Élet és Tudomány, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-14 / 2. szám
» . MIK EGK has Auuttoan MM _____ GYÓGYSZER ItOHMKN IVWKAWHU5Z I A Magyar Kémikusok Egyesülete augusztus végén Debrecenben rendezte meg az 1971. évi vegyészkonferenciát. Az elhangzott előadások közül az egyik legérdekesebbet dr. Szántay Csaba műegyetemi tanár tartotta a vinkamin nevű alkaloida mesterséges előállításáról. A nagy érdeklődést és sikert az magyarázza, hogy az előadásban szerencsésen ötvöződtek az érdekes tudományos és a gyakorlati eredmények. A természetes vinkamint már évek óta sikeresen alkalmazzák a gyógyászatban, és az előadásban ismertetett szintézis-út az első a világon, amely ipari megvalósításra is alkalmas. Napjainkban a szív és az érrendszer betegségei —, vagy ahogy az orvosok mondják, a keringési megbetegedések — a legelterjedtebbek. Közöttük is vezető helyet „vívott ki” a magas vérnyomás, a hipertónia (lásd az Élet és Tudomány 1971. évi 51. számát — A szerk.). Érthető, ezért, hogy az utóbbi évtizedekben megfeszített kutatómunka kezdődött hatásos gyógyszerek kidolgozására a magas vérnyomás ellen. E munkának kiemelkedő eredménye volt a reszerpin fölfedezése. A gyógyító kígyógyökér A reszerpin az Indiában honos Rauwolfia serpentina nevű növény gyökerében található alkaloidok egyike. A gyökérből (indiai kígyógyökér) készült kivonatokat már régóta használták a népi gyógyászatban nyugtatóként és vérnyomáscsökkentő szerként. A kutatók 1930 körül kezdtek foglalkozni a növényben levő alkaloidok elkülönítésével, és a mai napig mintegy ötven különbözőt találtak benne. A nagyszámú raunolfin-alkaloidnak gyógyászati khatás szempontjából legfontosabb képvivásviselője a reszerpin. Ezt 1952-ben svájci kutatóknak (Schittler, Müller, Bern) sikerült először kristályos, tiszta állapotban elkülöníteniük. Pontos kémiai szerkezetét is ők derítették föl 1955-re, és ezt három évvel később a Nobel-díjas amerikai Woodward már a reszerpin mesterséges előállításával is megerősítette. A reszerpínt — hála e kutatásoknak — ma már kémiai úton is gyártják, tehát nemcsak a növényből vonják ki. Az első reszerpin-alapú gyógyszerek (pl.: Rausedyl) megjelenésekor a magyar gyógyszeripar is foglalkozni kezdett a reszerpinnek a növényből való kivonásával. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez itt nem lenne gazdaságos, mert a növényt távoli országokból (Indiából, Kongóból) kellene behozni, és maga a növény csaknem annyiba kerülne, mint a világszerte már egyre több helyen gyártott és ezért egyre olcsóbb reszerpin. A rendkívül bonyolult szerkezetű reszerpinnek kémiai úton való készítésével foglalkozni, meghaladta volna a magyar gyógyszerkutatás akkori lehetőségeit. Mire képes? Fölvetődött az a gondolat, hogy meg kellene vizsgálni: vajon a hazánkban is megtermő növényfajták közt nincs-e olyan, amely ha nem is reszerpint, de hozzá hasonló hatású alkaloidot tartalmaz. A kérdéssel Szász Kálmán, a Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatója kezdett 1955-ben foglalkozni. Figyelme hamarosan a Rauwolfia-félékkel (Apocynaceae) egy családba tartozó Vinca-fajok felé fordult. Ezek egyik tagja, a Vinca minor L. (magyar nevei: télizöld meténg, kis télizöld) hazánk számos vidékén él.