Élet és Irodalom, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-20 / 16. szám - Koroknai Zsuzsa: Romantika • Heti jegyzet (1. oldal) - Prim Zoltán: Portré • kép (1. oldal)
A Magyar Nyelv Hete Vargha Balázs: ROSSZ NYELVI KÖZÉRZETÜNK (3. old.) VISSZHANG (8. old.) VÉLEMÉNYÜNK SZERINT (9. old.) Lukácsy Sándor: A „KÖZHASZNÁLAT” ELSŐ HÍVE MAGYARORSZÁGON (12. old.) Mezei András: NÁDUDVAR FÉNYUDVARAI (15. old.) 4 Gellért Kis Gábor riportja: A SZÉN - MOST (16. old.) heti jegyzet ROMANTIKA Kiskamaszoknak írtam nemrég egy életrajzfélét Leninről A kézirat egyik első olvasója megjegyezte: tart tőle, hogy a középső részt a gyerekek unják majd, s talán el sem hiszik, mert az derül ki belőle, hogy Lenin emigránsidejének javarészét könyvtárakban, könyvek, dokumentumok, statisztikák tanulmányozásával töltötte. Nem ilyennek képzelik a forradalmár életét. Csakugyan: nem ilyennek képzelik. Szabályosan romantikus regények (és részben az iskolakönyvek is) azt sugallják nekik, hogy a forradalmár — golyótépte vagy fényesen lobogó zászlók alatt — örökké a barikádokon, meg a szónoki emelvényen tartózkodik; szokványos kalandfilmeken azt látják, hogy a forradalmi harc szinte játékos és néha veszélyes, de mindig izgalmas és mindig győzelmes, látványos tusakodás az elnyomókkal. Mindezekből a népszerű (tehát hatékony) ábrázolásokból következetesen kimarad a mindennapi munka, mely, persze, többnyire szürke, sokszor nagyon fárasztó és rendszerint személytelen, de melynek precizitásától és megbízhatóságától emberek élete, mozgalmak sorsa, országok jövője függ. És különösen kimarad az a tájékozódó, elemző munka, melynek révén minden valamire való forradalmár meg akarja érteni maga körül a világot, hogy a változtatás helyes irányát minél pontosabban meghatározhassa. Mindez, természetesen, messze túlmutat már a regények és filmek formálta gyermeki képzelet körén. Sokszor tapasztaljuk döbbenten, hogy komoly, felnőtt emberek is puszta kívánságaik szerint szeretnék alakítani környezetüket, ügyet sem vetve tényleges állapotára. Pedig bizonyára ők sem szállnának olyan repülőgépre, amelynek konstruktőre úgy akarja legyőzni a föld vonzását, hogy nem vesz tudomást sem a gravitációról, sem a közegellenállásról és a dinamika megannyi törvényéről. Lenin, akinek most a születése napjára emlékezünk, könyvekből is, közvetlenül is szüntelenül tanulmányozta, elemezte a társadalmi valóságot. (A breszti béke megkötése, illetve a NÉP kidolgozása előtt még a kérdőíves közvéleménykutatás akkoriban fölöttébb szokatlan módszerét is alkalmazta.) Hiszen — Marxszal, Engelsszel és közös utódaikkal együtt — nem Ikarusz tragikus kalandjára, hanem reális, sikeres magasba szállásra invitálta az emberiséget. Vajon sikerül-e könyvben, filmen is érzékeltetnünk egyszer az effajta munka valódi romantikáját? Koroknai Zsuzsa jeletési ki IRODALOM XVIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1974. ÁPRILIS 20. I IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP | ÁRA: 2,50 Ft Dobozy Imre: A KÖLTŐ (4-5. Old.) . - Vas István: EGY-KÉT SZÓ ZELK ZOLTÁNRÓL (11. old.) /