Élet és Tudomány, 1980. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-04 / 27. szám

XXXV. évf. 27 “*­ Siam 1980. VII. 4. SZÁMUNK TARTALMA: 835 A KUTATÁS HAZAI MŰHELYEIBEN: A TITAVIT Dr. Pais István 837 NYELV ÉS ÉLET: KÉTLÉPCSŐS MAGYARÍTÁS Hernádi Sándor 838 MILYEN ÉRZÉS TÚSZNAK LENNI? Oláh Tamás 840 AMIRŐL BESZÉLNEK: GALÓCA AZ ASZTALON Dr. Rimócsi Imre 842 KÍSÉRLETEZZÜNK ÉS GONDOLKOZZUNK! AZ ÜTKÖZÉSEK Jeges Károly 844 AZ AGY FEJLŐDÉSE Dr. Jármay Valéria 847 A TVERI IKONFESTŐ ISKOLA Dr. Rúzsa György 850 AZ ANGOLOK „FÖLFEDEZIK” OROSZORSZÁGOT Szuhay-Havas Ervin 853 FÖLDI FIGYELŐ 1980. TAVASZA Dr. Dunai Sándor Dr. Hédervári Péter 856 ELKÉPZELT ÁLLATOK KERTJE 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 862 MÚZEUM - ÚJ KÖNYVEK 863 A HÁTLAPON: BARÁTKA Dénes János Címképünk: Bojtár Ottó felvétele a Milyen érzés túsznak lenni? című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Az Első Magyar Pozsony- Nagyszombati Vasút­i Olim­piák fényei : Rákkeltő anya­gokat leleplező baktériumok 9 A mesterséges eső 0 A sport és a szex £ Cousteau kapitány 70 éves 9 Kísérle­tezzünk és gondolkozzunk! £ Elképzelt állatok kertje 0 A tekerőlant 0 A tudomány világa. 834 KEDVES ODEÍtSÜNK! Lehet-e az öszvérnek csikója? — kérde­zi Stubendek László komáromi (Komárno) olvasónk, arra vonatkoz­­va, hogy 15. számunkban, A tudomány világa rovat­ban azt írtuk, nem. Az öszvér a ló és a szamár hibrid­je, s öszvérnek öszvérrel való párosításából sohasem jön világra utód. A hím öszvérek ugyanis mindig ter­méketlenek. A nőstények ivarszervei rendesen fejlet­tek, de a peteérés mégis többnyire elmarad. Kivéte­lesen akadnak termékeny nőstények, s h­a ezeket ló­ménnel fedeztetik, lócsikó születik. Ha szamárménnel fedeztetik a termékeny öszvért, öszvércsikó jön világra. Az öszvér mégsem tekinthető önálló fajnak — s éppen erre szokták példának felhozni —, mert fajtársával pá­rosodva nem hoz létre utódokat. A hermafroditizmusról olvasott lapunkban Wass Al­bert törökszentmiklósi olvasónk, s most újra érdekli a kérdés. Múlt évi 21. számunkban választ talál kérdé­seire a Sejtek sorstérképe című cikkünkben. Törékeny gyíkot fényképezett Bárdos Deák Péter (Budapest), s egy kis cikket is mellékelt hozzá. Sajnos a kép műszakilag nem felel meg nekünk, így különben kifogástalan írását sem tudjuk használni. (Reméljük, hogy a védett gyíkot szabadon eresztette!) Jó ötletet ad szerkesztőségünknek Bujdosó György mis­kolci olvasónk. Javasolja, időnként térjünk vissza egy­­egy régi cikkünk tárgyához, s mutassuk be, mi lett a sorsuk azoknak az ötleteknek, tanulmányoknak és gyógyszereknek, amelyekről régebben írtunk. A magyarországi munkásegyesületek létrejöttéről, történetéről szóló cikkünk (1980, 12. szám) nyomán az Egyesült Államokban élő magyarság hasonló intézmé­nyeinek szerveződéséről ír Jahn Ferenc Los Angeles­ből. Köszönettel vettük rövid írását, s azt cikkünk szer­zőjének továbbítottuk. Dr. Soltész István budapesti olvasónknak üzenjük: a mozgó villámerőműre vonatkozó ötletének találmány­­nyá fejlesztése — mint ahogyan egyéb, hasonló ötle­teké sem — nem tartozik szerkesztőségünkre. Ezért kérésével nem tudunk foglalkozni. A forma élettani hatása felől érdeklődik Dalos István Svédországból. Ennek a növénynek a gyökerét Magyar­­országon a fűszerek közé sorolják, egyben vagy reszelve húsételeket, savanyúságot ízesítenek vele. A tormagyö­kérben levő szinigrin nevű glikozidból mustárolaj ke­letkezik, ez okozza a torma csípős ízét. A mustárolaj kis mennyiségben serkenti az emésztést, vizelethajtó és bőrizgató, emiatt az állatgyógyászatban használják, s a hajnövesztő szereknek is ez az egyik hatóanyaguk. Repülhet-e a bögöly óránkénti 1200 km-es sebesség­gel? — kérdezi Schmidt Ferenc pápai olvasónk. Nem! A leggyorsabb rovarok: a szitakötők, a bögölyök és a darazsak is legfeljebb 100 km-es sebességre képesek. Egész télre napsűtés című hírünkkel (80­7) vitázik Filip György dunakeszi olvasónk. Utánaszámoltunk az adatoknak, s ezúttal nekünk van igazunk. A jobb szi­getelés és a kisebb fajlagos felület lehetővé teszi, hogy 120 m2-nyi napelem fedezze egy 500 m²-s alapterületű irodaház teljes hőszükségletét. Ebben az évben előreláthatólag nem írunk a fecs­kékről, üzenjük Buzsáki Judit pécsi olvasónknak. Han­tos István (Tatabánya) azt kérdezi, hogyan védekez­het a fecskék által behurcolt poloskák, kullancsok el­len. Lehetőleg ne a madarak elpusztításával, hanem va­lamilyen rovarirtó szerrel! Laub József tatabányai olvasónknak nem tudunk segíteni: mi a fecskéknek és a verebeknek a fészekért vívott harcát a madarakra hagynánk — „győzzön az élelmesebb!” alapon. Szemének romlása miatt le kell mondania az olva­sásról hűséges olvasónknak, Mészáros Péternek, ezért felajánlja az Élet és Tudomány 1955—1977. közötti év­folyamait az érdeklődőknek. Címe: Bp. V., Irányi utca 25. IV. em. (1056). kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. BÉTA-BOMLÁS: olyan ra­dioaktív folyamat, amelynek során az atommag elektron vagy proton kibocsátásával jut energetikailag kedvezőbb állapotba. (A tudomány vilá­ga) EXPLÓZIÓ: nagy sebesség­gel végbemenő hőfelszaba­dulási folyamat. Kémiai érte­lemben azonos a robbanás­sal; a földtanban a heves, robbanásszerű vulkáni kitöré­seket nevezzük ~-nak. (Földi Figyelő) GLIASEJTEK: a központi idegrendszer támasztó szöve­tét alkotó sejtek, amelyeknek egyebek között szerepük van az agyi erek áteresztőképes­ségének szabályozásában, az idegrendszer anyagcseréjé­ben és védekezésében. (Az agy fejlődése) JÉGÁR (gleccser): a magas hegységeknek a hóhatár fö­lötti területein összegyűlő, a nehézségi erő hatására lefe­lé mozgó jégtömeg. A ~ fő részei: a hóhatár feletti hó és jég borította fim­gyűjtő te­rület és a belőle táplálkozó gleccsernyelv. (Földi Figyelő) KELÁTOK: olyan komplex vegyületek, amelyeknek a mo­lekulájában egy szervetlen alkotórészt (amely rendsze­rint fém, a vas ~-ban vas, a titán ~-ban titán stb.) a be­lőle kiinduló kötések a szét­nyitott olló két száraként fog­nak össze a vegyület többi részével. A vízben oldható ti­­tánkelát gyártását Magyaror­szágon szabadalmi oltalom védi. A TITAVIT nevű készít­mény néhány hónap múlva a kereskedelemben is kapható lesz. (A TITAVIT) pH (péhá), hidrogénkitevő, hidrogénexponens: az olda­tokban levő hidrogénion tö­ménységének (koncentráció­jának) a negatív logaritmu­sa. Mértékszám, amely az ol­datok kémhatását, savas vagy lúgos voltát jelzi. A semleges oldat m­értéke 7. Az ennél kisebb ~-érték azt mutatja, hogy az oldat sa­vas, az ennél nagyobb pedig azt, hogy az oldat lúgos vegyhatású. (A TITAVIT) SZIMPATIKUS IDEGREND­SZER: a belső szerveinket be­idegző, akaratunktól függet­lenül működő idegrendszer­nek — a vegetatív idegrend­szernek — a része. (A tudomány világa)

Next