Élet és Tudomány, 2008. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)

2008-05-16 / 20. szám

irányba indulnak, és így egyre in­kább eltávolodnak a tengertől, ami pusztulásukhoz vezet. A probléma felismerése óta a floridai partvidé­ken a teknősök kikelési idejét is fi­gyelembe veszik a közvilágítás sza­bályozásában, korlátozásában. Húszezer halál egyetlen éjszakán Több madárfajnál is kimutatták, hogy a fényszennyezés hozzájárulhat a természetellenes költőhely-válasz­­tásukhoz, és a mesterséges megvilá­gítás okozta „állandó nappal” felbo­rítja a madarak bioritmusát: például nappali madarak éjszaka is aktívak, énekelnek és táplálkoznak. Közve­tett hatású az utak mentén álló lám­pák rovarcsalogató hatása, ami az utak közelébe vonzza a madarakat, melyek így gyak­ran autógázolás áldozataivá válnak. Vándorlás közben elsősorban az éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos égbolt (a Sarkcsillag) alapján tájékozódó madárfajok veszélyeztetettek, tájékozódásukat megzavarják a mes­terséges fényforrások, ami hibás orientációhoz vezet­het. A madarak számára a kivilágított magas tárgyak jelentik a legnagyobb veszélyt: felhőkarcolók, hírköz­lési tornyok, hidak, díszkivilágított épületek. A mada­rakat az ilyen fényárban úszó tárgyak vonzzák, tájéko­zódásukat pedig megzavarják. Mindez ütközéshez ve­zethet, ami általában a madarak pusztulásával jár. Észak-Amerikában elvégzett vizsgálatok alapján éven­te kb. 4-5 millió madár pusztul el ilyen módon. Ismert egyedi esetekben egy-egy kivilágított tévétorony egyetlen éjszaka húszezernél is több madár pusztulását okozta. Nemcsak az állatokra, hanem az emberre is veszélyt je­lenthet a fényszennyezés. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is kapcsolatot talált bizonyos daganatos meg­betegedések előfordulásának növekedése és az embere­ket a pihenési időszakban érő mesterséges megvilágítás között. Éjjel a megnövekedett fénymennyiség vissza­fogja a melatonin hormon termelését, ami az egyik alap­vető antioxidáns, amely a rák kialakulása ellen is védel­met nyújt. A legújabb kutatásaink alapján ma már tudjuk, hogy a fény, ha lineárisan poláros, akkor a bizonyos állatok szá­mára káros hatásait nemcsak éjszaka, hanem nappal is képes kifejteni. Ezek az élő környezetet károsító poláros fényhatások mindig valamilyen ember alkotta tárgy fényszennyezésére vezethetők vissza. Ezt nevezzük polá­ros fényszennyezésnek. Fenyegető fénykapuk Mivel ezek a fényszennyező források különösen a váro­sok élővilágát veszélyeztetik, ezért fokozott a felelőssé­gük azoknak a városvezetőknek, akik körültekintő dön­tésekkel csökkenthetik vagy ellenkező esetben éppen sú­lyosbíthatják az élővilágot sújtó különös optikai környe­zetszennyezés hatásait. Sajnos, ez utóbbira láthatunk példát egy friss budapesti hír kapcsán. A tervek szerint az Erzsébet hídénál is előbb fog meg­valósulni a Szabadság híd Budapesten mindeddig egye-A fényszennyezés tudományos alapjait egy 2006-ban megjelent hiánypótló, 458 oldalas monográfia foglalta össze: Catherine Rich & Travis Longcore (editors) Ecological Consequences of Artificial Night Lighting [A mesterséges éjszakai fények ökológiai következményei] Island Press, Washington - Covelo - London. 622 . Élet és Tudomány ■ 2008/20

Next