Élet és Irodalom, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-20 / 16. szám - Koroknai Zsuzsa: Romantika • Heti jegyzet (1. oldal) - Prim Zoltán: Portré • kép (1. oldal)

A Magyar Nyelv Hete Vargha Balázs: ROSSZ NYELVI KÖZÉRZETÜNK (3. old.) VISSZHANG (8. old.) VÉLEMÉNYÜNK SZERINT (9. old.) Lukácsy Sándor: A „KÖZHASZNÁLAT” ELSŐ HÍVE MAGYARORSZÁGON (12. old.) Mezei András: NÁDUDVAR FÉNYUDVARAI (15. old.) 4 Gellért Kis Gábor riportja: A SZÉN - MOST (16. old.) heti jegyzet ROMANTIKA Kiskamaszoknak írtam nem­rég egy életrajzfélét Lenin­ről A kézirat egyik első ol­vasója megjegyezte: tart tőle, hogy a középső részt a gyere­kek unják majd, s talán el sem hiszik, mert az derül ki belőle, hogy Lenin emigráns­idejének javarészét könyvtá­rakban, könyvek, dokumentu­mok, statisztikák tanulmányo­zásával töltötte. Nem ilyennek képzelik a forradalmár életét. Csakugyan: nem ilyennek képzelik. Szabályosan roman­tikus regények (és részben az iskolakönyvek is) azt sugallják nekik, hogy a forradalmár — golyótépte vagy fényesen lo­bogó zászlók alatt — örökké a barikádokon, meg a szónoki emelvényen tartózkodik; szok­ványos kalandfilmeken­­ azt látják, hogy a forradalmi harc szinte játékos és néha veszé­lyes, de mindig izgalmas és mindig győzelmes, látványos tusakodás az elnyomókkal. Mindezekből a népszerű (te­hát hatékony) ábrázolásokból következetesen kimarad a mindennapi munka, mely, per­sze, többnyire szürke, sokszor nagyon fárasztó és rendszerint személytelen, de melynek pre­cizitásától és megbízhatóságá­tól emberek élete, mozgalmak sorsa, országok jövője függ. És különösen kimarad az a tá­jékozódó, elemző munka, melynek révén minden valami­re való forradalmár meg akar­ja érteni maga körül a világot, hogy a változtatás helyes irá­nyát minél pontosabban meg­határozhassa. Mindez, természetesen, messze túlmutat már a regé­nyek és filmek formálta gyer­meki képzelet körén. Sokszor tapasztaljuk döbbenten, hogy komoly, felnőtt emberek is puszta kívánságaik szerint sze­retnék alakítani környezetü­ket, ügyet sem vetve tényle­ges állapotára. Pedig bizonyá­ra ők sem szállnának olyan repülőgépre, amelynek konst­ruktőre úgy akarja legyőzni a föld vonzását, hogy nem vesz tudomást sem a gravitációról, sem a közegellenállásról és a dinamika megannyi törvényé­ről. Lenin, akinek most a szüle­tése napjára emlékezünk, könyvekből is, közvetlenül is szüntelenül tanulmányozta, ele­mezte a társadalmi valóságot. (A breszti béke megkötése, il­letve a NÉP kidolgozása előtt még a kérdőíves közvélemény­kutatás akkoriban fölöttébb szokatlan módszerét is alkal­mazta.) Hiszen — Marxszal, En­­gelsszel és közös utódaikkal együtt — nem Ikarusz tragikus kalandjára, hanem reális, sike­res magasba szállásra invitálta az emberiséget. Vajon sikerül-e könyvben, filmen is érzékeltetnünk egy­szer az effajta munka v­a­l­ó­­­d­i romantikáját? Koroknai Zsuzsa jelet­ési ki­­ IRODALOM­­ XVIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1974. ÁPRILIS 20. I IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP | ÁRA: 2,50 Ft Dobozy Imre: A KÖLTŐ (4-5. Old.) . - Vas István: EGY-KÉT SZÓ ZELK ZOLTÁNRÓL (11. old.) /

Next