Élelmezési Dolgozó, 1979 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
KÖRKÉP AZ IFJÚSÁGI PARLAMENTEKRŐL Fejér megyei tapasztalatok Harmadik alkalommal kerülnek megrendezésre a munkahelyeken és intézményeknél az ifjúsági parlamentek, a szocialista demokrácia sajátos ifjúsági formái. Fejér megyében az élelmezésipar dolgozóinak 44 százaléka a fiatal korosztályból tevődik ki, a szakmunkástanulók száma megközelíti a 400 főt. Munkájukra nemcsak, hogy szükség van, egyszerűen nélkülözhetetlenek a termelésben, a közéletben és többségük jelen van, ha sportról, kultúrmunkáról, vagy társadalmi munkáról van szó. Az ifjúsági parlamentek megszervezésére a vállalatoknál külön bizottságot hoztak létre, és az eddig lezajlott parlamentek bizonyítják, hogy munkájuk eredményes volt. Az igazgatók készültek és eddig jól is vizsgáztak a beszámolók tartalmát illetően, a parlament megtartását személyes ügyüknek tekintik egyetlen esetben sem adták ki „albérletbe”. A szakszervezet, a KISZ vezetősége véleményezte, talán jobb kifejezéssel, segítette és segíti a beszámolók tartalmas elkészítését. Most egy olyan parlament, szervezési formáról kívánok jó véleményt mondani, amelyen a beszámoló rövid tartalmát nem írásban adták ki, hanem a szervező bizottság egy-egy tagja, két héttel a parlament előtt kis csoportokban mondta el szóban a fiataloknak az igazgatói beszámoló rövid, de annak igen fontos értékelő részét és arra kérték a fiatalokat, hogy kérdéseiket, javaslataikat írásban fogalmazzák meg és a parlament időpontja előtt egy héttel adják át a szervező bizottság valamelyik tagjának. A Magyar Hűtőipar székesfehérvári gyáránál 42 kérdés és javaslat érkezett be és ez a nagy szám még a fiatalokban legjobban bízó, a fiatalokat legjobban szerető vezetőiket is meglepte. Kelemen Sándor igazgató szóbeli beszámolója után először a beérkezett 42 kérdésre történt a válaszadás. A fiatalok ezt általában kielégítőnek tartották, de egyes válaszokat ideiglenes jelleggel fogadtak el, mert azokat kiküszöbölni csak folyamatosan lehet és arra kérték a parlament résztvevőit, hogy a rekonstrukció befejezéséig legyenek türelemmel. A fiatalok megnyugodva távoztak a parlamentről, mert azt tapasztalták, hogy sorsuk jó kezekben van, olyan vezetők irányítják a gyárat, akik erejük, tudásuk legjavát adva megtesznek mindent a termelés érdekében, ugyanakkor nem felejtik el, hogy a dolgozók megbecsülése, megtartása érdekében nap mint nap munkálkodni kell, hisz értük történik minden, aminek értelme van az életben. A vezetők is meggyőződhettek arról, hogy a gyár fiataljaira eddig is, de a jövőben is lehet számítani a munkában, a problémák megoldásában. Járossy Ferenc jd&m&forócai fóruma A Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat ifjúsági parlamentje Dunaharasztin, a József Attila Művelődési Házban tanácskozott. A megyében elszórt elhelyezésű, sok kis termelőegységgel rendelkező vállalattól több, mint hatvan ifjú dolgozón túl, meghívottként részt vettek középkorú munkatársaik és a vállalat nyugállományú veteránjai is. A tanácskozáson bizonyító erőként hatott — többek között — ifjúságunk megbecsülése, ügyének felelősségteljes figyelme Valamennyi felszólaló szavában, megszívlelendő szeretetteljes javaslataiban A vállalat igazgatója többek között, az ifjúsági dolgozóknak a vállalat életében betöltendő helyére, szerepére és fontosságára, ezen belül szakképzettségük megszerzésére, bővítésére nevelésükre hívta fel a figyelmet. Az ifjúsági parlament munkájára a felnőttek érettsége és ifjúságunk dinamizmusa, alkotókészsége, tenniakarása volt a jellemző. Kimondatlanul is érezhető volt, hogy e tanácskozást a szocialista demokrácia egyik fontos fórumának tekintik a résztvevők. A felszólalásokban központi helyet kapott a vállalat feladatainak maradéktalan végrehajtásáért a felelősségérzet. Például az érdi felszólaló a termékek minőségének javításáért, a dabasi az ifjúsági klubnak a szakmai képzés szolgálatába állításáért emelt szót. Dunaharasztiról az éjszakai munkát végzők pihenésének biztosításért, a GYES-en lévő édesanyákkal való kapcsolattartásáért, megbecsüléséért, a jog és kötelesség egységének biztosításáért szóltak K. T. Őszinte légkörben A közelmúlt napokban mintegy 120 ifjúmunkás és fiatal műszaki értelmiségi részvételével tartották meg vállalati ifjúsági parlamentjüket a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat fiataljainak küldöttei. A közel háromórás parlamenten megjelent és felszólalt Labádi Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szentes Városi Bizottságának első titkára, Bácskai józsef elvtárs, a Tröszt Ifjúsági Bizottságának titkára. , A Himnusz elhangzása utánTörök János párttitkár köszöntötte az egybegyűlteket. A rövid bevezető után Mag Pál elvtárs, a vállalat igazgatója az elmúlt parlament óta tett .Intézkedésekről, az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról számolt be. Megemlítette, hogy a vállalatnál 37 szocialista brigádból 8 ifjúsági szocialista brigád. A brigádtagok létszáma 498 fő, melyből 171 fő 30 éven aluli. A fiatalok eleget tettek a munkaversenyben vállalt kötelezettségeknek. A nyolc ifjúsági brigádban 78 fiatal 2766 órát teljesített 1977-ben,1978-ban 214 000 Ft-tal növelték a vállalat árbevételét, illetve csökkentették a beruházási felújítási költségeket. , Örömmel újságolta Mag elvtárs, hogy a vállalat KTSZ- bizottsága ez év áprilisában elnyerte a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlót. Beszámolójában érintette a minkáslakás építését, az albérleti hozzájárulást, a fiatalok anyagi, erkölcsi elismerését. Varga Mihály a tmk-fiatalok nevében szóvá tette, hogy nem minden esetben biztosított az anyagellátás. Javasolta, hogy e problémát úgy lehetne kiküszöbölni, ha éves terv, illetve program szerint ütemeznék a munkákat. A vállalati KISZ-bizottság kérdőívet adott ki minden 30 éven aluli fiatal részére, melynek értékelése ezen a fórumon hangzott el. Választ vártak arra a kérdésre is, hogy az üzemmérnöki képesítéssel rendelkező fiatalok miért nem vehetnek részt a szakmérnök-képzésben. A vállalati ifjúsági parlamenten a fiatalok megemlítették, illetve javasolták a gazdasági vezetésnek, hogy biztosítsák a fiatalok részére a külföldi tapasztalatcserék szervezését. A rekonstrukció 1980-ig fejeződik be a baromfifeldolgozóban, így kérték, hogy egy-egy alkalommal olyan társvállalatokat tekintsenek meg, ahol STORK vonal üzemel. Sok vélemény, javaslat elhangzott, melyet Mag Pál igazgató foglalt össze, válaszolt a kérdésekre. Előzetesen írásban beadott harminc várospolitikai kérdésre adott kielégítő választ, majd az elhangzott hozzászólásokra. Nyílt szavazással gyakorolták a parlament küldöttei új jogkörüket. Egyhangúlag elfogadták a kiegészítésekkel a beszámolót. Dömsödi M. Vezetőink látogatásai Szakszervezetünk vezetői novemberben több élelmezésipari üzembe látogattak el. Balogh Károlyné főtitkár a Csongrád megyei Gabonaipar makói üzemében aktívákkal, szocialista brigádvezetőkkel, a Paksi Konzervgyárban bizalmiakkal folytatott eszmecserét, valamint a Hungarovin üzemében szakszervezeti bizottsági ülésen vett részt. Dr. Dabrónaki Gyula, az ÉDOSZ elnöke az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szakszervezeti bizottsági ülésén képviselte szakszervezetünket. Háber Sándor alelnök a Székesfehérvári Sütőipari Vállalat ifjúsági parlamenti ülésén vett részt. Vanek Béla osztályvezető a Kecskeméti Baromfifeldolgozónál és a Kalocsai Paprikafeldolgozónál a bolgár delegációval együtt ismerkedett az üzemek életével, dolgozóival, a szakszervezeti munkával. Iván László osztályvezető részt vett a Dohányipari Vállalatok Trösztje ISZB ülésén, ahol a dohányipar újítási, valamint munkavédelmi és egészségügyi helyzetét tárgyalták. Ezt követően a Debreceni Dohánygyár gazdasági vezetőivel és szakszervezeti aktíváival beszélte meg a szabályzók módosításából adódó aktuális feladatokat. Szollár György osztályvezető az Alföldi Pincegazdaságnál a szüreti feldolgozás időszakában tájékozódott a dolgozók munkakörülményeiről. Több üzemegységnél találkozott szakszervezeti aktívákkal, gazdasági vezetőkkel. Dr. Szilágyi László osztályvezető a Szolnoki Cukorgyári látogatása során tájékozódott a kampány állásáról, a Szerencsi Cukorgyárban áttekintették az országos bértáblázatban előírt alsó bértételek biztosításának anyagi feltételeit. Ez alkalommal VSZT-k és bizalmiak együttes tanácskozásán is részt vett. A Szerencsi Csokoládégyárban az üzemi demokrácia fórumrendszerének tapasztalatairól, a bizalmiak jog- és hatásköréről váltottak szót. Pratsch Vilmos osztályvezető részt vett a Kecskeméti Baromfiipari Vállalat és a Hajdú megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ifjúsági parlamentjén, ugyancsak részt vett a Növényolajipari Vállalat és a Baromfiipari Tröszt 1979. évi tervének minisztériumi tárgyalásán, valamint a Baromfiipari Tröszt igazgatói tanácsülésén, ahol megtárgyalásra került az 1979. évi bérfejlesztés. Az elnökség megtárgyalta A Minisztertanács a közelmúltban megvitatta a sütőipar fejlesztésére hozott kormányrendelet végrehajtásának helyzetét, melyhez szakszervezetünk elnöksége is véleményt nyilvánított. Az ÉDOSZ elnöksége a novemberi napirendre tűzést megelőzően 1976 közepén tárgyalta meg a tanácsi élelmezésipari vállalatok dolgozóinak munkavédelmi és szociális helyzetét. Akkor megállapította, hogy a tanácsi irányítású sütő-, szesz-, szikvíz- és üdítőital-iparban a fejlődés ellenére jelentős elmaradás van a nehéz fizikai munka csökkentésében és a szociális ellátottságban. Akkor a tanácsi élelmezésiparban dolgozók felének nem volt biztosítva a szükséges munkahelyi szociális ellátottság. A két év fejlődésének mértékét az elnökség széles körű felmérésén alapuló jelentés birtokában vizsgálta. Megállapították, hogy a sütőiparban az utóbbi két évben mérsékelten fejlődött a termelő folyamatok gépesítése és a gyártási eljárások korszerűsítése. A műszaki fejlesztés hatására nőtt a termelési koncentráció, és a két évvel ezelőtti 844 üzem 757-re csökkent. A munkakörülményeket javította, hogy a lapátos kemencék száma ez idő alatt 1081-ről 921-re — ez év végéig további 30-cal — csökkent. Az alagútkemencék arányának növekedése — az 5 éves terv végére meghaladja a 25%-ot — egyben a dolgozók munkakörülményeit is javítja. A 924 lapátos kemencénél viszont változatlanul mostoha körülmények között dolgozik több ezer sütőmunkás. Kedvezőtlenül hat a sütőipar helyzetére, hogy a fejlesztés ellenére nem kielégítő a nehéz fizikai munka — anyagmozgatás, raktározás, szállítás — gépesítése. A kedvezőtlen munkakörülmények a táppénzhelyzetet is befolyásolták. A sütőiparban az országos átlagnál jóval magasabb a táppénzes napok száma. Az elnökség javasolja a fejlesztési gondok megoldásának gyorsítása végett az átgondolt, összehangolt gépesítést. A dolgozók szociális ellátottságának javítása szintén nagy feladatot ró mindazokra, akik a sütőipar fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtásáért felelősek. Az ÉDOSZ elnöksége elé került jelentés megállapítja például, az új és rekonstruált sütőipari üzemek termelésbe állításával nőtt a fekete-fehér öltözők száma. Ugyanakkor, a két évvel ezelőtti két szekrényes öltözős rendszer 38%-ról 11%-ra csökkent. Ennek arányában nőtt az egyszekrényes öltözők száma. A megszüntetett korszerűtlen sütödék hatására csökkent az öltözővel egyáltalán nem rendelkező üzemek aránya, de 1,2°/0-ukban még mindig nem biztosítottak öltözőt a dolgozóknak. Ezzel kapcsolatban megállapította az elnökség, hogy a vállalatok a termékszerkezet változtatásával egyidejűleg nem fejlesztették kellő arányban a szociális létesítményeiket. Annak ellenére sem kielégítő a szociális fejlesztés, hogy a tanácsi sütőiparban — az új és a rekonstrukció alá vont üzemek szociális és egészségügyi fejlesztési összege nélkül — a 5 éves tervben ilyen célra 44 millió forintot terveztek. Az utóbbi két évben a terv szerint 15 milliót irányoztak szociális fejlesztésre és 22 milliót költöttek. A túlteljesítés ellenére nem érték el az elvárt fejlődési szintet, ezért a dolgozók jogos igényeinek megfelelően növelni kell a szociális ellátottságot javító beruházások összegét, állapította meg az elnökség. A szesz-, szikvíz- és üdítőital-iparban végbement szervezeti változások több megyében állami irányítású vállalatokhoz került az üdítőitalgyártás , és nagyarányú gépesítés történt. A korábbi 85 korszerűtlen telenhelyből 30 maradt tanácsi irányítás alatt. A műszaki fejlesztés mellett és ellenére ebben az iparágban sem nőtt kellően a dolgozók munkahelyi szociális ellátottsága. A 116 üzemből 22- ben még nincs öltözőszekrényük a dolgozóknak, 29-ben pedig fogasos öltözők vannak. Az elnökség vizsgálta a két iparág üzemi baleseti helyzetét is. Megállapították, hogy miközben a szesz-, szikvíz- és üdítőital-iparban gyakrabban éri baleset a dolgozókat, a sütőiparban a súlyos és halálos balesetek száma nő. Ez utóbbi különösen a Fővárosi, a Baranya és Hajdú megyei Sütőipari Vállalatra vonatkozik. Mindkét iparágban a leggyakoribb baleseti forrás az anyagmozgatás és a rakodás, a személyek, tárgyak eséséből eredő sérülés. A napirend tárgyalása kapcsán a statisztikai adatok által alátámasztottnak ítélte az elnökség azt a megállapítást, hogy a tanácsi felügyelet alá tartozó élelmezésipari vállalatok dolgozói szociális és munkakörülményei gyorsabb javítása céljából aláírt MÉM—Minisztertanács Tanácsi Hivatal —ÉDOSZ elnöksége megállapodás ellenére a végrehajtás üteme nem kielégítő. Ezért nagyobb anyagi ráfordításra és társadalmi ellenőrzésre van szükség a kitűzött célok maradéktalan megvalósítása érdekében. Találkozás állami díjas brigádvezetőkkel 1978. NOVEMBER 30-ÁN AZ ÉDOSZ VEZETŐSÉGE MEGHÍVTA AZ ÉLELMISZERIPARBAN DOLGOZÓ ÁLLAMI DÍJAS SZOCIALISTA BRIGÁDOK VEZETŐIT. A házigazda, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára volt, aki tájékoztatással kezdte a beszélgetést. Többek között elmondta: 1979-ben még nagyobb feladat hárul az ágazatra, a belföldi ellátást magasabb szinten kell tartani, erről a lakosság számára naponta kell bizonyságot adni. Az exporttervet maradéktalanul teljesíteni kell, itt elsősorban a húsiparra, baromfiiparra, konzerviparra, borászatra hárul nagy munka. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése a vezetőktől jobb szervezést, a dolgozóktól jobb minőségű munkát követel. Hogyan látják az állami díjas brigádok vezetői a jövő évi terveket? Milyenek a mindennapi munkahelyi gondjaik, problémáik, mi foglalkoztatja őket és a gyár többi dolgozóját? — Ezekről a kérdésekről beszéltek a meghívott vendégek. A borászokat Tazár István, az Eger-Mátravidéki Borkombinát Kossuth brigádjának vezetője képviselte. A magas kitüntetést 1973-ban kapták meg, azóta brigádjuk fiatalodott, több ifjú szakember került közéjük. — A borászatra is nagy feladatként hárul az export teljesítése — hangsúlyozta a brigádvezető. — 1978-ban a Kombinát 25 ezer hektoliter Egri bikavért szállít Nyugat- Németországba. Ahhoz, hogy a bor minősége megfelelen, szinte százszázalékos khnikát kell végezniük. Felvetette, hogy a jövő évi gépimport csökkentése vajon nem fogja-e nehezíteni az export-kötelezettségüket, mivel a kékszőlő feldolgozásához főleg nyugati gének állnak rendelkezésre a világpiacon. Fiatal, harmincöt év körüli férfi, Géczi István, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Komócsin Zoltán szocialista brigádjának vezetője, őt a belföldi ellátás témája foglalkoztatta, mivel vállalatuk 60 százalékban olcsóbb termékeket készít, viszont a kereskedelem a drágább árut rendeli, mivel erre nagyobb az igény. Elmondta még, hogy a dolgozókkal gyakran vitatkoznak és próbálják megértetni velük, hogy a vállalati gazdálkodás nem egyenlő azzal, ha valaki otthon levág egy disznót és abból haszna származik. Kiemelte, hogy az exportot náluk is csak magasszintű minőségi munkával tudják teljesíteni, pl. ott, ahol 82 fokos víznek kell folynia a csapból, nem lehet egy fokkal sem több, sem kevesebb. 1974-ben kapta meg az Állami díjat a Pápai Húskombinát Marx Károly brigádja, őket Schandl Zoltán képviselte. Náluk 3—4 éve megoldódtak a higiéniai, minőségi gondok. Akkor ők is úgy érezték, hogy a szigorú paramétereket nem fogják tudni betartani, de ez ma már számukra természetes. Az üzemben magyar és szovjet gépekkel dolgoznak. Ezekkel nagyon meg vannak elégedve. A brigádvezető két munkavédelmi problémát vetett fel, ezek a többi húsipari üzemre is aktuálisak. Az üzemekben 4-6 fokon dolgoznak, és a hűtés ventillátorral történik, ami az egészségre ártalmas. Kötelező a védőkesztyű használata, de ez sem méretében, sem anyagában nem megfelelő. E témákban a húsipari szakemberek kiskonzultációt tartottak és megállapodtak abban, hogy az ÉDOSZ munkavédelmi felelősével közösen intézkednek. Régi, kitűnő szakember Szabó Gábor, a Budapesti Húsipari Vállalat brigádvezetője. A huszonnégy fős brigádjának tagja Kreisz Pál is, aki ez évben megnyerte az Ifjú Húsipari Szakmunkások Országos Versenyét. Szőke Béláné, a Szegedi Konzervgyár Vosztok szocialista brigádjának vezetője. A kitüntetést 1970-ben kapták. Az eltelt nyolc évben többen elmentek, de helyettük több fiatal munkaerő jött. Szőkéné a gyár életével foglalkozott. Elmondotta: nagyobb súlyt kell fektetni a dolgozók tájékoztatására, s ezért javasolta egy hangosbeszélő felszerelését a gyár területén. Az 1978-as elvárt munkájukat alapanyaghiány miatt nem tudták teljesíteni. A gyár vezetői és dolgozói között elvtársi a kapcsolat, jó a légkör. Huszonnyolc éve van a dohányszakmában Fehér Gyuláné, az Egri Dohánygyár Kossuth Zsuzsa brigádvezetője. A gyárnak exportkötelezettsége nincs, de a brigád vállalta, hogy jobb alapanyag-felhasználással csökkentik az importszükségletet. Beszámolt az új szociális létesítményükről, a 800 személyes korszerű öltözőről és a sportolni vágyóknak épített kondicionáló teremről. A beszélgetés végén a főtitkárasszony megköszönte, hogy elfogadták a meghívást és tájékoztatták őt és egymást arról, hogyan látják a brigádok, az üzemek dolgozói a jövő évi feladatokat. H. P.