Élet, 1943. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1943-07-04 / 27. szám

A BÚZA MEZŐK t­a­gvhlete Odalent a faluban vannak, akik attól kezdve, hogy a búza hányni kezdte a fejét, egészen addig, amíg a cséplőgép utolsót nem morvan a tarlón és zsákokban nincs a mag­a­ egyetlen éjtszaka sem aludtak nyugodtan. Mert a búzára, jaj, de nagyon kell vigyázni! Mennyi veszedelem fenyegeti fű­korá­tól kezdve mindaddig, amíg a madzag össze nem húzza fölötte a zsák száját ! A szegedi piktor vetésnézőiként hány­szor kell föléje hajolni szeretettel már akkor is, amikor még akkora a lengője, mint a serkenő szakáll. Megrághatja a pocok, a mezei egér, elnyomhatja a gaz, megfojthatja a szárazság. Ha kevés az eső, kisül, ha sok víz éri , kirothad. Jöhet valami tátorján, össze­vissza szél , földre döntheti, lenyom­hatja, jöhet rozsda, boszorkánylehellet, köd , semmivé teheti egyetlen éjjel. Öreg falusiak jajongva emlékeznek vissza sanyarú nyomtatásokra, amikor úgy ködlött a taposó lovak fölött a vörös rozsda pora, hogy könnyet csalt ki a gazda szeméből. Voltak gyászos aratások, amikor feketére festette a gomba az egy zsákban elférő termést. Leng a búza zöldje a szélben. Aki vonatból gyönyörködik benne, nem is sejti, csak az tudja, aki bajlódik vele, aki belőle él, hogy úgy kell vigyázni rá, mint ahogy az anya vigyáz bölcsőben cseperedő gyerme­kére. Mikor megszárad s arany csilla­gokat, szikrákat pattogtat a meleg a kalászok hegyén, új veszedelme támad, amelyet a modern kor ördögkonyhájá­ban eszeltek ki, kotyvasztottak össze s amellyel a sátán, Krisztus teste, a kenyér ellen támad s amelynek kén­­köves esőjére azt mondják a hadi­tudósok, hogy «foszforos gyujtólap». Ürgék és foszforos pokolgépek fognak, össze az arany kalász burkában meg­bújt magvak ellen, amelyek hófehér porából a legszentebb ostya s a min­dennapi kenyér születik. Ó, de sok veszedelem ellen kell az Égiek segedel­mét kérni ott a derékig érő zöld táblák közt, a menetben, amíg a bronz­feszület meg a tisztelendő úr fehér­­inges, színes szólás alakja mögött el­haladnak a Mátyások és Rózák énekre nyitott szájjal s milyen erős hittel kell hinni a búzaszálakra hulló szentelt­víz erejében, hogy az majd megvédi a termést a gépmadarakról hullajtott SHaaHHHHnWj£H!»£ A - »ÍKi.V,. , ASfiTWSB '■>*. - ,’■* :. Kezdődik az aratás A tarlón Hazafelé

Next