Élet és Tudomány, 1949 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1949-01-02 / 1. szám
Örömmé tudatjuk kedves olvasóinkkal, hogy az Élet és Tudomány kétéves évfordulóján új köntösben jelent meg a Természetadományi Közlöny — Természet és Technika néven. Azok a kedves előfizetőink és olvasóink, akik akár a lapunkban olvasottak, akár régebbi tanulmányaik során mélyebben kívánnak egyes tudományok részleteibe hatolni, s akiknek egy fizikai vagy kémiai alapfogalm nem jelent nehézséget, igen sok örömet fognak találni a Természet és Technika rendszeres olvasásában. A száznyolcadik évfolyamába lépő természettudományos folyóirat ezután a természetudományokon kívül technikával is foglalkozik, s az edig kizárólag tudósoknak szánt szaknyelvet egy tudományos népszerűsítő írásmóddal cseréli fel, hogy a tanulni vágyó, s magát továbbképezni akaró dolgozók, akik általános alapismeretekkel bíák, nehézség nélkül megérthessék. Hazai tudósok kutatásai mellett nagyüzemeink, laboratóriumaink munkájával is foglalkozik, s állandóan rajta tartja kezét a külfödi tudomány s fejlődés t terén. Könyvismertetés és lapszemle egészítik ki végül a ,,108 esztendős*" új lap taralmát. Részleesebb fe világosítást olvasóink a Természet és Technika kiadóhivatalától kaphatnak? Budapest. VITT.. F.Ezterházy-utca 14—16. pm deceket követek ,,Az a tudomány, amely nem nyújt a gyakorlatnak vilátfö* prrxpektiváit, erőt a tájékozódáshoz, bizonyosságot a gyakorlati célkitűzések elérhetőségére vonatkozóan, nem érdemli meg, hogy tudománynak nevezzék.** (l.Lszenko) már felelős szerk.esztő: Mariska Zoltán. Felelős kiadói F*csskó Sándor. A szerkesztőbizottság tagjai Bolskai Ernő dr., Stogsch László dr., Haraszty Árpád dr., Kocskás Gyula dr., Rapaich Rajim.and dr., Tangl Harald dr. is Vécsey Zoltán dr. Titkán Tehén Mária. Nyomdai szerkesztői György Imre. Képszerkesztő: Vág György. Szerkesztőség (Tel.: 222 473) és kiadóhivatal (Tel. : 222—611). Budapest, VII., Erzsébet körút 7 Csekkszámla : Budapest 4236. Előfizetés 1/A évre 9 Ft, */A évre 18 Ft. Kéziratot nem őrzünk meg. — 487910. Az Athenaeum mélynyomása, Budapest, VII., Miksa u. 4—6. Felelős Gorszky Tivadar igazgató. SZERKESZTŐI ÜZENET Én, a laikus boldog, örömmm olvastam, hogy Budapesten rendes leszállóhelyet rendeznek a helikopterek részére. Ha fiatalabb lennék, én is ujjongva szállnék és hódítanám meg a szeszélyes levegőt. A sors azonban máskép akarta, így csal a könyveket bújom és mellém tágul a boldogságtól, hogy bár kis nemzet vagyunk, mégis megálljuk a helyünket. Vannak még Martin Lajosaink ! Ha komolyan vettük volna IS Ifiben tett kijelentéseit, amiket a kolozsvári tudományegyetem rektori megnyitóján mondott, akkor nem lettünk volna a németek csatlósai. De nekünk soha nem volt jó a hazai, miidig az idegen kellett és így Martin is sírba vitte tudományát. Azért a csűrőfelület feltalálása csakis az ő érdeme és a szélmalom rendszer is. Amint hallom, a repülés Nestorának első repülőmodelljét és * »lebegőkerekét* egyetlen unokát Martin Lajos át akarja hozain* Kolozsvárról, hogy nagyapja szülővárosában nyerjen örök elhelyezést. Számítása, amint hallom, a 48-as ereklyemúzeumnak fölajánlani. Szerény véleményem szerint, ha igaz, ez volna a sokat szenvedett, mindig a közért dolgozó néhai Martin Lajos egyetemi tanár eszméje megmaradt maradványainak méltó helye. Hiszen a fiatal embernek a 48-as háború adta az eszmét s lankadatlan erőt. Amint egy könyvében írja :Na pedig a kísérlet sikerül, miről kétkedni nem lehet (felszállt 3—4 m-t) óhajtom, hogy a találmány közhasználatnak adassák át, megelégedve azon öntudattal, hogy csekély tehetségemet, mint ha fia a hazának, a közjólét előmozdítására fordítottam.« Ez volt é s ha akkor ismerték volna az »élmunkás « fogalmát, biztos nem *Repülő csizmadiának* hívták volna és családját nem kövekkel dobálták volna. Reméljük, mit nagyapám elmulasztottak, késői unokáik helyrehozzák. S amit először kellett volna írnom, olyan boldog vagyok, hogy ilyen újság van. Pár fillérért annyi mindent tanulhat, aki akar. Munkahelyemen szinte mindenkinek jár azÉlet és Tudománya Először nekem jött, de majd szétszedtük, mindenki első akart lenni az olvasásában, így aztán mind megrendeltük. Igazán mondhatom, nagynagy élmény minden lapjuk számunkra. Csak az baj, hogy hamar elolvassuk . Tisztelettel: H. J., Székesfehérvár. A világ, az emberek állandóim fejlődnek, s ezt a fejldést kell neknk minden erőnkkel támogatnunk. Ez a támogatás kétkezi munka, szellemi munka épúgy lehet, mint az, hogy azoknak az emlékét méltóan megbecsüljük, akik úttörő voltak ennek a haladásnak. Terjessze, szerettesse meg lapunkat ismerősei, munkatársai körében ! Üdvözlet.