Élet és Tudomány, 1951 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1951-11-14 / 46. szám
folyadék súlya — kedvezően érvényesüljön. Az úszódaru akkor úszóképes, ha a hajósúllyal szemben működő felhajtóerő — azaz a kiszorított víz súlya egyenlő a hajó súlyával. (A felhajtóerő számításánál a felhajtóerő egyenlő a hajó vízbe merült része által kiszorított víz térfogat (m3-ben kifejezve) és a víz fajsúlyának szorzatával. A tiszta édesvíz fajsúlya 1 tonna/m3, a tengervíz fajsúlya általában 1.025 tonna/m3. Az úszódaru hajótestének hátsó részében egyensúlyozó fülkék (vízballaszt) vannak az úszódaru billenésének ellensúlyozására. A hajótestbe épített centrifugálszivattyúk töltik meg vízzel és ürítik ezeket a fülkéket attól függően, hogy milyen súlyt emel a daru. Nagyobb teher esetén a vízkiszorítás nő és így nő a felhajtóerő is, ami új egyensúlyi helyzetet hoz létre. AZ ÚSZÓDARU JELENTŐSÉGE egyaránt nagy a hajó- és hídroncsok kiemelésénél és a hídépítésnél. A háború folyamán elsüllyedt és elsüllyesztett hajók nagy része nemcsak forgalmi akadályt képezett a Dunán. A roncsok kiemelése fontos volt a víz fenekén pihent vastömeg újra való feldolgozása miatt is. A hajórészek és hídroncsok kiemelése búvárok segítségével történt, akik az uszályhajókból alakított emelőtagok és az úszódaruk horgaiba beakasztották a kiemelendő részeket. Az úszódaruk nagyobb feladata a hídépítéseknél volt. A hídépítéshez szükséges állványfaanyag nehezen volt beszerezhető, a hídnyílásokban lévő roncsok pedig gátolták a mederállványok építését, így esett a választás 100 tonnás úszódaruk felhasználásával történő szerelésre. A Kossuth-híd építésénél 25 és 50 méter hosszú szerkezeti részeket, a Szabadság-híd közepének 118 tonnás szerkezetét úszódaru segítségével emelték helyükre. A Margit-hídnál a szükségletnek megfelelően a Duna pesti partján olyan szerelőállványokat építettek, amelyeken a főtartók összeszerelhetők és összeszegecselhetők voltak. Az állványokon a főtartók fél hosszukban készültek el. A teljesen kész fél főtartókat az úszódaruk a parti állványokról leemelték és a pillérek közé úszva a nyílás közepén a pillérek mellé épített segédállványokra helyezték. Ebben a helyzetben történt a két féldarab összeillesztése, majd az így két fél darabból eggyé váló főtartónak a pillérekre támasztása. A Lánchídnál, a Sztálin-híd szerelésénél mindenütt használták az úszódarukat a már összeállított hídrészek beemelésére, hiszen a hídműhelyekben sokkal gyorsabb és könnyebb volt a hídrészek összeszerelése, mint a Duna fölött. JÓZSEF ATTILA ÉS ADY ENDRE ÚSZÓDARUK A DUNÁN A Dunán dolgozó mindkét 100 tonnás úszódaru, a József Attila és az Ady Endre úszódaru a Ganz Hajógyárban épült. A hajótest pontonszerű, 34 méter hosszú, szélessége elől a darunál 16 méter, míg a tatja 12 m. Oldalmagasság elől 3 m, a hajó végében 2,20 m. A hajó orrától számított 40m-re Munkában a 100 tonnás úszódaru