Élelmezési Dolgozó, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

LXXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1985. JANUÁR Kongresszusi munkaverseny a Nyíregyházi Dohányfermentálóban Nagy nemzeti ünnepeink mun­­kaverseny-mozgalmához mindig szívesen csatlakoznak a nyíregy­házi dohányfermentáló vállalat dolgozói. A VI. ötéves terv elmúlt három évében sikerrel oldották meg feladataikat, s a vállalati eredmény, a hatékonyság olyan szinten alakult, amely megterem­tette a kollektíva jövedelmének kedvező alakulását, a vállalat to­vábbfejlődésének lehetőségét. Eredményeik ellenére a VI. öt­éves terv negyedik esztendeje nagy erőfeszítések elé állítja a fer­mentáló valamennyi dolgozóját. E gondok között fontos helyet foglal el az átlagkészlet csökken­tésére hozott intézkedés, a do­hányfajta-összetétel javítása, és gondoskodni kell arról, hogy a fo­gyasztói igényeknek megfelelő termékösszetétel rendelkezésre álljon. Más oldalról fontos a nép­­gazdasági és ipari érdekekkel egybeeső fermentált dohány ter­melésén belül az export, különös­képpen a tőkés export fokozása. A gyár szocialista brigádjainak kezdeményezésére a vállalat dol­gozó kollektívája is csatlakozott hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója, valamint a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kong­resszusa tiszteletére indított or­szágos méretű mozgalomhoz, hogy a belső tartalékok további feltárásával, a munka- és üzem­­szervezésben rejlő lehetőségek fo­kozott kiaknázásával javítsák gazdálkodásuk hatékonyságát, és az elért eredményekkel is méltó módon emlékezzenek meg törté­nelmünk jeles évfordulójáról, és köszöntsék a magyar kommunis­ták XIII. kongresszusát. A munkaverseny-vállalással erőfeszítéseket tesznek termékeik minőségének javítására, a belföl­di felhasználói igények maradék­talan kielégítésére, és az export értékesítés fokozására. — „Cé­lunk az is — fogalmazzák meg a fermentáló szakszervezeti bizott­ságon a vállalással kapcsolatban —, hogy dolgozóink munkakörül­ményei, szociális helyzetük to­vább javuljon.” A termeltetés terén három dol­got emelünk ki. Kiterjesztik a több exportképes anyagot adó fajták arányát, az új fajták ter­mesztéséhez technológiai utasí­tást adnak; elérik, hogy a terme­lőgazdaságok tetejezzék és kacs­gátló szerrel kezeljék az ültetvé­nyeket; a hevesi dohányfajták AV és BV választékait törési öveze­tenként gyűjtik be, a BV válasz­ték anyagából elkülönítik az ex­portképes leveleket tartalmazó té­teleket, amelyeket tovább válo­gatnak. A kistermelői szárításhoz min­den segítséget megadnak már a berendezések építésétől kezdve. Különleges figyelemmel kísérik a betakarítást, szárítást. A termelő gazdaságok megelégedésére helyszíni válogatási bemutatókat szerveznek, hogy a minőséget megóvják, bevezetik a helyszíni átvételek rendszerét. A termelésre vonatkozóan vál­lalták többek között, hogy keresik a hevesin kívüli dohányfajták ex­portálásának lehetőségét minta­küldéssel, helyszíni bemutatók­kal. A 100 tonna TUF (természe­tes úton fermentált) készárun kí­vül 400 tonna egyéb kocsányozott export árualapot termelnek. Ezt szivargyártásra Franciaország vá­sárolja. Nagyon jelentős az anyagfelhasználásra vonatkozó tervük, amelynek alapján fél szá­zalékkal javítják a fermentált do­hánytermelés tervezett közvetlen költséghányadát. E csökkentésen belül a fajlagos fűtőanyag- és energiafelhasználást három szá­zalékkal mérséklik. A karbantartók munkájának kihasználása érdekében folytató­dik saját rezsis beruházásként a dohányraktárak építése. A beru­házást határidő előtt átadják a do­hánytárolás céljaira. Csökkentik a hulladék mennyiségét, a kelet­kező hulladékból 120 tonna érté­kesíthető frakció hulladékot állí­tanak elő. Mindent összevetve, ha a ver­senyben vállaltakat teljesítik, 1984. évi tervükön felüli megta­karításuk összesen 10 469 M Ft lesz. Örömmel közöljük, minden munkájuk a vállalásnak megfele­lően, időarányosan halad. Szentesi Korábban jött a féltartós tej Most az óév végén, az új év ele­jén, ahogy az élelmiszeripar gyá­rait, üzemeit sorra vesszük, a szocialista brigádok felfokozott munkájáról, növekvő teljesít­ményéről adhatunk képet. A hangulat várakozásteljes és ünnepi: a szocialista brigádok minden igyekezetükkel, tudásuk­kal és szorgalmukkal azon van­nak, hogy teljesítsék, illetve túl­teljesítsék a felszabadulás 40. év­fordulója, valamint a XIII. párt­­kongresszus tiszteletére tett vál­lalásaikat. * * * A brigádok helytállását jól pél­dázza a Budapesti Tejipari Válla­lat, ahol az 1984-es évre vonatko­zó több mint 7 millió forint nagy­ságrendű vállalás mellett további, csaknem 3,5 millió értékű jubileu­mi és kongresszusi pótvállalást tettek a vállalatok dolgozói. Az idén történtekből érdemes felidézni azt a tényt, hogy a válla­lat politikai és gazdasági vezetése a gazdálkodás megszigorításával, takarékossági intézkedések beve­zetésével az ez évi tervmutatókat úgy határozta meg, hogy a főbb költségtényezőket az üzemek ré­szére a bázisköltségekhez képest 30 millió forinttal csökkentette. Ezért kell hangsúlyozni, hogy ilyen körülmények között rendkí­vüli mértékben megnőtt a szocia­lista munkafelajánlások jelentősé­ge; a szocialista brigádok a szigo­rú tervmutatókon túl vállaltak megtakarításokat. A konkrétu­mok nyelvén: a vállalat vezetése úgy határozott, hogy a féltartós tej üzemszerű gyártását — határ­idő előtt — november 7-vel kezdi meg. A Kelenföldi üzem kollektí­vája azonban pótfelajánlásában vállalta, hogy a féltartós tej üzem­szerű termelését jóval korábban, már október közepén megkezdi. Ez pedig egymillió liter féltartós tej többletet jelent a főváros la­kossága számára. Négyszázezer forint megtakarítást jelent, hogy a rákospalotai üzem szocialista brigádjai az új Finnpack tejkisze­relő gép járulékos beruházásait (szállítószalag, csővezetékek stb.) saját erőből végzik. Összességében a jubileumi és a kongresszusi pótvállalásokat is fi­gyelembe véve a vállalatnál egy­millió 700 ezer forint nagyságren­dű importanyag-megtakarítást ér­nek el. A segéd-, csomagoló- és járulékos anyagokból a pótválla­lások további csaknem 900 ezer forint megtakarítást hoznak. Az energiaköltségek csökkentése ér­dekében végrehajtott szervezési- és műszaki intézkedések, vala­mint a jubileumi- és kongresszusi pótvállalások következtében a többletmegtakarítás további 270 ezer forint. Munka- és üzemszer­vezés vonatkozásában — a pót­vállalásokat is figyelembe véve — vállalati szinten a megtakarí­tás csaknem 300 ezer forint. A Budapesti Tejipari Vállalat­ról elmondhatjuk, hogy tekintve a megszigorított vállalati elváráso­kat, a szocialista brigádok éves vállalásai, valamint a pótvállalá­sok erkölcsi­ és anyagi értelem­ben egyaránt magasra értékelhe­tők. Bizonyítják a szocialista bri­gádok cselekvő közreműködését a vállalati célkitűzések megvaló­sításában, jubileumi és kongresz­­szusi készülődésében. V. T. Képek Szabadegyházáról Az évente 150 ezer tonna kukori­cát feldolgozó szabadegyházi izocu­­korgyárban 45 ezer tonna folyékony cukrot készítenek. A kukoricát kompletten feldolgozó üzemben emellett takarmányfehérjét — a csí­rából —, olajat, a törött, sérült sze­mekből pedig szeszt gyártanak. Irányítóterem a teljesen automatizált üzemben A vállalatnál skót whiskyt is gyártanak, Svájcból hozott alapanyagból A gyár üdítőital-gyártó üzeme, ahol Sztár, Fanta és Cola készítményeket palackoznak Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak Jubilálnak a nyíregyházi sütők Gazdag és szép évfordulók je­gyében lépik át az újév küszöbét a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat dolgozói. A város nemrég kö­szönthette felszabadulásának 40. évfordulóját, a sütőipariak pedig megemlékeztek arról is, hogy 35 évvel ezelőtt államosították a Vö­rös Hadsereg útja 9. szám alatti sütőüzemet, a mostani szocialista vállalat elődjét. Néhány évtized múlt el csupán, de azóta nagyot fordult Nyíregy­házán az idő kereke. Míg 1953-ban a vállalat elődje 45 ezer embert látott el sütőipari termé­kekkel, addig ma már 340 ezer fo­gyasztó ellátásáról gondoskod­nak. A mennyiségi változásokon túl ez idő alatt jelentősen javultak a munka- és szociális körülmé­nyek, növekedett a sütőipari dol­gozók keresete, általánossá lett a 40 órás munkahét. A vállalat termékeinek válasz­téka ma már meghaladja a százat. Az előrehaladást mutatja, hogy a valamikori 12 millió forint terme­lési értéket előállító vállalat 370 millió forintos árbevételű közép­vállalattá fejlődött. A nyíregyházi sütőipariak érzik a gondokat is. Több területen a nehéz fizikai munkát igénylő la­pátos, vagy szalagos kenyérvetést mindmáig nem tudták korszerűsí­teni. A távlati fejlesztési terv alap­ján valamennyi üzembe alagútke­­mencét telepítenek a nehéz fizikai munka megkönnyítésére és a kor­szerű munkakörülmények bizto­sítására. Jó hírnek számít az is, hogy Nyíregyházán befejeződik egy 48 tonna kapacitású kenyér­gyár építése. Itt teljesen zárt tech­nológiai rendszert alakítanak ki, a különböző folyamatokat számító­gép fogja irányítani. A vállalat kollektívája újabb munkasikerekkel kívánja megün­nepelni a párt XIII. kongresszu­sát és felszabadulásunk 40. évfor­dulóját. Törekednek arra, hogy a termékek önköltségének csök­kentésével még gazdaságosabban termeljenek. Javítják és stabillá teszik a ter­mékek minőségét, ugyanakkor bővíteni kívánják a választékot. Keresik a további lehetőségeket a művelődésre, a sportolásra, a dol­gozók szociális körülményeinek javítására. V. T. Tanulnak a jó módszerekből Tisztségviselők oktatása Hajdúban Megyebizottságunk már eddig is kereste a legjobb módszereket a tisztségviselők felkészítésére. Kerestük, hogyan lehet rugalma­san, de ugyanakkor tartalmasabb és hatékonyabb oktatást kialakí­tani. Elgondolkodtunk azon is: vajon kell-e „oktatás ”-nak nevez­ni a tisztségviselők felkészítését, továbbképzését. A tanfolyam hallgatóinak ösz­­szetétele: szb-tagok és főbizalmi­ak, akik más-más szakterületet látnak el. Terveinkben az szere­pelt, hogy az elméleti kérdéseket a gyakorlattal szorosan összekap­csoljuk, vagyis jó elméleti alapot adjunk az önálló munkához, ter­jesszük a jó, általánosítható gya­korlatot. Segíteni akartuk a tiszt­ségviselőket, hogy a tennivalóikat saját területükön fokozottabban érzékeljék s majd ezeket kezde­­ményezően hajtsák végre. Figyelembe vettük még terve­inkben az oktatás folyamatossá­gát, így a képzést hetente egy al­kalommal tartjuk, azonos napo­kon, tíz alkalommal, a legkisebb munkaidő-kiesés mellett. A továbbképzés formai megvá­lasztásánál a levelező oktatást és az önálló tanulást egybekapcsol­tuk, tehát az önképzésre is építet­tünk. Ehhez előre kiadott anyagot és konzultációs lehetőséget is biz­tosítottunk. A továbbképzés tartalmi kérdé­seinél, a témák kiválasztásánál fi­gyelemmel voltunk arra, hogy a szakszervezet működésének álta­lános ismeretei nagyobb mérték­ben szerepeljenek. De a kiemel­tebb szakmai témákat sem hagy­tuk figyelmen kívül, például: munkavédelem, társadalombizto­sítás, bér, érdekeltségi alapok. Az oktatási módszerek kialakításánál arra is törekedtünk, hogy a tanfo­lyamon lehetővé tegyük — a beis­kolázott tisztségviselőkön kívül — más tisztségviselők részvételét is. Például: a munkavédelmi té­mákban az szb társadalmi mun­kavédelmi felügyelőinek, társada­lombiztosítási témában a tt-elnö­kök, közgazdasági témában a közgazdasági bizottság vezetői­nek részvételét. Közreadjuk a jó gyakorlati ta­pasztalatokat. A legfelkészültebb, a gyakorlati munkákat is jól vég­ző tisztségviselőket kérjük fel en­nek előadására. A választott tisztségviselők fe­lelősséggel vállalják a továbbkép­zést, tudják, hogy a tisztségviselő­nek joga és kötelessége ismeretei­nek fejlesztése. Ezt bizonyítja az is, hogy a beiskolázott hallgatók 90 százaléka megjelenik az elő­adásokon. Szabad idejük egy részét felál­dozzák a továbbképzésre, hiszen az önálló tanulás és a tartalmas konzultációk ezt igénylik is. Bízunk abban, hogy kezdemé­nyezésünknek, elgondolásunk­nak és az összefogásnak meglesz az eredménye. Varga Istvánné, az ÉDOSZ Hajdú-Bihar megyei Bizottság titkára Fejlesztéseink a minőség javítását szolgáljál­­­,"­n­ Kaczeus Márton, a Nagykani­zsai Sörgyár főmérnöke nagy ér­deklődéssel kísért szakmai elő­adást tartott a Kanizsai Műszaki Napok keretében: „A minőségi szempontok érvényesülése a technológia fejlesztésében a Nagykanizsai Sörgyárban” cím­mel. Ezzel kapcsolatban kértük a téma rövid összefoglalására: „ A minőségfejlesztés terüle­tén az ellentmondások az utóbbi két-három évben már a Nagyka­nizsai Sörgyár esetében is érzé­kelhetők voltak. Az import sörök korszerű külleme, új íze a hazai fogyasztókat viszonylag érdekes helyzet elé állította. A szocialista országok sörein kívül megismer­kedtünk néhány nyugati sörmár­kával is, közülük a swechati Steffl, a gráci Reininghaus és a müncheni Löwenbrau a legismer­tebb.­­ Az automatizáltság alkal­mazása a legfőbb biztosítéka az állandó karakterű sör gyártásá­nak, ez különösen a sörlé-előállí­­tási és a fermentációs szakaszban döntő. Nem mondhatunk le a fo­gyasztói igények alakításáról, ezért a minőségfejlesztő tevé­kenység rendszeres. Söreinket négy csoportba soroltuk. A visz­­szajelzések szerint arra következ­tetünk, hogy a fogyasztók többsé­ge elégedett, ezen az úton kell jár­ni. A minőség és a technológia kapcsolatában nagyon fontos he­lyet foglal el az alapanyag kérdé­se. A hazai sörárpa-nemesítés, nagy hagyományai ellenére, az európai fejlődéssel nem tartott lé­pést.­­ Fejlesztéseink a minőség szélesebb körű javítását szolgál­ják a jövőben. Folytatni kívánjuk a múlt évben megkezdett felújítá­sokat. A megvalósulás alatt álló Holstein-program a minőség egyenletességét, jobb minőségi fokozatú sörök érdekeit szolgálja. Bödör Béla

Next