Élet és Tudomány, 1953. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1953-07-01 / 26. szám
Hazánk nagy természeti kincse a Balaton. Hatszáztíz négyzetkilométer vízfelületével Közép-Európa legnagyobb tava. A környék természeti szépségei, továbbá a fürdő- és sportalkalmak régóta vonzzák ide az üdülni és pihenni vágyó embereket. Kormányzatunk a Balatont és közvetlen környékét Magyarország legnagyobb üdültetési központjává szándékozik fejleszteni. Módot kíván nyújtani arra, hogy évenként csaknem milliónyi ember élvezze majd egész évi munkájának megérdemelt jutalmaként a balatoni üdülés örömeit, a környékbeli gyógyvizeket és a balatoni táj szépségeit. A Balaton-vidék üdülőközponttá fejlesztésével kapcsolatban a legfontosabb és legsürgősebb feladatok közé tartoznak azok a tudományos vizsgálatok és munkálatok, amelyek a tó és környéke vízügyi szempontból való rendezésére irányulnak. A vízgazdálkodásra elsőrendű szerep vár a Balaton problémáinak megoldásában. A Balaton vízszintje a különböző évek folyamán, sőt egyetlen év különböző hónapjaiban is mindig változik. Mivel magyarázzuk ezt a körülményt? Nyilván azzal, hogy állandóan változik a természeti tényezők viszonya, amelyek a tó medencéjében foglalt víztömeget szaporítják, vagy csökkentik. Vixmxintingadloxosolk korldtoxolsa Közepes vízálláskor a Balaton víztartalma kereken 2 milliárd köbméter. E vízmennyiség szemléltetésére megemlítem: a Duna vizét tíz napig kellene állandóan a tóba vezetni, ha medencéjét meg akarnák tölteni, a közepes viszonyok közepette. A Tisza közepes vize pedig 40—50 nap alatt töltené meg a Balaton üres medencéjét. Mik szaporítják ezt a víztömeget? 1. A tó felületére hulló csapadék; 2. az 5160 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtőről beléje ömlő vízfolyások; 3. a tó fenekén fakadó források. Ezzel szemben a párolgás, a szivárgás és a Sió által levezetett víz csökkenti a tó víztömegét. Tavasszal és ősszel sok a csapadék és a felszíni vízfolyások is nagy vízmenynyiséget szállítanak a tóba. Ilyenkor a párolgás kismértékű, tehát a tó víztükre emelkedik. A nyári időszakban ellenben — kivált aszály idején — a párolgás jóval nagyobb méretű. Az elpárolgó víztömeget az imént fölsorolt tényezők ekkor már nem képesek pótolni. Következmény: nagymértékű vízszintsüllyedés. A nagy vízszintingadozás egyik legfőbb akadálya annak, hogy a Balaton fejlett üdülési tájközponttá váljék. A túlságosan magas vízállások veszélyeztetik, elöntéssel, illetve elvizenyősödéssel fenyegetik a partmenti területeket. A nagyon alacsony vízállás pedig gátolja a hajók közlekedését és zavarja a vitorlássportot is. Legfontosabb tennivalónk tehát, hogy a Balaton víztükrét az összes igényeknek legjobban megfelelő szinten tartsuk. Pontosabban: e szint körüli ingadozása a lehető legszűkebb határok között menjen végbe. A vízszintingadozások megszüntetése, vagy legalábbis korlátok közé szorítása végett gondoskodnunk kell egyfelől a vízfölöslegek eltávolításáról, másfelől a vízhiányok pótlásáról. A jelenlegi adottságok csak az előbbi követelmény teljesítését teszik többé-kevésbbé lehetővé. A Balaton vízfölöslegét ugyanis a Sió folyó vezeti le. A folyó medre jelenlegi állapotában Tihany kikötőjének látképe