Élelmezési Dolgozó, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Az elsők között jött létre a jogsegélyszolgálat, s azóta is igen eredményesen dolgozik a Borsod megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Vezetője dr. Botos László. Szeretettel, szíves lélekkel végzi munkáját. Gyakran szólítják a dolgozók Laci bácsinak. Először nem tudta mire vélni a dolgot, míg egy alkalommal megfejtették neki a nagy kérdést. A szeretetüket fejezik ki, így. Még most is derül, amint elmondja az esetet. — Hát nem az a kötelességem, hogy minden erőmmel a dolgozók érdekeit juttassam érvényre? — kérdi s máris folytatja: — addig megyek, míg az igazság felül nem kerekedik. Utána jöhet a következő! Az a szerencsém, hogy ezt megelőzően az államigazgatásban dolgoztam nyolc évig. Méghozzá a lakásosztályon! Ott aztán volt alkalmam kellő gyakorlatot szereznem ember és jogismeretből, a gyakorlatban ... Ide hívtak! Nem sokáig gondolkoztam vállalom-e vagy sem. Az új mindig izgalmas. Annál inkább, mert akkor jött létre a kombinát, új helyen, s korszerű körülmények között kezdődött a munka. Ebben a gyárban megvolt a helye a szakszervezetnek, KISZ-nek egyszóval a társadalmi szervezeteknek is. Megfelelő személyeket tudtak felvenni. Meg kell jegyeznem, hogy Szokoly István, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt ISZT elnöke, több évtizeden át volt szótitkár itt, elsőként harcolt azért, hogy így legyen. — És íme: az álma megvalósult! — jegyzem meg. Igaz, egyesek megkérdőjelezték ezt a főállást, de azt hiszem ma már nem akad kétkedő. — Szóval így kezdődött, és hogyan folytatódott? — Meg kellett ismertetnia dolgozókkal a jogsegélyszolgálatot. Egyrészt különböző, főként testületi üléseken, sokszorosított tájékoztatókon elmondtuk mit akarunk csinálni. Nagy számban rendeltünk jogsegély-folyóiratot, a Házi jogtanácsadót — így egyre többen szereztek róla tudomást. — Igazolódott, hogy jó volt az elgondolás. — Ezt két évenként a fluktuáció miatt, meg is ismételjük. Éppen most van folyamatban egy kiadvány készítése, amelyben a jogsegélyszolgálat tevékenységét taglaljuk, másrészt tájékoztatjuk dolgozóinkat, hogy a meghoszszabbított ügyfélfogadásokat hol, és mikor lehet igénybe venni? — Miért tartja ezt szükségesnek? — Mert nálunk is előtérbe kerül a munkaidőalap kihasználásának kérdése. Mi is azt akarjuk, hogy minél kevesebbszer hagyják el dolgozóink munkaidő alatt a gyár területét. Azt tudatosítjuk most, hogy a jogsegélyszolgálat mit tud ellátni. Melyek azok az ügytípusok, amikor a dolgozó megjelenése kötelező. Például: gyámügyek, válóperes ügyek, OTP előtti lakásszerződés-kötés. Az a lényege, hogy az osztályvezetők regisztrálhatják, mikor kell elmenni valóban a dolgozónak. A munkaidőalap kihasználása mindannyiónk közös érdeke. — Milyen a bizalom a jogsegélyszolgálat iránt? — A kezdeti bizonytalanságot fokozatos érdeklődés váltotta fel, s az ügyek száma folyamatosan emelkedett. (1978-ban 200, az idén már 350 fölött volt az ügyek száma.) Ezenkívül van egy sor olyan dolog, amit adminisztráció nélkül intézek el, telefonon, vagy vállalaton kívül, hivatalban ... Nálunk is jellemző, hogy a munkajogi ügyek száma nem úgy alakult, ahogy a jogsegélyszolgálat léte indokolná. Ez országos jelenség. Azért van jogász, hogy a konfrontációt elkerüljük. Helyette vannak polgári, például családjogi, ingatlanügyek. Emellett jelentős az ügyek megoszlásában, az államigazgatási ügyek száma. Például: lakásügy, építési engedélyezési eljárás, gyámügyi dolgok, bölcsődei, óvodai elhelyezés és mások. — Milyen, vagy melyik sikerélményére emlékezik vissza a legszívesebben ? — Sikerélmény volt az, ami megalapozta nekem a bizalmat a kezdés idejétől. Sok dolgozónak sikerült elintéznem a lakásügyét. Akkor még volt tanácsi, szövetkezeti, OTP-öröklakás. Személyes közbenjárás kellett hozzá. A lakások nagy részét fizikai dolgozók kapták. Az utóbbi időben elharapódzott, hogy a nyugdíj előtt állóknak a kimaradt munkaidejét az érdekelt szervek a tanúvallomásokkal együtt sem fogadják el. Ezért szükségtelen és indokolatlan fellebbezési, majd bírósági eljárásra kényszerítik a nyugdíjbamenő dolgozót. Hát ez mutat valamit nem? . .. Azt, hogy nem járnak el körültekintően. Úgy érzem, itt kell, és nagyon fontos a jogsegélyszolgálat fellépése a dolgozók érdekében. — Sajnos sok gyermektartási per is van. Például: valakinek a gyermektartási fizetési kötelezettsége, vagy jogosultsága megszűnik. Mondjuk a gyerek nagykorúvá válik. Ha tovább is felveszi az illető a pénzt, vissza kell fizetni. Jelentősek a gyerektartásidíj-felemelési perek. S mintegy 35—40 százaléka az összügyeknek a válóper. Itt csak tanácsot adhatunk, és a beadványt készítjük elő. — Milyen esetben mellőzik a segítséget ? — Ilyen is van! Olyannak, aki vét a TT ellen, akit ittasság miatt elmarasztalnak, vagy büntető eljárás alá vont személyeknek, kivéve, ha a büntető eljárásban a dolgozó sértett. — Új év, új tervek? — Miután a vállalat önálló január 1-jétől, még nagyobb jelentősége lesz a munkaidő pontos betartásának, de ugyanakkor a dolgozói érdekvédelem fokozódó betartásának is. Kihasználjuk a vállalaton kívüli jó kapcsolatainkat, és továbbra is nagyon fontosnak tartom a jogi felvilágosítást. Szentesi Magda Laci bácsi a jogsegélyszolgálatos Kellemes csalódás az öreg szeszgyárban Mielőtt elindultam volna az Óbudai Szeszgyárba, megbízóm figyelmeztetett: ne torpanjak meg, ha netán mostoha állapotok fogadnak, hiszen a 125 éves gyárban nyilván elégtelenek a szociális viszonyok és a körülmények, esetleg bajok lehetnek a munkavédelem terén is. Ám ezúttal kellemesen csalódtam. Amikor Galambos János, a szakszervezeti bizottság titkárával végigjártuk a gyárat, miközben elmondott egyet s mást, beszélt a gyári állapotokról, az öreg szeszgyár szociális körülményeiről, kiderült, hogy az utóbbi esztendőkben bizony alaposan megváltozott a gyár szociális helyzete, amiért sokat tett a gyár vezetése, a szakszervezeti bizottság tevőleges közreműködésével. Az elmúlt évek során javultak a szociális körülmények, az emberekről való gondoskodás feltételei is. 1979. végén elkészült egy korszerű munkásszálló, ahol 117 férfi és 29 nő nyert elhelyezést. Kialakítottunk egy fekete-fehér öltözőt is, ahol egyidejűleg 130 férfi és mintegy 60-70 nő dolgozónknak jutott lehetőség az öltözködésre és a tisztálkodásra. Ugyanakkor az üzemekben is megtalálhatók a tisztálkodást biztosító lehetőségek, a szükséges kellékekkel és férőhelyekkel. Néhány éve működik egy jól felszerelt és berendezett orvosi rendelő is, ahol hetenként két alkalommal egy orvos és egy asszisztens fogadja dolgozóinkat egészségügyi ellátás céljából. Gondoskodunk üzemi étkeztetésről. Napi 12 forintért bőséges ebédet szolgálnak fel, azok részére, akik igényt tartanak rá. A dolgozókat szintén igen érzékenyen érintő témáról, az üdültetési lehetőségekről az szb-titkár elmondotta: — A Balaton partján rendelkezünk egy bérelt üdülővel, a Római-parton pedig egy hétvégi üdülőnk van, így gyáregységünktől évenként, mintegy 50-en üdülhetnek, ezzel nem vagyunk megelégedve, s keressük a lehetőséget, hogy további férőhelyekre tegyünk szert. Törődünk dolgozóink ügyesbajos dolgainak intézésével és helyzetük megkönnyítésével is. Például beszereztünk egy szőnyegtisztító gépet, és campingfelszereléseket is vásároltunk, amit ingyenesen kölcsönzünk. Segítjük dolgozóinkat lakásgondjaik megoldásában, s 100—120 ezer forint kamatmentes kölcsönt adunk, azoknak akik arra leginkább rászorulnak. — Nem feledkezünk meg, gyáregységünkben a nyugdíjasokról sem. Átlagosan 500—1000 forintot juttatunk azoknak a nyugdíjasoknak, akik arra ráspirálnak. Évente megtartjuk a nyugdíjasok találkozóját, ahol bensőséges hangulatban töltünk néhány órát. A gondoskodás tehát sokféle, az emberekkel való törődésnek, olyan jelei, amelyek mind-mind figyelmet érdemelnek, hiszen a közérzetet, a hangulatot is befolyásolják. A munkavédelemről, a baleseti és megbetegedési helyzetről szólva, a szakszervezeti bizottság titkára egyebek között elmondta: évek óta nem fordult elő súlyos vagy halálos baleset a gyárban. Igaz , tette hozzá, hogy kisebb sérülések és megbetegedések miatt, mintegy 211 nap esett ki tavaly. Sok az üvegvágásból eredő könnyebb sérülés, ami a szakembereknek és a szakszervezeti aktivistáknak is feladja a leckét. Egyébként a havi szemléket rendszeresen megtartjuk és az észlelt hiányosságokról jegyzőkönyvet vezetünk, megjelölve a hibaforrásokat, a határidőt és a felelősöket is, hogy a számon kérésnél ne lehessen vita. — Nagy gonddal ügyelünk rá — mondotta — hogy a gyár biztonsági helyzete ne romoljon, sőt javuljon. Jellemző, hogy évente tetemes anyagiakat fordítunk, például a zajszint és a légszenynyeződés csökkentésére. A VII. ötéves terv előirányzata szerint, mintegy 21 900 E Ft-ot fordítunk igen és hasonló célokra. Lakatos János a gyár jelenéről és jövőjéről mondotta: — A különböző üdítőitalokat gyártó sor, ma közép-európai színvonalon működik. Az ecetgyártó sor hasonlóan jónak mondható, tehát fejlett színvonalon működik. Míg a szeszgyár — mint a legöregebb létesítmény —, valóban elavult állapotban van, de jövőre már korszerű gyárrá fejlődve szolgálja az ipart. — S, ha már a gyár állapotát, a benne uralkodó szociális viszonyokkal együtt bemutattam, szólnom kell a dolgzók hangulatáról és az emberi kapcsolatokról is, mert azzal sem szégyenkezünk — jegyezte meg a titkár. — A gyár dolgozóinak a hangulata jó, mint ahogyan kielégítőnek is mondhatóak, az emberi kapcsolatok is. A dolgozók többsége törzsgárda, akikkel nem nehéz szót érteni. Nem így a vándormadarakkal, akik szerencsére minket is már ritkábban látogatnak. — Dolgozóink véleményüket nem rejtik véka alá a különböző fórumokon, ha azzal segíthetnek a közösségnek is. Az átlag bérszínvonalunk csaknem nyolcvanegyezer forint, ami vonzó és a jó hangulat alapja is. — No, ugye nem is olyan roszszak nálunk a viszonyok? — kérdez vissza a titkár mielőtt elköszönnék. — Valóban nem. De javítani lehet? — Arra törekszünk! F. B. A dolgozókkal egyetértésben Múzeumba kerül a péklapát A Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetése újabb nagy feladat előtt áll, mivel a Makói Kenyérgyár rekonstrukciója miatt — közel két évig — a környékbeli kisüzemekkel kell megoldaniuk Makó város zavartalan kenyér- és péksütemény-ellátását. Fenti témában megkerestük Gyulai István szb-titkárt és Pajtényi Ferenc műszakiigazgató-helyettest, akik kérdéseinkre szívesen és készséggel válaszoltak. — Mi tette szükségessé a rekonstrukciót? — A kenyérgyár közel tíz éve épült és sajnos teljes belső építési és gépészeti felújításra szorul, válaszolja Pajtényi Ferenc. Elavultak a gőzkemencék, a lisztvonal és a malmi berendezések is. Nem utolsósorban könnyíteni szeretnénk a pék szakmunkások fizikai leterhelésén — veszi át a szót Gyulai István szb-titkár — azzal, hogy megszüntetjük az eddigi nehéz, lapátos vetést és megfelelő szociális ellátást (öltöző, fürdő, ebédlő) biztosítunk dolgozóinknak. — Hány embert érintenek a szükséges intézkedések, és hogyan fogadták ezeket? — A vállalat politikai és gazdasági vezetése egy jól átgondolt, részletes tervet „munkásgyűlés” keretében tárgyalt meg az érintett — mintegy 40— 50 — dolgozóval. Ebben ismertették, hogy kire milyen feladat vár, és hol kerül sor munkájának továbbfolytatására. Szó volt arról is, hogy ki milyen munkakörbe kerül, hogy eddigi keresete ne csökkenjen. Arra is gondoltunk, hogy a vidékre való átjárást, saját gépkocsik beállításával megkönnyítsük — mondta Pajtényi Ferenc. Ugyanis arról van szó, hogy a szükséges termelést Csanádpalotán, Apátfalván, Szőregen és a még Makón lévő másik üzemben bonyolítanánk le. Ez igen komoly szervezési, termelési és szállítási feladatokat jelent a vállalat műszaki gárdájának. — Sütőipari dolgozóink nagy része megértéssel fogadta az új helyzetet — veszi át a szót Gyulai István —, és együttérez és gondolkodik a vállalattal. Sajnos néhányan másképp vélekednek, és nem vállalták a nehézségeket (kijárás, műszak stb.). Ezért a szakszervezetnek is megnőttek a feladatai, és elsősorban a bizalmihálózat erősítésével, a dolgozók időben és gyorsan történő tájékoztatásával, a helyszíni személyes beszélgetések gyakoribbá tételével kell és lehet ezt a vállalat előtt álló nehéz feladatot segítenünk. Ebben már komoly gyakorlatot szereztünk a néhány évvel ezelőtt sikeresen lebonyolított — csongrádi és szentesi — hasonló nagyságrendű rekonstrukciók so— A rekonstrukció műszaki lebonyolítása hogyan történik? — Az első ütemben kerülne sor a kenyérgyár teljes rekonstrukciójára 88-ig, és a második ütemben felépülne a gyár és irodaház, a következő ötéves tervben. Ezzel Makó város ellátása hosszú időre megnyugtató módon rendeződne. A kenyérgyár kapacitása 16/16 órás lesz, 2 db csehszlovák gyártmányú kemence és a szükséges célgépek és liszttechnológia kialakításával, amelyet nagyrészt a saját tmk-műhely dolgozói végeznek el — fejezte be Pajtényi Ferenc. — Mit tettek annak érdekében, hogy a lakosság is megértse a helyzetet? — Gyulai István, a vállalat politikai és gazdasági vezetése időben és részletesen tájékoztatta a város párt és tanácsi szerveit a tervezett rekonstrukció kihatásáról és a teendő intézkedésekről. Ugyanezt tettük az érdekelt kereskedelmi partnerekkel, vezetőkkel. Előzetesen is megértést és türelmet kértünk az esetleges szállítási időcsúszások miatt. A kenyérgyári rekonstrukció után szélesíteni tudjuk a választékot, korszerűbb termékeket tudunk gyártani, és el tudjuk látni jó minőségű kenyérrel és péksüteménnyel a Makó környéki falvak lakosságát is. Csikós Mihály Javulnak a munkakörülmények Két év alatt készült el a Győr-Sopron Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat új győri silótelepe. A beruházás közel 100 millió forintba került. A két átvételi vonallal működő, automatikus vezérlésű silósor kapacitása óránként százhúsz tonna. Az új létesítmény jelentősen hozzájárul a munkakörülmények javításához is. Dombi József a vezérlőpultnál figyeli a kukorica útját a mérlegeléstől a silóra szállításig Huszonöt éves testvérkapcsolat A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója és a Herszon — Zala megyei — testvérmegyei kapcsolatok 25 éves évfordulója alkalmából barátsági napot és ünnepi megemlékezést tartottak a Nagykanizsai Sörgyárban. Az eseményen részt vett Balázs Béla, a Zala Megyei Pártbizottság titkára, Gál Róbert, a Városi Pártbizottság első titkára, a négytagú szovjet küldöttség élén Prozorova Vera Vasziljevnával, a Herszon Megyei Pártbizottság titkárával. Ünnepi beszédet dr. Beleki József igazgató mondott, majd a szovjet küldöttség vezetője is méltatta a jeles ünnepet. Ezután a sörgyár igazgatója három dolgozónak miniszteri kitüntetést adott át, egy dolgozó, Nagy László ászokpincei csoportvezető, szb-bizalmi, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést vette át a megyei ünnepségen Zalaegerszegen. SZOT Oklevél elismerésben részesült Takács Antalné (Veszprém), a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Keglovics Katalin adminisztrátor (Nagykanizsa), a KISZ Kongresszusi Emlékérmet Cser György, a Nagykanizsai Sörgyár Platán táncegyüttesének vezetője kapta. A délutáni esemény záróprogramjaként a város és a megye vezetői közös üzemlátogatáson vettek részt, majd a könyvtárteremben beszámoló hangzott el a vállalati gazdálkodásról, a politikai és az MSZBT-munkáról. Bödör Béla Gyermekek a békéről Gyermekrajz-kiállítás szakszervezetünk székházában