Élet és Tudomány, 1961. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-12 / 11. szám
A KORA TAVASZ VIRÁGAI Amint melegebben süt a nap, a fűz bokrok kezdenek kifakadni, a két teknő alakú rügypikkely , közül kikandikál a fűz barkavirágzatának bimbója. „Selymit a barka már kitakarta” — írja Áprily Lajos a tavaszt megéneklő felejthetetlen versében. — A barka, a fűzvessző, ami így szobánkba kerül, túlnyomórészt a hamvas fűz, (Salix cinerea), mely árokpartokon, vízállásos helyeken élő cserje, fává sohasem nő. Nagyon hasonlít hozzá a nálunk nehezebben hozzáférhető kecskefűz (Salix caprea). A hegyvidéki erdőszélek e növényét a magyar nép rekettyének,’ rakottyának, rakotténak nevezi, míg a növénytanban a rekettye nevet más növény, a pillangósokhoz tartozó Genista, félcserje viseli. Ezt a régi tévedést a köztudatból kiirtani már aligha lehet A nép nyelvében rekettyés, rakottyás mindig a hamvasfűz bozótját jelenti, a tudomány szavaival: fűzlápot. Sokszor Budapesten még hó van, amikor az első zsenge hóvirágot a déli országrészekről — a Mecsek környékéről — a fővárosba hozzák. A hóvirág az ország összes hegyesdombos vidékén elterjedt növény, s mindenki, aki szereti a természetet járni, könnyen megismerkedhet vele a termőhelyén: bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, de egyes ártéri (dunai) erdőkben is. Kevéssel az első hóvirág után, ehhez hasonló, de ennél nagyobb virágú „hóvirág’' jelenik meg az utcasarkokon. Míg a valódi hóvirág virágtakarója három nagyobb külső hófehér lepellevélből és három belső, kisebb, zöldszegélyű lepellevélből áll, addig a vele egy időben árult másik tavaszi vendég virágtakarója 6 egyforma, hófehér lepellevélből alakul. Egyébként virágja ugyancsak bókoló, mint a hóvirágé. Ez a tavaszi tőzike (Leucojum verum). Kevés ember van Budapesten, aki a tavaszi tőzikét a természetben látta. Kifaggathatnánk a legjobb természetjárókat, akik koratavasszal, sőt még télen is sokat mozognak az erdőkben. Ennek megvan az oka. A tavaszi tőzike nagyon „ritka” növény, értjük rajta azt, hogy kevés termőhelyen fordul elő. Egy-egy termőhelyén azután tömegesen is terem, úgy, hogy kosárszám szedik. Termőhelyei rejtettek. A természetjárók kedvenc hegyei közt, a Pilisben, a Börzsönyben, a Mátrában, a Bükkben, a Sátor-hegységben egy szál sem terem. A Bakonyban ellenben ■ néhány helyen megtalálható. Ezek is azonban , távoli zugokban, Farkasgyepű és Ugod mellett. Legtöbb terem a Dráva és a Rába ligeteiben, helyenként Zalában. A Budapestre kerülő tőzike zömben Somogyból származik. A tavaszi tőzike sokkal igényesebb növény, mint a hóvirág. Nyirkos talajt, laza erdei humuszt igényel, szereti a források, patakok mellékét. Hazája Közép Európa déli fele, a Földközi-tenger mellékének hegyvidékei. Magyarország elterjedésének szélén van, ahol összefügg, elterjedési területeinár megszakadozik és csak egyes foltokon találja meg kedvenc, életfeltételeit. 43