Élet és Tudomány, 1961, július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)
1961-12-24 / 52. szám
kereskedelem raktárakat telepített. A lakosság kiszorult a város központjából, és kialakult a felhőkarcolókkal teletűzdelt city. Ennek legjellegzetesebb formái korunk világvárosaiban láthatók, de kisebb-nagyobb mértékben egész Európában, s így a mi városainkban is megvannak. Hazánkban ez a folyamat tulajdonképpen még most is tart. A fejlődés Budapest központjában is nyomon követhető. A török kiűzése után, az 1700-as évek elején romjaiból újjáépülő Pest és Buda központja a két városháza környékén alakult ki. (A régi pesti városháza az Erzsébet-híd pesti hídfője környékén állott, a budai magisztrátus a mai Vármúzeum épületében székelt.) A reformkor idejére már a mai belváros területét is magába foglalta a pesti centrum. Kialakult a Váci utcai üzletsor, s a Szervita tér és a Ferenciek tere is fényes üzletekkel telt meg. Végül e század elején kiépült — a Szabadság tér környékén és tőle északra — a minisztériumi negyed az Országházzal. Az üzletek, hivatalok kiterjeszkedtek a belváros déli részére és a Kálvin térre is. A budai várnegyed pedig időközben elvesztette központi jellegét, a város centruma egyértelműen Pestre tolódott át. A városközpontok jelentősége a jelenben, sőt a jövőben sem csökken. De ahogyan az elmúlt korszakok rányomták bélyegüket e városrészekre, úgy az alakuló élet a jelenben is újabb korszerű változásokat kíván tőlük. Milyen legyen a modern városközpont. A jövőben is feladata lesz, hogy a kereskedelem nagyfontosságú intézményeit — a nagy áruházakat, a különleges szaküzleteket, a nagykereske- Steekholm új kereskearljin kszpontjinak képp. A fényképet az egyik kiesiklkedő trollitház iblakából készitotípk. Jól látszanak a 2—, szinten pikplypzolt tizlplok, az és*zrkölő srppsók is prkplyrk Korszerű földszintes üzletház. — Az Építésfiliyi és a Belkereskedelmi Minisztérium 1960—61. évi tervpályázatán díjazott terv. (Tervezők: Tolnai Jáajos és Szlavovics Vilmos) 1640