Élet és Irodalom, 1983. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-12 / 32. szám - Iszlai Zoltán: Regényíró halálára • nekrológ • Fülöp János (8. oldal) - Kántor Lajos: Kolozsvári találkozások (8. oldal)
ÉLET ÉS1®| KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA Augusztus 11-től 24-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 11-től 24-ig 14, h6, 8: SZÁLLÁST KÉREK!* (pl.) R.: M. Ferreri TANÁCS Magyar Filmek Mozija 11- től 17-ig fia, 112, 12: RÉGI NYÁR R.: Keleti Márton MAGYAR ZENÉI FILMEK: Kezdések: 14, hó 8 v-én: EXTÁZIS 7-TŐL 10-IG R.: Kovács András , 12- én: EZEK A FIATALOK R.: Banovich Tamás 13- án: SZÉP LÁNYOK, NE SÍRJATOK!* R.: Mészáros Márta 14- én: A KENGURU* R.: Zsombolyai János 15- én: A KONCERT R.: Koltay Gábor 16- án: KOPASZKUTYA* R.: Szomjas György 17- én: BALLAGÁS* R.: Almás Tamás KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK FILMEN: Kezdések: hu, 11, n2 23- án: fio, fia 18- án: KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN 19- én: BOGÁNCS 20- án: PUSKÁK ÉS GALAMBOK 21- én: A PÁL UTCAI FIÚK 22- én: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG 23- án: EGRI CSILLAGOK, I.II. 21- én: JÁNOS VITÉZ MIS-tól 21-ig 4, 6, 8: EGY SZOKNYA, EGY NADRÁG R.: Hamza D. Ákos 22- től 24-ig 14. h6. 8: elcserélt szerelem (Premier előtt!) R.: Szálkai Sándor GORKIJ Szovjet Filmek Mozija 12- én és 15-től 17-ig 14, 17 15-án és 14-én 4, 7: BÖLCS JAROSZLÁV, IGIL r. : G. Kohan 13- án és 14-én 13: JÖJJÖN VENDÉGSÉGBE! (mesesorozat) 19- től 24-ig 14. h6, 8: A FESTŐ FELESÉGE R.: A. Pankratov 20- án és 21-én 2: A LEGKISEBB TÖRPE (mesesorozat) Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás: 18-án f4, h6. 8: HÁZTŰZNÉZŐ R.: V. Melnyikov KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: f4, h6, 8 11-én és 18-án: f4. f1 19-én és 22-én: 3. f6, 8 24- én: f4. 7 11- én: A BŰN TÖRTÉNETE, I—n.*** fi.) 12- én: KÜLDETÉS (m.) 13- án: A HOSSZÚTÁVFUTÓ MAGÁNYOSSÁGA** (aug.) 14- én: Ártatlan varázslók** (i.) 15- én: FÉNYES SZELEK (m.) 16- án: A KÍVÁNSÁG FAJA* (sz.) 17- én: TIZENKÉT DÜHÖS EMBER (USA) 18- án: 2001. — ORDÜSSZEIA, I—II. (USA) 19- én: KIGYÓTOJÁS*** (NSZK—USA) 20- án: A LÁZADÁS ARA (dán) 21- én: SPIRÁL*** (r.) 22- én: MACBETH** (aug.) 23- án: A CSAVARGOLÁNY** (argentin) 24- én: DON JUAN, I-II. (fr.) ZUGLÓI MOZI 13-án: A HOL,Ti, I—n*** (dl.) R.: B. Bertolucci Stúdióprogram szombat este 8? 20-án: SAN BABILA EGY NAPJA*** (pl.) R.: C. Lizzani FÉNY MOZI Stúdió program kedden dm. hr. 16-án: SÖRGYÁRI CAPRICCIO* (cs.) R.: ,T. Menzel 23-án: A VAGY TITOKZATOS TÁRGYA** (fr.) R.: L. Burnuel BEN MOZI LUIS BUNUEL EMLÉKÉRE: A VAGY TITOKZATOS TÁRGYA** (fr.) 11-én és 12-én este 6, 8: A SZABADSÁG FANTOMJA** (fr.) 13-án és 14-én este 6, 8: A BURZSOÁZIA DISZKRÉT BAJA** (fr.) 15-től 17-ig este 6, 8: HORIZONT MOZI 11-től 13-ig és 15-től 17-ig 10, 112, 1, 13, 4, 18: SZEGÉNY DZSONI ÉS ARNIKA HIFI-SZTEREÓHANGGAL! R.: Sólyom András 18-án, 19-én és 22-től 24-ig 9, fll. 12, 12: SPORT (rövidfilm-összeállítás) SODRÓDÁS (R.: Róna Péter) MOTORKERÉKPÁR-VESZÉLYHELYZETEK BIZTONSÁGI ÖV (az OKBT filmjei) 18-án, 19-én és 22-től 24-ig du. 3. 5. TITKOS BIRODALMI ÜGYEK* (NSZK) R.: J. Bauer Tv-filmek: minden este 7 órakor! 14-én, 20-án, 21-én: Tv-matiné A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Regényíró hitckír írói, szerkesztői tervekkel halt meg — váratlanul — Fülöp János, ki pályáját az ifjúsági sajtóban kezdte, s a hatvanas évek elején az Élet és Irodalomnak volt belső munkatársa. Első regényét még 1951-ben adták ki, de igazán tíz esztendő múlva, a Tövis című elbeszéléskötettel, valamint drámai tömörségű, kovácsokról szóló kisregényével, a Botonddal vétette magát észre irodalmunkban. Ezután mindig nagyobb lélegzetű művekbe fogott. (1977-től, Szegeden végzett tévés munkáját is a sorozatok kedvelése, a szélesebb kitekintésű műsorok szorgalmazása jellemezte.) Móricz Zsigmond nyomába szegődve érdekes riportkönyvet tett közzé (Visszatérni jó .1952), majd a József Attila-díj és gyors egymásutánban két regény jelezte, hogy milyen gazdag az élményanyaga, s mennyire erős a szándéka a valóság realista megörökítésére. 1965-ben az elsők közt írt a Budai Önkéntes Ezred harcairól (Kelenhegyi hajnal). Ezt az írását életrajzi mű követte az 1956-ban mártírhalált halt Sziklai Sándorról. Angyalföldi krónikája dokumentumok felhasználásával készült regény; a Kassák-művekből ismert Tizenhárom házak proletárkörnyezetéből. A hetvenes években is több említést érdemlő könyvet adott közre. Az egyik friss hangú, de tragikus kimenetelű katonatörténet a felnőttebb ifjúságnak (Fülemile). A másik fondorlatos bűnügyi históriák foglalata (Műsorzárás, Deuba) az Albatrosz-sorozatban. Kalandok iránt ébredt érdeklődését közben a népszerű Bors Máté televízióssorozat is tanúsította — ő volt a forgatókönyv szerzője. A számára már csonka újabb évtizedben jelent meg — egyebek között — két szatírája. Közülük A hadács a névtelen feljelentő mulatságos igyekezetét ábrázolja, aki a mozgalom feltarthatatlan fejlődését próbálja akadályozni a múlt század harmadik harmadában. Fontos alkotása az 1981-es megjelenésű Szerelem hava, melynek főhőse a fényes szelek korszakában öntudatra ébredt és emberré vált cigánylány, a későbbi pártmunkás életteli figurája. Könyvét még várjuk Fülöp Jánosnak, ő maga bevégezte. Ötvennégy éves férfikorában lépett ki a változó időből, visszahozhatatlanul elment a változatlanba. Iszlai Zoltán A Kolozsvári találkozások A nagy hírre jutott régi, Gaál Gábor-i Korunk munkatársai jószerivel csak az elkészült folyóiratszámokban találkozhattak egymással, meg az életét a lapra feltevő szerkesztő kiterjedt levelezésében. A negyedszázados évfordulóján túljutott új folyam történetét átgondolva, talán a leglényegesebb változást abban láthatjuk, hogy alapvetően módosultak, emberközelibbé váltak a Korunk-találkozások. Persze, a mai folyóirat megítélése szempontjából is elsődleges a kinyomtatott oldalak tudományoserkölcsi-közéleti hitele; mégis, aki napjaink Korunkjának szellemi légkörét akarja meghatározni, annak feltétlenül tudnia kell az úgynevezett Korunk-délelőttökről (a romániai magyar tudományosság eredményeit méltató összejövetelekről) és a tízéves fennállásához érkezett Korunk Galériáról. Alighanem ezeken a rendezvényeken sikerült a leginkább kitágítanunk a szerkesztőség falait, olyankokat is bevonva a közös gondok és örömök látásába-hallgatásába, akik korábban idegenkedtek az elvontabb-intellektuálisabb fogalmazástól. A Korunk Galéria létrejöttéről, képzőművészeti elképzeléseiről 1973 márciusa óta számos újságcikkben, interjúban szó esett, sőt három önálló kiadványunkban. (Korunk Galéria 50, Korunk Adyja, Szülőföld) alkalmi összefoglalással, önvizsgáló visszapillantással is megpróbálkoztunk. Kezdeti támogatóink közül néhányan már nincsenek közöttünk. Rájuk is emlékezünk az ünnepi órákban, a kéthárom hetenként esedékes szombat déli tárlatmegnyitókon: a figyelő szeretetével, tanácsaival, biztatásával mindig jelen volt csendes szavú nagy festője. Fülöp Antal Andorra az erdélyi művelődéstörténet legsokoldalúbb e századi egyéniségére, Kós Károlyra, aki élete kilencvenkettedik esztendejében megtisztelte a Korunkat és híveit jelenlétével — első grafikai és építészeti kiállításán a szigorú, ám a közönség érdekeit szem elől mégsem tévesztő zsögödi Nagy Imrére —, mert végül ő is beleegyezett, hogy fametszeteit, rajzait a szerkesztőségi íróasztalok fölé felfüggesszük; a portréfotózásban kitűnt Asztalos Sándorra az oly korán távozott, de így is jelentős festői életművet hátrahagyó Nagy Pálra és Lövér Elekre. És azokra, akik a megnyitók pillanatait a hang, a szó művészetével segítettek emlékezetesebbé tenni: a zeneszerző Márkos Albertre, s a soron kívüli, „pódiumi” fellépést , lelkesen vállaló, de az új hívásra felelni immár nem tudó színészeinkre, Balogh Évára, Péterffy Gyulára, Pásztor Jánosra. A fennmaradt szövegek és a hovatovább művelődéstörténeti érdekességű fényképfelvételek elhunyt belső és külső munkatársaink arcát ugyancsak felidézik; Ritoók János és Bretter György például nem csupán mint „közönség” kapcsolódott a Korunk Galériához. Az eltávozottakat soroltuk, a kegyelet és hála okán, ám sokkal hosszabb névsorra volna szükség, ha egy mai Korunk Galéria-tárlat lehetséges közreműködést akar-Elhangzott Kolozsvárott, Galéria 200. kiállításán, a Korunk nánk lajstromba venni. Mert ahogy az előbbi nevek is mutatják, kiállításaink a képzőművészeti rendezvényen túlemelkedő találkozások alkalmaivá lettek. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy a hetvenes évek közepétől a „képes hétköznapok” és a „hangos, zenés ünnepek” váltakoztak a Korunk kolozsvári, Mócok útja 3. szám alatti szerkesztőségében, legalábbis a nagy teremben — olykor már zavarva a szerkesztői munkában való elmélyedést. A megnövekedett belső forgalomért, zajért cserébe viszont olyasmit kaptunk, ami talán még inkább feltétele egy Korunkelkötelezettségű lap létezésének, mint az alkotómunkához szükséges csendtalálkozásokat, szüntelen kapcsolatot a művészetekkel, magukkal az alkotókkal és az alkotásra figyelő közönséggel. Ismét neveket kellene elősorolni, festőkét, grafikusokét, szobrászokét, fotósokét, textilesekét, keramikusokét, akik hetekre, otthont tálláltak a szerkesztőségi szobákban, és akik társainkká lettek a szervezésben, rendezésben, a gondokban és ünneplésben. Balázs Péter és Balázs Imre, Árkossy István, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Bardócz Lajos, Györkös Mányi Albert, Heim András, Kusztos Endre, Makár Alajos, Nagy Endre, Starmüller Géza. Veress Pál saját üdvükként vállalták a Korunk Galériát, de rangidős művészeink közül Mohi Sándor, Gy. Szabó Béla, Aurel Ciupe kitüntető figyelmét is állandóan magunkon érezhettük. Felcsatlakoztak a kolozsvári műkritikusok és művészettörténészek: Banner Zoltán, Borghida István, Ditrói Ervin, E. Szabó Ilona, Murádin Jenő. És ami legalább ilyen fontos: szívesen jöttek a fiatalok, a pályán csak most indulók, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzősei s a bukaresti főiskola abszolvensei is. Már ennek alapján nyugodtan elmondhatjuk tehát: a Korunk Galéria kollektív alkotás. Valóban azzá vált, amikor a képzőművészet mellett méltó helyet kapott a megnyitók műsorában az irodalom, az előadóművészet, a zene (sőt volt rá példa, hogy a bábszínház, illetve a népi tánc is). Talán Szilágyi Domokos és Kányádi Sándor verseit hallhatta a leggyakrabban a vernisszázsközönség — a kiállító vagy az előadóművész kívánságához igazodva —, a név- és címlista azonban itt is nagyon tág, Áprily Lajostól Marin Sorescuig és Weöres Sándorig. A Galériához hűségesen visszavisszatérő színészek élére Boér Ferenc neve kívánkozik: Szatmárról, majd Marosvásárhelyről válaszolt mindig igenlően a hívásra, nemegyszer külön versműsort állítva össze egy-egy megnyitóra. Török Katalin volt hasonlóan biztos helyi támaszunk. De nem panaszkodhatunk a zenészekre sem: Ruha István, Ágoston András, Balogh Ferenc, Búzás Pál, Barabás Kásler Magda és számos kitűnő kamaraegyüttes sorozatos fellépése bensőséges élményt nyújtó házi hangversennyel lepte meg a hallgatóságot. Azt mondottuk: a Korunk Galéria kollektív alkotás. Ezt éreztük valamennyiszer, ha Csíkszeredából, Temesvárról, Bukarestből, Brassóból, Vajdahunyadról, Sepsiszentgyörgyről vagy Segesvárról érkezett művészvendégünk, és még inkább érezhettük a közösség melegét, amikor a székiek hozták el népdalaikat, népi táncaikat, vagy amikor a hóstátiak komor férfikórusa lépett fel egy szerkesztőségi szociofotó-kiállítás megnyitóján. A másik végleten a gyermekrajzok közönségét meg a Józsa János köröndi tányérjai, bokályai között válogató vidám, népes sereget nevezhetnénk meg. És azokat a százakat, akik pár évvel ezelőtt, egy októberi vasárnap délelőtt megrendülten, ám boldogan hallgatták végig a székelyudvarhelyi képtár, s a berne otthont kapott állandó Korunk Galéria megnyitójának ünnepi műsorát. Ezeknek az éveknek az emlékeit egyszer talán részletezőbben is lejegyzem, a magunk és mások okulására. A találkozások hangulatából, ebből a kollektív alkotásból most csak néhány adatnév villant elő, a legutóbbi eseményhez kapcsolódva. Akik részt vettek egy-egy megnyitón, azok talán tovább szövik az itt félbehagyott gondolatokat. Kántor Lajos A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Filmbemutatók augusztus 18-án TÜTORONY. Kanadai film VIGYÁZZ, JÖN A VIZIT! Csehszlovák lisra A FESTŐ FELESÉGE. Szovjet film ELŐRE. Vietnami film Színház ADAM GISELLE. A leningrádi Kirov Balett előadásában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, augusztus 12-én és 13-án BALETTEST. A Szegedi Szabadtéri Játékokon, augusztus 14-én KÖLLÖS GOND A: SALOME. A Dominó pantomimegyüttes bemutatója a Gellért Hullámfürdő teraszán, augusztus 15-én Hangversenyek AZ ARS RENATA EGYÜTTES hangversenye a Mátyás-templomban augusztus 12-én ELLA ISTVÁN orgonaestje a Kálvin téri református templomban, augusztus 12-én A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye Martonvásáron, augusztus 12-én és 13- án, a Zichy-kastélyban augusztus 15-én. Vezényel: Fischer Iván. Közreműködik Stefan Ruha Kiállítások VI. IPARI TEXTILMŰVÉSZETI BIENNÁLE a szombathelyi Savaria Múzeumban BALÁZS KÁLMÁN ÉS STRAUB EDIT kiállítása a kőszegi öregtoronyban KÁLMÁN BÉLA fotóművész (USA) kiállítása a pécsi Modern Magyar Képtárban A IX. NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓTELEP kiállítása a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA HALLGATÓINAK DIPLOMAMUNKÁI. Kiállítás a győri Műcsarnokban MATTIS TEUTSCH JÁNOS emlékkiállítása a Kassák Múzeumban TÍZ PÉCSI KÉPZŐMŰVÉSZ kiállítása a Miskolci Galériában MARACSKÓ GABRIELLA kiállítása a balassagyarmati Horváth Endre Galériában MÓNUS FERENC fazekas kiállítása a kiskundorozsmai Művelődési Házban TAKÁCS ERZSÉBET kiállítása a gödöllői Petőfi Művelődési Házban 1980, NYUGAT-BERLIN - EZÜST MEDVE-DÍJ „A filmem - utazás a Gyerek Bolygóra. Remélem, sikerült elmesélnem, milyenek a gyerekek igazán: végtelen fantázia, intelligencia, erő, gyors reagálás jellemzi őket. Remélem, sikerült elgondolkodtatnom azokat, akik ezekből a gyerekekből lettek fantáziátlan, kedvetlen felnőttek." Marco Ferreri, a film rendezője SZÍNES, OLASZ Augusztus 11-től: FILM. ■SIbJ At studio CTVmozi I•H 1983. AUGUSZTUS 12.