Élelmezési Dolgozó, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Év végi események Egerben Szép és gazdag hagyományai Ebben az esztendőben a szeretet vannak az Eger—Mátravidéki ünnepe, karácsony előtt tartották Borgazdasági Kombinátnál a ezeket a rendezvényeket a műkőnyugdíjasok, a kismamák részére dési körzet különböző munkaszervezeti találkozóknak, valahelyein, mint a Télapó-ünnepségeknek. Kapcsolat a nyugdíjasokkal A borkombinátnál évente 450-500 nyugdíjas végez munkát. A dolgozók többsége a szőlő-, gyümölcsültetvényekben tevékenykedik, de igen sokan látnak el őr-, portásfeladatokat is. Néhányan nem fizikai munkakörökben dolgoznak. A foglalkoztatott idős korú dolgozók közül 263 a vállalattól került nyugállományba. A nyugdíjasokkal a kombinát élő kapcsolatot tart fenn. A társadalombiztosítási tanács nyugdíjasokkal foglalkozó albizottsága részletesen feltérképezte az időskorúak helyzetét. A nyugdíjasok ez évben is bekapcsolódtak a szervezett burgonya-, almavásárlási akcióba. Üdültetésben 83 idős korú dolgozó vett részt. Az arra rászorulók szociális segélyezésben részesültek. Egerben az Árnyékszala úti pincevárosban tartott nyugdíjastalálkozón 130 idős korú dolgozó volt jelen. A rendezvény védnökségét a Kossuth és Gárdonyi szocialista brigád látta el. A vállalat gazdasági, társadalmi és munkahelyi vezetői ugyancsak jelen voltak a találkozón. A meghitt hangulatú, családias összejöveteleken vendégül látták, megajándékozták a nyugdíjasokat. Szabó Istvánná szb-titkár köszöntötte a vendégeket. Gyöngyösön a mátraaljai munkahelyek nyugdíjas dolgozói részére szerveztek találkozót hasonló módon, de találkoztak az idős korúakkal egyéb munkaterületeken is. Kismama-találkozók A borkombinátnál 103-an vannak szülési és gyermekgondozási szabadságon. A kismamákkal a munkatársak is tartják a kapcsolatot, ugyanakkor a Bacchus brigád szervezésében az egri Vasút úti borpalackozóban a közelmúltban kismama-találkozót tartottak. A szülők kisgyermekeikkel érkeztek az összejövetelre. Szuromi Jánosné brigádvezető köszöntötte a vendégeket, majd Visontay Józsefné kereskedelmi igazgató adott tájékoztatást a vállalat fejlődéséről. Fehér Gyuláné, a nőbizottság vezetője szólott a nők helyzetének javítása érdekében tett intézkedésekről és utalt a női dolgozók általános szakmai és politikai képzésének fontosságára. Javasolta, hogy a gyermekgondozási szabadság időszakában folytassanak tanulmányokat. Dr. Bírta Éva üzemorvos egészségügyi szaktanácsokat adott az érdeklődőknek. Az Egri VIII. számú Általános Iskola úttörői kultúrműsorral szórakoztatták a jelenlévőket. A brigád tagjai vendégül látták és megajándékozták a találkozó résztvevőit. Télapó-ünnepségek A szakszervezeti bizottság már korábban felmérte munkahelyenként a szakszervezeti bizalmi hálózaton keresztül a vállalat dolgozóinak tíz éven aluli kisgyermekeit. Az ajándékcsomagokat, 1054 kisgyermek részére az egri Vasút úti borpalackozó üzem Eger Csillaga szocialista brigádja állította össze és küldte ki a munkahelyekre. Az egri gyermekek részére két munkahelyen tartottak Télapó-ünnepségeket. Az Eger Csillaga szocialista brigád az üzemek dolgozóinak kisgyermekei részére fenyőfát állított a borpalackozó üzem kultúrhelyiségébe, ahol kultúrműsor keretében megajándékozták a kicsinyeket. A Bacchus szocialista brigád a központi dolgozók kisgyermekei részére az Árnyékszala úti pinceváros tanácskozótermében szervezett Télapó-ünnepséget. A működési körzet minden munkahelyén vendégül látták avállalati dolgozók kisgyermekeit és Télapó-ünnepségeket tartottak. Ezeket a rendezvényeket a munkahelyi kollektívák, a szocialista brigádok védnöksége mellett végezték. Az év végi brigádrendezvények, a szocialista brigádok brigádmunkájának tartalomgazdagítását, a közösségi élet fejlődését is segítik. Jelentős tényezők az emberi kapcsolatok ápolásában, a jó munkahelyi közösségek kialakításában. Lukács András Dömsödi Mihály: Szocialista brigádok, fiatalok Hogy minél kevesebb üzemi baleset forduljon elő, ennek érdekében a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat gazdasági és társadalmi szervezete a szocialista brigádok részére munkavédelmi és közlekedésbiztonsági vetélkedőt rendezett. Húsz szocialista kollektíva jelentkezett a felhívásra és nagy szorgalommal kezdtek hozzá a téma tanulmányozásához. Ebből adtak számot az ötfős csapatok. A munkavédelmi totó kitöltése után munkavédelmi kérdésekre adtak választ a versenyzők, mely a mindennapi munka során nélkülözhetetlen. A KRESZ-tesztlap egy kicsit nehéznek bizonyult, de az elsősegélynyújtó kérdésekre majdnem mindenki a maximális pontot kapta. A háromórás munkavédelmi és közlekedésbiztonsági vetélkedőn a zsűri elnöke örömmel nyugtázta, hogy a kitűzött célt a szellemi erőpróba elérte, hiszen szoros küzdelemmel kerültek ki a győztesek. Kiss Attila, a vállalat főmérnöke adta át a díjakat. Az első helyezettnek járó jutalmat, a tízezer forintot a tmk ifjúsági szocialista brigád nyerte. A munkavédelmi totó döntötte el, hogy a második helyre a Puskás Tivadar villanyszerelő szocialista brigád került. Örömmel osztozhatott a nyolcezer forinton. A hatezer forintot a Május 1. gépkocsivezető kollektíva csapata kapta. * A Kommunisták Magyarországi Pártja és az ifjúsági mozgalom megalakulásának 65. évfordulója alkalmából a vállalat KISZ-bizottsága „Szebb korszak virradása!” címmel rendezett vetélkedőt, mintegy hetven fiatal részvételével. Első helyezést ért el a Ságvári Endre, Killián György KISZ- alapszervezetből és úttörőkből álló vegyes csapat. Második lett a kiskatonák csapata, míg a harmadik díjat vehette át a Salvador Allende és a szakmunkástanulók KISZ-alapszervezete. Nemzetközi kaleidoszkóp Előző lapszámunkban a Moszkvában megrendezett VII. Szakszervezeti Élelmezésipari Világkonferenciáról tudósítottunk, valamint delegációnk japáni tapasztalatait adtuk közre. E cikkünkben az elmúlt fél év néhány érdekesebb eseményéről számolunk be olvasóinknak, vendégei voltak, s mindenekelőtt a kombinát munkája iránt érdeklődtek. Ez a találkozás első lépése volt annak a közvetlen kapcsolatnak, ami a szovjet és a magyar boripari vállalatok között kialakult. Heves megyei aktivistáink a jövő évben viszonozzák a látogatást. * * A portugál szakszervezet (INTERSINDICAT) 25 aktivistája magyarországi programja során látogatást tett a Váci úti kenyérgyárban, ahol a modern üzemet tekintették meg és a sütőiparban folyó szakszervezeti munka iránt érdeklődtek. * Távol-Keletről, Japánból jött kollégáink egy másik modern üzemet, a Budapesti Tejipari Vállalatot tekintették meg, s az üzemlátogatás után számtalan kérdéssel árasztották el az üzem gazdasági és szakszervezeti vezetőit. Munkaszervezési, munkaerőgazdálkodási kérdésekben, valamint a modern technika alkalmazásában, annak emberi vonatkozásaiban hasznos vita, tapasztalatcsere alakult ki a látogatás során. * Szovjet barátaink Krasznodar, Novoroszijszk környékéről, a kubáni sztyeppék gazdag bortermelő vidékéről érkeztek azzal a céllal, hogy a magyar bőripartól szerezzenek tapasztalatokat mind szakmai, mind szakszervezeti vonatkozásban. A szovjet boripari szakemberek az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát Az osztrák szakszervezettel folyamatos, tradicionális kapcsolataink lehetővé tették, hogy a vezető szintű találkozásokon kívül, s a központi szintű együttműködésen túl egyes szakmai területek egymással is közvetlenül tapasztalatokat cseréljenek. Ennek alapján Ausztria mind a hat cukorgyárából összeállított 17 tagú delegáció érkezett hozzánk november végén, amelyben részt vettek a cukorgyárak üzemi tanácsainak vezetői és a szakszervezeti aktivisták. Vezetőjük, Karl Demler az osztrák élelmezési szakszervezet titkárának korábbi kérésére az Ácsi Cukorgyárat és a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatot tekintették meg. Szabadegyházán a folyékony cukor készítésével, felhasználásával és értékesítésével kapcsolatos érdeklődésük szinte kifogyhatatlan volt, ami érthető is, mivel iparunk ezen területén megelőztük osztrák barátainkat. Ők még nem kezdték el a folyékony cukor gyártását. Az Ácsi Cukorgyárban viszont szinte otthon érezték magukat vendégeink, mivel azonos technológiai eljárásokat alkalmaznak a cukorrépa feldolgozásában ők is. Az ácsiak, valamint a magyar cukoripar szakszervezeti aktivistáinak csoportja a jövő évben viszonozza a látogatást. F. I. Kevesebb baleset a gabonaiparban A munkavédelmi intézkedések nyomán folyamatosan csökken a balesetek száma a gabonaiparban; az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal kevesebb baleset történt a malmokban és a keverőüzemekben, és az idén is további javulást értek el. Érdekes módszereket alkalmaznak: egy-egy üzemből a szomszéd megye, vagy akár távolabbi országrészek vállalatához hozzáértő munkavédelmi szakemberek utaznak, és felmérik az ottani tapasztalatokat, továbbá javaslatokat tesznek a munkavédelmi hibák kiigazítására. Ezzel a módszerrel sikerül elterjeszteni a legjobb megoldásokat. Rendszeresek a központi ellenőrzések is, ilyenkor a tröszt szakemberei mérik fel az üzem munkaegészségügyi helyzetét, és egyúttal indítványozzák a hiányosságok határidőre történő kijavítását. Egész sor műszaki intézkedés javította a munkabiztonságot. Négy év alatt 50 százalékkal nőtt a zsákológépek száma, a szovjet berendezések kezelőszemélyzete a korábbinál nagyobb biztonságban dolgozik. A gépeket meghajtó központi erőátviteli berendezéseket — ezek közismerten veszélyesek — fokozatosan egyedi meghajtásra alakították át. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem javaslatára a szíjáttételeket alacsonyabb fordulatszámmal akarják járatni, ezzel is csökkentve a veszélyforrást. A környezetvédelmi intézkedések is jelentősek. A sok hulladékkal dolgozó állatifehérje-feldolgozó üzemeket idén 50 millió forintos beruházással fejlesztették; importgépek vásárlásával korszerűsítették a szellőzést a sárvári és a tököli feldolgozókban. A gazdasági bizottság határozatára három év alatt 200 millió forintos költséggel fokozatosan korszerűsítik ezeket a feldolgozókat; az időarányos fejlesztések megvalósultak. Azokban az üzemekben, ahol a zajszint a megengedettnél magasabb — ilyenek például a malmok egyes részlegei — korszerű hangszigetelési módszereket alkalmaznak, például a daraboló- és az aprítógépek kaptak védőfalat, és így 110-ről 80 decibelre csökkent a „hangerő”. Ugyanúgy hangtompító berendezésekkel látják el folyamatosan a malmok és a keverőüzemek nagy zajjal járó ventillátorait és légfúvóit. A gabonaiparban egy év alatt 23 malomban, 18 takarmánykeverő üzemben és 9 raktártelepen szüntették meg a környezet porszennyezését. Elnökségünk napirendjén Bért, a végzett munka szerint Szakszervezetünk elnöksége decemberi ülésén áttekintette az élelmiszeripari vállalatok bérhelyzetét, a vállalati bérpolitikai elképzelések gyakorlati megvalósulását. Ez azért vált szükségessé, mert az elnökség májusi ülésén — amikor a vállalati bérfejlesztési irányelvek kialakításába való szakszervezeti közreműködést értékelte — megállapítást nyert, hogy az ez évi bérfejlesztésnél a korábbi évekhez képest több bizonytalansági tényező van, így például szabályozók változásával több iparág, élelmiszeripari vállalat új bérszabályozási formába került; megváltozott az irányelveknek megfelelően több vállalatnál a bérfejlesztés időpontja; növekedett a bérszínvonal-túllépés adóterhe is. Mindezek együtt a vállalatokat óvatos bérfejlesztési elképzelés kialakítására késztették. Csak néhány vállalat mert az év elején vállalkozni arra, hogy a tervezett nyeresége terhére év elején adózott bérfejlesztést hajtson végre. Az elnökség értékelve a három negyedévi bérhelyzet tényleges alakulását megállapította: az élelmiszeripar egészében a bérszínvonal növekedése meghaladta a tervezettet és mintegy 3,9 százalékkal növekedett. Ez a növekedés azonban nincs összhangban az élelmiszeripari vállalatoknál végzett feszített munkával. Komoly gondként fogalmazódott meg, hogy az élelmiszeripar területén a bérek növekedési üteme elmarad a népgazdasági szempontból is jelentős exportfeladatokat teljesítő iparágakban, valamint alapvető belföldi élelmiszerellátási feladatokat megoldó vállalatoknál a korábban is kritikus létszárrthelyzet tovább romlik. Ennek alapvető oka, hogy az élelmiszeripari vállalatok nem tudják megfizetni, illetve a környező üzemekhez képest kevésbé tudják anyagiak elismerni a nehéz fizikai munkát és a sok helyen meglévő egészségtelen, kedvezőtlen munkakörülmények között végzett tevékenységet. Különösen feszítő gond a vállalatoknál, hogy a dolgozók jelentős része kedvezőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. Több iparágban, mint például a növényolajiparban folyamatos munkarend van, a tejiparban biztosítani kell a tej szombat, vasárnap történő átvételét, szállítását és kezelését, a sütőiparban vasárnap délután meg kell kezdeni a termelést a hétfő reggeli ellátás biztosítása érdekében. De sorolni lehetne a más iparágaktól lényegesen kedvezőtlenebb munkarendet. Mindezt nehezíti, hogy a vállalatok többsége nem tudja biztosítani az ötnapos munkahét bevezetésével elhatározott szabadnap kiadását, vagy azt nem a pihenőnaphoz kötötten tudja biztosítani. E tényezők együttes hatására a vállalatok többségénél tovább növekedett a korábban is meglévő igen magas fluktuáció. Néhány vállalatnál ez elérte a 60-70 százalékos mértéket Az elnökség pozitívumként értékelte, hogy a vállalati szakszervezeti bizottságok a korábbi éveknél is felelősségteljesebben vettek részt a vállalati bérgazdálkodás kialakításában, folyamatosan figyelemmel kísérték annak megvalósulását, s számos észrevétellel, javaslattal segítették a bérek leghatékonyabb felhasználását. E tevékenység is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi éveknél alacsonyabb bérfejlesztés ellenére a vállalatok többsége lényegesen jobban differenciált a bérfejlesztés során. Kiemelt figyelmet fordítottak a kvalifikáltabb szakmunka, valamint a kedvezőtlenebb munkarendben dolgozók bérének növelésére. Számos vállalat rákényszerül, hogy a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő területeken — rakodók, szállítmánykísérők — a bért az átlagosnál nagyobb mértékben emelje. Kedvezőtlen viszont, hogy elsősorban anyagi források hiánya miatt csak viszonylag kevés vállalat tudta a jobb minőségre ösztönző munka anyagi elismerését fokozni. A differenciálásra való törekvést fejezi ki, hogy több vállalatnál a bérfejlesztés a dolgozóknak csak egy bizonyos körére terjedt ki, a korábbi években legtöbb vállalatnál tapasztalt teljes körű bérfejlesztéssel szemben. Az órabéres területeken dolgozóknál a vállalatok általában 50 fillér és 2,40 forint között differenciáltak a nem fizikai területen pedig 100 és 600 forint között. Az elnökség az egyes iparágak tényleges bérhelyzetének alakulását elemezve megállapította, hogy az a korábbi időszaknál nagyobb mértékben differenciálódik. A húsiparban kedvezőtlenül befolyásolja a bérhelyzetet, hogy a tervezettel ellentétben a feladatok növekedése miatt létszámmegtakarításból adódó bérfejlesztést az ágazat nem tud megvalósítani. Gondot jelent az is, hogy az export dinamikus növelése és szerkezetének megváltozása, munkaigényesebb termékek részarányának növekedése miatti többlet-bérfelhasználás fedezete nem látszik biztosítottnak. Ezért az elnökség szükségesnek tartja, hogy a tényleges többletteljesítménnyel arányos bérfedezetet egyedi elbírálás alapján az iparág számára biztosítsák. Gondot jelent, hogy több élelmiszeripari vállalat, elsősorban a cukoripari vállalatok, a szeszipar egyes vállalatai és az ásványvízipari vállalatok, a sütőipari vállalatok, valamint a tejipar összes vállalatának bérfejlesztése lényegesen az élelmiszeripari átlag alatt marad. E vállalatok többsége termelésének növelését úgy valósította meg, hogy létszáma az előző év szintjén maradt vagy kismértékben csökkent. Tehát a termelés növekedése teljes mértékben a munka termelékenységéből származik. Az élelmiszeriparban meglévő kedvezőtlen munkaerő és bérhelyzet megnehezíti a 40 órás munkahétre történő áttérést. A vállalatok egy része e tényezők, valamint a feszített tervfeladatok miatt saját erőből nem tudja biztosítani a 40 órás munkahétre történő áttérés feltételeit, csak úgy, ha a bérfejlesztés jelentős hányadát erre felhasználja. Az élelmiszeripari vállatok jelentős hányadánál a munkaerő biztosítását és a jelenlegi létszám megtartását tovább nehezíti, hogy a műszakpótlék növeléséhez szükséges saját forrásokat nem tudják biztosítani. Különösen a húsipari, a tejipari, a gabonaipari, a szeszipari, valamint a sütőipari vállalatoknál és a Kőbányai Sörgyárnál a műszakpótlék 20 százalékkal történő felemeléséhez szükséges saját források biztosítása a bérfejlesztési lehetőség jelentős hányadát lekötné. A más vállalatoknál végrehajtott műszakpótlék-emelés viszont kényszerítőleg hat e vállalatokra a műszakpótlék felemelését illetően. Ezért az elnökség szükségesnek tartja, hogy egyedi elbírálás alapján e vállalatok, iparágak nagyobb központi támogatásban részesüljenek. Az elnökség kedvezőnek értékeli, hogy az élelmiszeriparban foglalkoztatottak létszámának szinten tartása mellett mintegy nyolc százalékkal csökkent a túlóra az elmúlt év azonos időszakához képest. A VGMK-k és a munkakörön kívüli foglalkoztatáson túl a vállalatok tudatosan törekedtek a túlóra csökkentésére, elsősorban a bérszínvonal tartása miatt. Sóki Gyula