Élet és Tudomány, 2000. július-december (55. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-25 / 34. szám
dünket a kisbolygók és meteoritok tömeges becsapódásától. Az pedig, hogy a bolygó viszonylag nagy távolságban kering napjától, olyan reményeket kelt, hogy pályáján belül volt hely és lehetőség kisebb, szilárdabb, Föld-szerű bolygók kialakulásának, ráadásul a csillagtól megfelelő távolságban, a „lakható” zónában. Mint Cochran elmondta, az eddig felfedezett exobolygók túlnyomó többsége egészen másféle: legalább Jupiter-méretűek, és sokkal közelebb, gyakran néhány napos periódusú pályán keringenek anyacsillaguk körül. Ugyanakkor kevésbé örvendetes az a tény, hogy a bolygó a Jupitertől (és Naprendszerünk valamennyi, körhöz közeli pályán keringő bolygójától) eltérően elnyúlt ellipszis alakú, erősen excentrikus pályán kering. Márpedig a stabil, csak kicsit változó naptávolságú pálya mai ismereteink szerint ugyancsak kulcsfontosságú feltétele az élet kialakulásának. „Ha a pálya túlságosan elnyúlt, a bolygón esetleg létező víz hol felforr, hol megfagy, s ez aligha kedvez az élet kifejlődésének” - mondta Marcy. Az Epsilon Eridani szabad szemmel is látható csillag. Közelsége felcsillantja a reményt, hogy a Hubble űrtávcsővel vagy a földi távcsövekhez csatolt érzékeny képalkotó berendezések új nemzedékével ténylegesen lefényképezzék a bolygót. Ha sikerül a napja fényét kiszűrve a bolygó pici fényszikráját megfigyelni, az első Földön kívüli bolygó portréja újabb nagy mérföldkő lesz a csillagászat történetében. Segítségével a csillagászok a bolygó fényét elemezve meghatározhatják annak fizikai jellemzőit és összetételét. Még az sem elképzelhetetlen, hogy mellette kisebb, szilárd kérgű, a Földhöz inkább hasonlító bolygó(ka)t is találnak. Marcy szerint a mérési technikák fokozatos javulásával párhuzamosan egyre közelebb kerülünk a valóban Föld-szerű bolygók felfedezéséhez. „Létezniük kell olyan szilárd kérgű bolygóknak, amelyeken a víz nem fagy jéggé, és nem gőzölög el, hanem cseppfolyós formában is megmarad. Ha a Tejútrendszer százmilliárd csillaga közül csak minden századik vagy ezredik körül található ilyen, akkor is több milliónyi, Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerrel számolhatunk. Látva, hogy milyen sok csillag körül találhatók bolygók, ez ma már egyáltalán nem tűnik túlzó feltételezésnek. ” Forrás: www.utexas.edu/ n Pillantás K| egy neutroncsillag Ifi belsejébe a 4#1JEUILt,,íg 1 Otetwritery , . CJ szervatorihlum 76 méteres Lovell rádiócél távcsövével végzett megfigyelések alapján angol csillagászok felfedezték, hogy egy már régóta ismert pulzár forgástengelye „imbolyog”, azaz a csillag a kiegyensúlyozatlan pörgettyűhöz hasonlóan processzál. A megfigyelt sajátos mozgás újabb adalékokkal szolgál a neutroncsillagok felépítéséről és a belsejükben végbemenő folyamatokról. A neutroncsillagok a nagy tömegű csillagok szupernóvarobbanása után visszamaradó rendkívül sűrű maradványok. Jellegzetesen 20 kilométer körüli átmérőjük akkora, mint egy nagyobb városé, tömegük azonban több milliószorosa a Földének. A pulzárok a tengelyük körül sebesen forgó neutroncsillagok, amelyeknek a mágneses pólusokon áthaladó tengely irányába kibocsátott rádiósugárzása a világítótornyok fénykéréjéhez hasonlóan söpör körbe a világűrben. Ha a Föld a körbeforgó nyaláb útjába esik, akkor a földi rádiótávcsövek periodikusan ismétlődő, „pulzáló”, jellegzetes alakú rádióimpulzust fognak a pulzár irányából (innen ered az elnevezésük). A Jodrell Bank kutatói, Ingrid Stairs, Andrew Lyne és Setham Shemar a PSR Bt 828-11 jelű pulzártól származó, az utóbbi tizenhárom évre visszamenő részletes feljegyzések vizsgálatával fedezték fel a meglepő jelenséget. Ez a gyors forgási pulzár másodpercenként két és félszer fordul meg a tengelye körül, ám az adatokból kiderült, hogy az impulzusok sorozatában kimutatható egy lomha, szintén Más csillagoknak is lehet több bolygója A neutroncsillag precessziója során - a kissé megdőlt pörgettyűhöz hasonlóan - a forgástengely egy kúppalást mentén jár körbe (sárga és zöld tengelyek). Ennek eredményeként a pulzártól érkező rádióimpulzusokat picit változó irányokból és időközökben észleljük Képek: Jodrell Bank Observatory A 76 méteres Lovell rádiótávcső 1060 ■ Élet és Tudomány ■ 2000/34