Élet és Tudomány, 1956. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-07 / 10. szám
nak a beépítése. Egyidejűleg gondoskodnunk kell az útvonalak tökéletes rendezéséről, a ■szükséges emelet -ráépítésekről, a meglevő épületek tatarozásáról és az épületek földszintjeinek, földszinti üzletsorainak szocialista nagyvároshoz méltó kialakításáról. Jelentős feladat közintézményeinknek a továbbfejlesztése is. Ezeket úgy kell elhelyeznünk, hogy a városkép harmóniáját is szolgálják, segítsék egy-egy városrésznek, a tereknek és útvonalaknak építészeti megoldását. A Gellért szálló helyreállítása már folyik. Közeli feladatunk a Vigadó újjáépítése. Dunapartunk egyéb területe is, a Roosevelt téri üres telkek, a volt Elevátor helye a Szabadság-híd mellett, az úgynevezett „szállodasor" területe, a Petőfi-híd budai hídfője, a Sztálin - hídfők stb. kínálják a lehetőségeket olyan középületek emelésére, amelyek szocialista fővárosunk díszeivé válhatnak. A Tanács körút, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Engels tér közötti épületek elavult állapota és üres telkei a Sztálin út végleges torkolatának kiképzésére, méltó „városközpont“ jellegű tér alakítására nyújtanak lehetőséget. Világhírű gyógyfürdőink egy részének a — margitszigeti úgynevezett Ybl-fürdőnek, a Lukács- és a Császárfürdőnek, a Rudas- és a Rácfürdőnek — helyreállítása és nagyarányú, parkkal körülvett egységgé való fejlesztése ugyancsak még előttünk álló gyönyörű feladat, s részben átvezet a műemlékek helyreállításának területére. Közöttük európai művelődési viszonylatban figyelemre méltófeladat a Vár és a várnegyed újjáépítése, a kiscelli és a tétényi kastély helyreállítása, valamint a város területén feltárt és feltárandó műemlékeinknek eredeti formájukba való visszaállítása, tatarozása. Nagy feladatok várnak ránk parkhálózatunk fejlesztése, általában fővárosunk üdítő levegőjének, a lakosság sportoló alkalmainak biztosítása, egészségügyi kultúrájának fejlesztése terén is. Még csak a kezdő lépéseket tettük meg. A végső cél? Egy olyan összefüggő parkhálózat kialakítása, amely az uralkodó széliránynak megfelelően a város minden részébe friss levegőt áramoltat, a lakóterületeket elválasztja a levegőszennyező hatású iparüzemektől, és a város minden részéből könnyűszerrel megközelíthető sétahelyet biztosít a lakosságnak. A város egészségvédelme érdekében egyidejűleg gondoskodnunk kell a távolabbi környezetet zavaró, egészségre káros ipari üzemek áttelepítéséről, illetőleg e káros hatások fokozatos megszüntetéséről. A parkhálózatban kell „sportligetek"-ké összevonni a manapság még nagyrészt „grundokon" épített sporttelepeket. Sportligetül kínálkozik többek között a zuglói Bosnyák tér mögött, a Lágymányoson, meg az óbudai Szentendrei úttól nyugatra elterülő üres sík terület . E parkhálózathoz kell kapcsolódnia a fővárosunkat körülölelő erdősávnak. Az erdősáv alapját a budai hegyvidék erdői alkotják, s kiegészítésül már folyamatban vannak a pesti oldalon is a nagyarányú erdőtelepítések. A parkhálózathoz kapcsolódnának majd az építendő új lakónegyedek belső parkjai, épülettömbjeinek parkosított belső udvarai, fasoros útvonalai, s végül a meglevő vagy részben kiszélesítendő útvonalainak újonnan ültetendő fasorai is. Az útvonalak szélesítésének kérdése átvezet a város közlekedésének megjavításához. Messzire vezetne a villamosvasút és kocsipark korszerűsítésének, az autóbusz- és trolibuszvonalaknak kérdése. Itt csak a forgalmi hálózat fejlesztésének problémáit érintjük. Közlekedésünk javításának alapvető feladata egy összefüggő. ftpulS Inkaklip Zuglóban a Krrrprsi úttól délre