Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Paprikaszezon — A Szeged környéki gazdaságokban a különböző intézkedések eredményeként fokozódott a paprikatermelési kedv — számolt be Gonda Ferencné, a vállalat szb-titkára. Ennek eredményeként a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 1975-höz képest 50 százalékkal több fűszerpaprikát dolgoz fel. Ezért kell folyamatos műszakban termelniük, hogy veszteség nélkül fel tudják dolgozni az új termést. Annak ellenére, hogy a fűszerpaprika érése, a kevés napfényes idő miatt, lényegesen elhúzódott, mégis a megtermelt áru döntő többsége a gyárban van. Megállapodást kötöttek a Délalföldi Pincegazdasággal, hogy az üdítőital-fogyasztás csökkenése miatt 80 dolgozót átmenetileg a Paprikafeldolgozó Vállalat foglalkoztat. Ezzel a munkaerő-átcsoportosítással a Pincegazdaság is jól jár, mivel így stabilizálni tudja munkásait, ugyanakkor pedig népgazdaságilag rendkívül hasznos munkát fejtenek ki a nehéz helyzetben levő Paprikafeldolgozó Vállalatnál. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat az év végén naponta 25 ezer kilogram paprikát őröl. Ugyanakkor ugyanilyen mennyiségű belföldi kiszállításról és exportról is gondoskodott. Mint ismeretes a vállalat exportterve 80 vagon őrölt paprika. A vállalat a nagykereskedelmi vállalatoknak október hónapban 3,5 ezer q-nál több paprikát szállított. Az új paprika minősége kifogástalan. A csomagolásban is igyekszik a vállalat a vevők igényeinek megfelelni, így az eddigi 5 és 10 dekás csomagok mellett ma már 1/4 kg-os paprikacsomagot is gyártanak. Mivel ilyen csomagológép nem állt rendelkezésre, ezért a vállalat műszaki dolgozói egy régi gépet tettek alkalmassá a 1/4 kg-os paprika csomagolására. A vállalatnál természetesen a fő feladatot most a paprika feldolgozása jelenti. Ennek ellenére azonban nem marad el a „Delikáto8”, a különböző levesporok, kockái, és leveskészítmények gyártása sem. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat naponta 4 millió forintos termelési értéket állít elő. A fokozott feladatok sikeres megoldását jól segítik és tevékenyen támogatják a szakszervezeti aktivisták, valamint a DH- munkarendszerben dolgozó munkabrigádok. Csikós Mihály Hajdú-Bihar megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozóinak lapja még az 1976. I. félév eredményeit tárgyaló szocialista brigádvezetői tanácskozásról készült beszámolójában terjedelmes helyet biztosított Kolozsvári Lajos — vágócsarnoki Dózsa ezüstkoszorús brigád vezetője — felszólalásának. „Kolozsvári Lajos már a várható éves eredmények alapján buszkén mondta, hogy céljuk a Vállalat Kiváló Brigádja cím elérése. A minőségi és a mennyiségi mutatók javulását nagyban elősegítették olyan intézkedések, mint a mérlegelés megszigorítása és a bőrátvevők beállítása, örömmel számolt be arról, hogy eddig a brigád balesetmentesen dolgozott (az elmúlt évben nyolc balesetük volt!) bizonyítva azt, hogy nagyobb odafigyeléssel, a munkafegyelem javításával és a munkavédelmi előírások betartásával lehet a veszélyes munkát „veszély” nélkül végezni. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a gazdasági vezetők nem vettek részt a brigád önértékelő gyűlésén.” A Debreceni Húsipari Vállalat igazgatója dr. Fülöp Imre, nem haragudott meg ezért a bírálatért! Elég az hozzá, véletlenül futottunk össze a minden dolgozójához egyformán barátságos, emberséges igazgatóval — nem is akartuk hinni, hogy igazán ő az —, mikor megtudta, hogy mi járatban vagyunk, örömmel csillant fel a szeme. — Mondhatnék én is pár szót arról a brigádról — és sorolta a Dózsa brigádban a számára legjobban tetsző tulajdonságokat, amelyek ha meglennének a többi szocialista brigádban is, az igazgatónak, a gazdasági és mozgalmi vezetőknek a feje se fájna. Az a brigádok minden egyes tagjának, minden munkásnak, minden dolgozónak nagyon jó volna. Áprilisban, a Minisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ KB rendezésében lesz a szocialista brigádvezetők V. Országos Tanácskozása. Ezen természetesen részt vesznek majd azok a gazdasági és társadalmi vezetők is, akik közvetve, vagy közvetlenül részesei a mozgalom szervezésének, irányításának, gondozásának. Az országos tanácskozást megelőző vállalati tanácskozások — a tervfeladatokkal összhangban, — részletesen foglalkoznak a brigádmozgalomnak a vállalatnál betöltött szerepével, helyével. A dolgozók műveltségének gyarapításában, a szocialista magatartás és gondolkodásmód fejlesztésében, a közéleti aktivitásban elért eredményekkel. Részletesen elemzik az újítási mozgalom ésszerű fejlesztésének lehetőségeit. — Ha délutáni műszakban vagyunk, s mondom nekik: délelőtt be kellene jönni brigádértekezletre, vagy társadalmi munkára. „Igen!” mondják és jönnek mind. Erre büszke is vagyok — jegyzi meg a brigádvezető. Az alapító tagok közül már csak öten vannak. A brigádvezetőn kívül Fazekas Tibor, Szálka Imre — május óta ő is nyugdíjas, de a közösség nem engedi el a kezét és viszont! — Tóth Imre így a negyedik. Gargya Zsigmond — néma — a bőrfejtés a beosztása, negyvenhárom éves, huszonhat éve dolgozik a vállalatnál. Nagyon megérdemelten, miniszteri kitüntetett, mint két másik társa is a brigádban. Egyik a brigádvezető. — Szabó Gyula bácsi is alapító tag volt. Nyugdíjas, most parkosít, terepet rendez itt az üzemen belül. Elidőznénk még a vágócsarnokban: élve jönnek be a sertések — százhúsz darab/óra —, egy-kettőre kibontva lógnak a kampón. Milyen nagyszerű a munka, ha a hozzáértő emberek jó összhangban végzik. Sz. A. A Dózsa brigád Tanácskoztak a szocialista közösségek Iparunkban országszerte megkezdődtek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai, melyen megválasztják az iparági tanácskozásokon résztvevő küldötteket. Szocialista brigádvezetők tanácskoztak a Békéscsabai Konzervgyárban is, ahol jelen volt 81 szocialista brigádvezető. 715 szocialista brigádtag képviseletében. Részt vettek a tanácskozáson az üzemrészek gazdasági és mozgalmi vezetői is. A beszámolót Kardos Ernővé, a gyár igazgatója tartotta meg. Beszámolójában az elért eredmények után részletesen foglalkozott a jövő évi feladatokkal, melyek nem kisebbek az ez évinél. Kérte a jelenlévő brigádivezetőket, hogy a termelésben való mintaszerű helytállásukat továbbra is folytassák és segítsék. Külön kérte támogatásukat a munkahelyi környezetük segítésében, mely a példamutatásukkal az üzemi kollektíva kialakítását kell, hogy elősegítse. Többet időzött a beszámoló a brigádok tudatformáló tevékenységénél és arra kérte a brigádokat, hogy vállalásaikat bővítsék ki a nagyobb szakmai ismeretek elsajátítása érdekében indított különböző szakmai tanfolyamokon való részvétellel. A szakszervezeti termelési felelős Tóth József elvtárs beszámolójában azokról az intézkedésekről beszélt, melyekkel elő kívánják segíteni a szocialista brigádok vállalásainak a teljesítését, ilyenek például a különböző szellemi vetélkedők és az ehhez szükséges irodalom biztosítása, szocialista brigádok tanfolyama, szocialista brigádok klubjának a megalakítása és még sok olyan intézkedés, amely a mozgalomban résztvevőket segíti a vállalásaik jobb teljesítésében. A beszámolóhoz és a brigádok munkájáról 13-an szóltak. Többségük a szocialista brigádok hármas jelszavából a szocialista módon élni, tanulni tartalmi részével foglalkozott. Elmondották azokat a nehéz körülményeket, melyekkel számolni kell a továbbképzésnél és egyéb oktatási formáknál. Igaz, hogy a brigádtagok többsége részt vesz különböző oktatási formákban, őket is, és valamennyiüket a vonatok, a buszok indulása korlátozza a teljes részvételben, mivel többségük bejáró dolgozó. Ez a körülmény gátolja a munkaidőn túli brigádkollektívák életét is, mert színház és egyéb kulturális intézmények látogatása sokszor lehetetlen. Szóltak a könyvolvasásról is, melynek fejlesztését a vállalati kultúrfelelős a brigádok és a könyvtár közötti szocialista szerződés útján segítik elő. Perényiné, a vállalat Kossuth könyvterjesztője pedig vállalta, hogy a brigádok politikai oktatásban való részvételéhez biztosítja a szükséges irodalom beszerzését. Dégi Lajos elvtárs, a 2-es telep vezetője arról a példamutató kollektív összefogásról beszélt, mely élén a Kurlik Gyula szocialista brigád állt. Nagy tettet hajtottak végre az által, hogy vállalták munkaidőn túl a sárgarépa kiszedését a földből és ugyanakkor sikerült azt a fagy előtt prizmázni és elföldelni. Ezáltal biztosították a gyár egyik fontos nyersanyagának minőségmegóvását Gál József üzemvezető arról beszélt, hogy abban az üzemben megy jól a termelés, ahol a dolgozók többsége szocialista brigádtag. Kérte az 5 —6 fős szocialista brigádokat, hogy most már befogadhatnának újabb tagokat is, mert ezzel a befogadott dolgozókat és az üzem termelését is segítenék. Többen javasolták, hogy a kommunista szombatokat a jövőben jobban előkészítve és szervezettebben tartsák meg, és lehetőleg ne vasárnap! Mert sértő az a szocialista brigádtagokra nézve, ha egy üzemrészben 30 százalék dolgozik felajánlás alapján és a többiek pedig dupla órabérért. Ez természetesen nem vall a jó kommunista műszak megszervezésére. Homola Mihály Hogy kevesebb legyen a gond A Pest megyei Pincegazdaság 46 szocialista brigádjának vezetője december 10-én tanácskozott. A fő figyelmet az 1976- os, számukra rendkívül nehéz gazdasági év ellensúlyozására szükséges munka- és üzemszervezési tervek, a takarékos gazdálkodás további tennivalóira fordították. A szocialista brigádvezetők tanácskozása ezért került a pincegazdaságban, sőt az iparágban is az érdeklődés középpontjába. Farkas Gábor igazgató beszámolójában a brigádmozgalom fejlődéséről adott áttekintés után nyíltan feltárta a szőlőtermés kieséséből eredő gondokat, megfogalmazva a tennivalókat és kérte a szocialista brigádok segítségét az 1977- es teendők sikerre vitelében. Az igazgató beszámolóját a pincegazdaság főmérnökének korreferátuma egészítette ki, aki az újítási mozgalom helyzetéről és a munkaverseny alakulásáról adott áttekintést. Az újítómozgalomról szólva, felhívta a brigádvezetők figyelmét a kollektív újítások kínálkozó lehetőségeire. Egy nappal a szocialista brigádvezetők tanácskozása után megkértük Farkas Gábor igazgatót, összegezze a tanácskozás tapasztalatait. — Negyvenhat brigádunk, közülük három ifjúsági, 640 tagot tömörít a hármas követelmény megvalósítására. Budafokon 27, ebből a palackozóban 5 kollektíva dolgozik. Egy-egy szocialista brigád tevékenykedik a tápiószelei, az Örkényi és a nyársapáti szőlőgazdaságban, a többi a Pest megyei pincészetekben. — Talán soha ilyen nagy szükség nemvolt még a dolgozók legöntudatosabbjait tömörítő szocialista brigádok segítségére, mint 1976-ban, illetve 1977-ben lesz — folytatta az igazgató. — Saját szőlőgazdaságunkban az előző évi 22 ezer mázsa helyett mindöszsze 5 ezer mázsát szüreteltünk. Hasonló volt a szőlőtermés a felvásárlási területünkön is. Következménye, hogy az egyik palackozó gépsort le kellett állítanunk, ami a pincegazdaságnak háromnegyed éves 50 százalékos kapacitáskiesést okozott. És ilyen termeléskieséssel számolunk a jövő szüretig, mert a tröszti társvállalatok borkészlete elsősorban a saját palackozóiknak szükséges. Létszámban is érzékeny veszteséget jelent kollektívánknak ez, bár haszna is van. Tíz év óta először sikerült a másik palackozószalag technológiai létszámát biztosítani. A tanácskozáson részletesen szó volt az üdítőital-palackozás megduplázásának tervéről, hogy rövidesen kereskedelmi forgalomba kerül az általuk gyártott almabor, melyet a választék fokozása és a foglalkoztatottság biztosítására készítenek. A beszámolóhoz kapcsolódó 14 felszólaló egyetértett a takarékos gazdálkodással minden vonatkozásban. Kollektívájuk nevében vállalták, hogy fegyelmezett munkával segítik a pincegazdaságot a rajtuk kívülálló okból keletkezett termeléskiesés csökkentésében. (P. S.) Börze Békéscsabán A konzervipar újítómozgalmának eredményeit azért tudják növelni évről évre, mert minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy e mozgalmat tömegbázissá szélesítsék. Ha most a fokozatos fejlődés titkát keressük, könnyen megtaláljuk a választ, hogy ennek az oka az, hogy olyan intézkedéseket és szervezéseket hoznak az iparágban, mely a mozgalom állandó ébrentartására törekszik. Ennek az eredménye az évenkénti benyújtott újítások, iparági szinten mintegy 18—20 millió forint hasznos eredményt hoznak. A sok intézkedés közül egyet szeretnénk kiemelni, mely, úgy gondolom, hogy sok más iparágban is hasznosítható lehet. Ezt a szervezeti formát „újítási börzének” nevezték el. A börzét évente rendezik meg a konzervipari tröszt vállalatai egy-egy alkalommal. Ilyen börzén vettünk részt Békéscsabán, a Konzervgyárban, ahol a konzervipari vállalatok újítási felelősei, előadói és a vállalatok műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberei vettek részt. Mintegy 100 fő résztvevő előtt Bottyánszky Mihály főmérnök bevezető előadásában ismertette a vállalat újítási mozgalmának eredményeit, mely ebben az évben a tavalyi év hasznos eredményének a háromszorosát érte el. Külön foglalkozott az újítási börzén bemutatásra kerülő 16 olyan újítással, mely a többi konzervipari vállalatoknál is alkalmazható. Elmondotta, hogy a vállalat által bemutatott újítások iparági szempontból is nagyon hasznosak, mert a gépbeszerzés náluk is nehéz, hosszadalmas és valutaigényes folyamat. A bemutatott újítások tehát olyanok voltak, melyet többi vállalatoknál az iparban hasznosítható lehet. Specialitásukat bizonyítja, hogy ezek olyan gépek, melyet a vállalat saját kivitelező részlegében állított elő. Ilyen a lecsó, a gogolák gépi töltése, mely gépet Adnó János és Gergely Sándor újítók szerkesztettek és állították elő, mellyel körülbelül 2 millió forint megtakarítást értek el. A másik a Zakuszka töltőgép, mely Tráher Béla újítása, a nők nehéz munkavégzését könynyíti meg, az 5/1-es üvegekre készített palettázógép, mely Burján György, Gergely Sándor és Hraboszki Pál újítása. Nagyon jó, hasznos újításokat adott be, és el is készítette azokat Kiss Illés műszerész, ki olyan alkatrészeket pótolt ezzel, melyet import gépekhez alkalmaznak, és a korábbi beszerzésük szinte lehetetlen volt. A börze, mely működés közben mutatta be az újításokat, hasznos volt, és a jövőben is hasznos lesz, mert a tröszt műszaki igazgatója, Gressay Zoltán központilag is gondoskodik az újítások terjesztéséről, mivel a látottakon túl a leírásokat és a fényképeket is megküldik a bemutatott újításokról minden konzervipari vállalatnak. A konzervipar jól bevált módszerét szeretnénk az élelmezésipar más ágazataiban is terjeszteni, mert olyan tartalékokat tár fel, melyek az új ismeretek alapján könnyen hasznosíthatók más iparág területein is. A börze alkalmat adott arra is, hogy az iparág újításokkal foglalkozó szakembereinek összejövetele alkalmából olyan eszmecserére kerüljön sor, mely az iparágban levő, azonos problémák megoldását segítette elő az újítómozgalomban. Tehát a börze megrendezése hasznos, jó kezdeményezés, ezt folytatni kell, és továbbfejleszteni azáltal, hogy ne csak az újításokat mutassák be a jövőben, hanem az újítókat is. írják oda bátran az újítás mellé, hogy az újító hányszoros kitüntetett például, de azt se szégyelljük odaírni az újítások mellé, hogy azért az újításért mennyit fizettek. Akár újítási, akár találmányi díjról legyen szó. A mintaszerűen megrendezett börze után a Konzervipari Tröszt újítási előadója jutalomban részesítette a novemberi újítási hónap során a legjobb eredményt elért vállalatok első három helyezettjét. H. M. Percenként 80—100 üveget tölt lecsóval ez a gép Ez a palettázógép egy műszakban 7500—8000 üveget tölt meg