Élet és Tudomány, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám
Tartalom XXXVIII. évf. 1. szám 1983. I. 7. 3 AZ ELSŐ BIZONYÍTÉK - RÁKKELTŐ MUTÁCIÓ Dr. Igali Sándor 4 A DECEMBERI NAPFOGYATKOZÁS Dr. Hédervári Péter 6 BELÉPÉS CSAK LYUKKÁRTYÁVAL Niklai Péter 8 AZ ÚJRAFELFEDEZETT HUMUSZ Tési Zoltán 11 FÖLDI FIGYELŐ 1982. ŐSZ Dunay Sándor - Hédervári Péter — Kerényi Nárcisz — Vadkerti Ferenc 13 ŐSTÖRTÉNET- HONFOGLALÁS - TATÁRJÁRÁS BESZÉLGETÉS SZÉKELY GYÖRGY TÖRTÉNÉSSZEL Daniss Győző 15 A HONFOGLALÁS A KÉPES KRÓNIKÁBAN Csapodiné Gárdonyi Klára 19 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: A BÁNK BÁN-JELENSÉG Dr. Ranschburg Jenő 20 TOLLAS HARCOSOK Szikora András 23 FIGYELMÉBE AJÁNLOM Ádám András 24 TŰRE TŰZÖTT LEPKÉK EMLÉKMŰVE Szabó Jánosné 25 NYELV ÉS ÉLET, LEVELE! Költői Ádám 26 A TUDOMÁNY VILÁGA 29 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 30 „SZÁMTALAN” BŰVÖS NÉGYZET 31 CB-ÉLET A BOTANTENNA T. K. A. A HÁTLAPON: EGY TEKERŐLANT „VALLOMÁSA" Fajcsák Attila Címképünk: Teknős Miklós felvétele Tollas harcosok című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Világgazdasági válság 0 Az állati tudat hipotézise 0 Amíg a tüdő működni nem kezd £ Xántus János emlékére 0 A „palesztin kendő” £ Káosz és rend 0 A niederfinowi hajóemelő 0 Arise Evans, a próféta O A monrealei dóm £ A tudomány világa. 2 Kedves Olvasónk!_______ A Magyar Biológiai Társaság Pedagógus Csoportjának legutóbbi összejövetelén az egyik budapesti gimnázium igazgatója ismertetett egy felmérést arról, hogy öt fővárosi középiskolában milyen ismeretterjesztő lapokat olvasnak a diákok. Az Élet és Tudomány bizonyult a legolvasottabb lapnak. Ezért, no meg azért is, mert mi is szeretnénk, ha lapunk minél több fiatalhoz eljutna, nagy érdeklődéssel hallgattuk, hogy a diákok mit várnak az Élet és Tudománytól. A felsorolás hosszú volt, s valaki meg is jegyezte: kedvelt lapjából az olvasó mindenről szeretne értesülni. Olvasóknak és szerkesztőknek közös vágyuk ez, csakhogy határt szab neki az a heti 32 oldal, amellyel be kell érnünk, különösen ilyen egyént és közösséget egyaránt takarékosságra késztető időkben. Arra azonban törekedni fogunk, hogy hétről hétre minél frissebb, változatosabb, és tartalmában gazdag ismeretanyaggal szolgáljuk olvasóinkat. Elgondolásainkról, terveinkről évről évre szóltunk e rovatunkban, hadd kezdjük most ezzel az esztendőt — számítva olvasóink további javaslataira. Tárgyköri sokrétűségünket a jövőben is megtartjuk, de egy-egy számunkat szeretnénk úgy összeállítani, hogy könnyen követhető rend is legyen e változatosságban. Hétről hétre azonos helyen jelentkezik majd lapunkban — s külső megjelenésében is más-más jelleggel emelkedik ki — az a tárgykör, amely egy-egy beszélgetésben tárja fel a tudománynak vagy a tudósoknak a műhelygondjait, amely esszé formájában gondolkodtat el életünknek a tudományt foglalkoztató problémáiról, amely képriportban visszaadható látványával nyit kaput a természet és a társadalom egy-egy jelenségének hátterére, avagy amely szórakoztató olvasmányként kalauzol érdekes ismeretek labirintusában . .. Emellett persze megtalálhatjuk a legkülönbözőbb tudományágak szakembereinek az általuk kutatott vagy a szakmai érdeklődésükhöz közel álló témákat értelmező, magyarázó hagyományos ismeretterjesztő cikkeit is. Például e számunkban az első oldalakon egy — sajnos! — időszerű téma: a rák újabb kutatási eredményéről olvashatunk, beszélgetésünk a történelemtudomány egyik műhelyébe kalauzol, poszterünk — ezzel minden hónap első hetében jelentkezünk — a Képes Krónika egyik ábráját eleveníti meg. Megtartjuk A hétköznapok lélektana és a Négyszemközt az orvossal című rovatunkat, de tartalmukban megújítottuk őket: az előbbiben — minden hónap első hetében — most Ranschburg Jenő pszichológus, az utóbbiban — a hónapok harmadik hetében — Magyar Imre belgyógyász professzor mondja el gondolatait olyan kérdésekről, amelyek bizonyára sokunkat foglalkoztatnak. Ajánló oldalunkat szintén gazdagítottuk: ott egy-egy új kiállításra, hangversenyre, hanglemezre, könyvre, ismeretterjesztő filmre vagy más jeles közművelődési eseményre hívjuk fel a figyelmet. Mellette a tévénézőknek szóló műsorajánlatunkat, valamint a TIT több programját is megtalálják olvasóink. S bizonyára felfigyelnek arra is, hogy a gondolkodást fejlesztő, s az agyat tornáztató rovatainkat összevonva rendszeresen két oldalra bővítettük a lap végén. Cikkcímekkel nem szeretnénk elébe menni a jövőnek, de hadd említsünk néhány olyan témát, amelyről több — a rendszeres olvasó szemében sorozattá öszszeálló — írást tervezünk. Ilyen a műszaki megújulás, az energia- és anyagtakarékos eljárások köre; a nő helyzete és szerepe több tudomány szemszögéből, sajátos középkelet-európai helyzetünk gyökerei; ősi, kihalt vagy ritka mesterségek; a diétás étkezés; a világvallások ; Afrika népei; a hobbi repülőgépek ... S a legvégére hagytuk: egy új, nyitott rovatunk indul a tizenéveseknek áprilistól. Nyitottnak mondjuk, mert nemcsak róluk és nekik szól, hanem az ő szavuk, az ő kérdéseik, hozzászólásaik, problémafölvetésük, egyszóval az ő soraik előtt is nyitva lesz. A szerkesztők Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ANTENNAHATÁSFOK: az antenna által kisugárzott teljesítménynek és az antennába betáplált teljesítménynek a hányadosa. Ha ismerjük az antennának a betáplálási pontban levő ellenállását (Ra) és az összes veszteséget magában foglaló veszteségi (sugárzási) ellenállást (Rv), akit,akor az ~ot (rí) az y — „ —r- Ril Ry öszefüggés alapján számíthatjuk ki. (CB-élet) DURANTIS WILHELMUS: francia jogtudós, skolasztikus (született 1237-ben, meghalt 1296-ban). Modenában a kánonjog tanára volt. Ezután fontos pápai hivatalt kapott Rómában, írásaiban néprajzi ihletésű egyháztörténettel is foglalkozott. Főmunkája a Speculum judicale, amely negyven kiadást ért meg. E munkájában említi a középkorban dívott kakaskultuszt, amely a templomok tornyán látható érckakasokban „csúcsosodott" ki. (Tollas harcosok) PODZOL: bő csapadék a területeknek erősen kilúgozott erdőtalaja. Felső, úgynevezett A szintjében a kovasav, míg az ez alatt lévő B szintben vas- és alumínium-oxid halmozódik fel. Az erős kilúgozódás miatt táplálóanyagokban szegény savanyú talajféleség. A mi éghajlatunkon főképp a huzamosabb ideig tűlevelekkel fedett, csapadékosabb vidékeken képződik. (Az újra fölfedezett humusz) RENDZINA: sok szerves anyagot tartalmazó, mészben, de főképp a kalciumnak a humuszsavakkal alkotott sóiban — úgynevezett kálcium-humátokban — gazdag talaj. Az a jellegzetessége, hogy a benne lévő szerves anyagok megoszlása szerint egy A (felhalmozódási) és egy C (azaz tápanyagot alig tartalmazó alapkőzet) szintjét különböztetjük meg. (Az újra fölfedezett humusz) SZORBIT: a nexitek, azaz a hat értékű cukoralkoholok közé tartozó, édes ízű, kristályos anyag. Társai: a mannit és a dulcit. (A tudomány világa)