Élelmezési Dolgozó, 1980 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

A zajártalom megelőzéséért Higiéniai ne­vel­éskö­ve­telmén­yek az élelmiszeriparban Szakszervezetünk ez év má­jusában tárgyalta az élelme­zésipari dolgozók baleseti, egészségügyi és táppénzes helyzetének tapasztalatait. A feladatok meghatározásánál kiemelten a zaj okozta hallás­károsodás vizsgálatát, mint olyant, amely egyre jobban befolyásolja dolgozóink egész­ségi állapotát, munkaképessé­gét. Erről tanácskoztak az ipar főállású üzemorvosai decem­ber elején az ÉDOSZ rendezé­sében. Balogh Károlyné szakszer­vezetünk főtitkára megnyitó­jában utalt az üzemek egész­ségügyi szolgálatának és a szakszervezetek partneri kap­csolataira. Ezt követően Pintér István kandidátus, az OMI igazgatóhelyettese tartott elő­adást a zaj okozta halláskáro­sodásról. Megállapította, vi­lágviszonylatban, így hazánk­ban is ez a foglalkozási beteg­ség előtérbe került. Tudomá­nyos szinten elemezte a hal­láskárosodást előidéző zajok fizikai tulajdonságait és azok élettani hatását a dolgozó em­berre. Kifejtette, hogy milyen fele­lősségteljes munka eldönteni, hogy ki alkalmas zajos mun­kahelyen való munkára. Az al­kalmasság megállapításánál nagyon körültekintően kell el­járni, mivel egyéni különbsé­gek vannak. Nem közönbös az illető életkora, eddig végzett munkája, lakóhelyének zaj­szintje. Felhívta a figyelmet a töltött idő jelentőségére és ar­ra, hogy szükséges ismerni a zaj minőségét. Dr. Vargha Lívia, a Villány- Mecsekaljai Borkombinát üzemorvosa, dr. Marton Ilona, a Pécsi Dohánygyár üzemorvo­sa, dr. Harmos Csaba, a Nagy­kőrösi Konzervgyár üzemi fő­orvosa, majd dr. Buda Bálint, a Kaposvári Cukorgyár üzem­orvosa számoltak be üze­meinknél végzett munkáról, a zaj okozta halláskárosodás megelőzésével és felderítésé­vel kapcsolatban. Korreferátu­maikban nagy szerepet kapott a felvilágosító és meggyőző te­vékenység szerepe, melyet a szakszervezettel közösen vé­geznek a dolgozók körében az egyéni védőeszközök állandó viselése érdekében. Második napirendi pontként dr. Kovács Ernő, az ÉDOSZ ellenőrző főorvosa tartott elő­adást a higiénés nevelés és szemléletformálás feladatairól. Minden dolgozó, aki az élelmi­szeripar területén dolgozik, nemcsak egy termelési, hanem egy higiéniai egységnek is ré­sze. Előadásában kifejtette, hogy a nevelési feladatok csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha a gazdasági vezetés, a szakszer­vezetek aktivistái és az egész­ségügyi szolgálat szakemberei együttesen munkálkodnak a megvalósítás érdekében. Ezután dr. Pigler József, a MÉM Élelmiszer Higiéniai El­lenőrző Szolgálat igazgatója ismertette a szolgálat felépíté­sét, célját és tevékenységét. Az értekezlet további részében dr. Szántó Tamás, az ÉGI főorvo­sa, ismertette a hűtőházakban végzett vizsgálatait. Dr. Giri­­nyi Margit, az Egészségügyi Minisztérium Üzemorvosi Fő­osztály osztályvezető-helyette­se hozzászólásában kifejtette: a jó üzemorvosi munka felté­tele a megfelelő kapcsolat ki­építése a gazdasági vezetéssel és a szakszervezettel. Dr. Ki­rály Kálmán, Budapest IX. ke­rület üzemi főorvosa, arról be­szélt, hogy ma már az üzemor­vosok speciális szakemberek és kórházak segítségével dol­gozhatnak. Dr. Katona Edit, az Országos Egészségügyi Neve­lésügyi Intézet igazgatóhelyet­tese ismertette az Intézet munkáját, melynek feladata a lakosság egészségügyi nevelé­sének összehangolása. Az értekezletet Pratsch Vil­mos osztályvezető zárta. Kifej­tette, hogy a tudományos is­meretek bővítése segíti az üzemorvosi munkát és ezen keresztül a dolgozók egész­ségvédelmének feladatát szol­gálja. ‘ AarthApsi K. E. Felszólalás a SZOT decemberi plénumán Hatékonyabb munka! Szabó Sándor szakszerveze­tünk Zala megyei Bizott­ságának titkára, a SZOT decemberi plénumán be­kapcsolódott a szervezeti módosításokról szóló elő­terjesztés vitájába. Ezért kértük, foglalja össze hoz­zászólásának lényegét. A Magyar Szakszervezetek 23. Kongresszusa óta eltelt időben választott testületeink munkája jelentősen fejlődött. A kongresszus határozatának végrehajtása során erősödött az üzemi és szakszervezeti de­mokrácia. Minden szinten ren­deztük a jog­os hatásköröket, amelynek gyakorlati végre­hajtása egyre, hatékonyabbá válik. Nagyon lényeges vonása volt ennek az időszaknak, hogy tovább nőtt a munkások részvétele a vezetésben, ezál­tal erősödött a tulajdonosi szemlélet. Ha nem is minde­nütt, de tendenciájában, gya­korlati alkalmazásában erősö­dött a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. A­ szakszervezeti mozgalom­ban soklépcsős szervezeti rendszert alakítottunk ki, amely a határozatok lefutta­tását lassította. Sok áttételen került le a dolgozók körébe, és ezzel gyengítette a végre­hajtás hatásfokát. Sok volt az ülésező testület, ami az érde­mi munkát nehezítette. Ezért is időszerű az alapszervezetek szervezeti rendszerének módo­sítása. • Az élelmezésipar gazdasági felépítése, irányítási rendszere tröszti, nagyvállalati formá­ban valósul meg. E felépíté­sen belül nemcsak ágazatok között, hanem ágazatokon be­lül is nagy különbségek mu­tatkoznak a vállalatok gazda­sági szervezeti rendszerében és területi elhelyezkedésében. A szervezeti módosítások le­hetőséget adnak Központi Ve­zetőségünk számára, hogy az irányelvet figyelembe véve, a gazdasági felépítést követve a legjobban alkalmazkodó szervezeteket hozzunk létre. A bizalmi testületek létre­hozása, a főbizalmi rendszer kialakítása kiküszöböli az áz­­áttételeket, korszerűbbé, haté­konyabbá teszi szakszervezeti munkánkat. Az új alapszer­vezeti szervezeti felépítésben a bizalmiak az eddigiektől még nagyobb szerepet kap­nak. Szakszervezeti munkánk tartalmi fejlődése a jövőben méginkább a bizalmi munká­jával, kötődik össze. Ezért már a kiválasztásnál arra kell tö­rekedni, hogy a bizalmi elis­mert, példás magatartású, jó szakember legyen. Rendszere­sen kérjen véleményt a cso­portjától, erősítse a demokra­tizmust, ugyanakkor képvisel­je következetesen a centrális aka­rat érvényesítését. A szakszervezeti taggyűlés két típusa megszünteti a gya­korlati élet által bizonyított formális vonásokat, s lehető­séget ad a szakszervezeti cso­porton belül aktívabb, tartal­masabb munkára. Előnye, hogy a szakszervezeti csoport­ban tartott taggyűlésen a dol­gozók szélesebb köre tud részt venni, a szakszervezeti csopor­tokban a vitakészség is foko­zódik, s ezáltal tovább szé­lesedik a szakszervezeti és üzemi demokrácia, mert azok döntenek és véleményeznek az őket érintő dolgokban, akikre az tartozik, s egyben végrehajtói is lesznek az adott döntéseknek, határozatoknak. Alapszervezeti szinten a ká­derelőkészítő munkát meg­kezdtük, elkészültek a szerve­zeti modellek, és folyamato­san végezzük a választásokkal kapcsolatos szakszervezeti fel­adatokat. EZ IS, AZ IS IPARÁGAINK ÉLETÉBŐL A Budapesti Tejipari Vállalat kelet-pesti üzemében gyártott termékeket a főváros kilenc kerületében érté­kesítik. Képünkön a tartósított tej szállítását látjuk. Találkoztak a gyár öregjei Ismét találkoztak a gyár öregjei a Magyar Hűtőipari Vállalat Csepeli gyárában. Nehezen várják az évnek azt a napját, amikor is­mét megpillanthatnak sok kedves, régi ismerőst, amikor meghallhatják, hogy a gyár, hol tart a fejlődésben, hogyan alakít­ja ki a jövőjét. Jóízű va­csorájuk fogyasztása köz­ben nézegették sokan a kézhez kapott kis ajándé­kot. Szívesen hallgatták egy órán át Sárosi Katalin és Bangó Margit énekesnők műsorát. Soka­n köszönték a kellemes estét, a jó szer­vezést, amit ezúton is szí­vesen tolmácsolunk. Huszonötezer tonna cukor Változatlan lendülettel folyik a répafeldolgozás a Kaposvári Cukorgyárban. Az­ idei kampány 84. nap­jáig, december 9-ig 225 ezer tonna nyersanyagból 25 ezer tonna kész cukor ke­rült a raktárakba. A len­dületes munka eredmé­nyeként, 9600 tonnával több répát dolgoztak fel, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Jól halad a mel­léktermék előállítása is: szárított szelletből 1650 ton­nával, takarmánykeverék­ből, urebetinből pedig 1950 tonnával gyártottak többet, mint tavaly ilyenkor, s van még utánpótlás. Nyugdíjas pékek Közel hetven nyugdíjasát hívta meg a Mátészalkai Sütőipari Vállalat a hagyo­mánnyá vált évenkénti ta­lálkozóra. Öt éve számolnak be év vé­gén a vállalat vezetői a várható éves gazdasági eredményekről, a követke­ző év terveiről és a meg­változott munkakörülmé­nyekről, így történt ez a november végi találkozón is. A részvevő nyugdíjasok tájékoztatót kaptak az őket érintő kedvezményekről és a vállalati lehetőségekről. A találkozó végén vala­mennyien 200—300 forint jutalmat kaptak, melyet kö­zös ebéd és baráti beszél­getés követett Mirelit kocsonyahús Nagyüzem van a Székes­­fehérvári Hűtőházban: megkezdték a konyhakész, gyorsfagyasztott kocsonya­hús csomagolását. A nép­szerű téli ételből több, mint kétmillió kilogram­mot készít az idén a szé­kesfehérvári üzem. A ko­csonyának való húsdarabo­kat gondosan megtisztít­ják, darabolják, majd egy kilogrammos tasakokba csomagolják. A felbontott csomagok tartalma min­denfajta előkészítés nélkül főzhető. A mélyhűtött kocsonya­húst az ország csaknem minden részébe szállítja a Székesfehérvári Hűtőház. A fél megye ellátásáért A Mátészalkai Sütőipari Vállalat a megye több mint ötven százalékát látja el, nap mint nap sütőipari ter­mékkel. — Ez nem kis gond — mondja Eghmits József fő­mérnök, — ha figyelembe vesszük azt, hogy üzemeink több mint fele régi építésű, hagyományos kemence. Az ötödik ötéves tervet úgy is nevezhetnek a vál­lalatnál, mint a beruházások öt éve. A körzethez négy egyre jobban fejlődő város tartozik, a falvakkal összesen közel 300 ezer ember. Ezért úgy tervezték, hogy a vá­rosok elavult technikájú sütőüzemeit építik át modern kenyérgyárakká. Tavaly, 1979-ben sikerült üzembe he­lyezni a megye első alagút kemencés sütőüzemét. Az új kemencén kívül üzembe helyeztek két magyar gyárt­mányú sütemény kemencét is. A lengyel és magyar gyártmányú gázolaj tüzelésű berendezés a legbővebb választék készítésére alkalmas. Az új üzemek beindítása ezzel még nem ért véget, a vásárosnaményi üzem november 12-től kezdte meg a szalagszerű termelést, szintén a legmodernebb lengyel alagút kemencével. Vásárosnamény életében először ke­rül sor cukrásztermékek készítésére, ugyanis a régi , a városba ékelődött üzem erre alkalmatlan volt. Természetesen ezekben az üzemekben a szociális feltételek is megváltoztak, az egyszerű kopott öltöző­ket a fekete-fehér modern öltözők váltották fel, mondja nem kis büszkeséggel a főmérnök. De nem ennek örült a legjobban, hanem annak, hogy a lengyel kemencék üzembe állításával megszűnt az úgynevezett pék­beteg­ség, az ízületi és reumatikus bántalmak. Ugyanis a vető­péket elől a nagy meleg érte, hátul pedig a hideg. Januárban megkezdik a mátészalkai üzem teljes rekonstrukcióját, a leálló üzem termelését az új üzemek pótolják. Több készétel és húskonzerv A tervezettnél ezer ton­nával több, mintegy 22 ezer tonna készétel és hús­konzerv készül idén a Bu­dapesti Konzervgyárban. Ez a jó anyagellátás és munkaszervezés mellett an­nak, is köszönhető, hogy a mezőgazdaság idei gyü­mölcs- és növénytermesz­tési gondjai — ellentétben más konzervgyárakkal —, nem akadályozták a folya­matos munkát, mert a vál­lalatnál elsősorban húsipa­ri termékeket dolgoznak fel.A Budapesti Konzerv­gyárban tízféle konyhakész étel mellett mustárt, máj­konzervet, paradicsomsű­rítményt, s hétféle vag­dalthús készítményt gyár­tanak. Újabb konzervféle­­séggel nem jelentkeztek az idén a hazai piacon, vi­szont fokozatosan áttérnek a készételek esztéti­kusabb csomagolására. A tavalyi évben üveg helyett­ már ízléses fémdobozba töltik a lecsót, a székelykáposz­tát. Az új üdítőital, amely szénsavmentes és az elő­állításához nem használ­nak mesterséges aromát , a közeljövőben kerül a ha­zai boltokba. A Budapesti Konzerv­gyár termékeinek 45 szá­zaléka exportra készül. Kü­lönösen a húskészítmények népszerűek külföldön, eb­ben az évben 830 tonna készételt és 6800 tonna húskonzervet, májkrémet szállítanak külföldre, s ha­marosan hatféle új kon­­zervvel jelennek meg a külhoni piacokon. Ezek a készítmények azonban el­térnek a „magyaros kony­ha” termékeitől, ízesítésük az importáló ország szoká­sainak, igényeinek felel meg. Krémtúró­­ Székesfehérvárról A Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat ma­zsolás és vaníliás krémtúrója nagy népszerűségnek ör­vend. A BNV-díjas termékből naponta 80—100 mázsát készítenek. Beruházás helyett újítások A Szegedi Konzervgyár szocialista brigádjai, mű­szaki dolgozói olyan mű­szaki, technológiai újításo­kat dolgoztak ki, amelyek alkalmazásával beruházás nélkül is növelhették a ter­melést. Az esztendő utolsó hónapjáig megvalósított ilyen jellegű újításaik évi gazdasági eredménye meg­haladja a négy millió fo­rintot. A feldolgozott zöldség­konzervek dobozba töltésé­hez nem volt elég a mun­kájuk, s mert import töl­tőberendezést nem vásárol­hattak, házilag állítottak elő nagy termelékenységű töltőgépsort. Segítségével műszakonként háromezer dobozt töltenek meg lecsó­val, vagy más főzelékfélé­vel. A dobozkészítéshez is házilag alakítottak ki üzemrészt, újítások egész sorának felhasználásával. Még arra is volt gondjuk hogy a zajt csökkentsék: a gépek köré hangelnyelő burkolatot szereltek fel. Ezzel műszakonként húsz mázsával növelhették a halfeldolgozást. A Mecsek-vidéki Pincegazdaság pécsi pezsgőüze­mében két és fél millió palack készült 1979-ben. Ha­zánkban és számos országban jól ismerik a gyár kitűnő termékeit.

Next