Élet és Tudomány, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-27 / 26. szám

TARTALOM XLI ÉVF. • 1986. VI. 27. 26. szám 803 A SZABADSÁG HÍD Enyedi László 805 NYELV ÉS ÉLET: A 13-AS SZÁM Dr. Somogyi Béla 806 A VADRÓZSÁK TUDÓS GYŰJTŐJE: KRIZA JÁNOS Kása László 808 KUTATÓ­MŰHELYEINKBŐL 809 A TISZTELT HÁZ Dr. Kukorelli István 811 ŐSREAKTOR AZ ŐSERDŐBEN Gajzágó Éva 813 EGY SOKHASZNÚ NEMZETI PARK Dr. Tóth Károly 816 AZ „EGYLYUKÚ" ŐSEMLŐS Szabó Jánosné 818 A SZENT JUPÁTTAL A VILÁG KÖRÜL - FOKVÁROS FELÉ Gál József 820 VÁLTOZÓ SZTAFILOKOKKUSZOK Dr. Forrai György , 821 40 ÉV - 40 REJTVÉNY - 40 NYEREMÉNY 822 TE VÉDD! GYOMAENDRŐD „GYARAPODÁSA" Dr. Weigert József 823 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 824 A TUDOMÁNY VILÁGA 827 AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1986. (XLI. ÉVFOLYAM) 1-26. SZÁMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE 830 MŰVELTSÉGÜNK TÉRKÉPEN Kozma Tamás, Schwertner János 831 PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ Brüll Mária A HÁTLAPON: AZ ELSŐ SPOT-HOLD A. I. Címképünk: Az erszényből kipottyant han­gyász kölyök (Az „egylyukú” ősemlős című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Új távlatok a rákkutatásban 0 Az előítélet gyökerei 0 Vita az erdőpusztulásról 0 Románia a két háború között 0 Nyelv és élet 0 Meddig leszünk önkéntelen véradók? 0 Gyapjúba szőtt szellemek 0 Mi lesz veled ,,Balaton"? 0 A névjegy históriája 0 A hétköznapok lélektana 0 Fi­gyelmébe ajánljuk 0 Sakk­fantázia 0 Vízfigyelő 0 A tudomány világa. « O Kedves ÉT! Lapjuk múlt évi 8. számának ŐSFENYVES ÉS BAUXIT című írásában az utolsó bekezdés súlyosan elmarasz­talta a Bauxitkutató Vállalatot abban, hogy a fenyőfői ősfenyvesnek a bauxitbánya által ki nem sajátított 200 hektárján végzett bauxitkutatás munkálatai közben nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat. Ezt kö­vetően a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Bauxitku­tató Vállalat és a Bakonyi Természettudományi Múze­um szakemberei közös bejáráson vettek részt az érté­kes természetvédelmi területen. Ennek során derült fény arra, hogy a területen va­lóban meglevő tankcsapdaszerű gödrök és hulladék­­kupacok nem a bauxitkutatás „melléktermékei”, ha­nem a környék lakossága által feketén termelt „ho­mokbányák” visszamaradt gödrei, és a szétszórt hulla­dék túlnyomó része háztartási szemét. A kutatófúrások során óhatatlanul károsodik a kör­nyezet, mert a fúrótelep elhelyezéséhez alkalmanként fákat kell kivágni és a fúrási iszap tárolásához mintegy 3 m -es gödröket kell létesíteni. A vállalat azonban nem­hogy a szükségesnél jóval több fát vág ki, hanem több­nyire a technológiában jóváhagyott területnek csak mintegy a felét veszi igénybe. Fák kivágására az ille­tékes erdészettel történt egyeztetés alapján kerül sor, és a rendeletekben előírt módon fizetjük a kártalaní­tást is! A bejáráson tapasztaltak szerint a fúrás befe­jezését követő tereprendezést esetenként valóban nem kellő figyelemmel végezték el; a gödrökbe visszateme­tett anyag fél-egy év alatt helyenként megsüllyed és a pótlólagos feltöltés elmarad. A több száz fúrási hely közül egynek-egynek a tereprendezése késik. A természetvédelmi­­területen belül azonban egyetlen fú­rási munkából visszamaradt gödröt sem találtunk. Vizi Béla (Alutröszt) A Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Bauxitkutató Vállalat vezetőségének fent közölt álláspontjával kap­csolatban a következő észrevételeink vannak. Az iszapgödörnél nagyobb méretű homokgödrök egy része valóban a lakosság illegális homokszállításának eredménye. Ezek kialakulásához azonban néhány eset­ben az is hozzájárulhatott, hogy a fúrási helyek ren­dezését elmulasztották. A bejáráskor — az állítással ellentétben — a védett területen is találtunk néhány régi betemetetten fúrógödröt (például az 1382. számút). A tényszerűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a már kisajátított és bányaművelés alá vont 80 ha kivé­telével a fennmaradó természetvédelmi terület nagy része alatt nincs bányászatra érdemes bauxit-előfor­­dulás, így ott — szakszerűen mondva — nagy hálósze­­rűségű fúrásokra nem is volt szükség. A fakitermelés mértékére vonatkozóan a közös te­repbejárás tapasztalatai alapján egyet kell értenünk a tröszt válaszával. Továbbra is fontosnak tartjuk azon­ban a természetvédelmi területen kívül esedékes gon­dos rekultivációt. Ennek megvalósulásához a tröszt és a természetvédelmi hatóság jó együttműködésére lesz szükség, hiszen a védett területeket csak ott érdemes kialakítani, ahol azok­ a bányászat érdekeivel nem üt­köznek. E területek kijelölésében a Bakonyi Termé­szettudományi Múzeum a szükséges szakmai segítsé­get megadja. A természetvédelmi területen napjainkban is szapo­rodnak az illegális lakossági és szemétlerakóhelyek, méghozzá éppen a bányászat okozta sebhelyeken. Ezeket megszüntetni csak a helyi tanácsok, a lakosság, és a bányászati üzemek együttműködésével lehetséges. A pótlólagos védelem alá vonandó területek kijelö­lése után az erdészeti üzemtervek módosítását is szük­ségesnek látjuk. Indoklásul egyetlen példa: a megkez­dett külszíni fejtés körül széles sávban gyantázás alá vonták az erdeifenyő-állományt. Ez azt jelenti, hogy a fák kivágása elkerülhetetlen. Nemcsak környezetvé­delmi szempontból káros ez, hanem — mivel a leko­­pasztott területen erős homokszórás várható — a kül­színi fejtésből nyert bauxit értéke is erősen csökken­het. Galambos István—Ilosvay György * KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. BIOSZFÉRA-REZERVÁTUM: a Föld felszínén, a kőzetöv (a litoszféra) és a légkör ha­tárán kialakult, az életet fenntartó, mintegy 20 kilomé­ter vastagságú bioszféra megóvására kijelölt terület. A­bban az élővilág minden faját, egyedét, a termőföl­det, a földtani képződménye­ket és a természetes — fel­színi és felszín alatti - vize­ket egyaránt védik. (Egy sok­hasznú nemzeti park) ENTEROTOXIN: bizonyos sztafilokokkusztörzsek ter­melte, ételmérgezést okozó anyag. Elsősorban a bakté­riumokkal fertőzött tésztafé­lékben, tejes ételekben, cuk­rászkészítményekben fordul elő, de mindenféle, hosszú ideig tárolt ételben előfordul­hat. (Változó sztafilokokku­­szok) FOLKLORISZTIKA: a nép­rajznak a folklórral, vagyis a szóban vagy zenei formában élő szellemi néphagyomány­­nyal - a népi mesékkel, hie­delmekkel, dalokkal, táncok­kal stb. - foglalkozó ága. (Kriza János) MIKROKALORIMETRIA: olyan vizsgáló eljárás, amely­­lyel kis mennyiségű anyagok hőmennyiségét, illetőleg faj­hőjét, olvadáshőjét, égéshőjét stb. mérik. (A tudomány vilá­ga) NOTOGEA: Ausztráliát és Új-Guineát magában foglaló állatföldrajzi egység, fauna­­birodalom. Hozzá tartozik Po­linézia és Mikronézia sziget­világa, valamint Új-Zéland és az ezt környező szigetek öve is. A­z egész területére jel­lemző a kezdetleges, ősi fel­építésű állatvilág uralma és a fejlettebb szervezeteknek - például a méhlepényes em­lősöknek - a hiánya. (Az „egylyukú” ősemlős) ŐSGYEP: évelő pázsitfű­­félékkel és különféle kétszi­kű, lágy szárú növényekkel benőtt terület, amelynek gyepszőnyege emberi beavat­kozás nélkül keletkezett és maradt fenn. (Gyomaendrőd „gyarapodása") UNITÁRIUS: a Széna­ság tanát elvető­­ felekezet és eg'“' János)

Next