Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Paprikaszezon — A Szeged környéki gazdaságokban a különböző intézkedések eredménye­ként fokozódott a paprika­­termelési kedv — számolt be Gonda Ferencné, a vál­lalat szb-titkára. Ennek eredményeként a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 1975-höz képest 50 száza­lékkal több fűszerpaprikát dolgoz fel. Ezért kell folya­matos műszakban termel­niük, hogy­ veszteség nélkül fel tudják dolgozni az új termést.­­ Annak ellenére, hogy a fűszerpaprika érése, a ke­vés napfényes idő miatt, lényegesen elhúzódott, mégis a megtermelt áru döntő többsége a gyárban van. Megállapodást kötöttek a Délalföldi Pincegazdaság­gal, hogy az üdítőital-fo­gyasztás csökkenése miatt 80 dolgozót átmenetileg a Paprikafeldolgozó Vállalat foglalkoztat. Ezzel a mun­kaerő-átcsoportosítással a Pincegazdaság is jól jár, mivel így stabilizálni tudja munkásait, ugyanakkor pe­dig népgazdaságilag rend­kívül hasznos munkát fej­tenek ki a nehéz helyzetben levő Paprikafeldolgozó Vál­lalatnál. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat az év végén naponta 25 ezer kilogram paprikát őröl. Ugyanakkor ugyanilyen mennyiségű bel­földi kiszállításról és ex­portról is gondoskodott. Mint ismeretes a vállalat exportterve 80 vagon őrölt paprika. A vállalat a nagykereskedelmi vállala­toknak október hónapban 3,5 ezer q-nál több papri­kát szállított. Az új paprika minősége kifogástalan. A csomagolásban is igyekszik a vállalat a vevők igényeinek megfelelni, így az eddigi 5 és 10 dekás cso­magok mellett ma már 1/4 kg-os paprikacsomagot is gyártanak. Mivel ilyen cso­magológép nem állt rendel­kezésre, ezért a vállalat műszaki dolgozói egy régi gépet tettek alkalmassá a 1/4 kg-os paprika csomago­lására. A vállalatnál természete­sen a fő feladatot most a paprika feldolgozása jelen­ti. Ennek ellenére azonban nem marad el a „Delikáto­8”, a különböző levesporok, kockái­, és leveskészítmé­­nyek gyártása sem. A Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat naponta 4 millió fo­rintos termelési értéket ál­lít elő. A fokozott felada­tok sikeres megoldását jól segítik és tevékenyen tá­mogatják a szakszervezeti aktivisták, valamint a DH- munkarendszerben dolgozó munkabrigádok. Csikós Mihály­ ­ Hajdú-Bihar megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat dolgo­zóinak lapja még az 1976. I. félév eredményeit tár­gyaló szocialista brigádve­zetői tanácskozásról ké­szült beszámolójában ter­jedelmes helyet biztosított Kolozsvári Lajos — vágó­csarnoki Dózsa ezüstkoszo­rús brigád vezetője — fel­szólalásának. „Kolozsvári Lajos már a várható éves eredmények alapján buszkén mondta, hogy céljuk a Vállalat Ki­váló Brigádja cím elérése. A minőségi és a mennyisé­gi mutatók javulását nagy­ban elősegítették olyan in­tézkedések, min­t a mérle­gelés megszigorítása és a bőrátvevők beállítása, örömmel számolt be arról, hogy eddig a brigád bal­esetmentesen dolgozott (az elmúlt évben nyolc balese­tük volt!) bizonyítva azt, hogy nagyobb odafigyelés­sel, a munkafegyelem javításával és a munkavé­delmi előírások betartásá­val lehet a veszélyes mun­kát „veszély” nélkül vé­gezni. Kritikaként fogal­mazta meg, hogy a gazda­sági vezetők nem vettek részt a brigád önértékelő gyűlésén.” A Debreceni Húsipari Vállalat igazgatója dr. Fü­­löp Imre, nem haragudott meg ezért a bírálatért! Elég az hozzá, véletlenül futottunk össze a minden dolgozójához egyformán barátságos, emberséges igazgatóval — nem is akart­uk hinni, hogy igazán ő az —, mikor megtudta, hogy mi járatban vagyunk, örömmel csillant fel a sze­­m­e. — Mondhatnék én is pár szót arról a brigádról — és sorolta a Dózsa brigádban a számára legjobban tetsző tulajdonságokat, amelyek ha meglennének a többi szocialista brigádban is, az igazgatónak, a gazdasági és mozgalmi vezetőknek a feje se fájna. Az a brigá­dok minden egyes tagjá­nak, minden munkásnak, minden dolgozónak na­gyon jó volna. Áprilisban, a Miniszter­­tanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ KB rendezésé­ben lesz a szocialista bri­gádvezetők V. Országos Tanácskozása. Ezen termé­­­­szetesen részt vesznek majd azok a gazdasági és társadalmi vezetők is, akik közvetve, vagy közvetlenül rész­esei a mozgalom szer­vezésének, irányításának, gondozásának. Az országos tanácskozást megelőző vál­lalati tanácskozások — a tervfeladatokkal összhang­ban, — részletesen foglal­koznak a brigádmozgalom­nak a vállalatnál betöltött szerepével, helyével. A dol­gozók műveltségének gya­rapításában, a szocialista magatartás és gondolkodás­­mód fejlesztésében, a köz­életi aktivitásban elért eredményekkel. Részletesen elemzik az újítási mozga­lom ésszerű fejlesztésének lehetőségeit. — Ha délutáni műszak­ban vagyunk, s mondom nekik: délelőtt be kellene jönni brigádértekezletre, vagy társadalmi munkára. „Igen!” mondják és jönnek mind. Erre büszke is va­gyok — jegyzi meg a bri­gádvezető. A­z alapító tagok közül már csak öten van­nak. A brigádveze­tőn kívül Fazekas Tibor, Szálk­a Imre — május óta ő is nyugdíjas, de a közös­ség nem engedi el a kezét és viszont! — Tóth Imre így a negyedik. Gargya Zsigmond — néma — a bőrfejtés a beosztása, negy­venhárom éves, huszonhat éve dolgozik a vállalatnál. Nagyon megérdemelten, miniszteri kitüntetett, mint két másik társa is a brigád­ban. Egyik a brigádvezető. — Szabó Gyula bácsi is alapító tag volt. Nyugdíjas, most parkosít, terepet ren­dez itt az üzemen belül. Elidőznénk még a vágó­csarnokban: élve jönnek be a sertések — százhúsz da­­rab/óra —, egy-kettőre ki­bontva lógnak a kampón. Milyen nagyszerű a munka, ha a hozzáértő emberek­ jó összhangban végzik. Sz. A. A Dózsa brigád Tanácskoztak a szocialista közösségek Iparunkban országszerte megkezdődtek a szocialista brigádvezetők vállalati ta­nácskozásai, melyen megvá­lasztják az iparági tanácsko­zásokon résztvevő küldötteket. Szocialista brigádvezetők tanácskoztak a Békéscsabai Konzervgyárban is, ahol je­len volt 81 szocialista brigád­vezető. 715 szocialista brigád­­tag képviseletében. Részt vet­tek a tanácskozáson az üzem­részek gazdasági és mozgalmi vezetői is. A beszámolót Kardos Ernő­vé, a gyár igazgatója tartotta meg. Beszámolójában az el­ért eredmények után részlete­sen foglalkozott a jövő évi feladatokkal, melyek nem ki­sebbek az ez évinél. Kérte a jelenlévő brigádivezetőket, hogy a termelésben való min­taszerű helytállásukat tovább­ra is folytassák és segítsék. Külön kérte támogatásukat a munkahelyi környezetük segí­tésében, mely a példamutatá­sukkal az üzemi kollektíva ki­alakítását kell, hogy elősegít­se. Többet időzött a beszámo­ló a brigádok tudatformáló tevékenységénél és arra kérte a brigádokat, hogy vállalásai­kat bővítsék ki a nagyobb szakmai ismeretek elsajátítása érdekében indított különböző szakmai tanfolyamokon való részvétellel. A szakszervezeti termelési felelős Tóth József elvtárs be­számolójában azokról az in­tézkedésekről beszélt, melyek­kel elő kívánják segíteni a szocialista brigádok vállalásai­nak a teljesítését, ilyenek pél­dául a különböző szellemi ve­télkedők és az ehhez szüksé­ges irodalom biztosítása, szo­cialista brigádok tanfolyama, szocialista brigádok klubjának a megalakítása és még sok olyan intézkedés, amely a mozgalomban résztvevőket se­gíti a vállalásaik jobb teljesí­tésében. A beszámolóhoz és a bri­gádok munkájáról 13-an szól­tak.­­ Többségük a szocialis­ta brigádok hármas jelszavából a szocialista módon élni, tanul­ni tartalmi részével foglalko­zott. Elmondották azokat a nehéz körülményeket, melyek­kel számolni kell a tovább­képzésnél és egyéb oktatási formáknál. Igaz, hogy a bri­gádtagok többsége részt vesz különböző oktatási formákban, őket is, és valamennyiüket a vonatok, a buszok indulása korlátozza a teljes részvétel­ben, mivel többségük bejáró dolgozó. Ez a körülmény gátolja a munkaidőn túli brigádkollek­tívák életét is, mert színház és egyéb­ kulturális intézmé­nyek látogatása sokszor lehe­tetlen. Szóltak a könyv­olva­sásról is, melynek fejlesztését a vállalati kultúrfelelős a brigádok és a könyvtár közöt­ti szocialista szerződés útján segítik elő. Perényiné, a vállalat Kossuth könyvterjesz­tője pedig vállalta, hogy a brigádok politikai oktatásban való részvételéhez biztosítja a szükséges irodalom beszerzé­sét. Dégi Lajos elvtárs, a 2-es telep vezetője arról a példa­mutató kollektív összefogásról beszélt, mely élén a Kurlik Gyula szocialista brigád állt. Nagy tettet hajtottak végre az által, hogy vállalták munka­időn túl a sárgarépa kiszedé­sét a földből és ugyanakkor sikerült azt a fagy előtt priz­­mázni és elföldelni. Ezáltal biztosították a gyár egyik fon­tos nyersanyagának minőség­­megóvását Gál József üzemvezető ar­ról beszélt, hogy abban az üzemben megy jól a termelés, ahol a dolgozók többsége szo­cialista brigádtag. Kérte az 5 —6 fős szocialista brigádokat­­, hogy most már befogad­hatnának újabb tagokat is, mert ezzel a befogadott dol­gozókat és az üzem termelését is segítenék. Többen javasolták, hogy a kommunista szombatokat a jövőben jobban előkészítve és szervezettebben tartsák meg, és lehetőleg ne vasárnap! Mert sértő az a szocialista brigádtagokra nézve, ha egy üzemrészben 30 százalék dol­gozik felajánlás alapján és a többiek pedig dupla órabérért. Ez természetesen nem vall a jó kommunista műszak meg­szervezésére. Homola Mihály Hogy kevesebb legyen a gond A Pest megyei Pincegazda­ság 46 szocialista brigádjának vezetője december 10-én ta­nácskozott. A fő figyelmet az 1976- os, számukra rendkívül nehéz gazdasági év ellensú­lyozására szükséges munka- és üzemszervezési tervek, a takarékos gazdálkodás további tennivalóira fordították. A szocialista brigádvezetők ta­nácskozása ezért került a pin­cegazdaságban, sőt az iparág­ban is az érdeklődés közép­pontjába. Farkas Gábor igazgató be­számolójában a brigádmozga­lom fejlődéséről adott átte­kintés után nyíltan feltárta a szőlőtermés kieséséből eredő gondokat, megfogalmazva a tennivalókat és kérte a szocia­lista brigádok segítségét az 1977- es teendők sikerre vite­lében. Az igazgató beszámoló­ját a pincegazdaság főmérnö­kének korreferátuma egészí­­tette ki, aki az újítási moz­galom helyzetéről és a munkaverseny alakulásáról adott áttekintést. Az újítómoz­galomról szólva, felhívta a brigádvezetők figyelmét a kollektív újítások kínálkozó lehetőségeire. Egy nappal a szocialista brigádvezetők tanácskozása után megkértük Farkas Gá­bor igazgatót, összegezze a tanácskozás tapasztalatait. — Negyvenhat brigádunk, közülük három ifjúsági, 640 tagot tömörít a hármas köve­telmény megvalósítására. Bu­dafokon 27, ebből a palacko­zóban 5 kollektíva dolgozik. Egy-egy szocialista brigád te­vékenykedik a tápiószelei, az Örkényi és a nyársapáti szőlő­­gazdaságban, a többi a Pest megyei pincészetekben. — Talán soha ilyen nagy szükség nem­­volt még a dol­gozók legöntudatosabbjait tö­mörítő szocialista brigádok se­gítségére, mint 1976-ban, il­letve 1977-ben lesz — folytat­ta az igazgató. — Saját szőlő­­gazdaságunkban az előző évi 22 ezer mázsa helyett mindösz­­sze 5 ezer mázsát szüretel­tünk. Hasonló volt a szőlőter­més a felvásárlási területün­kön is. Következménye, hogy az egyik palackozó gépsort le kellett állítanunk, ami a pin­cegazdaságnak háromnegyed éves 50 százalékos kapacitás­kiesést okozott. És ilyen ter­meléskieséssel számolunk a jövő szüretig, mert a tröszti társvállalatok borkészlete el­sősorban a saját palackozóik­nak szükséges. Létszámban is érzékeny veszteséget jelent kollektívánknak ez, bár hasz­na is van. Tíz év óta először sikerült a másik palackozó­szalag technológiai létszámát biztosítani. A tanácskozáson részletesen szó volt az üdítőital-palacko­zás megduplázásának tervéről, hogy rövidesen kereskedelmi forgalomba kerül az általuk gyártott almabor, melyet a választék fokozása és a fog­lalkoztatottság biztosítására ké­szítenek. A beszámolóhoz kapcsolódó 14 felszólaló egyetértett a ta­karékos gazdálkodással min­den vonatkozásban. Kollektí­vájuk nevében vállalták, hogy fegyelmezett munkával segí­tik a pincegazdaságot a raj­tuk kívülálló okból keletkezett termeléskiesés csökkentésében. (P. S.) Börze Békéscsabán A konzervipar újítómozgalmának eredményeit azért tudják növelni évről évre, mert minden eszközt fel­használnak annak érdekében, hogy e mozgalmat tömeg­bázissá szélesítsék. Ha most a fokozatos fejlődés titkát keressük, könnyen megtaláljuk a választ, hogy ennek az oka az,­ hogy olyan intézkedéseket és szervezéseket hoznak az iparágban, mely a mozgalom állandó ébren­tartására törekszik. Ennek az eredménye az évenkénti benyújtott újítások, iparági szinten mintegy 18—20 millió forint hasznos eredményt hoznak. A sok intézkedés közül egyet szeretnénk kiemelni, mely, úgy gondolom, hogy sok más iparágban is haszno­sítható lehet. Ezt a szervezeti formát „újítási börzének” nevezték el. A börzét évente rendezik meg a konzerv­ipari tröszt vállalatai egy-egy alkalommal. Ilyen börzén vettünk részt Békéscsabán, a Kon­zervgyárban, ahol a konzervipari vállalatok újítási felelősei, előadói és a vállalatok műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberei vettek részt. Mintegy 100 fő résztvevő előtt Bottyánszky Mihály fő­mérnök bevezető előadásában ismertette a vállalat újí­tási mozgalmának eredményeit, mely ebben az évben a tavalyi év hasznos eredményének a háromszorosát érte el. Külön foglalkozott az újítási börzén bemutatás­ra kerülő 16 olyan újítással, mely a többi konzervipari vállalatoknál is alkalmazható. Elmondotta, hogy a válla­lat által bemutatott újítások iparági szempontból is nagyon hasznosak, mert a gépbeszerzés náluk is nehéz, hosszadalmas és valutaigényes folyamat. A bemutatott újítások tehát olyanok voltak, melyet többi vállalatoknál az iparban hasznosítható lehet. Specialitásukat bizonyítja, hogy ezek olyan gé­pek, melyet a vállalat saját kivitelező részlegé­ben állított elő. Ilyen a lecsó, a gogolák­ gépi töltése, mely gépet Adnó János és Gergely Sándor újítók szerkesztettek és állí­tották elő, mellyel körülbelül 2 millió forint megtaka­rítást értek el. A másik a Zakuszka töltőgép, mely Tráher Béla újítása, a nők nehéz munkavégzését köny­­nyíti meg, az 5/1-es üvegekre készített palettázógép, mely Burján György, Gergely Sándor és Hrabosz­ki Pál újítása. Nagyon jó, hasznos újításokat adott be, és el is készítette azokat Kiss Illés műszerész, ki olyan alkatrészeket pótolt ezzel, melyet import gépek­hez alkalmaznak, és a korábbi beszerzésük szin­te lehetetlen volt. A börze, mely működés közben mutatta be az újí­tásokat, hasznos volt, és a jövőben is hasznos lesz, mert a tröszt műszaki igazgatója, Gressay Zoltán köz­pontilag is gondoskodik az újítások terjesztéséről, mivel a látottakon túl a leírásokat és a fényképeket is meg­küldik a bemutatott újításokról minden konze­rvipari vállalatnak. A konzervipar jól bevált módszerét szeretnénk az élelmezésipar más ágazataiban is terjeszteni, mert olyan tartalékokat tár fel, melyek az új ismeretek alapján könnyen hasznosíthatók más iparág területein is. A börze alkalmat adott arra is, hogy az iparág újítások­kal foglalkozó szakembereinek összejövetele alkalmából olyan eszmecserére kerüljön sor, mely az iparágban le­vő, azonos problémák megoldását segítette elő az újító­mozgalomban. Tehát a börze megrendezése hasznos, jó kezdemé­nyezés, ezt folytatni kell, és továbbfejleszteni azáltal, hogy ne csak az újításokat mutassák be a jövőben, hanem az újítókat is. írják oda bátran az újítás mellé, hogy az újító hányszoros kitüntetett például, de azt se szégyelljük odaírni az újítások mellé, hogy azért az újításért mennyit fizettek. Akár újítási, akár találmányi díjról legyen szó. A mintaszerűen megrendezett börze után a Kon­zervipari Tröszt újítási előadója jutalomban részesítette a novemberi újítási hónap során a legjobb eredményt elért vállalatok első három helyezettjét. H. M. Percenként 80—100 üveget tölt lecsóval ez a gép Ez a palettázógép egy műszakban 7500—8000 üveget tölt meg

Next