Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXXL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1977. JANUÁR Eredményes munkát az új évben A­z óév végén az új esztendő elején — az egész or­szág népe, s mit, élelmezési dolgozók is — a jó gazda szemével tekintünk szét portánkon: vajon milyen évet hagyunk magunk mögött, hogyan, milyen eredménnyel dolgoztunk; milyen lesz a jövő; milyen teendőkre kell felkészülnünk; s milyen nehéz­ségekkel szembenéznünk? Az elmúlt esztendő alaposan próbára tette az élel­miszeripari ágazatokban dolgozó munkásokat, vezető­ket. Miként a népgazdaság egészét, úgy mezőgazdasá­gunkat, élelmiszeriparunkat is hátrányosan érintették a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok. Nehézségeinket csak tetőzte a szélsőséges időjárás. Nem szorgalmunkon, tehetségünkön, akaratunkon múlott, hogy az évi terveinket nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni. Az 1976. évi tervek az élelmiszeripar bruttó termelésé­nek 3,8 százalékos növekedését irányozták elő. Ezen belül a növényi eredetű termékeket feldolgozó ipar­ágakban 4,8 százalékos, az egyéb iparágakban (például a sütő-, édes-, sör- és szesziparban) 4,7 százalékos ter­melésnövelést vettünk számításba. Az állati eredetű termékeket feldolgozó iparágakban, mint a hús-, ba­romfi-, tej-, elsősorban a vágósertés-termelés­­, némi csökkenésével számoltunk. A tervezetthez képest le­maradás várható a cukor-, hús- és tartósí­tói­parokban. Ez természetesen megmutatkozik majd iparunk nyere­ségének alakulásában is. A termelési problémák ellenére is elsődleges fel­adatnak tekintettük és tekintjük a belföldi igények ki­elégítését. Ezért, tervszerű és összességében kiegyensú­lyozott volt a belföldi ellátás élelndszerekben. Export­­terveink teljesítése azonban csorbát szenved. Az élelmezésipari dolgozók szorgalma, helytállása, a szövetkezeti és az állami vállalatok mind szorosabb együttműködése, a korszerű termelési rendszerek elter­jedése, a hatékonyabb munka- és üzemszervezés jelen­tősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézségeket enyhít­sük, elejét vegyük a még súlyosabb gondoknak. Jóleső érzéssel, megtisztelő kötelességgel köszörítjük mindazo­kat, akik részesei voltak a nehézségek leküzdésének, a gondok enyhítésének. Köszönjük fáradozásukat. Azt, hogy teljes szívvel, lelkesedéssel, szakmai hozzáértésük­kel, az átlagosnál is nagyobb erőfeszítéseket tettek a lakosság ellátásáért, céljaink valóra váltásáért. Az 1977-es esztendő — ahogy az országgyűlés de­­cemberi vitájából egyértelműen kitűnik — szintén nem ígérkezik könnyűnek, mivel a mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulása befolyásolja iparágunk ez évi munkáját is. 1977-ben az élelmiszeriparnak mintegy 7,4 százalékos termelésnövekedést kell elérnie. Ez reális, s teljesíthető! Természetes, hogy az ágazatokban a fejlő­dés üteme eltérő, de minden ágazatunkban alapvetően fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis teljes kihasználásával fokozzuk a termelés ütemét. Iparunk jövő évre előirányzott beruházási színvona­la összhangban van a termelési célokkal. A nagyberu­házások tervei a már korábban beindult Gyulai Hús­kombinát beruházásának befejezése, a Zalaegerszegi Hűtőház és Hajdúsági Cukorgyár, valamint az újonnan induló Szekszárdi Húskombinát 1977. évi építési ütemé­nek figyelembevételével készültek. A célcsoportos beru­házások üteme terveink szerint azonos az ötéves terv 1977. évi előirányzatával. A vállalati beruházásoknál tartani akarjuk a népgazdaság V. ötéves tervidőszakára rögzített ütemet. Változatlan cél a termelés és a feldol­gozás közti feszültségek további csökkentése, valamint az exportárualapok növelését célzó beruházások gyorsí­tása. Növekvő termelési feladatainkat csakis további mun­ka- és üzemszervezéssel, fegyelmezettséggel, a minden területen rendkívül fontos takarékossággal, a tartalékok szélesebb körű feltárásával, s a kapcsolatok sokoldalú kihasználásával, szorosabb együttműködéssel valósít-­­ hatjuk meg. Bizonyos, hogy a múlt év munkájának, eredmé­nyeinek összegezése még világosabbá teszi a teendőket is. Az ország népe továbbra is számíthat az élelmezés­ipari dolgozók odaadására, felkészültségére. S mi — együttesen —, mint eddig is — méltóak akarunk lenni a bizalomra. Az új esz­tendőben megújult erővel, újabb lendület­tel, a szocialista munkaverseny további gazdagításával dolgozunk pártunk politikájának sikeres végrehajtásán, élelmezésiparunk fejlesztésén. Eredményes munkát, jó egészséget, sikerekben gaz­dag, boldog új esztendőt kívánunk szakszervezetünk minden egyes tagjának, az élelmezésipar valamennyi dolgozójának. Dolgozik az új Váci Tejüzem December 14-én avatták fel az új Váci Tejüzemet. A Deákvári fasorban nagy volt a sürgés-forgás ezen a napon. A meghívottakat Molnár László, a Közép­­magyarországi Tejipari Vállalat párttitkára kö­szöntötte, majd a beruhá­zás kivitelezéséről Bertalan István, a vállalat igazgató­ja tartott előadást. Az üzemavatót Kovács Sándor miniszterhelyettes mondotta el, majd sor ke­rült a kitüntetések és a jutalmak átadására. Utána a résztvevők megtekintet­ték az új üzemet. A modern telep napi 70—76 ezer liter tej fel­dolgozására alkalmas. Épí­tési költsége elérte a 120 millió forintot. Az új tejüzem területe 2,1 hektár, ezen belül az üzemépület 2133 négyzet­­méter, mintegy tízszerese a réginek. — Mit tud az új üzem? — kérdeztük Bertalan Ist­vánt. — Mintegy 40 ezer liter politejet és 5 ezer liter kannatejet termel, továb­bá 12 ezer darab poharas tejfölt és 500 liter kannás tejfölt. Kakaót, továbbá poharas tejszint és étkezé­si dúzut is gyárt. — Honnan kapják az árut? Kinek szállítanak? — összesen 52 telepü­lésről jön be a tej hoz­zánk.. Éves szinten 26 mil­lió liter érkezik be az üzembe. Értékesítési kör­zetünkben negyed millió embert látunk el tejtermé­kekkel. Ezen belül van ki­emelt területünk is: a Du­nakanyar és Vác. — Milyen felszereléseket kapott a vállalat? — A legújabbakat. Az átvétel, a feldolgozás, a termékek kiszerelése, érle­lése a legmodernebb eljá­rás szerint történik. A tisz­títás is teljesen megoldott, miként az anyagmozgatás is. — Hogyan javulnak a szociális körülmények? — A három műszak he­lyett egy nyújtott és egy tisztogató műszak elegen­dő. Emellett még ünnep­és vasárnap is meg tudjuk szüntetni a termelést. Biz­tosra vesszük, hogy a­ fluk­tuáció csökkeni fog, hiszen a modern üzem jó mun­kakörülményeket teremtett. Biztosak vagyunk, hogy az üzemben kialakul az ütő­képes törzsgárda, amelyre építhetünk a jövőben. A tejipar új gyára fon­tos láncszem a fejlődésben. A dolgozók jól érzik majd magukat a megváltozott körülmények között, s lel­kiismeretes munkájukkal biztosítani tudják az üzem eredményes gazdálkodását. A létesítmény generálter­vezője az ÉLTERV volt, a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat építette, a hűtés és tejtechnológia ge­nerálkivitelezője pedig az ÉLGÉP. Az 1977-es esztendő terveiből A Magyar Hűtőipar Budapesti Mirelité Gyárában 1976-ban 1700 vagon áru készült. 1977-ben a 21. és a 22. termék a gomba és a palacsinta lesz. A képen: hűtőkocsikban szállítják a gyár termékeit Hosszú távú együttműködés December elején Budapesten tartotta 27. ülését a KGST élelmiszeripari állandó bi­zottsága, amelyen egyebek között az élel­miszeripari hosszú távú együttműködési program tervezetének kidolgozásával, a tu­dományos­ kutatási munkák témaegyezte­tésével és a szabványosítási együttműkö­dés további tökéletesítésével foglalkoztak. Értékelték a­­tudományos-műszaki kuta­tások során elért eredmények felhasználá­sát, s kicserélték véleményüket: hogyan le­hetne tovább tökéletesíteni, még hatéko­nyabbá tenni a tudományos együttműkö­dést. Az élelmiszeripari tudományos-műszaki közös programok már egész sor területen figyelemre méltó sikert hoztak. A tagálla­mok kutató intézeteinek együttműködésé­vel egyebek között kidolgozták az úgyne­vezett egyfázisos húsfagyasztás-tárolás egy­séges technológiáját, amellyel felére lehet csökkenteni a munkaerőszükségletet, hoz­závetőleg 40 százalékkal a fagyasztáshoz szükséges területet, és legalább ilyen mér­tékben a száradási veszteséget. Az eljárással fagyasztott hús minősége kifogástalan, a módszer ipari bevezetése hazánkban évente mintegy tízmillió forint megtakarítást eredményez. A kutatók ta­nulmányozták a cukorrépában a tárolás során végbemenő fizikai,­s fiziológiai fo­lyamatokat. A cukorveszteség csökkentése érdekében­­ speciális eljárást dolgoztak ki, ennek segítségével évente legalább 5—6 millió forintos megtakarításra nyílik lehe­tőség a magyar cukoriparban. Egyéb ipar­­ágakban is széles köri kísérleti munka kez­dődött, egyebek között a bor termikus ke­zelése, a sajtgyártásnál bizonyos bakté­riumtörzsek alkalmazása, korszerű növény­olajipari finomítási eljárások kidolgozása került napirendre. Az ülésen részt vevő delegációk megláto­gatták a Kelet-Pesti tejüzemet és tanulmá­nyozták a korszerű üzem technológiáját és munkaszervezését. Debrecenben pedig a konzervgyárat keresték fel. Exportra indul A Székesfehérvári Hűtőházban folyik a karalábé, a zeller, a sárgarépa és a paszter­nák feldolgozása. A karalábéból hét vagon­­nal dolgoznak fel exportra, nyolc vagon­nyit pedig hazai fogyasztásra. A sárgarépa rendkívül kapós külföldön, szinte minden mennyiséget átvennének a hű­tőház­tól. Eb­ből a fontos főzelékféléből száz vagonnal küldenek exportra, harminc-negyven va­gonnal pedig a hazai piacra. A zöldségfélék mellett megkezdték a ko­csonyának való előkészítését is. A konyha­kész, mirelit kocsonyahúsból csaknem száz vagonnyit csomagolnak egy kilogrammos taszkokban. Szolnokon még javában tart a kampány. A cukorgyárban rekonstrukciót hajtottak végre. Ennek eredményeként az 1976—77-es kampányban lényegesen több cukrot állítanak elő, mint az elmúlt szezon során Új hűtőtárolók épülnek Az ötödik ötéves tervben nagyarányú fej­lesztés előtt áll a hazai hűtőipar: három új hűtőház épül, kettőt pedig teljesen felújí­tanak. Az ötödik ötéves tervben újdonságokkal gazdagodik a mirelit-étlap: növelik a tész­tafélék válasz­tékát, s megkezdik a köret­ként használható gyorsfagyasztott szemes­kukorica készítését. Még az idén forgalom­ba kerül a gyorsfagyasztott palacsinta. Egy-egy csomag tíz palacsintát tartalmaz, a háziasszonynak csak melegítenie és töl­tenie kell. Később a töltelékkészítés gondját is magára vállalja a hűtőipar: különféle ,édes és sós töltelékkel készített palacsin­tát, többek között húsos palacsintát is vásá­rolhatnak majd a háziasszonyok. Kapható lesz hamarosan a mirelit tirol­rétes is, s bővítik a félkész sütemények választékát. Modern tejüzem készül Veszprém Dózsa­ városi Ipartelepén új tej­üzem épül. A 360 millió forintos beruházá­son a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalaton kívül számos alvállalkozó is dol­gozik. Ez lesz az ország második legna­gyobb tejfeldolgozó üzeme, amely számos új termékkel is gazdagítja a választékot. Megkezdik például a steril tej gyártását. A naponta 150 ezer liter tejet feldolgozó új üzem — tervek szerint — 1978-ban kez­di meg próbaüzemelését.

Next