Élet és Tudomány, 1983. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-01 / 26. szám
Tartalom XXXVIII. évf. 26 . szám 1983. VII. 1. 803 INDUL A MÁSODIK SZTEREOMŰSOR Dr. Turi-Kovács Attila 806 A FORINT ÉRTÉKCSÖKKENÉSE BESZÉLGETÉS PETSCHNIG MÁRIA KÖZGAZDÁSSZAL Daniss Győző 808 A LEVÉLTETVEK „TERÍTETT ASZTALA” Dr. Meszleny András 809 NYELV ÉS ÉLET: TERMELJÜK-E A HALAT? É. Kiss Sándor 810 AZ ÖREGEDŐ BŐR Dr. Szentpéteri Katalin 813 A TISNOVI PORTA COELI, A MENNY KAPUJA Török Gábor 816 POSZTER: LOVAINK Dr. Tölgyesi István 818 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: TŰRJE Nagy Lajos 821 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA A GYERMEKKORI AGRESSZIVITÁSRÓL Dr. Ranschburg Jenő 822 FIGYELMÉBE AJÁNLOM! 823 A TUDOMÁNY VILÁGA 826 ZSEBISKOLA 9. 827 „SZÁMTALAN" BŰVÖS NÉGYZET 828 AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1983. (XXXVIII. ÉVF.) 1-26. SZÁMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE 831 EGY KIS KÖZGAZDASÁG: AZ ÚJ NÖVEKEDÉSI PÁLYA Várhegyi Éva A HÁTLAPON: ANGOL KIRÁLYI LOVAS TESTŐR Takács László Címképünk: Levéltetűt kereső katicabogár (Dr. Meszleny András felvétele A levéltetvek „terített asztala” című cikkünkhöz.) A következő számunk tartalmából: Földrajzi környezet értékelése számítógéppel. 0 Víziutak XVIII. században 0 Az angolnák nyomában : Földi figyelő 9 Az autózás fizikája £ Formák a vízből 9 A bélgyulladások étrendi kezelése 0 A Kanári-szigetek £ Kedves Ági és Zoli £ A tudomány világa. 802 Kedves Élet és Tudomány! Lapjuk ez évi 17. számában közölték a BIVALYOK KÁPOLNAPUSZTÁN című írást. Ezt a közleményüket pontosítani az alábbiakban. Több száz bivaly nemlehetett Imremajorban, mert ennyi jószág nem férhetett be az ottani istállóba — legföljebb kilencven. Egyébként Imremajort és vele együtt az egész Nagybereket 1950-ben skezdték korszerűsíteni, belterjes gazdasággá alakítani. A külterjesen tartott bivalyok nem illettek bele ebbe a módosításba. Ezért Jankapusztán készítettünk —de imák csak hatvan bivaly számára — helyet. A bivalyok így kerültek Somogy megyéből Zalába. Ám ott sem tudtak mit kezdeni velük, s ezért osztották szét őket a gazdaságok között. 1952-ben Sávoly-Gyótán, Somogy megyében, a Kis- Balaton mellett dolgoztam, s ott szereztem tudomást arról, hgy Homoki-Nagy Istvánnak azóta híressé vált filmjét, a Gyöngyvirágtól lombhullásig című alkotást ott forgatják, s abban bivalyok is „szerepelnek”. Sávoly-Gyulát nem sokkal ezután — velem együtt — a zalai Kápolnapusztai Állami Gazdasághoz csatolták. Ekkor kértem engedélyt,hogy a bivalyok „maradékát” most már Zalában összegyűjtsem. Huszonhét jószágot italáltunk szétszórva — nyolc bika és néhány borjú is volt köztük. Sajnos, nem a legjobb egyedekből válogathattunk, mert már nem volt miből. Több állat a huszonötödik évét is elérte. Kt év elteltével az állományt a zimányi berkekben „dugtuk” el. Néhány évig még fejtük is a teheneket, hogy hasznot tudjunk felmutatni. Mondhatom, szinte harcolni kellett ennek az állatcsoportnak a fennmaradásáért! Szerencsénkre mindig akadt pártfogónk. Köztük dr. Jankovics János, Kápolnapuszta mostani igazgatója. Récsey Lajos nyugalmazott agrármérnök A KSH Mezőgazdasági adattárának 1979. évi kötete 1857-től közöl adatokat a bivalyok számáról egészen a kiadás időpontjáig. Ennek az összesítésnek megfelelően 1950-ben 3420 bivalyt tartottak nyilván hazánkban.1960-ra ez a szám 2841-re csökkent. Az 1970-es évek elejétől még rohamosabb volt a visszaesés: 1975-ben — a rezervátumokat nem számítva — alig 37 bivalyt tartottak nyilván a háztáji, a kisegítő és egyéb rendeltetésű gazdaságokban. Ha a megyénkénti megoszlást nézzük, 1950-ben Somogyban 168 bivalyt írtak össze, Zalában pedig nem volt egyetlenegy sem. Az egész Dunántúlon mindössze 268 bivaly legelt és tejelt. Ellenben az Alföldön akkoriban még 3031 bivaly gazdagította a jószágállományt. 1960-ra mintegy hatszázzal csökkent ez az állomány. Ha Bács-Kiskun megyét nézzük, ott 1950-ben 1011bivaly volt. 1960-ban pedig csak 925. E két időpont között csupán Szolnok és Csongrád megye büszkélkedhetett több száz bivallyal. Lapozgatva az idevágó adatok gyűjteményét, a számok azt jelzik, hogy még a híres erdélyi tenyészetekben sem volt olyan sok bivaly: egy-egy nagyobb gazdaságban is csak mintegy száz ilyen jószág lehetettt. Surányi Béla (Debrecen) Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ATP (adenozin-trifoszfát): a szervezet energiagazdálkodásának központi szerepű vegyülete, tárolja a lebomlási folyamatokban felszabaduló energiát, illetőleg energiával látja el az azt igénylő folyamatokat. (A tudomány világa) IKONOGRÁFIA: képzőművészeti (cikkünkben: vallási) témák, személyek ábrázolásának és jelképeinek szigorúan kötött, a korra jellemző módon meghatározott szabályrendszere. Az ilyen ábrázolások és jelképek tartalmi és formai kérdéseivel foglalkozó tudománynak is a neve. (A tisnovi Porta Coeli) MANDORLA: a dicsfény mandula alakú ábrázolása a középkori művészetben; bizonyos képeken Jézus és Mária vagy a szentek alakját övezi. (A tisnovi Porta Coeli) MEZOFILLUM: a lomblevél legkülső rétegét alkotó két hámréteg (epidermiszréteg) között levő alapszövetrendszer. Sok benne a kloroplasztisz. (A tudomány világa) PARTENOGENEZIS vagy SZŰZNEMZÉS: a növény- és az állatvilágban egyaránt előforduló, olyan szaporodási mód, amikor az utód megtermékenyítés nélkül jön létre, vagy csak a női, vagy csak a hím ivarsejtből. (A levéltetvek „terített asztala”) TIMPANON: az épülethomlokzat orommezeje, szoborművekkel díszített, háromszögletű homlokzati rész, illetőleg ajtó vagy ablak fölött kiképzett háromszögű — esetleg íves záródású — díszítmény. (A tisnovi Porta Coeli) TURGORNYOMÁS: a sejtben a vízfelvétel következtében kialakuló — feszes állapotot előidéző - hidrosztatikai nyomás. (A tudomány világa) VÉDETT TÉRERŐSSÉG: olyan rádiózási helyzet, amikor az adótól kisugárzott elektromágneses hullámok zavartalanul terjednek tova, s azokat sem az interferencia, sem pedig termikus, vagyis a hőmozgásból eredő zajok nem zavarják meg. (Indul a második sztereoműsor.)