Élet és Tudomány, 1958. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 1. szám
Kérdezz FELELEK Torkos György romániai olvasónk kérdezi : Honnan ered a Torkos családnév? Papp László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa válaszol : A Tarkos családnév ugyanaz a szó, mint a torkos melléknév, amelynek jelentése „falánk, enni, inni, torkoskodni szerető”. Családnévvé személynévből vált. Azok közül a személynevek közül való, amelyeket — még az egyházi eredetű személynevek elterjedése előtt — valamely testi vagy lelki tulajdonság alapján ruháztak a viselőjére. A Torkos családnév földrajzi elterjedését — megfelelő családnév-gyűjtemény hiányában — nem tudjuk megállapítani. Valószínű, hogy az ország egész területén keletkeztek iyen családnevek. Sokkal kevésbé valószínű, hogy a Dunántúlról terjedt el, hiszen torkos emberek nemcsak a Dunántúlon, hanem másutt is voltak. Debrecenben például már a XVI. században kimutatható a Torkos családnév. Nagy Éva gyulai olvasónk kérdése: Mi okossá a csontvelőgyulladást ? Dr. Soós Gábor belgyógyász válásról: A csontvelőgyulladást gennykeltő baktériumok okozzák. Két alakja ismeretes : heveny és idült. A betegség úgy jön létre, hogy a szervezetbe jutott és a vérben keringő baktérium megakad a csontvelő ereiben, itt elhatalmasodik, és gyulladásba hozza a csontban elhelyezkedő velőállományt. A heveny forma igen nagy fájdalommal és magáslázzal jár. Manapság már kitűnő gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, amelyekkel a folyamat gyógyítható. Ha a heveny szak nem gyógyul tökéletesen, vagy ha a behatolt kórokozók nem eléggé életképesek, akkor idült gyulladás alakul ki a csontvelőben. Ilyenkor a tünetek nem olyan vészesek, mint heveny esetben: rendszerint csekk enyhe fájdalom, hőemelkedések, fogyás, gyengeség jelzik, hogy betegség lappang a szervezetben. Idült esetben a gyógykezelés legfontosabb alapfeltétele, hogy kimutassuk a gyulladás helyét és a kórokozót. A gyógyítás egyrészt különböző gyógyszerek alkalmazásával történik, másrészt azonban műtéti megoldás is szóba jön, amikor is a gyulladásos, tályogos helyet felvésik és kitisztítják. A csontvelőgyulladás mindenképpen komoly betegség, amely feltétlenül orvosi, sőt kórházi kezelésre szorul. Győri Honatázi olvasónk kérded: Mit jelent és honnan ered ez a szólás: „Láttam én már karón varjút” ? D. Nagy Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa válaszol: A szólásnak két jelentése van : 1. „nem himlk a nagyhangú fogadkaztamok, nem hagyom magam üres ígéretekkel becsapni” és 2. „nem ijedek meg az ilyen fenyegetéstől”. Eredete valószínűleg összefügg azzal, hogy néhol a baromfit pusztító madarak és a vetésben károkat okozó varjak ellen ijesztőstül döglött varjút kötnek fel egy karóra. A kártevők azonban hamar megszokják az ilyen madárijesztőt, és nem félnek tőle. CÍMKÉPÜNK: Boldog *rétet kizárnak ! Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő Ákos Károly, Haraszty Árpád, Jantsky Béla, Kulin György, Makkai László, Malán Mihalik Sándor, Öveges Józsiet, S. Szabó Ferenc, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zónán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-, lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, Vili., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó Igaz- Szerkesztőség, Budapest, VL, Révay u. 16. Telefon: 314—715, 315—196. Terjesztik: en a Posta Központi Hírlap Iroda, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó italok. Külföldön terjeszti a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, VI., Népköztársaság útja 21. és külföldi képviseletei. Kéziratokat nem őrzünk meg. 6255 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F.v.: Janka Gyula. Megjelent 160 000 példány 1 ” '—— K '