Élet és Tudomány, 1958. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-06 / 27. szám
KÉRDEZZ — FELELEK Balla Márton berettyószentmártoni olvasónk kérdezi: Milyen eredetű a Duna és a Tisza folyó neve? Papp László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa válaszol: , J.ra, . u.l. Hazánk két legnagyobb folyójának a neve számos ókori és középkori forrásban előfordul már a honfoglalás előtt is, persze a mai magyar nyelvű alakkal nem pontosan megegyező alakban. A Dunaneve végső elemzésben valószínűleg kelta eredetű. A kelta név az V—VI. század fordulóján átkerült a Duna alsó folyásánál megtelepedő szlávok nyelvébe is. A IX—X. századi szláv nyelvemlékek tanúsága szerint a szlávok egy része Dunavinak, másik része Dunajb . Dunajink nevezte ezt a folyót. A magyar Duna név csak olyan szláv nyelvből jöhetett, amelyben Dunajink hangzott. Ilyen az orosz nyelv. A folyó magyar neve tehát az orosz nyelvből került nyelvünkbe, mégpedig y-f*-* hangtörténeti okok miatt — a honfoglalás előtt. A Tisza nevének eredete valamivel problematikusabb. "Végső soron valószínűleg dák eredetű. A nevet átvették a hunok, az avarok és germán népek (például a longobárdok) is. A Magyarország területén megtelepedett szlávok nyelvébe szintén bekerült. A magyarság a honfoglalás idején ismerte meg,és vette át a Tisza nevet. Az eddig elmondottakról megegyeznek a vélemények. Az átadó nyelv kérdéséről két felfogás áll egymással szemben. Az egyik szerint a honfoglaló magyarság törük nyelvű népektől vette át e szót, a másik szerint szláv nyelvű népektől. Történetileg mindkét vélemény igazolható, nyelvi kritériumok alapján mindkettő lehetséges, dönteni tehát — mai ismereteink alapján — nem tudunk. Szenner István romániai olvasónk kérdezi: Honnan ered a Tejút elnevezés? Mándoki László muzeológus válaszol: A klasszikus hagyományokon felépült modern csillagászat a csillagképek görög és latin neveit használja. A Tejút régi neveit (Gala „tej”, Galaxiasz küklosz „tejkör”, Orbis lacteus „tejkör”, Via lactea „tejes út”) — közül ez utóbbit használja a tudomány. E nevek mind a görög mitológiában gyökereznek. Több monda szól a Tejút eredetéről. Itt csupán utalhatunk rájuk. Héraklész szopás közben megharapta Héra mellét, ő fájdalmában elrántotta, s teje ekkor ömlött végig az égen. Egy másik monda szerint Ops teje látszik az égen, amelyet annak bizonyítására nyomott ki melléből Saturnus előtt, hogy követ szült ; gyermekét, Jupitert ugyanis elrejtette férje elől.A magyar Tejút név először 1665-ben bukkant fel Komáromi Csipkés Györgynél. Zrínyi Szigeti veszedelmének XV. énekében a Tejes út nevet olvashatjuk (1651). Az iskolai oktatás hatására ma már szinte minden faluban a Tejút és a Hadak útja nevet hallani, és csak a legöregebbek emlékeznek itt-ott a régi nevek valamelyikére (Angyalok útja, Cigányok útja, Szalmás út, Részeg ember útja, Halottak útja stb.). De ott is, ahol ma már csak a Tejút nevet ismerik, ilyen mesék járják : a Tejúton az angyalok járnak ; a cigány elszórta a lopott szalmát, abból lett a Tejút; a meghalt emberek lelke a Tejúton megy föl a mennyországba. Ez mind azt bizonyítja, hogy a Tejút név régente nem volt annyira általános, mint ma. Az iskolakötelezettség bevezetése előtt tehát nem a tudományos Via lactea tükörszava, a Tejút volt használatos nyelvünkben. Egyébként más népeknél is hasonló a helyzet. CÍMKÉPCISKOla tie-től faragott, magnolia virág alakú díszráza (A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum tulajdona, Balázs Miklós felv.) ,,A jade városa” című cikkünkhöz Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Haraszty Árpád, Jantsky Béla, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Mihalik Sándor, Öveges József, S. Szabó Ferenc, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, Vili., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, V. Rosenberg házaspár utca 15. Telefon: 314—715, 315—198. Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő üzeme, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Külföldön terjesztik a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. és külföldi képviseletei. Kéziratokat nem őrzünk meg. 6425. Egyetemi Nyomda mélynyomása. Budapest. F.v.: Janka Gyula. Megjelent 160600 példányban UH 1