Élet és Tudomány, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-06 / 1. szám
XXXIII. évf. 1. szám 1978. I. 6. SZÁMUNK TARTALMA: 3 A „FEKETE DOBOZ” TITKAINAK NYOMÁBAN — BESZÉLGETÉS SZENTÁGOTHAI JÁNOSSAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKÉVEL Győri György 6 NYELV ÉS ÉLET KÖTŐJEL A NEVEKBEN Dr. Ladó János 7 AZ AGROKÉMIAI TÁRSULÁS Németh Ferenc 10 AZ ÚJ NEMZETKÖZI MÉRTÉKRENDSZER: AZ SJ Gállos Erzsébet 12 A RÁDIÓBAN HALLOTTUK — IGAZSÁGOS VOLT-E MÁTYÁS KIRÁLY? Kerekes István 15 MARTÉLY Lelkes István 18 A SIRÁLYOK VÉSZHANGJAI Dr. Wollemann Mária 22 A „DIRAC-TENGER” Hraskó Péter 25 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 26 MÚZEUM. TIT ÉLET 27 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 A HÁTLAPON: FOGASKERÉK — FÁBÓL Dr. Horváth Árpád Címképünk: Nyúlványokkal gazdagon ellátott idegsejtek hálózatos elrendeződésű csoportja. (A ,,fekete doboz” titkainak nyomában című cikkünkhöz) A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: A szent lőrinci iskolakísérlet 1. • Új fém — hidrogénből • Osztrák—magyar tömegmozgalmak a békéért # Űrhajózás — repülőgéppel # a szarvasok „törpéje” · Linné, az orvos • A gondolkodás iskolája # Az alkohol és a rák # Elősarok # A tudomány világa KEDVES HIT ÉS TUDOMÁNY! A koronázási jelvények egy emberöltő múltán ismét magyar földre kerülnek. Hazatértüket hoszszas, problémáktól nem ment tárgyalások előzték meg. Olvasóinkat minden bizonnyal érdekli, volt-e jogi alapja annak, hogy AZ EREKLYÉK HAZAHOZATALÁT egyáltalán kérdésessé lehetett tenni, de talán az is, hogy mikor és milyen körülmények között kerültek idegenbe a sok évszázados hagyományok megszentelte ékszerek. E kérdésekre feleletet ad az akkori alkotmány szerint legilletékesebbnek, a két utolsó koronaőr egyikének, Radvánszky Albertnek 1945. december 20-án készült — s halála után, hagyatékának gondviselője által, 1963-ban az Országos Levéltárban elhelyezett — feljegyzése. Anélkül, hogy az irat teljes szövegű és szakszerű kiadásának elébe kívánnék vágni, legyen szabad röviden ismertetnem tartalmát. Radvánszky és koronaőrtársa, Perényi Zsigmond 1944 őszén, tartván attól, hogy a németek megszállta Magyarország hadszíntérré válik, a kormányzó utasítására érintkezésbe lépett Lakatos Géza miniszterelnökkel a koronázási ereklyék minél biztonságosabb elhelyezése végett. Elsőbben a pápai nunciatúrára gondoltak. A nuncius, Angelo Rotta címzetes érsek készséggel rendelkezésükre is állott, de Radvánszkyék nem tartották elég biztonságosnak a pápai követség épületét. Október 10-én, amikor a nyilas hatalomátvétel veszélyét már fenyegetőnek érezték, a koronaőrök abban állapodtak meg, hogy a koronázási ékszereket várbeli óvóhelyük közelében elássák. A különben kötelező közjogi formaságok mellőzésével ez még aznap éjnek évadján meg is történt, anélkül, hogy a beavatottakon kívül bárki is tudomást szerzett volna a dologról. November 4-én Szálasi kiásatta a szent koronát, mert „nemzetvezetői” esküjét annak fényében kívánta letenni. Az eskütétel után már csak rövid időre került vissza a korona és a többi ékszer az óvóhelyre. November 6-án ugyanis Szálasi váratlanul Veszprémbe, a Nemzeti Bank bombabiztosnak tartott óvóhelyére szállíttatta őket. A koronázási palástot nem oda vitték, hanem Pannonhalmára, ahol Szöllősi Jenő nyilas miniszterelnök-helyettes adta át az erősen megviselt, szállításra alig alkalmas textíliát Kelemen Krizosztom főapátnak. Ekkor vetették fel a koronaőrök, Serédi hercegprímástól és Mindszenty veszprémi püspöktől támogatva, azt a gondolatot, hogy a veszprémi bankpince helyett a szent koronát, jogart és az országalmát is a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló pannonhalmi bencés főapátság épületében kellene biztonságba helyezni. Szálasi azonban ebbe nem ment bele, Radvánszky szerint azért, mert nem akarta a Habsburg-pártinak tartott klérus kezére juttatni a koronázási jelvényeket. Bár a ko(Folytatás a 24. oldalon) mm-2 V"7 REVÍZIÓ 2011. kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ERÓZIÓ: a folyóvíz, a mozgó jég és a szél felszínletaroló tevékenysége. Az ~ a lejtés szögétől, a kőzetek keménységétől, a mozgó víz, jég mennyiségétől, sebességétől, a szél erősségétől stb. függ. (A tudomány világa) FEUDÁLIS ANARCHIA: a hűbéri társadalom fejlődésének második felében kialakult hatalmi állapot, amikor is a földesurak a törvényeket semmibe véve — olykor az uralkodói hatalommal szemben is — az ököljog alapján igyekeztek érvényt szerezni akaratuknak. (Igazságos volt-e Mátyás?) KÜLSŐ ELEKTRONOK: az atomoknak az atommagoktól legtávolibb pályáin mozgó elektronjai. Ezeknek a pályáknak a tulajdonságai határozzák meg az atom kémiai viselkedését. (A „Dirac-tenger") KVANTUMUGRÁS: a tapasztalat szerint az atomok energiája nem kis lépésekben, fokozatosan változik meg, hanem hirtelen, ugrásszerűen: ez a ~. (A „Diractenger") MODUL: szabályos és meghatározott elemekből, részekből összeállítható szerkezet. (A „fekete doboz" titkainak a nyomában) PAUL ADRIEN MAURICE DIRAC (1902—): angol elméleti fizikus. 1933-ban kapott fizikai Nobel-díjat — megosztva E. Schrödingerrel — „az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásainak megalkotásáért". (A „Dirac-tenger") PLANCK-ÁLLANDÓ vagy HATÁSKVANTUM (h): az egész atomfizikában nagy fontosságú, egyetemes természeti állandó. Értéke: 6,623.10—27 ergs. A klasszszikus fizika felismerte törvények akkor érvényesülnek, ha a h elhanyagolhatóan kicsinynek tekinthető. (A „Dirac-tenger”) SZIMULÁCIÓ: valamilyen rendszer folyamatainak, várható fejlődésének, időbeli alakulásának matematikai modell segítségével történő vizsgálata. (A „fekete doboz” titkainak a nyomában) WOLFGANG PAULI (1900 —1958), osztrák fizikus. 1945- ben kapott fizikai Nobel-díjat a „Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv megalkotásáért”. (A „Dirac-tenger”)