Élet és Tudomány, 1981. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-02 / 1. szám
r-------------------------------1 Tartalom: XXXVI. évf. 1. szám 1981. I. 2. 3 A MAGYAR GAZDASÁG EURÓPÁBAN - BEILLESZKEDÉSÜNK A KORAI FEUDALIZMUSBA Gyimesi Sándor 5 NYELV ÉS ÉLET: EGGY, ÉRIK A MEGGY Dr. Rozslay György 6 AMIRŐL BESZÉLNEK: ÚJ KUTYABETEGSÉG Dr. Gráf Zoltán 8 A GLECCSEREK FIZIKÁJA Dr. Rield Miklós , Kérdő Péter 11 HOMOKRÓZSÁK, VÍZVIRÁGOK, PINGÁLÁS Bihal Ella 14 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 15 A BETEG SZÍVBILLENTYŰK Dr. Jármay Valéria 18 MADÁRNAPTÁR JANUÁR: A KERCERÉCE S. E. 19 A „MAGYAR FAUST" HATVANI ISTVÁN Takács Béla 21 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: VÁRNI NEHÉZ! Flamm János 22 MIKORRA VALÓSUL MEG AZ EURÓPÁT ÁTSZELŐ VÍZI ÚT? Dr. Kertai Ede 26 MÚZEUM - ÚJ KÖNYVEK 27 TIT ÉLET 28 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 A LEYDENI PALACK Dr. Riedel Miklós Címképünk: A legelső magyar munkaábrázolás — Kálti Márk Képes Krónikájának festője a XIV. század második felében így képzelte el a váradi templom XI. századi építését (Corvina Archívum) A magyar gazdaság Európában című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Otthonunk melege • A szkizofrénia • „Puccs” a csimpánzcsapatban • Szahalin szociográfiája • Elzász • Kinek árt a tejcukor? • Földi Figyelő • Miért nem segítünk? • Aquila János freskói • Az élelmiszerek füstölése • A tudomány világa 2 Kedves Olvasónk! Újra új esztendőt kezdünk, s ezúttal új évtizedet is. Kívánjuk, hogy az új év hozzon kinek-kinek külön és együtt valamennyiünknek sok örömet és megelégedett, kiegyensúlyozott életet. Tudjuk, ennek alapja az eredményes és békés munka, tehát legfőképpen ilyen munkát — jó munkát — kívánunk. Segítsen át az minket a világon szétáradt gazdasági nehézségeken, hogy ez az évtized legalább olyan legyen, amilyennek az előző indult. Kiigazítva az akkor még föl sem tárult gyöngeségeket, lépjünk túl azokon. Az év eleji jókívánságok mellé kívánkozik az elvégzettel és az elvégzendővel való számvetés. Az elmúlt év számunkra a tájékozódás és az előkészület ideje volt. Szükségét éreztük, hogy — idestova egy évtized tapasztalatával gyarapodva s közben a lapunk életében is végbemenő több változás után — újabb átfogó képet kapjunk olvasótáborunkról. Kiadóvállalatunk közvélemény-kutató osztálya szakszerűen el is végezte ezt a vizsgálatot. Úgy látjuk, egy évtized alatt, miközben — az áremelések nyomán más lapokéval együtt — csökkent a példányszámunk, nem nagyon változott azoknak a száma, akik olvassák az Élet és Tudományt. Lapunk jobbára családi olvasmány. Olvasóink körében csökkent valamelyest a budapestiek aránya, de nőtt a vidékieké. Viszonylag több lett a fizikai munkás és a nyugdíjas olvasónk, kevesebb az alkalmazotti és egyéb szellemi foglalkozású. Úgy látjuk, jobban kell törődnünk a fiatalok és a közepes képzettségűek, a foglalkozásukat tekintve is fizikai munkások és az értelmiségiek között elhelyezkedők érdeklődésével. Örömmel nyugtázzuk, hogy növekedett fizikai munkás olvasóink arányszáma, de még jobban örülünk majd — s erre törekszünk is —, ha nemcsak az arányuk, hanem a valóságos számuk is növekszik Ezek a gondolatok mint, amikor felvázoltuk a jövő év terveit házunk táját. Tervezünk néhány — s érdeklődésre számot tartó — sorozatot. Főként azt említjük, amely e számunkban ez a magyar gazdaság fejlődését európai ősszel ügyesekbe ágyazva mutatja be. Bizonyára sokakat vonz majd a családi ház építéséről szóló sorozatunk. Néhány évi szünet után újra jelentkezünk a szexualitás lélektani oldalait körüljáró két megelőző vállalkozásunk befejező folytatásával, de ezúttal művelődéstörténeti oldaláról vizsgálva a kérdést, Szexualitás az ókortól napjainkig címmel. Művészeti rovatunknak érdekes sorozatterve a fantasztikumot veszi célba. E számunkban új rovatot indít biológus kollégánk Madárnaptár címmel. S persze folytatjuk hagyományos, bevált rovatainkat. Gyakoribbá válik Kísérletezzünk-gondolkozzunk rovatunk, hetente váltakozva jelentkezik négy rovat: a Hétköznapok lélektana, a kibővülő tárgykörű Házunk-Kertünk, a Négyszemközt az orvossal és egy újdonság: a Funkció és forma, környezetünk, bútoraink, tárgyaink, lakásunk esztétikumának, egyszersmind praktikumának rovata. Több év múltán ismét tervezünk cikk- és fotópályázatot. Reméljük, az MHSZ és mások segítségével módunk lesz egy különös játékra is, amelynek keretében mindenki próbára teheti a repülésről gyűjtött elméleti ismereteit és a kézügyességét egyaránt — de hogy miként, az maradjon meglepetés. S végül talán szembetűnik, hogy az új évtizedet köszöntve lapunk „ruháján” is alakítottunk egy csöppet, pontosabban rendeztük „külsőnket” a kor kívánalmainak megfelelően. Reméljük igyekezetünkben találkozunk kedves olvasóink igényeivel. Örömmel fogadjuk erre irányuló javaslataikat, kéréseiket, így együtt bizakodóbban vághatunk neki az új évtizednek. A szerkesztő Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. FARAD: a kapacitás (a villamostöltés-tárolási képesség) egysége az Sl rendszerben. Az 1 ~-os (F) kondenzátor 1 coulombnyi töltést tárol, ha a lemezek közötti feszültség volt. A ~ milliomod része a mikro ~ (^F). (A hátlapon) GUERICKE, Otto (1602- 1686): újkori német fizikus és csillagász, a Kopernikusz-féle világkép követője és hirdetője, Magdeburg polgármestere. Ő fedezte föl a levegőszivattyút, s bebizonyította a légnyomás létét híres kísérletével, az úgynevezett magdeburgi félgömbökkel. (Hatvani István) IZOTÓPARÁNY: Egy bizonyos kémiai elem különféle izotópjainak, vagyis egymástól különböző tömegszámú atomjainak a részaránya valamely anyagban. A természetes földi oxigén átlagosan például: 99,76% 16-os, 0,04% 17-es és 0,20% 18-as tömegszámú oxigén. (A gleccserek fizikája) NAGY vagy I. Károly: frank király (786-tól), majd császár (800-tól) a Karoling család leghíresebbje. Leigázta a longobárdokat, uralma alá hajtotta a szászokat, legyőzte az avarokat, sikerrel harcolt az arabok és a szlávok ellen. (Mikorra valósul meg az Európát átszelő vízi út?) SZÁMOS ÁLLAT: olyan -500 kilogrammos élősúlyt jelentő — elméleti egység, amely lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk, illetőleg együttesen számba vegyük a szarvasmarha-, a ló-, a sertés- és a juhállományt. A statisztikai gyakorlat szerint 1,25 ló vagy szarvasmarha, 8,77 sertés és 14 juh számít 1 %-nak. (Beilleszkedésünk a korai feudalizmusba) VILLICATIO-RENDSZER (latin villa = major, villicus = majoros gazda): a kora feudális nyugat-európai nagybirtok többé-kevésbé önálló egységnek számító szervezete. Legfontosabb része az udvarházzal, gazdasági épületekkel, műhelyekkel és földekkel ellátott „földesúri üzem". Az ottani munkákat szolganépek és robotosok végezték. Köré szerveződtek a földesúri üzem termelését szolgáltatásokkal kiegészítő paraszti gazdaságok. (Beilleszkedésünk a korai feudalizmusba)