Élet és Tudomány, 1961, július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)
1961-07-02 / 27. szám
KÉRDEZZ — FELELEK Kovács László budapesti olvasónk kérdezi : Mivel magyarázható az, hogy Dél- Amerika nyugati partján, az óceán tőszomszédságában sivatag keletkezett? Dr. Vécsey Zoltán válaszol: Az északi szélesség 11. fokától a déli szélesség 4. fokáig őserdő borítja Dél- Amerika nyugati partját, s az erdőség a Cordillerák gerincéig húzódik. Ez a vidék Földünk egyik csapadékban leggazdagabb része: a csapadék évi mennyisége 7000 mm. Ecuador és Peru határán egyszerre megváltozik a kép- az Andok parti sávja és a hegység lejtői sivataggá válnak, s ez a tökéletes ,,desierte” a déli szélesség 40. fokáig, csaknem 4000 kilométer hosszan nyúlik el. Onnan kezdve a kép megint megváltozik: a sivatag helyébe az erdő lép, sűrű az esőzés, és Chile déli része már újra Földünk egyik legcsapadékosabb területe. E jelenségnek első természettudományos magyarázata Humboldt tól ered. Méréseivel megállapította, hogy a chilei partok előtt felbukkanó, jellegzetesen hideg óceáni víz egy antarktikus áramlásból származik, amely Valparaisotól délre verődik a partnak, és csupán a déli szélesség 5. fokán, a ,,Punta agujá”-nál terül el. Ezt az áramlást Humboldtáramlásnak nevezzük. Az újabb kutatások szerint azonban nem csupán a Humboldt-áramlás okozza a csapadékhiányt, hanem valójában kettős hatás érvényesül. A Föld tengelyforgása következtében (Corieli-hatás) egy délnyugati irányíján húzódó áramlás is kialakult. Minthogy eme áramlás révén a melegebb felszíni rétegekből óriási tömegű víz távozik, a 7000 méter mély Atacama-árokból ugyanannyi, de rendkívül hideg víz tódul a felszínre. Így válik érthetővé, hogy a nyugati partnak ez a része csaknem esőtlen, s itt alakult ki az Atacama-sivatag. Több olvasónk érdeklődött, hogy honnan származnak a lapunk 23. számában megjelent „Ahova a szem már nem lát el” című cikk képei. A címlapon látható felvételt, (a leeső csepp és az ugyanarra a filmre exponált későbbi helyzet, a felcsapódó folyadék) dr. H. E. Edgerton, a Massachusetts Institute of Technology professzora készítette. A lapunk 718 oldalán megjelent felvétel (az ón-bizmut ötvözetről) Prof. H. Richter (a stuttgarti Röntgeninstitut Glocker) közleményéből származik. A 719. oldalon közölt kép (hexametilbenzolmolekula, 370 milliószoros nagyítás) M. L. Huggins felvétele (Kodak Research Laboratories). A 720—721. oldalon megjelent felvételek szerzői: „Trombociták”: a müncheni egyetem II. számú fizikai intézete; szalmiákfüst-részecskék fémoxidtűkön: dr. G. Pfefferkorn, a münsteri egyetem professzora; cinkoxidról készült elektronmikroszkópos felvétel: dr. G. Möllenstedt, a tübingeni egyetem professzora; baktérium: a müncheni egyetem II. számú fizikai intézete; az atomok elhelyezkedése a rhéniumkristály felületén: W. E. Müller, a pennsylvaniai állami egyetem professzora. Végül a 722. oldalon látható két kép közül a felsőt, a kromoszómákat bemutató fényképet dr. W. Beermann készítette (Max Planck Institut für Biologie, Tübingen), az alsót pedig, amelyen a golfütés számos mozzanata látható egyetlen filmre fényképezve: dr. Edgerton, ugyanaz, aki a címképet is. CÍMKÉPÜNK: Középkori kereskedelmi hajó modellje 2()11 „A középkori kereskedő” c. cikkünkhöz Főszerkesztő: Kocsis Ferenc A szerkesztő bizottság elnöke: Csűrös Zoltán A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Miklós, Ákos Károly, Fáth János, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Matolcsi János, Mihalik Sándor, Németh Béla, Öveges József, Székely Sándor, Szlameniczky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: Havas Ernő, a Gondolat Kiadó igazgatója. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj negyedévre 13,50 Ft. Külföldiek a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, 62. postafiók) vagy külföldi képviseleteinél és bizományosaiknál fizethetik elő. Szerkesztőség: Budapest, VIII., Lenin körút 5. Telefon: 223-899. Kéziratokat nem őrzünk i meg* Megjelent 183 000 példányban: 61.13676 Egyetemi NyomgatoBudapest v.: Janka Gyula igazgatói revízió 107.