Élet és Tudomány, 1996. július-december (51. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-05 / 27. szám
reflexíjak nem szükségszerűen jobbak (ha úgy tetszik, fejlettebbek) az egyszerű boríjaknál. FELAJZVA Honfoglalás KORI ÍJ REKONSTRUKCIÓJA AJZATLANUL ÉS FELAJZVA Ha ez így van, akkor magyarázatra szorul, hogy miért terjedhetett el szinte megcáfolhatatlanul az összetett íjak felsőbbrendűségét valló nézet. Ennek magyarázatát a XVII—XVIII. századi oszmán-török távlövési rekordok, majd a XX. század eleji, ugyancsak török íjakkal elért európai távlövési eredmények adják. Ezeket a 400-500 yard körüli eredményeket azonban 100 font fölötti erejű íjakkal, távlövésre kifejlesztett könnyű (12-15 grammos) nyilakkal és különleges segédeszközökkel érték el a törökök. Attól a pillanattól kezdve, hogy a nyíl elhagyta az íjat, nyilvánvaló: az íjnak semmilyen befolyása nincs a nyíl további útjára. Ebből következik, hogy az íjak rangsora — a legnagyobb lőtáv tekintetében — megegyezik a nyíl kezdősebessége alapján felállított sorrenddel. A kísérletek azt mutatják, hogy azokkal az íjakkal és Fábián Gyula íjának adatai (70 centiméteres húzáshosszal) Az íj húzóereje: 38 font (= 17,34 kp = 173 N) Az íjban tárolt energia: 47,7 joule Az íjból kilőtt 40 gramm tömegű nyíl kezdősebessége: 39,6 m/s (~ 142,6 km/h) Az íj energetikai hatásfoka (45 grammos nyíllal): 65,4 százalék nyilakkal, amelyeket nem kimondottan távlövésre fejlesztettek ki, ésszerűen legfeljebb 200 méter lőtávolság érhető el. Ugyanerre az eredményre jutottak a hadi használatra (nem pedig rekorderedmények elérésére) készült angol egyszerű botíjakkal és hadi nyilakkal végzett kísérletekben is. Lovon is használható Önként adódik a kérdés: miért vesződtek a sztyeppi nomád népek összetett reflexíjak készítésével, ami Tiszafa íj AJZATLANUL ÉS EGY REFLEXÍJ (BOJTÁR OTTÓ FELVÉTELE) ÍGY LŐTTEK LÓRÓL A HONFOGLALÁS KORI MEREV SZARVÚ ÖSSZETETT REFLEXÍJJAL 836 ■ Élet és Tudomány ■ 1996/27