Élet és Tudomány, 1961. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-12 / 11. szám

A KORA TAVASZ VIRÁGAI Amint melegebben süt a nap, a fűz bokrok kezdenek kifakadni, a két teknő alakú rügypikkely , kö­zül kikandikál a fűz barkavirágza­­tának bimbója. „Selymit a barka már kitakarta” — írja Áprily Lajos a tavaszt megéneklő felejthetetlen versében. — A barka, a fűzvessző, ami így szobánkba kerül, túlnyomó­­részt a hamvas fűz, (Salix cinerea), mely árokpartokon, vízállásos he­lyeken élő cserje, fává sohasem nő. Nagyon hasonlít hozzá a nálunk ne­hezebben hozzáférhető kecskefűz (Salix caprea). A hegyvidéki erdő­szélek e növényét a magyar nép rekettyének,’ rakottyának, rakotté­nak nevezi, míg a növénytanban a rekettye nevet más növény, a pil­langósokhoz tartozó Genista, félcser­je viseli. Ezt a régi tévedést a köz­tudatból kiirtani már aligha lehet A nép nyelvében rekettyés, rakot­­­tyás mindig a hamvasfűz bozótját jelenti, a tudomány szavaival: fűz­lápot. Sokszor Budapesten még hó van, amikor az első zsenge hóvirágot a déli országrészekről — a Mecsek környékéről — a fővárosba hozzák. A hóvirág az ország összes hegyes­dombos vidékén elterjedt növény, s mindenki, aki szereti a természetet járni, könnyen megismerkedhet ve­le a termőhelyén: bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, de egyes ártéri (dunai) erdőkben is. Kevéssel az első hóvirág után, eh­hez hasonló, de ennél nagyobb vi­rágú „hóvirág’' jelenik meg az ut­casarkokon. Míg a valódi hóvirág virágtakarója három nagyobb külső hófehér lepellevélből és három bel­ső, kisebb, zöldszegélyű lepellevél­ből áll, addig a vele egy időben árult másik tavaszi vendég virág­takarója 6 egyforma, hófehér lepel­­levélből alakul. Egyébként virágja ugyancsak bókoló, mint a hóvirágé. Ez a tavaszi tőzike (Leucojum ver­um). Kevés ember van Buda­pesten, aki a tavaszi tőzikét a ter­mészetben látta. Kifaggathatnánk a legjobb természetjárókat, akik kora­tavasszal,­ sőt még télen is sokat mozognak az erdőkben. Ennek megvan az oka. A tavaszi tőzike nagyon „ritka” növény, ért­jük rajta azt, hogy kevés termőhe­lyen fordul elő. Egy-egy termőhe­lyén azután tömegesen is terem, úgy, hogy kosárszám szedik. Termő­helyei rejtettek. A természetjárók kedvenc hegyei közt, a Pilisben, a Börzsönyben, a Mátrában, a Bükk­­ben, a Sátor-hegységben egy szál sem terem. A Bakonyban ellenben ■ néhány helyen megtalálható. Ezek is azonban , távoli zugokban, Far­kasgyepű és Ugod mellett. Legtöbb terem a Dráva és a Rába ligeteiben, helyenként Zalában. A Budapestre kerülő tőzike zömben Somogy­ból származik. A tavaszi tőzike sokkal igénye­sebb növény, mint a hóvirág. Nyir­kos talajt, laza erdei humuszt igé­nyel, szereti a források, patakok mellékét. Hazája Közép Európa déli fele, a Földközi-tenger mellékének hegyvidékei. Magyarország elterje­désének szélén van, ahol összefügg,­ elterjedési területe­inár megszaka­dozik és csak egyes foltokon találja meg kedvenc, életfeltételeit. 43

Next