Élet és Tudomány, 1996. július-december (51. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-05 / 27. szám

reflexíjak nem szükségszerűen jobbak (ha úgy tetszik, fejletteb­bek) az egyszerű boríjaknál. FELAJZVA Honfoglalás KORI ÍJ REKONST­RUKCIÓJA AJZATLANUL ÉS FELAJZVA Ha ez így van, akkor magyará­zatra szorul, hogy miért terjedhetett el szinte megcá­­folhatatlanul az összetett íjak felsőbbrendűségét valló nézet. Ennek magyarázatát a XVII—XVIII. századi oszmán-török távlövési rekordok, majd a XX. szá­zad eleji, ugyancsak török íjakkal el­ért európai távlövési eredmények adják. Ezeket a 400-500 yard­ körü­li eredményeket azonban 100 font fölötti erejű íjakkal, távlövésre kifej­lesztett könnyű (12-15 grammos) nyilakkal és különleges segédeszkö­zökkel érték el a törökök. Attól a pillanattól kezdve, hogy a nyíl elhagyta az íjat, nyilvánvaló: az íjnak semmilyen befolyása nincs a nyíl további útjára. Ebből követke­zik, hogy az íjak rangsora — a legna­gyobb lőtáv tekintetében — meg­egyezik a nyíl kezdősebessége alapján felállított sorrenddel. A kísérletek azt mutatják, hogy azokkal az íjakkal és Fábián Gyula íjának adatai (70 centiméteres húzáshosszal) Az íj húzóereje: 38 font (= 17,34 kp = 173 N) Az íjban tárolt energia: 47,7 joule Az íjból kilőtt 40 gramm tömegű nyíl kezdősebessége: 39,6 m/s (~ 142,6 km/h) Az íj energetikai hatásfoka (45 grammos nyíllal): 65,4 százalék nyilakkal, amelyeket nem kimondot­tan távlövésre fejlesztettek ki, éssze­rűen legfeljebb 200 méter lőtávolság érhető el. Ugyanerre az eredményre jutottak a hadi használatra (nem pe­dig rekorderedmények elérésére) készült angol egyszerű botíjakkal és hadi nyilakkal végzett kísérletekben is. Lovon is használható Önként adódik a kérdés: miért ve­sződtek a sztyeppi nomád népek összetett reflexíjak készítésével, ami Tiszafa íj AJZATLANUL ÉS EGY REFLEXÍJ (BOJTÁR OTTÓ FELVÉTELE) ÍGY LŐTTEK LÓRÓL A HONFOGLALÁS KORI MEREV SZARVÚ ÖSSZETETT REFLEXÍJJAL 836 ■ Élet és Tudomány ■ 1996/27

Next