Élet és Tudomány, 1993. július-december (48. évfolyam, 27-53. szám)

1993-07-02 / 27. szám

834/ÉT 1993/27 tartalom XLVIII. évf. 1993. VII. 2. 27. szám 835 A TENGEREK KIFOSZTÁSA Dr. Regős János 838 Bugát Pál születésének 200. évfordulójára „TÁRSULNI PEDIG KELL!” Kapronczay Károly 839 Nyelv és élet HONNÉT TUDJUK? Lámbokréthy Péter 840 AZ „ITTAS” HASNYÁLMIRIGY Dr. Saly Károly 842 mikor és hol KÉSZÜLT A SZENT KORONA? Dr. Kádár Zoltán 843 KÖNYVTERMÉS 844 Bristol-Budapest A „GYÉMÁNTKLUB” Kerner István 846 ERDŐT DIÓFÁBÓL! Dr. Sárvári János 848 (Nem) beszélő képek HÁT EZ MEG MICSODA? Németh Géza 850 Nevezetes csillagvizsgálók CSILLAGVÁRÓ TORNYOK Vargha Domokosné 854 MI A BOLDOGSÁG? Dr. Kaszab Zita 856 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 857 PF- 47. 858 Négyszemközt az orvossal A PATTANÁSOS BŐR Dr. B. E. 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 863 Lélektani lelemények EGYEDÜL NEM MEGY Mannhardt András A hátlapon MEMENTO MORI! Román József Címképünk: A tengeri vidra, amelyet értékes prémjéért csaknem egy szálig kiir­tottak. (A tengerek kifosztása című cikkünkhöz) Következő számunk tartalmá­ból: Ki nevet a végén? • Afrika szar­vában • Serdülő anyák • Jozef Pi­sudski • Hol van már a ho­már? • Beszélő képek: Fraktál­­galéria • Régészet a levegőből • Illés szekere zörög • Parame­­dicina • A tudomány világa • Szerintem... ... a tudós nem zárkózhat be tudományának elefántcsonttornyába. Különösképp nem politi­kai rendszerünk gyökeres megváltozása után, a demokráciában. A szólás- és a sajtószabadság mindenkire érvényes, tudósra, amatőrre egy­aránt. Ez utóbbiak fokozottan élnek is vele, hi­szen őket nem köti a tudományos erkölcs. És írásaik, nyilatkozataik nyilvánosságot kapnak: a képzelet szabad csapongása olykor kívánato­sabb a kiadónak, a szerkesztőnek, mint a tények tisztelete - ők termékeiket el akarják adni. Lás­sunk egy kézzelfogható példát! Az egyik közeli péntek estén - főműsoridőben -nagy horderejű fölfedezést jelentettek be. Meg­találták Szent Koronánk készítésének helyét, s az újdonság nyomára akadt ötvös megállapította a korona készítésének idejét is. A művészettörté­netben és a kora középkorban nem feltétlenül járatos jámbor néző meggyőző képsorokat lát egy grúz ötvösműhelyben készült triptichon és a magyar korona zománclemezeinek hasonlatos­ságáról. Nem teljesen érthető ugyan a korona datálásának logikája, mint ahogy az sem, mi­ként kerülnek ide a hunok, avarok és szittyák - így együtt. Egy kissé zavaros, de majd a történé­szek és a művészettörténészek segítenek. Csak­hogy ők némák. Sem a tévé, sem a rádió, sem a napilapok nem kérdezik őket. Sebaj! Megteszi lapunk, hiszen nekünk ez amúgy is „kutya köte­lességünk”. És ezen a ponton tornyosul elénk az elefántcsonttorony... A művészettörténész, aki évtizedek óta kutat­ja koronánk rejtélyét, s jól ismeri a grúz ötvös­­művészetet - akárcsak amatőr koronakutatón­kat kapásból cáfolja az elhangzott állításokat. Élőszóban. Leírni, nyilvánosság elé lépni vele azonban nem akar. Hiába minden rábeszélés, utalás a tudós felelősségére, sőt, kötelességére, a kutató hajthatatlan. Belefáradt a - gyakran ag­resszív - amatőrökkel való nemtelen és áldatlan csatározásba, másra kell az idő, az energia, a tudományos kutatásra, amelynek eredményei­vel aztán egy nép, az egész világ történeti tu­data gyarapodhat. - De hogyan, ha a kutató hallgat, s nem találja meg az utat az érdeklő­dőkhöz? Azt mondja, ma az embereket csak a szenzációk érdeklik, nem fontos, hogy iga­zak-e a hírek. Bizonyára sokan vannak ilye­nek, mint ahogy sokan vannak azok is, akik a tényekre kíváncsiak^ .elvárják, hogy a sza­kértők segítsenek n^cnP'8fifpa^thír a „szenzá­ciók” útvesztőiben^? revízió £ \> Xtí5c5/Uhari Zsuzsa Az Élet és Tud­omány 1993-ban a Magyar Hitel Bank Táncsics Mihály Alapítványa, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával jelenik meg. kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexi­konban szerepelnek. GNOMON: a legegysze­rűbb csillagászati mű­szer. Földbe szúrt bot, amelynek árnyékából meg tudták határozni a Nap magasságát, illetve kisebb-nagyobb pontos­sággal az időt. (Csillagvá­ró tornyok) KOMPLEMENT: a nor­mális, friss emberi és legtöbb állati vérben je­lenlevő globulintermésze­­tű, labilis anyag. Minden antigén-ellenanyag talál­kozás során keletkezett komplexumhoz kötődik (komplement kötés), s eközben egyes antigéneket (baktériumok, vörösvérsej­­tek) felold. A­z elnevezés Erlich-től származik. Nem ellenanyag, de a szervezet védekezőképességében jelentős. (A pattanásos bőr) RAMANN-FÉLE BARNA ERDŐTALAJ (vagy más­képpen barnaföld): olyan erdőtalajféleség, amelynek szelvényei tagoltak, s a fel­ső humuszos rétege alatt egy kilúgozott réteg húzó­dik. A ~ főképp abban kü­lönbözik a többi erdőtalaj­tól, hogy a kilúgozás és a savanyodás mértéke na­gyobb, de kilúgozási és fel­­halmozódási szintje csu­pán színben válik el egy­mástól. (Erdőt diófából!) TRIPTICHON: három részből­­ egy középső és két, szárnyszerűen becsuk­ható oldalrészből­­ álló ké­pes oltár. (Mikor és hol ké­szült a Szent Korona?) ZIKKURAT: kimagasló építmény, az ókori na­gyobb mezopotámiai váro­sok templomnegyedének központja, négyszögletes tömbökből álló, felfelé lép­csőzetesen keskenyedő to­rony. Minden emelete más színű volt. Legfelső szobá­nak kiképzett helyiségében őrizték az istenség szobrát. Leghíresebb a babiloni­­, mely az i. e. 2. évezred ele­jén épült, s az i. e. 6. száza­di újjáépítéséhez fűződik a Bábel tornyáról szóló mí­tosz. (Csillagváró tornyok)

Next