Élet és Irodalom, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-17 / 11. szám - Borbély Sándor: Varga József hatvanéves • köszöntő (8. oldal) - Bodri Ferenc: Tekintet - 1988 (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA (március 16-tól 29-ig) TOLDI STÚDIÓ MOZI Az új földesúr (magyar) 16—29-ig 14, 16, 8 Hárman a slamasztikában (amerikai) 17-én este 10 Hanyatt-homlok (magyar)* 18-án este 10 TANÁCS MOZI Szerepcsere (amerikai) 16—22. 10, 11, 17-én 10 Az aranyember (magyar) 16— 19. 14 Szegény gazdagok (magyar) 20—22. 14 Veri az ördög a feleségét (magyar) 16—17. 8 Dögkeselyű (magyar)* 18—19. 8 A Nagy Generáció (magyar)* 20—22. 8 VÖRÖSMARTY MOZI ELDORADO (magyar)* 1«— 22. 4, 6, 8, 20—21. 4, 6 AZ ÚJ FÖLDESÖR (magyar)* 18-án éjjel 10 Három férfi, egy mózeskosár (francia) 18—19, 10, 12, 2 ZRÍNYI MOZI ISTEN AKARATÁBÓL (magyar) 110, 1112, 12, 14, 22-én 110, 112, 12 Casanova I—II. (olasz) 17— 18, 18 HONVÉD MOZI TOKYO POP (amerikai—japán)* 18— 22. 10, 11 BALLADÁK FILMJE (magyar* 13, 15, 7 KAMARATEREM BETTY BLUE (fr.)*** hlo, ni HANUSSEN (magyar)* n4 TÖRVÉNYTŐL SÚJTVA (fr.) 16—21. n6 OTHELLO (Ol.—fr.)* 16—21. n8 MÁTRA MOZI Stúdióprogram: kedden, csütörtökön este 8 Erotikus képregény (Japán)*** 16-án este 8 Broadway, Danny Rose (amerikai) 21-én este 1 ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn este 1 A kém (Jugoszláv)* 20-án este 8 TIT Stúdió Stúdióprogram: hétfől, csüt. I KÉK HEGYEK (szovjet) 16-án este 6 DOKTOR FAUSTUS (NSZK) 20-án este 6 Kassák Akadémia a Kossuth Klubban Március 19-én, vasárnap délelőtt Vill óral kezdettel tartja megnyitó ülését a Kassák Akadémia a Kossuth Klub földszinti klubtermében (VIII. ker. Múzeum u. 7.). Bevezetőt mond Botka Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A megnyitó ülésen a következő előadások hangzanak el: Kassák—Kun vita — 1919-ben (előadó: Pomogáts Béla irodalomtörténész); Kassák életének és életművének sorsfordulatai a felszabadulás után (előadó: Major Ottó, a Kassák Lajos Társaság elnöke); Kassák öröksége — a Holnap költői (előadó: Sik Csaba, a Holnap Könyvkiadó igazgatója). Minden érdeklődőt szeretettel vár a TIT Országos Irodalmi választmánya és a Kassák Lajos Társaság. Hibaigazítás A március 10-i számunk 9. oldalán olvasható EESTI című glossza az észtek „kék-fehér-kék” színű zászlajáról beszél. Minthogy a kéziratban egyértelműen „kék-fekete-fehér” olvasható, a rejtély nyitjára vélhetőleg sohasem fogunk rájönni. Mindenesetre a szerző és olvasóink szíves elnézését kérjük. (élet és|® 1 IRODALOM *\ __ I VARGA JÓZSEF HATVANÉVES A művészetkritikusnak, irodalomtörténésznek réges-rég az sorsa, hogy a közönség többet tud a kutatásainak tárgyáról, mint személyéről. S ez így van rendjén! Az irodalom eme részes művelője azért dolgozik, hogy választott íróját és környezetét minél jobban megismerjék, megértsék az olvasók, hogy segédkezzék eligazodni az életműben. Varga József sem tesz másképp már évtizedek óta. Utánanézett például, hogy Ady 1903 és 1914 között, a néhány napos kirándulásokat is egybeszámolva, összesen több mint fél évet tartózkodott olasz földön. Nyilván soha senki sem fog kimutatást készíteni arról, hogy Varga József hány szellemi munkaórát is töltött Ady társaságában. Filológiai megbízhatósága mellett viszont felejthetetlen élmény, ahogy az itáliai örökség hatását a költői gondolkodásban elemzi. Föltehetően sokan tudják, hogy egykoron Elek Artur kalauzolta Rómában neves barátját, mi meg hadd tudatosítsuk most azt, hogy Ady életútján, alkotói horizontján .Varga József az egyik legszakavatottabb idegenvezető. „Amiért nem lehet nem meghatóban olvasni Ady korai színikritikáit, annak erkölcsi komolyságukban van a magyarázata. Ady tudta, hogy a színház nagy nemzeti és társadalmi ügy” — írja Varga a költő cikkeinek egyik tematikus válogatása után. E két mondat sokat árulkodik az irodalomtörténész és tárgyának viszonyáról. Egyrészt bensőséges kapcsolat, másrészt történelmi a nézőpont. Ez jellemző akár Adyról és koráról, akár a Nyugat-nemzedékek más tagjairól szól, vagy éppen Németh László zsenije előtt tiszteleg. Nem emlékszem, hogy Varga Józsefnek valaha is lett volna különösebb sarzsija. Katedra, szerkesztői stallum nélkül, magányra ítélve, képzelt és valódi betegségekkel viaskodva tett szert rangra. Határozatlan színű felleghajtóba burkolózó korpulens alakja jó ideje jobbára csak az írószövetség könyvtárában tűnik fel. Itt mindenki tudja róla, hogy egészsége, hangulata az időjárás változásaival együtt ingadozik, de intellektusának mit sem számít a barométer emelkedése vagy süllyedése. Tudása enciklopédikus és naprakész. Bárminő irodalmi kérdésről azonnal tud szóban is frappáns kis esszét kerekíteni. Hangerőssége széles skálán vibrál, önzetlenül egy dolgozatra való ismeretanyagot ajándékoz akart és akaratlan hallgatóinak. Tartsa meg az Isten tudását jó egészségben! Borbély Sándor TEKINTET —1988 Napjaink sajtóáradatában szerényen húzódik meg a Tekintet, a Világ és Nyelv jogutódja, amely 1988 elejétől Ördögh Szilveszter szerkesztésében jelenik meg. Ez a „kulturális szemle” csendes következetességgel lett olvasott és népszerű, lapjain kitűnő és korszerű irodalmat közöl. „... napjainkban különös jelentőségű lehet a kultúra jelenléte, épp a kényszerítő, a kultúrát háttérbe szorító gondok miatt... Az értéket keressük, az értéket kínáljuk — tudva, hogy tévedhetünk, s tudva, hogy szenzációkra neuralgikus korunkban, ez szinte eleve hátrány ...” — írta a szerkesztő az első szám elején. Szigorú „tekintet” áll az ígért profil mögött: kitűnő novellák, egy-egy jó vers, nem kevés revelatív értékű tanulmány és adatközlés található a megjelent számokban, olykor egy-egy fordítás, a témát és a műfajt, ugyanígy a megoldást is elemző ismertetés. Például Fried István tanulmánya Orwell könyvéről legutóbb, másutt „a nemzetjellemről és a nemzetegyéniségről”. A Múltunk — Jelenünk, ugyanígy az Új Arcok rovat új szellemiségével, értékes dokumentumaival érdemel figyelmet. Mindez már az első szám „visszatekintő részében” is megmutatkozott: az Amerikában élő Vázsonyi Endre, a hazai Repka János, Demény Pál, Rákos Sándor emlékezéseiben és vallomásaiban. A számok „emlékezés-blokkjaiban” valamiféle koncentrációt vélek felfedezni: az első szám főként 1944/45 fordulójára tekint. A továbbiak szinte napjainkig követték az évtizedenkénti kontinuitást. A második szám „tekintete” az első világháború harctéri emlékeit idézi fel: itt Sipos Lajos, az idősebb Temesi Ferenc, majd Szenti Tibor levélgyűjteménye, dokumentum-összeállítása olvasható, utóbb Jávor Ottó Tersánszky-tanulmánya. Nagy András Mahler-esszéje fordul a téma holdudvara felé. Szabó Dániel dokumentumelemzése a századelő „tulipános mozgalmának” a feleségekre rótt feladataira villant fényeket. Tömörkény István fiához írt tábori lapjai adnak mindehhez hátteret, mellettük az egykori frontkatona, Kövér Gyula társairól rajzolt, maliciózus portrésorozata. A második szám figyelme leginkább a húszas-harmincas évek mikrovilága felé fordul. Ilyen Zombori István készülő művének egy fejezete (Az őrgróf), amely Pallavicini Károly vallomás-válaszai alapján született. Ezt Zsiray Károly emlékezése, Szivák Lenke szociografikus esszéje követi, majd Cséri Lili beszámolója 1938-ról, moszkvai bebörtönzésének első hónapjairól. Utóbb Demény Pál szikrázóan Kemény József Attilatanulmánya olvasható, elemzése a húszas-harmincas évek magyar munkásmozgalmáról, ebben a költőnek betöltött vagy éppen be nem töltött szerepéről , a korszak zavaros politikai világának baloldali frakcióharcairól. Az ötvenes évek mélyáramlatait idéző negyedik szám sok más mellett Mocsár Gábor naplótöredékét közli 1956. október 23-áról (e napot az író a Szabad Nép szerkesztőségében élte át), emellett Vilmon Gyula „szemináriumi beszámolóját” az 1952-es év egyetemi világából. Az itt látható képek az ötvenes évek miliőjét idézik, hasonlóképpen az írásban és képben megidézett dokumentumok. Váradi László kitűnő munkát végzett mindezek közreadásával — a tükör tisztább lett, a tekintet lehangolóbb. A hatvanas éveket megidéző ötödik szám Parancs János nagyszerű versfolyamával indul, a költő párizsi idejéről és hazatérésének első esztendeiről. Fekete Sándor másutt töltötte a maga hatvanas éveinek első felét, börtönbeszámolója, az ezt követő „be- és letiltások évada” tanulságos emlékezés. Pünkösti Árpád, Kőbányai János, Tandori Dezső, Pelle János, Szakonyi Károly és mások írásai is ebből az időszakból villantanak fel egy-egy „korszeletet”, néhányuk éppen a maga ifjúkorát. Az évfolyam utolsó számának anyaga már a velünk élő évtizedek világába tekint, a megidézett emlékek így még inkább elevenek. Kun István a „buldózerek nélküli falurombolás” hazai gyakorlatának egy esetét mutatja be, Hegyes Zoltán „egy apagyilkosság történetét”. Lőrinczy Huba Novák László könyvének elemzése során Thomas Mann „Naphta-rejtélyének” nyújtja egy megoldási kísérletét, végül Zofia Banet-Fornalowa elemzi a lengyel Szolidaritás útját. A folyóirat körül — kitűnik itt — jeles gárda alakul. Szívesen forgattam a véletlenül szemem elé került számokat, a továbbiakban már keresni fogom őket a könyvtári polcokon. Örömmel ajánlom másoknak is. Bodri Ferenc Szentkuthy Miklós vallomásai Jeles András 1988-ban tizenkét órás portréfilmet forgatott Szentkuthy Miklósról. A filmben „magyar James Joyce-ként”, „szent a profán prófétaként” tisztelt polihisztor író-műfordító szenvedélyes egyéni gondolatait fejti ki. Szentkuthy Miklós vallomásai című film első — önállóan is élvezhető — háromórás részét mutatják be március 19-én vasárnap 16 órától a budapesti Kassák Klubban, XIV. Uzsoki u. 57. A vetítés után beszélgetés kezdődik Tompa Máriával, a Szentkuthy hagyaték gondozójával és Réz Pál irodalomtörténésszel. A film további önálló részeit a közönség kívánságára áprilisban vetítik. MÁRCIUS Johann Sebastian Bach — Kodály Zoltán HÁROM KORÁLELŐJÁTÉK Claude Debussy KIS SZVIT • SZONÁTA BARTÓK BÉLA 1. RAPSZÓDIA Perényi Miklós (gordonka) • Kocsis Zoltán (zongora) SLPD, MK 31 026 Georg Philipp Telemann D-DÚR KÜRTVERSENY Joseph Haydn (?) ESZ-DÚR VERSENY KÉT KÜRTRE ÉS ZENEKARRA D-DÚR KÜRTVERSENY Leopold Mozart VADÁSZ SZIMFÓNIA Friedrich Adam (kürt) Maruzsa Tibor, Borza István, Nagy Miklós (kürt) Liszt Ferenc Kamarazenekar Hangversenymester: Rolla János SLPD, MK 12 992 Franz Danzi F-DÚR FAGOTTVERSENY Peter Winter C-MOLL CONCERTINO Carl Maria von Weber F-DÚR FAGOTTVERSENY Op. 127 Hara László (fagott) Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Lukács Ervin SLPD, MK 12 993 KODÁLY ZOLTÁN KARMŰVÉSZETE - 6. Két zomborvidéki népdal • Csalfa sugár • Árva vagyok Fancy • Meghalok, meghalok • Négy olasz madrigál Hegyi éjszakák • Vejnemöjnen muzsikál Győri Leánykar Vezényel: Szabó Miklós Magyar, angol és olasz nyelven SLPD 12 948 ___ KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL LONDONBAN A londoni South Bank Centre rendezésében nemzetközi költői fesztiválra került sor február 24—25-én. A fesztivál a „Child of Europe" (Európa gyermeke) gyűjtőnév alatt nyolc kelet- és középkelet-európai ország egy-egy fiatalabb költőjét mutatta be az angol közönségnek. A meghívottak között szerepelt a lengyel Ryszard Krynicki, a szerb Gojko Djogo, a cseh Sylva Fischerová és a leningrádi Jelena Svarc. Magyar részről Petri Györgyöt hívták meg, akinek az elmúlt években már számos versét közölték angol folyóiratok Clive Wilmer és Gömöri György fordításában. Petri a fesztivál első estéjén lépett fel, hat verssel szerepelt, amelyeket először Clive Wilmer olvasott fel angolul, majd a „Körülírt zuhanás" szerzője magyarul. A londoni költői fesztiválra egy fiatal román költőnőt, Ioana Craciunescut hívták meg, de a román hatóságok, korábbi ígéreteik ellenére, nem engedélyezték kiutazását, így verselt csak fordítója, Fleur Adcock olvashatta fel, míg a fesztivál szervezője, Michael March, kemény szavakkal tiltakozott Craciunescu kiutazásának megakadályozása ellen. A „Child of Europe" alkalmából a Times Literary supplement című tekintélyes angol irodalmi hetilap mind a nyolc költőtől egy-egy verset közölt; Petri György ebben az összeállításban Hatvannyolc tele című versével szerepelt. Gömöri György m nom IRODALMI SZERKESZTŐSÉGÉNEK HANG LEMEZAJÁNLATA P áh aszan epigramma és mds Lö item én u eh o 4 p * tfanuó / annoniuS hörlől> eá maá A lemezen Janus Pannonius epigrammáiból szaval GÁLFFI LÁSZLÓ, jó néhány pajzán témájút is. A prózai részeket CSÁNYI TAMÁS feldolgozásában és előadásában hallható reneszánsz énekek színesítik. 1989. MÁRCIUS 17.