Élet és Irodalom, 2002. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

2002-02-15 / 7. szám - P. L.: A lélek mérnöke • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - (podmaniczky): Beszámoló • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - D. D.: P. Sz-nak • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - K. L.: „Mondjátok meg Máriának” • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - -rajnai-: A szó elszáll… (akár egy rakéta) • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - str: A Terror Háza • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - László Zsuzsa: Itt tartunk? • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - -s-: Rémálom • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - H. Kovács János: No comment. Szeressétek Dávid Ibolyát III. • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - -gabó-: Logikus • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - lant-ai: Csirkefotó-stop • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. I. szakasz, 6. forduló (11. oldal) - Roskó Gábor állatkertje • kép | illusztráció | grafika | rajz (11. oldal)

páratlan oldal­ méneti szempontból egyedülálló ala­kítást nyújtott Éva megformálásá­val Madách Imre: Az ember tragédiá­ja című drámájában, amelyet ne­gyedszázadon át játszott csakúgy, mint a Csongor és Tündében az Éj királynője szerepét - tartalmazza a kultusztárca közleménye.” Nos, ha a kultusztárcánál sem tudják, hogy mi a különbség az Éj királynője koloratúrszoprán Mo­zart operahősnő és a magyar Vörös­marty Csongor és Tündéjének prózai Éj szerepe között, akkor nem cso­dálkozhatunk, ha az RTL Klub dél­utáni telefonos fejtörőjében Verdi­nek tulajdonítja a szerkesztő Pucci­ni Tosca című operáját, ha a tv2 Té­nyek műsorában hegedűművész-­­­ként említik a zongoraművész Jan­­dó Jenőt. De a legnagyobb baj, hogy a közszolgálati tévé- és rádió­műsorok szerkesztői, az MTI-vel az élen mind kritikátlanul továbbítják a kultusztárca tévedését. Itt tartunk - most már kérdőjel nélkül. László Zsuzsa AZ ÉS GLOSSZA­­VERSENYE 2002.1. SZAKASZ, 6. FORDULÓ A LÉLEK MÉRNÖKE Azt írja Döbrentei Kornél a Magyar Nemzet keddi számában: „a lélek mérnöke szeretnék lenni, legalábbis Jó­zsef Attila szerint ez a költő feladata”. No nem! József Attila szerint a köl­tő „az adott világ varázsainak mér­nöke” (A város peremén). A másik meghatározást, bár ez sem rossz éppen. Sztálin elvtárs mondotta 1932. október 26-án Makszim Gor­kij lakásán, amikor írókkal beszél­getett, így olvasható Sztálin művei­nek 13. kötetében (Szikra, 1951.) P. L. BESZÁMOLÓ arról, hogy mi történt tavaly szep­tember 11-én és a rákövetkező na­pon: „A magyar abszolút ponty-rekordlista 3. helyezettje az a 30,6 (96/96) kilós hal, melyet Dr. Sipos Zoltán budapesti horgász (Kinizsi HE, Szigetszentmik­­lós) a Ráckevei Duna szigetszentmárto­­ni szakaszán szeptember 11-én 19.30- kor akasztott meg. A kapitális ponty a 0,35-ös főzsinór 0,22-es fonott előkéjén felkínált házi készítésű, epres ízesítésű bojlit vette fel, és a horgász csónakban szállva szákolta meg a halat. A mérle­gelés, fényképezés után másnap reggel, a horgászok népes serege előtt, a »Poca­kos Lajosnak« keresztelt halat visszaen­gedték a Ráckevei Dunába.” (podmaniczky) A SZ.-NAK A magyar nép zivataros száza­daiból. Kisgyerek apjának a bevásárló­­központ előtt: „Apa, nem veszünk jogót?” D. D. „MONDJATOK MEG MÁRIÁNAK” hogy nézzen már utána, mikor is hurcolták el az NKVD-sek Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát. A helyes válasz: 1947. február 25-én. Ez idén kicsit alkalmatlan módon hétfőre esik, de ezzel akkor, 1947- ben a megszállók mit sem törőd­tek. A Terror Háza főigazgató fő­történész asszonya a történelmi té­nyekkel mit sem törődve hetek óta nyilatkozgat, következetesen február 24-ét nevezve meg mint a kommunizmus áldozatainak nap­ját. Pedig legalább arra emlékez­hetne, milyen jóízűen hazaárulóz­­tak a magyar Országgyűlésben ta­valy február 25-én, az emlékna­pon a szélsőjobboldali 56-os fel­szólalók, K. L. 2002. FEBRUÁR 15. ASZÓ ELSZÁLL... (akár egy rakéta) „A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy 1 millió forintot meghaladó össze­gű fejlesztési támogatás esetén vállalja, hogy (...) a kivitelezés megkezdése előtt elhelyezendő táblán feltünteti, hogy a beruházás (fejlesztés) a Széchenyi Terv keretében, a Gazdasági Minisztérium költségvetési forrásaiból folyósított (...) összegű támogatással valósul meg; az építmény átadását követően azon jól látható, központi helyen állandó tájé­koztatást szolgáló tábla kerül elhelyezés­re, a vállalkozás székhelyén vagy a gé­pek, berendezések megfelelő telephelyén a beszerzést követően azon jól látható, központi helyen állandó tájékoztatást szolgáló táblát helyez el. ” A fenti idézet a Széchenyi-terv 2002-es pályázati feltételei közt ta­lálható. Mindez - hogy a miniszter­­elnök legutóbbi országértékelő sza­vaival éljek - egy „múltbéli kishitűsé­geivel leszámolt, gazdag, európai Ma­gyarország” -on történik. -rajnai- A TERROR HÁZA Mindenekelőtt: a terrornak nincsen háza. Belénk akar költözni, és ben­nünk akar lakni mindenáron, féle­lem formájában. Ő nem lakik sehol, s mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy ne lelhessük meg. Nem lesz ott az Andrássy út 60.-ban sem, átköltöztették már másik, megfele­lőbb épületekbe azóta, ahonnan be­lecsaphat áldozataira valamely ma­kulátlan vezető köztisztviselő vagy APEH-ellenőr képében. Az építé­szek így magát a félelmet kívánták felidézni azon a bizonyos utcasor­ kon, hogy szoruljon a torok és né­­muljon el a száj. Ez egész jól sike­rült, azonban a Gonosz Palotájának megalkotása korántsem azonos a gonoszság és félelem száműzésével. Remélem, a Goethe Intézet elé nem állítanak Mephisto-szobrot, s az Onkológiai Intézet falára sem tesznek óriástumor-plakátokat, ta­lán még a Családvédelmi Miniszté­rium is megkímél minket a gyer­mekével fajtalankodó apa négymé­teres bronzfigurájától. Sokat emle­getett géniuszunk, úgy tűnik, új műfajt alkotott: az alpári építőmű­vészet műfaját. Mi pedig, amúgy országosan, úgy jártunk, mint az egyszeri férfi, aki az ágya fölé kitette volt felesé­ge bekeretezett aktfotóját, és fű­­nek-fának mutogatta nagy indulat­tal, mondván: látjátok, ez a nő tet­te tönkre az életemet, ne is lássam többet. str ITT TARTUNK? 88 éves korában elhunyt Lukács Margit Kossuth-díjas kiváló művész, a nemzet színésze. Február 4-én a közszolgálati televízió esti Híradójá­­ban, a Kossuth rádió Krónikájában, később az Évgyűrűk című közszolgá­lati tévéműsor nekrológjában egy­öntetűen azt közölték, hogy: „...a Csongor és Tündében az »Éj királynő­je« szerepét játszotta”. Nos, az Éj ki­rálynője Mozart Varázsfuvolájának egyik főszereplője, Vörösmarty ver­ses színjátékának ötödik felvonásá­ban az „Éj” mondja el híres mono­lógját. Az Éj szerepét alakította Luk­ács Margit egyedülálló színháztörté­neti tényként több mint negyven évig, és számos rendezésben. Megnéztem az MTI február 4-én kiadott közleményét, ott ez olvas­ható: „...Lukács Margit színháztör­ RÉMÁLOM „Negyvenéves könyvelőnek ször­nyű álma volt...” - énekelte Kóbor János negyedszázados dalát a rádió vasárnapi kívánságműsorában. A derék ember álomképében bi­zonyára már akkor megjelent az újdonatúj téglatörvény. NO COMMENT Szeressétek Dávid Ibolyát III. „Dávid Ibolya azt nyilatkozta, hogy »az MDF elnökeként kapott meghívót és ment el a doni hősök emlékére tartott misére a Mátyás-templomba, majd ko­­szorúzta meg a hősök emlékművét, illet­ve (...) Jány Gusztáv és Szombathelyi Ferenc emléktábláját«" (Magyar Hír­lap, 2002. január 18.). Vilmos Sándor holland trónörö­kös esküvőjén „...nem voltak ott (...) a menyasszony szülei, mert az örömapát a hollandok nemkívánatos személynek tekintették; Jorge Zorreguieta ugyanis -S­ mezőgazdasági miniszter volt Videla tá­bornok több tízezer emberéletet követelő diktatúrája alatt.” (Magyar Hírlap, 2002. február 4.) No comment. H. Kovács János LOGIKUS A rádióból hírét vettem, hogy az Információs Hivatal munkatársai - vagyis a hírszerzők - nem vehetnek részt politikai rendezvényeken, s megnézheti magát az, aki e szigorú utasítást megszegi. A munkatársa­kat ugyanis saját kollégáik fogják ellenőrizni. E sziporkázó logika szerint a munkatársak egyik fele nem vehet részt választási nagygyűlésen, csak a többiek, akik ellenőrzik őket... -gabó- CSIRKEFO­TÓ-STOP Napokon át folyt a találgatás, hogy Afrikából, Kínából, esetleg Viet­namból érkeztek-e hazánkba az ol­csó, antibiotikummal kezelt csir­kék. Az Élelmiszer-ipari Minőségel­lenőrző Intézetben mindenesetre vizsgálat alá vették a gyanús csirké­ket, amelyek közül egyet az MTI fotósa a helyszínen lefényképezett, mondván: talán érdekli majd a la­pokat a kép. Igen ám, de mielőtt az eljutott volna a címzettekhez, az agrárminisztérium egyik helyettes államtitkára letiltotta a kétlábú fo­tójának továbbítását. A Népszabad­ság azonban - mert hiába várta a képet - elkezdte piszkálni a dolgot és az embargót feloldották, így a sajtószabadság ezúttal csak 24 órán belül gyógyuló sebet kapott. Nincs abban semmi különleges, hogy a hivatali felelőssége teljes tu­datában lévő barom­fi úgy gondol­ja: ő leü­lt, és mindenki tehet neki egy szívességet. Mentségére szól­jon, hogy a kampányidőszak kellős közepén vagyunk, és a szoclib el­lenzék ezt is felhasználhatja a haza­árulásra. Sant­ai ROSKO GABOR ALLATKERTJE yjQn '■é/ÉZid, rrLÉSirvjOT-fL. tfj&D W d falhat P 1 1 ÉLET ÉS|· IRODALOM

Next