának emelésére különös figyelmet kell fordítani. Nagyon lényeges törekvésünk, hogy az oly sokat emlegetett munkatermelékenység fokozása kézzel­fogható eredményeket hozzon. Úgy érezzük, hogy ennek érdekében mindenki, saját munkaterületén, sokat tehet. Fő törekvésünk változatlanul a tovább fokozódó hazai igények minél teljesebb kielégítése. Emellett azonban ágazataink az exportból nagyobb mértékben veszik ki részüket. Ezek után felmerül a kérdés , terveinknek, jó elképzeléseinknek megvannak-e a valós anyagi alap­jai? Úgy ítéljük meg, hogy összességében igen! Tő­lünk, emberektől függ, hogy miként sikerül haszno­sítanunk ezeket az erőforrásokat. Éppen ezért az a feladatunk, hogy egyetértve, egy nyelven beszélve, le­hető legjobb tudásunk szerint munkálkodjunk ter­vünk megvalósításán. z ÉDOSZ tagságának odaadó munkájára, felkészültségére, szakmai szeretettére az elő­ő következő esztendőkben is számítunk. Mi­közben megköszönjük fáradozásukat, ered­ményes munkájukat, egyben kérjük, hogy szakszerve­zeti mozgalmunk erejével, és felelősségével, az eddig tapasztalt lendülettel támogassák nemes céljaink el­érését, pártunk agrárpolitikájának további sikerét. DR TAMÁS LÁSZLÓ DR. ROMÁNY PÁL az ÉDOSZ főtitkára mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter így indult 1976 a gyárakban Új év — új erőgyűjtés: kinek-kinek számvetés az ed­dig végzett munkáról és sok-sok jókívánság az újeszten­dő feladataihoz. Az ó- és az újév találkozásánál már hagyomány, hogy összecsendülnek a poharak és ismerő­sök, barátok, kollégák a családok, jó hangulatban pihen­nek meg egy rövid időre a holnap hétköznapjai előtt. Úgy tűnik, hogy az új év első napján a gyárak, az üze­mek is pihennek. Valójában a budapesti élelmiszeripari gyárakban jóformán egy órára sem szünetelt a munka, — fáradhatatlan tevékenységgel terítették meg az élel­miszeripari dolgozók a többmilliós főváros asztalát. Kor elsején is dolgoztak­ A Ferencvárosi Malomban serény m­unka képe fogad ja­nuár 2-án. — Tulajdonképpen egy ki­csit megkésett, hiszen már január 1-én is dolgoztak a molnárok, a gabonakirakók, a lisztraktári dolgozók, a tmk­­műhely brigádjai — mondja Komlósi Gyula gyáregységve­zető. — Az elmúlt év utolsó napján is folyt a búza őrlé­se, arra azonban természete­sen ügyeltünk, hogy Szilvesz­ter éjszakáján dolgozóink sze­retteik körében köszönthessék az új évet. Az 1976-os év el­ső műszakjának eredménye 27 vagon búza őrlése! Tizenhárom szocialista bri­gád, molnárok, gabonakirako­dók, lisztraktári dolgozók, karbantartók tettek vállalást arra, hogy az 1976-os évben is kiemelt, fontos politikai fel­adatnak tekintik a budapesti dolgozóik, a kenyérgyárak liszttel való folyamatos ellá­tását. A vállaláson túlme­nően nemcsak odaadással, lel­kesedéssel dolgoznak a fe­rencvárosi malomban, de — és ezt teljes bizonyossággal ál­líthatjuk — optimista szemlé­lettel is. Az elmúlt évben sok minden történt ebben a hatalmas gyáregységben a dolgozók munkakörülményei­nek megjavításáért. Bővítet­ték a férfiöltözőt, megoldó­dott a kulturált, színvonalas étkeztetés eddigi problémája. — Nehéz rövid sorokban összefoglalni, milyen felada­tokra is vállalkozik az idei évben a ferencvárosi malom közössége. Csupán egy szám­adat: ebben az évben 7 és fél ezer vagon búza őrlésére vállalkoznak! Tizenhárom szocialista bri­gád — alig több, mint 150 ember — az idei év első órái­ban, napjaiban nagy felelős­séggel kezdett a munkához. A szó, a tett, a cselekedet ná­luk a legfontosabbat, a ke­nyeret jelenti! Teljes lendülettel A Budapesti Tejipari Válla­lat kelenföldi üzemébe már január 1-én délután bejöttek a dolgozók.­­ Rövid néhány órát tar­tott nálunk a Szilveszter, az új év köszöntése, hiszen az óév utolsó napján délután 6 órára fejeztük be a munkát — mondja Bölöni József tiszt­­titkár. — Pontos ütemterv szerint készültünk fel az új év indítására. Biztosítottuk azt, hogy a vidéki, Pest kör­nyéki dolgozók, a nagyobb családosok ezekben a na­pokban több időt tölthessenek otthon, mint azok, akik az üzem közelében laknak. A dolgozók iránti figyelem, a dolgozókkal való lelkiismere­tes törődés egyik igen erős oldala a kelenföldi tejüzem­nek. — A karácsonyi ünnepek al­kalmából — jó gazdasági eredményeink alapján — ép­pen a több gyermekeseket, a nagy családosokat tudtuk megjutalmazni 1500—2000 fo­rinttal — mondja Belle La­jos műszaki vezető. — Áldo­zatvállaló, lelkes kollektíva kovácsolódott nálunk össze, akikre minden körülmények között lehet számítani. A műhelyekben, a gépsorok mellett így hát jogosan jó hangulatot láttunk, tapasztal­tunk. Számos riport, újság­cikk főszereplője, Gál Antal árukihordó szocialista bri­gádja gondoskodott arról, hogy január 2-án a kelenföldi tej­üzemhez tartozó kerületek üz­letei megfelelően legyenek el­látva tejjel, tejtermékkel. Jó áruellátással, megfelelő áru­terítéssel köszöntötte összessé­gében az új évet az üzem valamennyi dolgozója. Mint mondottuk, az idei évet illetően derűlátóak az it­teni dolgozók és vezetők. — Saját bölcsődénk, óvo­dánk van, közel száz fő szá­mára kulturált munkásszállást biztosítottunk, üzemi konyhánk magas színvonalú — mondja a szakszervezeti titkár. — Az elmúlt esztendőben sok kérést, közösségek, műhelyek kíván­ságát teljesítettük. A laboráns­nőknek például a munkájuk­hoz legalkalmasabb cipőt biz­tosítottunk. Most készül az újabb férfi- és női öltöző. Mindezek azt jelentik, hogy minden javaslatot, észrevételt meghallgattunk és a legtöbb kérést teljesítettük. Vermes Tamás az évben segíteni. E célra már épületünk is van. Az előző évben dolgozóink részére két szakmunkásképző osztályt indítottunk. Ebben az évben pedig még nagyobb gondot kívánunk arra fordíta­ni, hogy minden dolgozónk el­végezze az általános iskolát. A testi nevelésről sem feledkez­tünk meg. Ebben az évben, főleg társadalmi munkával a már meglevő területen egy korszerű sportpályát is létesí­teni kívánunk. A munka jobb megszervezése területén is szeretnénk előbbre lépni. Az elmúlt év a DH-mozgalom kí­sérleti éve volt. A tapasztala­tok felhasználásával 1976-ban ezt a mozgalmat a vállalat egész területére kiterjesztjük. Reméljük, eredménnyel. MÁTRA VIDÉKI CUKORGYÁRAK Dr. Hangyái Károly főmér­nök: — A selypi és a hatvani üzemegység az év első nap­ján, a feldolgozási kampány 126. napján 587 vagon cukor­répát dolgozott fel. A szezon várhatóan január végére be­fejezik. Addig még 120 ezer tonna cukorrépát kell feldol­gozni. A répa cukortartalma az elmúlt évekhez viszonyít­va kisebb volt, amely jelentő­sen befolyásolja a tervezett cukorki­hozatalt, az önköltség alakulását és a vállalat nyere­ségét. Mindezen nehézségek ellenére a két üzemegység kol­lektívája, különösen az annak gerincét képző 75 szocialista brigád a munkaverseny kere­tében vállalásaikkal mindent megtett, hogy gazdasági ered­ményeinket kielégítően növel­hessük. A néhány éve megkez­dett korszerűsítést mindkét üzemegységnél tovább folytat­juk. Ebben az évben mintegy 100 millió forintot kívánunk fordítani műszaki továbbfej­lesztésre. HATVANI KONZERVGYÁR Fazekas Zsigmond főköny­velő. — A Hatvani Konzervgyár az 1976. évi termelését a za­­kuszka gyártásával kezdte el, amelyből 150 vagont készíte­nek el szovjet exportra. Ez­zel párhuzamosan teljes kapa­citással termel a litográfia- és a dobozüzem is, ahol már a májusban induló főszezon fémcsomagoló termékeit állít­ják elő. Ebben az évben­­ 590 millió forint a vállalat terme­lési terve, amelyben még na­gyobb helyet kap a paradi­csomfeldolgozás. A paradi­csomfeldolgozás mennyiségi növelése érdekében az V. öt­éves terv során jelentős mű­szaki fejlesztést hajtunk vég­re, amelynek eredményekép­pen a jelenleg napi 150 vago­­nos nyersparadicsom-feldolgo­­zást három éven belül napi 250 vagonosra kívánjuk felfut­tatni. Ehhez a rekonstrukció­hoz 258 millió forint szüksé­ges, melyet saját erőből és kölcsönből kívánunk fedezni. KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TEJIPARI V. GYÖNGYÖSI ÜZEME Herczeg Gábor üzemigazga­tó: — Az év második napján indult a termelés, ezt az tet­te lehetővé, hogy egy hónap­pal ezelőtt helyeztünk üzembe egy 30 ezer literes tejtárolót. Hűtőtér-kapacitásunk növelésé­vel már az előző évben elér­tük azt, hogy a téli hónapok­ban a vasárnapi munka alól mentesítsük dolgozóinkat, fő­leg a gyermekes anyákat. Ezt ebben az évben a nyári hó­napokra is ki szeretnénk ter­jeszteni. Ezt kedvezően fogad­ták, ugyanakkor az ünnepeik alatt sem volt a fogyasztók ellátásában semmi fennaka­dás, pedig 500 fogyasztói egy­séget látunk el, s 52 gyűj­tőhelyről napi 80 ezer liter tejet fogadunk és dolgozunk fel. Ebben az évben mintegy 10 százalékkal szeretnénk nö­velni a felvásárlást, illetve mind mennyiségben, mind vá­lasztékban növelni a lakosság ellátását. A 13. évet indító üzem már egy kicsit kinőtte ruháját, így az év végén na­gyobb rekonstrukciót terve­zünk, melynek munkálatai már tervezés alatt varrnak. SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT Balogh János, a pártveze­tőség titkára, a gyöngyösi üzemcsoport üzemvezetője: — Január elsején egyesült az egri és a gyöngyösi sütő­ipari vállalat. Az év első nap­ján este megkezdődött a mun­ka, hogy az új év második napján már friss kenyér ke­rüljön az asztalra. Hozzánk 13 üzemegység tartozik, melyek­ben az év második napján már 430 mázsa kenyér és 11 ''- zel 200 ezer péksütemény és finom sütemény sült meg. Az előző években is sok korszerű­sítést végeztünk el, de még mindig sok a kézi munka. Az igények is tovább növeksze­nek, hiszen Gyöngyös és kör­nyéke rohamosan iparosodik, növekednek az igények, me­lyeket pedig ki kell elégíte­nünk. Ebben az évben a gyöngyösi 21. számú üzletünk­ben jelentős korszerűsítés kezdődik el. 45 millió forin­tos beruházással több folya­matos tésztakészítő vonalat állítunk be, amely nemcsak a termelés növekedését fogja jelenteni, hanem a kézi mű­veletek számát csökkenti nagymértékben, ezzel együtt a létszámgondunkat is. HEVES MEGYEI GABONA­FORGALMI ÉS MALOMIPA­RI VÁLLALAT Az 1976. évi feladatok na­gyobbak a tavalyinál. 1975- höz viszonyítva 10 233 tonná­val termelnek többet. A ke­nyérgabonaőrlés mennyisége hasonló lesz a tavalyi 7450 vagonhoz. A főbb célkitűzéseket mű­szaki konferencián és terme­lési tanácskozásokon ismertet­ték a dolgozókkal. Az export­­tevékenység 150 százalékra, a termelési érték 111 százalékra, az árbevétel 116 és az az ered­ményterv 200 százalékra nö­vekszik majd. Befejeződik a sarudi keve­rőüzemben létesülő 480 vago­­nos siló építése és a vállalat egy új, 2000 vagonos vasbeton silójának alapozása. LEVESPORÜZEM A Debreceni Konzervgyárban levesporgyártó üzemrész készült. Kétféle levesport gyártanak a svájci MAGGI AG licence alapján. A kép a kísérleti konyhán készült. Hat vidéki űzésiből jelentjük HEVES MEGYEI HÚSIPARI ÉS ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT, GYÖNGYÖS Csépány Ferenc szb-titkár: — Az év második napján 140 mázsa készáru készült a vállalatnál. Ebben az évben — a lehetőségeinkhez mérten — mi is szeretnénk tovább bőví­teni és korszerűsíteni vállala­tunk termelési kapacitását és szerkezetét. Ezek között szere­pel egy új marhavágó üzem és egy folyamatos zsírolvasztó üzem létesítése. A későbbiek során pedig egy 300 fős szo­ciális létesítmény megépítésé­re is sor fog kerülni. Vállala­tunknál 32 szocialista brigád dolgozik. Igen megnőtt a női dolgozóink létszáma, s ezzel kapcsolatban megnövekedett az óvodai elhelyezés gondja is. Ezen is szeretnénk ebben

Next