Élet és Tudomány, 1985. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-05 / 27. szám
TARTALOM XL. ÉVF. • 1985. VII. 5. 27 Mmmm szám 835 PROGRAMOZOTT CSALÓDÁS SZÁMÍTÓGÉP - TURISTAÚTRÓL Kun József 838 AZ ÁLDOZAT, AZ ÜLDÖZŐ ÉS A MEGMENTŐ Mohás Lívia 840 FEKETE LYUKBAN ÉLÜNK? S. Tóth László 842 A „VÖRÖS GRÓF" ÉS A „VÖRÖS GRÓFNŐ” Dr. Merényi László 844 NYELV ÉS ÉLET, SZÉP SZÓVAL Dr. Költői Ádám 844 AZ ÁLOMKÓR „JELMEZEI” Dr. Lelkes Ilona 847 KISKÖREI VÁLTOZÁSOK Dr. Endes Mihály 850 EGY KÖZÉPKORI KUN FALU Dr. Pálóczi Horváth András 853 MIBŐL ÉLTEK A KUNOK? Kassai M. Katalin és Takács István 855 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: „ELVÁLT SZÜLÖK GYERMEKE” Dr. Ranschburg Jenő 857 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 858 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 862 A BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS KÖZKATONÁI FÁTYOLKÁK Szentkirályi Ferenc 863 EGY KIS SZÁMÍTÁSTECHNIKA Dr. Quittner Pál A HÁTLAPON: AZ ÉGBOLT HŐMÉRSÉKLETINGADOZÁSAI F. L. I. Címképünk: Levéltetűt zsákmányoló tevenyakú fátyolka (Nagy László felvétele A biológiai védekezés közkatonái című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: „Gépzongora" az agyban # Miről beszélnek az óvodások? # Tévhitek a rák gyógyításáról # Uránhajó a tenger mélyén # Importált récék a Kiskunságban 834 REVÍZIÓ 2011. Kedves ÉT! Pozsony építői között említi a városról szóló cikksorozat írója (ÉT 1984. 50. szám) Sachsen- Seitz-i Keresztély Ágostot, aki 1707-ben esztergomi érsek lett, és „ő volt az első, aki — hercegi családból származván — az érsekséghez a hercegi címet is megkapta; ezt a legutóbbi időkig használták hivatali utódai”, — vagyis HERCEGPRÍMÁSI címmel álltak a magyar püspökség élén mint elsők (prímások). A cikk szerzője nyilván nem adatok nélkül írta le ezt, mégis hadd tegyem hozzá az általam ismert változatot a hercegprímási cím eredetéről és sorsáról. A német—római császárság (teljes nevén a német nemzet római szent birodalma) egyik uralkodója, III. Károly 1714-ben a mindenkori esztergomi érseknek, a prímás érseknek a birodalom valódi hercegi címét adományozta. A német—római császárság létezését 962-től (pontosan 962. február 2-ától) számítjuk, amikor I. Ottót Rómában császárrá koronázták. Ez a laza szerkezetű birodalom több mint nyolc évszázadon át állt fenn. 1806- ban szűnt meg, amikor Napóleon protektorátusa alatt létrejött a Rajnai Szövetség és II. Ferenc lemondott a német—római címről (ezt követően 1835-ig I. Ferenc néven osztrák császárként uralkodott). Ettől fogva tehát az esztergomi érsekprímások egy olyan birodalom hercegi címét viselték, amely már nem létezett. Ez korántsem olyan meglepő, mint első hallásra gondolnánk, hiszen — hogy egy némiképp hasonló példát hozzak — a római katolikus egyház nem egy püspökének egyházmegyéje csak névlegesen állt az ő kormányzása alatt, mert tartósan „in partibus infidelium”, azaz „a hitetlenek (értsd: a muzulmánok) tartományaiban” volt a Szentföldön. Más kérdés, hogy az említett hercegi és püspöki címek eredetükben különböznek egymástól. Az utolsó, aki a hercegprímási címet viselte, Mindszenty József volt, ő azonban tudomásom szerint törvénytelenül volt herceg, mivel a felszabadulás után Magyarországon eltörölték a nemesi és főnemesi (hercegi, grófi, bárói) címet, megtiltották azok viselését. Ezért is furcsa, hogy néhány éve gróf X. Y. gyászjelentését közölték a lapok. Kornfeld Pál * Az ez évi 16. számunknak az Új nemzetállamok a Balkánon című cikkében az áll, hogy a Török Birodalom 1711-ben vívta meg a legutolsó olyan sikeres háborúját, amelyikben egy nagyhatalommal — Oroszországgal — állt szemben, majd a szerző felsorolja azokat a háborúkat, amelyeket a törökök 1878-ig elveszítettek. Ám a felsorolásból kimaradt egy háború, mégpedig egy olyan háború, amelyikből a Birodalom nem vesztesként került ki — igaz, ebben a küzdelemben erős szövetségesei voltak. Az 1853-ban szintén orosz—török küzdelemként kirobbanó KRÍMI HÁBORÚBA a következő évben Anglia és Franciaország is beleavatkozott a törökök oldalán, majd 1855-ben Piemont is csatlakozott a szövetséghez. Ebből a háborúból, ha nem is egyedüli győztesként, de a győztesek oldalán került ki a Török Birodalom, bár a törököknek tűrniük kellett a román fejedelemségek teljes elszakadását. Dr. Del Medico Imre KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. B NYIROKSEJT: a nyirokszerveknek, a nyiroknak és a vérnek az az alakos eleme, amely a testidegen anyagokat (antigéneket) felismerő immunoglobulinokat (ellenanyagokat) termeli. (Az álomkor „jelmezei”) DOMÉN: a ferromágneses anyagoknak (vasnak, kobaltnak, nikkelnek stb.) kristályos állapotban olyan tartománya, amelyben valamennyi mágneses dipólus azonos irányú. A különféleek azonban egymáshoz képest rendezetlenek, és csak mágneses erőtérben rendeződnek. (A hátlapon) PIEMONT: a Savoyai-dinasztiától kialakított történelmi terület Északnyugat-Olaszországban. 1720-tól kezdve - Szardínia szigetének megszerzése után - Szárd Királyság néven szerepelt a históriában; rövid francia fennhatóság után fontos szerepe volt az egységes Olaszország megteremtésében; ~ 1861- től kezdve Olaszország része. (Kedves Élet és Tudomány!) SZUKCESSZIÓ: egymásutániság; jogutódlás; cikkünkben: a növénytársulásoknak sajátos, véletlen események sorozatától is megszabott egymásutánja. Egy bizonyos éghajlat alatt, illetőleg talajbeli élőhelyi adottságok közepette e folyamat egyes lépései jól elkülöníthetők egymástól, és sorba állíthatók a benövényesedés kezdetétől a társulás végső kifejlődéséig, az úgynevezett zonális társulásnak (más források szerint: a klimax állapotának kialakulásáig. (Kiskörei változások) VAN ALLEN-ÖVEZET: a Föld mágneses terébe befogott töltött részecskék által kitöltött térrész, főképp protonok és elektronok alkotják. (A tudomány világa) VÍZVIRÁGZÁS: a növényi mikroszervezetek hirtelen, nagy tömegű felszaporodása, amelynek következtében a víz kisebb-nagyobb területen átmenetileg zöld, sárga, barna vagy vörös színűvé válik. A gyors szaporodásnak az a magyarázata, hogy a környezeti feltételek összhatása az algák számára kedvezően megváltozott. (Kiskörei változások)