Élet és Tudomány, 1981. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-02 / 1. szám

r-------------------------------1 Tartalom:­­ XXXVI. évf. 1. szám 1981. I. 2. 3 A MAGYAR GAZDASÁG EURÓPÁBAN - BEILLESZKEDÉSÜNK A KORAI FEUDALIZMUSBA Gyimesi Sándor 5 NYELV ÉS ÉLET: EGGY, ÉRIK A MEGGY Dr. Rozslay György 6 AMIRŐL BESZÉLNEK: ÚJ KUTYABETEGSÉG Dr. Gráf Zoltán 8 A GLECCSEREK FIZIKÁJA Dr. Rield Miklós ,­­ Kérdő Péter 11 HOMOKRÓZSÁK, VÍZVIRÁGOK, PINGÁLÁS Bihal Ella 14 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 15 A BETEG SZÍVBILLENTYŰK Dr. Jármay Valéria 18 MADÁRNAPTÁR JANUÁR: A KERCERÉCE S. E. 19 A „MAGYAR FAUST" HATVANI ISTVÁN Takács Béla 21 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: VÁRNI NEHÉZ! Flamm János 22 MIKORRA VALÓSUL MEG AZ EURÓPÁT ÁTSZELŐ VÍZI ÚT? Dr. Kertai Ede 26 MÚZEUM - ÚJ KÖNYVEK 27 TIT­ ÉLET 28 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 A LEYDENI PALACK Dr. Riedel Miklós Címképünk: A legelső magyar munkaáb­rázolás — Kálti Márk Képes Krónikájának festője a XIV. század második felében így képzelte el a váradi templom XI. századi építését (Corvina Archívum) A magyar gazda­ság Európában című cikkünk­höz A következő számunk tartalmából: Otthonunk melege • A szki­­zofrénia • „Puccs” a csim­pánzcsapatban • Szahalin szociográfiája • Elzász • Ki­nek árt a tejcukor? • Földi Figyelő • Miért nem segí­tünk? • Aquila János freskói • Az élelmiszerek füstölése • A tudomány világa 2 Kedves Olvasónk! Újra új esztendőt kezdünk, s ezúttal új évtizedet is. Kívánjuk, hogy az új év hozzon kinek-kinek kü­lön és együtt valamennyiünknek sok örömet és meg­elégedett, kiegyensúlyozott életet. Tudjuk, ennek alapja az eredményes és békés munka, tehát legfő­képpen ilyen munkát — jó munkát — kívánunk. Segítsen át az minket a világon szétáradt gazdasági nehézségeken, hogy ez az évtized legalább olyan le­gyen, amilyennek az előző indult. Kiigazítva az akkor még föl sem tárult gyöngeségeket, lépjünk túl azokon. Az év eleji jókívánságok mellé kívánkozik az elvég­zettel és az elvégzendővel való számvetés. Az elmúlt év számunkra a tájékozódás és az előkészület ideje volt. Szükségét éreztük, hogy — idestova egy évtized tapasz­talatával gyarapodva s közben a lapunk életében is végbemenő több változás után — újabb átfogó képet kapjunk olvasótáborunkról. Kiadóvállalatunk közvéle­mény-kutató osztálya szakszerűen el is végezte ezt a vizsgálatot. Úgy látjuk, egy évtized alatt, miközben — az áremelések nyomán más lapokéval együtt — csök­kent a példányszámunk, nem nagyon változott azoknak a száma, akik olvassák az Élet és Tudományt. Lapunk jobbára családi olvasmány. Olvasóink körében csök­kent valamelyest a budapestiek aránya, de nőtt a vi­dékieké. Viszonylag több lett a fizikai munkás és a nyugdíjas olvasónk, kevesebb az alkalmazotti és egyéb szellemi foglalkozású. Úgy látjuk, jobban kell törőd­nünk a fiatalok és a közepes képzettségűek, a foglal­kozásukat tekintve is fizikai munkások és az értelmi­ségiek között elhelyezkedők érdeklődésével. Örömmel nyugtázzuk, hogy növekedett fizikai munkás olvasóink arányszáma, de még jobban örülünk majd — s erre törekszünk is —, ha nemcsak az arányuk, hanem a va­lóságos számuk is növekszik Ezek a gondolatok min­­t, amikor fel­vázoltuk a jövő év terveit házunk táját. Tervezünk néhány — s­­ érdeklődésre számot tartó — sorozatot. Főként azt említ­jük, amely e számunkban ez a magyar gazda­ság fejlődését európai ősszel ügyesekbe ágyazva mutat­ja be. Bizonyára sokakat vonz majd a családi ház épí­téséről szóló sorozatunk. Néhány évi szünet után újra jelentkezünk a szexualitás lélektani oldalait körüljáró két megelőző vállalkozásunk befejező folytatásával, de ezúttal művelődéstörténeti oldaláról vizsgálva a kér­dést, Szexualitás az ókortól napjainkig címmel. Művé­szeti rovatunknak érdekes sorozatterve a fantasztiku­mot veszi célba. E számunkban új rovatot indít bioló­gus kollégánk Madárnaptár címmel. S persze folytat­juk hagyományos, bevált rovatainkat. Gyakoribbá vá­lik Kísérletezzünk-gondolkozzunk rovatunk, hetente váltakozva jelentkezik négy ro­vat: a Hétköznapok lélek­tana, a kibővülő tárgykörű Házunk-Kertünk, a Négy­­szemközt az orvossal és egy újdonság: a Funkció és forma, környezetünk, bútoraink, tárgyaink, lakásunk esztétikumának, egyszersmind praktikumának rovata. Több év múltán ismét tervezünk cikk- és fotópályá­zatot. Reméljük, az MHSZ és mások segítségével mó­dunk lesz egy különös játékra is, amelynek keretében mindenki próbára teheti a repülésről gyűjtött elméleti ismereteit és a kézügyességét egyaránt — de hogy mi­ként, az maradjon meglepetés. S végül talán szembetűnik, hogy az új évtizedet kö­szöntve lapunk „ruháján” is alakítottunk egy csöppet, pontosabban rendeztük „külsőnket” a kor kívánalmai­nak megfelelően. Reméljük igyekezetünkben találkozunk kedves olva­sóink igényeivel. Örömmel fogadjuk erre irányuló ja­vaslataikat, kéréseiket, így együtt bizakodóbban vág­hatunk neki az új évtizednek. A szerkesztő Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. FARAD: a kapacitás (a villamostöltés-tárolási képes­ség) egysége az Sl rendszer­ben. Az 1 ~-os (F) kondenzá­tor 1 coulombnyi töltést tá­rol, ha a lemezek közötti fe­szültség­­ volt. A ~ millio­­mod része a mikro ~ (^F). (A hátlapon) GUERICKE, Otto (1602- 1686): újkori német fizikus és csillagász, a Kopernikusz-féle világkép követője és hirde­tője, Magdeburg polgármes­tere. Ő fedezte föl a levegő­szivattyút, s bebizonyította a légnyomás létét híres kísérle­tével, az úgynevezett magde­­burgi félgömbökkel. (Hatvani István) IZOTÓPARÁNY: Egy bizo­nyos kémiai elem különféle izotópjainak, vagyis egymás­tól különböző tömegszámú atomjainak a részaránya va­lamely anyagban. A termé­szetes földi oxigén átlagos­a­­n például: 99,76% 16-os, 0,04% 17-es és 0,20% 18-as tömegszámú oxigén. (A glec­­­cserek fizikája) NAGY vagy I. Károly: frank király (786-tól), majd császár (800-tól) a Karoling család leghíresebbje. Leigázta a lon­­gobárdokat, uralma alá haj­totta a szászokat, legyőzte az avarokat, sikerrel harcolt az arabok és a szlávok ellen. (Mikorra valósul meg az Euró­pát átszelő vízi út?) SZÁMOS ÁLLAT: olyan -500 kilogrammos élősúlyt je­lentő — elméleti egység, amely lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk, illetőleg együttesen számba vegyük a szarvasmarha-, a ló-, a sertés- és a juhállományt. A statisz­tikai gyakorlat szerint 1,25 ló vagy szarvasmarha, 8,77 ser­tés és 14 juh számít 1 %-nak. (Beilleszkedésünk a korai feudalizmusba) VILLICATIO-RENDSZER (latin villa = major, villicus = majoros gazda): a kora feudális nyugat-európai nagy­birtok többé-kevésbé önálló egységnek számító szervezete. Legfontosabb része az udvar­házzal, gazdasági épületek­kel, műhelyekkel és földek­kel ellátott „földesúri üzem". Az ottani munkákat szolgané­pek és robotosok végezték. Köré szerveződtek a földesúri üzem termelését szolgáltatá­sokkal kiegészítő paraszti gaz­daságok. (Beilleszkedésünk a korai feudalizmusba)

Next