Élet és Tudomány, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-14 / 2. szám

» . MIK EGK has Auuttoan MM _____ GYÓGYSZER ItOHMKN IVWKAWH­U5Z I A Magyar Kémikusok Egyesülete augusztus végén Debrecenben rendezte meg az 1971. évi vegyészkonferenciát. Az elhangzott előadások közül az egyik leg­érdekesebbet dr. Szántay Csaba műegye­temi tanár tartotta a vinkamin nevű al­kaloida mesterséges előállításáról. A nagy érdeklődést és sikert az magyarázza, hogy az előadásban szerencsésen ötvöződ­tek az érdekes tudományos és a gyakor­lati eredmények. A természetes vinka­­mint már évek óta sikeresen alkalmaz­zák a gyógyászatban, és az előadásban ismertetett szintézis-út az első a világon, amely ipari megvalósításra is alkalmas. Napjainkban a szív és az érrendszer betegségei —, vagy ahogy az orvosok mondják, a keringési megbetegedések — a legelterjedtebbek. Közöttük­ is vezető helyet „vívott ki” a magas vérnyomás, a hipertónia (lásd az Élet és Tudomány 1971. évi 51. számát — A szerk.). Érthető, ezért, hogy az utóbbi évtizedekben meg­feszített kutatómunka kezdődött hatásos gyógyszerek kidolgozására a magas vér­nyomás ellen. E munkának kiemelkedő eredménye volt a reszerpin fölfedezése. A gyógyító kígyógyökér A reszerpin az Indiában honos Rauwol­­fia serpentina nevű növény gyökerében található alkaloidok egyike. A gyökérből (indiai kígyógyökér) készült kivonatokat már régóta használták a népi gyógyászat­ban nyugtatóként és vérnyomáscsökkentő szerként. A kutatók 1930 körül kezdtek foglalkozni a növényben levő alkaloidok elkülönítésével, és a mai napig mintegy ötven különbözőt találtak benne. A nagy­számú raunolfin-alkaloidnak gyógyászati k­­­hatás szempontjából legfontosabb képviv­­ásv­i­selője a reszerpin. Ezt 1952-ben svájci kutatóknak (Schittler, Müller, Bern) si­került először kristályos, tiszta állapotban elkülöníteniük. Pontos kémiai szerkeze­tét is ők derítették föl 1955-re, és ezt há­rom évvel később a Nobel-díjas amerikai Woodward már a reszerpin mesterséges előállításával is megerősítette. A reszer­­pínt — hála e kutatásoknak — ma már kémiai úton is gyártják, tehát nemcsak a növényből vonják ki. Az első reszerpin-alapú gyógyszerek (pl.: Rausedyl) megjelenésekor a magyar gyógyszeripar is foglalkozni kezdett a re­­szerpinnek a növényből való kivonásával. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez itt nem lenne gazdaságos, mert a növényt távoli országokból (Indiából, Kongóból) kellene behozni, és maga a növény csak­nem annyiba kerülne, mint a világszerte már egyre több helyen gyártott és ezért egyre olcsóbb reszerpin. A rendkívül bo­nyolult szerkezetű reszerpinnek kémiai úton való készítésével foglalkozni, meg­haladta volna a magyar gyógyszerkutatás akkori lehetőségeit. Mire képes? Fölvetődött az a gondolat, hogy meg kellene vizsgálni: vajon a hazánkban is megtermő növényfajták közt nincs-e olyan, amely ha nem is reszerpint, de hozzá hasonló hatású alkaloidot tartal­maz. A kérdéssel Szász Kálmán, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár kutatója kez­dett 1955-ben foglalkozni. Figyelme ha­marosan a Rauwolfia-félékkel (Apocyna­­ceae) egy családba tartozó Vinca-fajok felé fordult. Ezek egyik tagja, a Vinca minor L. (magyar nevei: télizöld meténg, kis télizöld) hazánk számos vidékén él.

Next