Élet és Tudomány, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 1. szám

Tartalom XXXVIII. évf. 1. szám 1983. I. 7. 3 AZ ELSŐ BIZONYÍTÉK - RÁKKELTŐ MUTÁCIÓ Dr. Igali Sándor 4 A DECEMBERI NAPFOGYATKOZÁS Dr. Hédervári Péter 6 BELÉPÉS CSAK LYUKKÁRTYÁVAL Niklai Péter 8 AZ ÚJRAFELFEDEZETT HUMUSZ Tési Zoltán 11 FÖLDI FIGYELŐ 1982. ŐSZ Dunay Sándor - Hédervári Péter — Kerényi Nárcisz — Vadkerti Ferenc 13 ŐSTÖRTÉNET­­- HONFOGLALÁS - TATÁRJÁRÁS BESZÉLGETÉS SZÉKELY GYÖRGY TÖRTÉNÉSSZEL Daniss Győző 15 A HONFOGLALÁS A KÉPES KRÓNIKÁBAN Csapodiné Gárdonyi Klára 19 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: A BÁNK BÁN-JELENSÉG Dr. Ranschburg Jenő 20 TOLLAS HARCOSOK Szikora András 23 FIGYELMÉBE AJÁNLOM Ádám András 24 TŰRE TŰZÖTT LEPKÉK EMLÉKMŰVE Szabó Jánosné 25 NYELV ÉS ÉLET, LE­VELE! Költői Ádám 26 A TUDOMÁNY VILÁGA 29 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 30 „SZÁMTALAN” BŰVÖS NÉGYZET 31 CB-ÉLET A BOTANTENNA T. K. A. A HÁTLAPON: EGY TEKERŐLANT „VALLOMÁSA" Fajcsák Attila Címképünk: Teknős Miklós felvétele Tollas harcosok című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Világgazdasági válság 0 Az állati tudat hipotézise 0 Amíg a tüdő működni nem kezd £ Xántus János emlékére 0 A „palesztin kendő” £ Káosz és rend 0 A niederfinowi hajó­emelő 0 Arise Evans, a pró­féta O A monrealei dóm £ A tudomány világa. 2 Kedves Olvasónk!_______ A Magyar Biológiai Társaság Pedagógus Csoportjának legutóbbi összejövetelén az egyik budapesti gimnázium igazgatója ismertetett egy felmérést arról, hogy öt fővá­rosi középiskolában milyen ismeretterjesztő lapokat ol­vasnak a diákok. Az Élet és Tudomány bizonyult a leg­olvasottabb lapnak. Ezért, no meg azért is, mert mi is szeretnénk, ha lapunk minél több fiatalhoz eljutna, nagy érdeklődéssel hallgattuk, hogy a diákok mit vár­nak az Élet és Tudománytól. A felsorolás hosszú volt, s valaki meg is jegyezte: kedvelt lapjából az olvasó mindenről szeretne értesülni. Olvasóknak és szerkesz­tőknek közös vágyuk ez, csakhogy határt szab neki az a heti 32 oldal, amellyel be kell érnünk, különösen ilyen egyént és közösséget egyaránt takarékosságra késztető időkben. Arra azonban törekedni fogunk, hogy hétről hétre minél frissebb, változatosabb, és tartalmá­ban gazdag ismeretanyaggal szolgáljuk olvasóinkat. Elgondolásainkról, terveinkről évről évre szóltunk e rovatunkban, hadd kezdjük most ezzel az esztendőt — számítva olvasóink további javaslataira. Tárgyköri sokrétűségünket a jövőben is megtartjuk, de egy-egy számunkat szeretnénk úgy összeállítani, hogy könnyen követhető rend is legyen e változatos­ságban. Hétről hétre azonos helyen jelentkezik majd lapunkban — s külső megjelenésében is más-más jel­leggel emelkedik ki — az a tárgykör, amely egy-egy beszélgetésben tárja fel a tudománynak vagy a tudó­soknak a műhelygondjait, amely esszé formájában gondolkodtat el életünknek a tudományt foglalkoztató problémáiról, amely képriportban visszaadható látvá­nyával nyit kaput a természet és a társadalom egy-egy jelenségének hátterére, avagy amely szórakoztató ol­vasmányként kalauzol érdekes ismeretek labirintusá­ban . .. Emellett persze megtalálhatjuk a legkülönbö­zőbb tudományágak szakembereinek az általuk kuta­tott vagy a szakmai érdeklődésükhöz közel álló témá­kat értelmező, magyarázó hagyományos ismeretter­jesztő cikkeit is. Például e számunkban az első olda­lakon egy — sajnos! — időszerű téma: a rák újabb ku­tatási eredményéről olvashatunk, beszélgetésünk a tör­ténelemtudomány egyik műhelyébe kalauzol, poszte­rünk — ezzel minden hónap első hetében jelentke­zünk — a Képes Krónika egyik ábráját eleveníti meg. Megtartjuk A hétköznapok lélektana és a Négyszem­közt az orvossal című rovatunkat, de tartalmukban megújítottuk őket: az előbbiben — minden hónap első hetében — most Ranschburg Jenő pszichológus, az utóbbiban — a hónapok harmadik hetében — Magyar Imre belgyógyász professzor mondja el gondolatait olyan kérdésekről, amelyek bizonyára sokunkat foglal­koztatnak. Ajánló oldalunkat szintén gazdagítottuk: ott egy-egy új kiállításra, hangversenyre, hanglemez­re, könyvre, ismeretterjesztő filmre vagy más jeles közművelődési eseményre hívjuk fel a figyelmet. Mel­lette a tévénézőknek szóló műsorajánlatunkat, vala­mint a TIT több programját is megtalálják olvasóink. S bizonyára felfigyelnek arra is, hogy a gondolkodást fejlesztő, s az agyat tornáztató rovatainkat összevonva rendszeresen két oldalra bővítettük a lap végén. Cikkcímekkel nem szeretnénk elébe menni a jövő­nek, de hadd említsünk néhány olyan témát, amelyről több — a rendszeres olvasó szemében sorozattá ösz­­szeálló — írást tervezünk. Ilyen a műszaki megújulás, az energia- és anyagtakarékos eljárások köre; a nő helyzete és szerepe több tudomány szemszögéből, sajá­tos középkelet-európai helyzetünk gyökerei; ősi, ki­halt vagy ritka mesterségek; a diétás étkezés; a világ­vallások ; Afrika népei; a hobbi repülőgépek ... S a legvégére hagytuk: egy új, nyitott rovatunk indul a tizenéveseknek áprilistól. Nyitottnak mondjuk, mert nemcsak róluk és nekik szól, hanem az ő szavuk, az ő kérdéseik, hozzászólásaik, problémafölvetésük, egyszó­val az ő soraik előtt is nyitva lesz. A szerkesztők Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexi­konban szerepelnek. ANTENNAHATÁSFOK: az antenna által kisugárzott tel­jesítménynek és az antenná­ba betáplált teljesítménynek a hányadosa. Ha ismerjük az antennának a betáplálási pontban levő ellenállását (Ra) és az összes veszteséget ma­gában foglaló veszteségi (su­gárzási) ellenállást (Rv), ak­it,a­kor az ~ot (rí) az y — „ —r- Ril Ry öszefüggés alapján számít­­hatjuk ki. (CB-élet) DURANTIS WILHELMUS: francia jogtudós, skolasztikus (született 1237-ben, meghalt 1296-ban). Modenában a ká­nonjog tanára volt. Ezután fontos pápai hivatalt kapott Rómában, írásaiban népraj­zi ihletésű egyháztörténettel is foglalkozott. Főmunkája a Speculum judicale, amely negyven kiadást ért meg. E munkájában említi a közép­korban dívott kakaskultuszt, amely a templomok tornyán látható érckakasokban „csú­csosodott" ki. (Tollas harco­sok) PODZOL: bő csapadék a területeknek erősen kilúgozott erdőtalaja. Felső, úgyneve­zett A szintjében a kovasav, míg az ez alatt lévő B szint­ben vas- és alumínium-oxid halmozódik fel. Az erős kilú­­gozódás miatt táplálóanya­gokban szegény savanyú ta­lajféleség. A mi éghajlatun­kon főképp a huzamosabb ideig tűlevelekkel fedett, csa­padékosabb vidékeken kép­ződik­­. (Az újra fölfedezett humusz) RENDZINA: sok szerves anyagot tartalmazó, mészben, de főképp a kalciumnak a humuszsavakkal alkotott sói­ban — úgynevezett kál­­cium-humátokban — gazdag talaj. Az a jellegzetessége, hogy a benne lévő szerves anyagok megoszlása szerint egy A (felhalmozódási) és egy C (azaz tápanyagot alig tar­talmazó alapkőzet) szintjét különböztetjük meg. (Az új­ra fölfedezett humusz) SZORBIT: a nexitek, azaz a hat értékű cukoralkoholok kö­zé tartozó, édes ízű, kristályos anyag. Társai: a mannit és a dulcit. (A tudomány világa)

Next