Élet és Irodalom, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-17 / 11. szám - Borbély Sándor: Varga József hatvanéves • köszöntő (8. oldal) - Bodri Ferenc: Tekintet - 1988 (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA (március 16-tól 29-ig) TOLDI STÚDIÓ MOZI Az új földesúr (magyar) 16—29-ig 14, 16, 8 Hárman a slamasztikában (amerikai) 17-én este 10 Hanyatt-homlok (magyar)* 18-án este 10 TANÁCS MOZI Szerepcsere (amerikai) 16—22. 10, 11, 17-én 10 Az aranyember (magyar) 16— 19. 14 Szegény gazdagok (magyar) 20—22. 14 Veri az ördög a feleségét (magyar) 16—17. 8 Dögkeselyű (magyar)* 18—19. 8 A Nagy Generáció (magyar)* 20—22. 8 VÖRÖSMARTY MOZI ELDORADO (magyar)* 1«— 22. 4, 6, 8, 20—21. 4, 6 AZ ÚJ FÖLDESÖR (magyar)* 18-án éjjel 10 Három férfi, egy mózeskosár (francia) 18—19, 10, 12, 2 ZRÍNYI MOZI ISTEN AKARATÁBÓL (magyar) 110, 1112, 12, 14, 22-én 110, 112, 12 Casanova I—II. (olasz) 17— 18, 18 HONVÉD MOZI TOKYO POP (amerikai—japán)* 18— 22. 10, 11 BALLADÁK FILMJE (magyar* 13, 15, 7 KAMARATEREM BETTY BLUE (fr.)*** hlo, ni HANUSSEN (magyar)* n4 TÖRVÉNYTŐL SÚJTVA (fr.) 16—21. n6 OTHELLO (Ol.—fr.)* 16—21. n8 MÁTRA MOZI Stúdióprogram: kedden, csü­törtökön este 8 Erotikus képregény (Japán)*** 16-án este 8 Broadway, Danny Rose (amerikai) 21-én este 1 ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn este 1 A kém (Jugoszláv)* 20-án este 8 TIT Stúdió Stúdióprogram: hétfől, csüt. I KÉK HEGYEK (szovjet) 16-án este 6 DOKTOR FAUSTUS (NSZK) 20-án este 6 Kassák Akadémia­­ a Kossuth Klubban Március 19-én, vasárnap délelőtt Vill óral kezdettel tartja megnyitó ülését a Kassák Akadémia a Kossuth Klub föld­szinti klubtermében (VIII. ker. Mú­zeum u. 7.). Bevezetőt mond Botka Fe­renc, a Petőfi Irodalmi Múzeum fő­igaz­gatója. A megnyitó ülésen a következő elő­adások hangzanak el: Kassák—Kun vita — 1919-ben (előadó: Pomogáts Béla irodalomtörténész); Kassák életének és életművének sors­­fordulatai a felszabadulás után (előadó: Major Ottó, a Kassák Lajos Társaság elnöke); Kassák öröksége — a Holnap költői (előadó: Sik Csaba, a Holnap Könyv­kiadó igazgatója). Minden érdeklődőt szeretettel vár a TIT Országos Irodalmi választmánya és a Kassák Lajos Társaság. Hibaigazítás A március 10-i számunk 9. ol­dalán olvasható EESTI című glos­­­sza az észtek „kék-fehér-kék” szí­nű zászlajáról beszél. Minthogy a kéziratban egyértelműen „kék-fe­­kete-fehér” olvasható, a rejtély nyitjára vélhetőleg sohasem fo­gunk rájönni. Mindenesetre a szer­ző és olvasóink szíves elnézését kérjük. (élet és|® 1 IRODALOM *\ __ I VARGA JÓZSEF HATVANÉVES A művészetkritikusnak, iroda­lomtörténésznek réges-rég az sorsa, hogy a közönség többet tud a kutatásainak tárgyáról, mint sze­mélyéről. S ez így van rendjén! Az irodalom eme részes művelője azért dolgozik, hogy választott író­ját és környezetét minél jobban megismerjék, megértsék az olva­sók, hogy segédkezzék eligazod­ni az életműben. Varga József sem tesz másképp már évtizedek óta. Utánanézett például, hogy Ady 1903 és 1914 között, a néhány na­pos kirándulásokat is egybeszá­molva, összesen több mint fél évet tartózkodott olasz földön. Nyilván soha senki sem fog kimutatást ké­szíteni arról, hogy Varga József hány szellemi munkaórát is töltött Ady társaságában. Filológiai megbízhatósága mellett viszont felejthetetlen élmény, ahogy az itáliai örökség hatását a költői gondolkodásban elemzi. Föltehető­en sokan tudják, hogy egykoron Elek Artur kalauzolta Rómában neves barátját, mi meg hadd tu­datosítsuk most azt, hogy Ady életútján, alkotói horizontján .Var­ga József az egyik legszakavatot­tabb idegenvezető. „Amiért nem lehet nem megha­tóban olvasni Ady korai színi­kritikáit, annak erkölcsi komoly­ságukban van a magyarázata. Ady tudta, hogy a színház nagy nem­zeti és társadalmi ügy” — írja Varga a költő cikkeinek egyik te­matikus válogatása után. E két mondat sokat árulkodik az iroda­lomtörténész és tárgyának viszo­nyáról. Egyrészt bensőséges kap­csolat, másrészt történelmi a néző­pont. Ez jellemző akár Adyról és koráról, akár a Nyugat-nemzedé­kek más tagjairól szól, vagy ép­pen Németh László zsenije előtt tiszteleg. Nem emlékszem, hogy Varga Józsefnek valaha is lett volna kü­lönösebb sarzsija. Katedra, szer­kesztői stallum nélkül, magányra ítélve, képzelt és valódi betegsé­gekkel viaskodva tett szert rang­ra. Határozatlan színű felleghajtó­­ba burkolózó korpulens alakja jó ideje jobbára csak az írószövetség könyvtárában tűnik fel. Itt min­denki tudja róla, hogy egészsége, hangulata az időjárás változásaival együtt ingadozik, de intellektusá­nak mit sem számít a barométer emelkedése vagy süllyedése. Tudá­sa enciklopédikus és naprakész. Bárminő irodalmi kérdésről azon­nal tud szóban is frappáns kis es­­­szét kerekíteni. Hangerőssége szé­les skálán vibrál, önzetlenül egy dolgozatra való ismeretanyagot ajándékoz akart és akaratlan hall­gatóinak. Tartsa meg az Isten tudását jó egészségben! Borbély Sándor TEKINTET —1988 Napjaink sajtóáradatában szeré­nyen húzódik meg a Tekintet, a Világ és Nyelv jogutódja, amely 1988 elejétől Ördögh Szilveszter szerkesztésében jelenik meg. Ez a „kulturális szemle” csendes követ­kezetességgel lett olvasott és nép­szerű, lapjain kitűnő és korszerű irodalmat közöl. „... napjainkban különös jelen­tőségű lehet a kultúra jelenléte, épp a kényszerítő, a kultúrát hát­térbe szorító gondok miatt... Az értéket keressük, az értéket kínál­juk — tudva, hogy tévedhetünk, s tudva, hogy szenzációkra neuralgi­kus korunkban, ez szinte eleve hát­rány ...” — írta a szerkesztő az első szám elején. Szigorú „tekintet” áll az ígért profil mögött: kitűnő novellák, egy-egy jó vers, nem kevés revela­­tív értékű tanulmány és adatköz­lés található a megjelent számok­ban, olykor egy-egy fordítás, a té­mát és a műfajt, ugyanígy a meg­oldást is elemző ismertetés. Példá­ul Fried István tanulmánya Orwell könyvéről legutóbb, másutt „a nemzetjellemről és a nemzetegyé­niségről”. A Múltunk — Jelenünk, ugyan­így az Új Arcok rovat új szelle­miségével, értékes dokumentumai­val érdemel figyelmet. Mindez már az első szám „visszatekintő részében” is megmutatkozott: az Amerikában élő Vázsonyi Endre, a hazai Repka János, Demény Pál, Rákos Sándor emlékezéseiben és vallomásaiban. A számok „emlékezés-blokkjai­ban” valamiféle koncentrációt vé­lek felfedezni: az első szám főként 1944/45 fordulójára tekint. A to­vábbiak szinte napjainkig követ­ték az évtizedenkénti kontinuitást. A második szám „tekintete” az első világháború harctéri emlékeit idézi fel: itt Sipos Lajos, az idő­sebb Temesi Ferenc, majd Szenti Tibor levélgyűjteménye, dokumen­tum-összeállítása olvasható, utóbb Jávor Ottó Tersánszky-tanulmá­­nya. Nagy András Mahler-esszéje fordul a téma holdudvara felé. Szabó Dániel dokumentumelem­zése a századelő „tulipános moz­galmának” a feleségekre rótt fel­adataira villant fényeket. Tömör­kény István fiához írt tábori lap­jai adnak mindehhez hátteret, mellettük az egykori frontkatona, Kövér Gyula társairól rajzolt, ma­­liciózus portrésorozata. A második szám figyelme leg­inkább a húszas-harmincas évek mikrovilága felé fordul. Ilyen Zombori István készülő művének egy fejezete (Az őrgróf), amely Pallavicini Károly vallomás-vála­szai alapján született. Ezt Zsiray Károly emlékezése, Szivák Lenke szociografikus esszéje követi, majd Csér­i Lili beszámolója 1938-ról, moszkvai bebörtönzésének első hó­napjairól. Utóbb Demény Pál szikrázóan Kemény József Attila­­tanulmánya olvasható, elemzése a húszas-harmincas évek magyar munkásmozgalmáról, ebben a köl­tőnek betöltött vagy éppen be nem töltött szerepéről , a korszak za­varos politikai világának baloldali frakcióharcairól. Az ötvenes évek mélyáramlatait idéző negyedik szám sok más mel­lett Mocsár Gábor naplótöredékét közli 1956. október 23-áról (e napot az író a Szabad Nép szerkesztősé­gében élte át), emellett Vilmon Gyula „szemináriumi beszámoló­ját” az 1952-es év egyetemi vilá­gából. Az itt látható képek az öt­venes évek miliőjét idézik, hason­lóképpen az írásban és képben megidézett dokumentumok. Váradi László kitűnő munkát végzett mindezek közreadásával — a tü­kör tisztább lett, a tekintet lehan­golóbb. A hatvanas éveket megidéző ötö­dik szám Parancs János nagyszerű versfolyamával indul, a költő pá­rizsi idejéről és hazatérésének első esztendeiről. Fekete Sándor másutt töltötte a maga hatvanas éveinek első felét, börtönbeszámolója, az ezt követő „be- és letiltások évada” tanulságos emlékezés. Pünkösti Árpád, Kőbányai János, Tandori Dezső, Pelle János, Szakonyi Ká­roly és mások írásai is ebből az időszakból villantanak fel egy-egy „korszeletet”, néhányuk éppen a maga ifjúkorát. Az évfolyam utolsó számának anyaga már a velünk élő évtizedek világába tekint, a megidézett emlé­kek így még inkább elevenek. Kun István a „buldózerek nélküli falu­­rombolás” hazai gyakorlatának egy esetét mutatja be, Hegyes Zoltán „egy apagyilkosság történetét”. Lő­­rinczy Huba Novák László köny­vének elemzése során Thomas Mann „Naphta-rejtélyének” nyújt­ja egy megoldási kísérletét, végül Zofia Banet-Fornalowa elemzi a lengyel Szolidaritás útját. A folyóirat körül — kitűnik itt — jeles gárda alakul. Szívesen for­gattam a véletlenül szemem elé ke­rült számokat, a továbbiakban már keresni fogom őket a könyvtári polcokon. Örömmel ajánlom má­soknak is. Bodri Ferenc Szentkuthy Miklós vallomásai Jeles András 1988-ban tizenkét órás portréfilmet forgatott Szent­kuthy Miklósról. A filmben „magyar James Joyce-ként”, „szent a profán prófétaként” tisztelt poli­hisztor író-műfordító szenvedélyes egyéni gondolatait fejti ki. Szentkuthy Miklós vallomásai cí­­­mű film első — önállóan is élvez­hető — háromórás részét mutatják be március 19-én vasárnap 16 órá­tól a budapesti Kassák Klubban, XIV. Uzsoki u. 57. A vetítés után beszélgetés kezdődik Tompa Má­riával, a Szentkuthy hagyaték gon­dozójával és Réz Pál irodalomtör­ténésszel. A film további önálló részeit a közönség kívánságára áp­rilisban vetítik. MÁRCIUS Johann Sebastian Bach — Kodály Zoltán HÁROM KORÁLELŐJÁTÉK Claude Debussy KIS SZVIT • SZONÁTA BARTÓK BÉLA 1. RAPSZÓDIA Perényi Miklós (gordonka) • Kocsis Zoltán (zongora) SLPD, MK 31 026 Georg Philipp Telemann D-DÚR KÜRTVERSENY Joseph Haydn (?) ESZ-DÚR VERSENY KÉT KÜRTRE ÉS ZENEKARRA D-DÚR KÜRTVERSENY Leopold Mozart VADÁSZ­ SZIMFÓNIA Friedrich Adam (kürt) Maruzsa Tibor, Borza István, Nagy Miklós (kürt) Liszt Ferenc Kamarazenekar Hangversenymester: Rolla János SLPD, MK 12 992 Franz Danzi F-DÚR FAGOTTVERSENY Peter Winter C-MOLL CONCERTINO Carl Maria von Weber F-DÚR FAGOTTVERSENY Op. 127 Hara László (fagott) Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Lukács Ervin­­ SLPD, MK 12 993 KODÁLY ZOLTÁN KARMŰVÉSZETE - 6. Két zomborvidéki népdal • Csalfa sugár • Árva vagyok Fancy • Meghalok, meghalok • Négy olasz madrigál Hegyi éjszakák • Vejnemöjnen muzsikál Győri Leánykar Vezényel: Szabó Miklós Magyar, angol és olasz nyelven SLPD 12 948 ___ KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL LONDONBAN A londoni South Bank Centre rende­zésében nemzetközi költői fesztiválra került sor február 24—25-én. A feszti­vál a „Child of Europe" (Európa gyer­meke) gyűjtőnév alatt nyolc kelet- és középkelet-európai ország egy-egy fia­talabb költőjét mutatta be az angol közönségnek. A meghívottak között szerepelt a lengyel Ryszard Krynicki, a szerb Gojko Djogo, a cseh Sylva Fischerová és a leningrádi Jelena Svarc. Magyar részről Petri Györgyöt hívták meg, akinek az elmúlt években már számos versét közölték angol fo­lyóiratok Clive Wilmer és Gömöri György fordításában. Petri a fesztivál első estéjén lépett fel, hat verssel sze­repelt, amelyeket először Clive Wilmer olvasott fel angolul, majd a „Körülírt zuhanás" szerzője magyarul. A lon­doni költői fesztiválra egy fiatal ro­mán költőnőt, Ioana Craciunescut hív­ták meg, de a román hatóságok, ko­rábbi ígéreteik ellenére, nem engedé­lyezték kiutazását, így verselt csak for­dítója, Fleur Adcock olvashatta fel, míg a fesztivál szervezője, Michael March, kemény szavakkal tiltakozott Craciunescu kiutazásának megakadá­lyozása ellen. A „Child of Europe" al­kalmából a Times Literary supplement című tekintélyes angol irodalmi heti­lap mind a nyolc költőtől egy-egy ver­set közölt; Petri György ebben az összeállításban Hatvannyolc tele című versével szerepelt. Gömöri György m nom IRODALMI SZERKESZTŐSÉGÉNEK HANG LEM­EZAJÁNLATA P áh aszan epigramma és mds Lö item én u eh o 4 p * tfanuó / annoniuS hörlől> eá maá A lemezen Janus Pannonius epigrammáiból szaval GÁLFFI LÁSZLÓ, jó néhány pajzán témájút is. A prózai részeket CSÁNYI TAMÁS feldolgozásában és előadásában hallható reneszánsz énekek színesítik. 1989. MÁRCIUS 17.

Next