Élet és Tudomány, 1982. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-21 / 21. szám
Tartalom XXXVII. évf. 21 ■zám 1982. V. 21. 643 MILYEN VOLT HAZÁNK FÖLDJE AZ ÁRPÁDOK KORÁBAN? BESZÉLGETÉS GYŐRFFY GYÖRGY TÖRTÉNÉSSZEL Németh Ferenc 646 A KÁBAI METEORIT Dr. Nagy Mihály 648 BESZÉLŐ KÉPEK: AZ ÉLŐVILÁG MATUZSÁLEMEI Tési Zoltán 651 HADÁSZATI ERŐEGYENSÚLY EURÓPÁBAN - A HARCI REPÜLŐGÉPEK Szentesi György 654 GONDOLKODÁS 64-MEZŐN Bakcsi György MINDENNAPJAINK BŰVÖS SZÁMAI: 424 Dr. Horváth Árpád 655 A SZEXUALITÁSRÓL AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG - KORAI KERESZTÉNY VÉLEKEDÉSEK A NEMISÉGRŐL Horváth Pál 661 NÉGYSZEMKÖZT AZ ORVOSSAL: MIÉRT CSÖPÖG A VIZELET? Dr. Házkötő György 662 NYELV ÉS ÉLET: VÉKONYPÉNZÜ Kovács József 663 TOVÁBB KÉRDEZ A NAZCA-FENNSIK Csaba Attila Gyarmati János Kércsi Nagy Géza Pelsőczi Jenő 667 KIÁLLÍTÁS MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKEK SZIGETMONOSTORON Kővágó Sarolta 668 A TUDOMÁNY VILÁGA 671 A HÁTLAPON: A ZEOLITOK _____Dr. Boksa Csaba_________ Címképünk: Ez az Alterhausenben élő ezeréves hársfa ma is „jó egészségnek örvend", jóllehet az idő valóságos barlangot mélyített a törzsébe A következő számunk tartalmából: Hispánia ^ „Meghalt-e" a darwinizmus? 0 Pünkösdi zöldág-hordós 0 A sztromatolitok 0 Kapoly és környéke 0 Hadászati erőegyensúly Európában 0 A légzés szabályozása. 642 Kedves Élet és Tudomány! Az idei szokatlanul kemény és hosszúra nyúlt januári hideg érdekes változásokat idézett elő néhány madárfaj viselkedésében. Városunkban megszokott téli látvány például a hidak környékén és a szennyvízbefolyóknál gyülekező DANKASIRÁLYOK csapata. Az idén januárban azonban — körülbelül egyidőben azzal, amikor a folyón a zajlás megindult — a dankasirályok egyre gyakrabban bukkantak fel a város belső területein is. Látták őket az óbudai lakótelepen, az Árpád-híd közelében, Kispesten és Kőbányán, ugyancsak lakótelepeken. Az elszórt hulladékok között keresgéltek ott, s a galamboknak szánt kenyérdarabkákat ették. A párkányon eszegető gerléket fél óráig keringő valóságos sirályfelhő űzte el az ablaktól. A dankasirályok viselkedését a lakásomhoz közeli Csarnok téren közelebbről is megfigyelhettem. Eleinte tartózkodóan viselkedtek: ha valaki eleséget szórt a galamboknak, a levegőben keringve figyelték, s csak akkor ereszkedtek le, ha az illető távolabb ment. Néhány nap múlva azonban viselkedésük megváltozott. Látva azt, hogy nem bántják őket, egészen közelre bevárták az etető embereket. A sirályok kereső köreiket a Dunáról fokozatosan kiterjesztették a Csarnok tér „légterére” is, és alig kezdett etetni valaki, máris ott tülekedtek a galambok között. A jégzajlás megszűnése után azonban teljesen eltűntek onnét. (Érdekes, hogy eközben a Szabadság-híd és az Erzsébet-híd környékéről teljesen eltűntek az ezüstsirályok, kisebb rokonaiknak, a viharsirályoknak pedig egy népesebb csapata tanyázott ott.) A hideg hatására megváltozott a Gellérthegyen tanyázó feketerigók viselkedése is. Régebben, még havas időben is, csak elszórva lehetett látni őket a hegy lábánál, a nagy hidegben azonban napokig üldögéltek a Gellért-fürdő bejáratával szemben álló fákon, s az ablakokat lesték, ahol megfigyeléseim szerint rendszeresen etették őket. A folyón meginduló erős jégzajlás érdekes madárvilágot „varázsolt” a Duna fővárosi szakaszára. A Margit-híd közelében néhány nappal azután, hogy az úszó jégtáblák szinte teljesen ellepték a folyót, a Margitsziget mentén, a budai ágban, 100—400 méterrel a híd fölött rendszeresen mintegy 30 kercerécét, 20 tőkés récét, 15 szárcsát és 5—6 kis vöcsköt figyeltem meg. Január 23-án egy búbos vöcsök is úszkált a jégtáblák között, s néhány napig a híd átellenes oldalán tartózkodott egy örvös bukó is. Ügyesen kerülgette az úszó jégtáblákat, s több alkalommal sikerült megfigyelnem, amint apró halat hozott fel a mélyből. Január 16-án és 17-én a Szabadság-híd felett, a pesti oldalon, közvetlenül a part mellett bukdácsolt három kis vöcsök, s ugyanott úszkált egy kerceréce tojó is. A jégzajlás és bizonyos madárfajoknak a belvárosi Duna-szakaszon való megjelenése közötti összefüggéseket nem ismerjük pontosan, de nagyon valószínűnek látszik, hogy elsősorban a jég miatt összezsugorodott szabad vízfelület készteti mozgásra a madarakat. Például a kercerécék főként a fenékről fölszedett kagylókkal és csigákkal élnek, számukra a szennyvízcsatornák hulladékai nem jelentenek felhasználható táplálékot. Budapest fölött és alatt, Sződligetnél, Vácnál és a Csepel-sziget alsó csücskénél telente nagy csapataik tanyáznak. A vízfelületet úgyszólván teljesen ellepő jégtáblák azonban szétszóródásra késztethetik ezeket a csapatokat és így kerülhettek a Margitsziget partja mellé is. Más fajok, például a szárcsák számára a sodródó hulladék valószínűleg felhasználható táplálékforrást jelent. Schmidt Egon Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ANONYMUS (latinul: névtelen): III. Béla király jegyzője. Latin nyelvű történeti műve, a Gesta Hungarorum a magyarok eredetét, a honfoglalás és a kalandozások történetét és a letelepülést tárgyalja a korabeli szemléletnek és ismereteknek megfelelően. Értékes történeti forrás ez, és — a benne foglalt magyar szavak miatt — nyelvünknek is fontos emléke. ~0 szövegben „P dictus magister”-ként szerepel, ezt „Péternek nevezett mesterinek értelmezve Györffy Györgyöt Péter óbudai préposttal, Kassai Géza Pósa boszniai püspökkel azonosítja. (Milyen volt hazánk földje az Árpádok korában?) ETIMOLÓGIA: a nyelvtudománynak az az ága, amely a szavak eredetét, történetét kutatja, illetőleg egy-egy szó eredetéről adott magyarázat, szófejtés. (Milyen volt hazánk földje az Árpádok korában?) HÓÖSSZEG, HŐMÉRSÉKLETI ÖSSZEG: egyazon helyen meghatározott időszakban - rendesen egy éven át - mért napi középhőmérsékleteknek az előjel szerint helyesen összeadott értéke. Sok növény fejlődésének gyorsasága és mértéke szoros párhuzamot mutat a különféle fejlődési szakaszaiban kimutatható ~gel; a fejlődési szakaszok hossza általában fordítottan arányos a ~gel. (Az élővilág matuzsálemei) INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIA: a színkép infravörös I tartományával (0,75 n -tól 1 mm-ig terjedő hullámhoszszúságú elektromágneses sugárzások színképvonalaival) foglalkozó színképelemzési eljárás. Segítségével szilárd, folyékony és légnemű vegyületek elemezhetők minőségi és mennyiségi szempontból, s a molekulaszerkezetük is vizsgálható. (A kábai meteorit) LEBKŐ: a „lebegő kő” kifejezésből a nyelvújítás korában gyakran alkalmazott szóalkotási móddal — összerántással — alkotott szó a nemzetközi meteor, meteorit magyarítására. Ez utóbbiak egy „magasban lebegő” jelentésű görög szóra mennek vissza. (A kábai meteorit) MIOGLOBIN: az izmokban előforduló vörös színű, a hemoglobinnal rokon fehérje, amely az oxigén megkötésében, illetőleg tárolásában vesz részt. (A tudomány világa)