Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
2002-07-05 / 27. szám - Fehér Péter: Kinek kellene szégyellnie magát? (Oriana Fallaci vs. TGM) • reflexió | Visszhang • Tamás Gáspár Miklós: Mi a szégyenletes? (ÉS, 2002. június 21.) (2. oldal) - Markó György: Köszönet a bizalomért, de… • reflexió | Visszhang • Végső garancia: a bizalom (ÉS, 2002. június 28.) (2. oldal)
Kinek kellene , szégyellnie magát? (Oriana Fallaci vs. TGM) Megütközve olvastam az SS-ben (Mi a szégyenletes?, június 21.) Tamás Gáspár Miklós „hozzászólását”. Miután érdemben nem közölt semmit, a filozófia szintjén értékelhetetlen (értsd: 0) véleményén kívül, hasznos lenne a kérdést néhány megvitatásra érdemesebb felvetéssel árnyalni. Annál is inkább, mert a téma aktualitása továbbra is (és még sajnos nagyon sokáig) fennáll. A hozzászólást persze felettébb megnehezíti (talán ezért óvakodott ettől érdemben TGM is), hogy az embert könnyedén lefasisztázhatják, ahogy ezt megtették a fasizmus ellen tiltakozó Fallacival (?!). De Teller Edét idézve: „én Voltaire egykori megállapításához, a szabad véleménynyilvánításhoz tartom magam. Még a libáknak is joguk van elgágogni saját mondandójukat, és hajlandó vagyok barrikádra menni a libák gágogási jogának védelmében”. A „Fallaci-féle elfogult és tudatlan üvöltözés” lehet, hogy senkin és semmin nem segít. Miképpen TGM bölcsessége sem, nem is szólva az általa említett „becsületes emberekről”. Jó lenne tudni, kikre gondolt ebben az esetben a szerző. „Volt egyszer egy nagyon rendes, becsületes, tisztességes, jó szándékú ember. Na, ez az ember már nem él” - élelődött egyszer Nagy Bandó András, és ez a mondata szinte általános igazsággá vált. Nem tudom, hol teremnek azok a becsületes emberek, akik majd megvédik a zsidókat. Szavakkal ugyanis Oriana Fallaci is megvédte őket. Azt még Tamás Gáspár Miklós úr is elismeri kénytelenkelletlen, hogy „Fallaci kisasszonynak egyben-másban igaza van”. Oriana Fallaci tavaly ősszel a Corriera della Serrában megjelent cikkét nagy felzúdulás és heves vita követte Nyugat-Európában, magyarul (tudomásom szerint) azonban csupán a cikkről szóló véleményeket és elemzéseket lehetett olvasni. Apró és kontra vélekedéseknek se szeri, se száma, sokat az interneten is olvashatunk. Bár az is előfordul, hogy valaki egyenesen Oszama bin Laden megszólalásaihoz hasonlítja OF cikkét. A hölggyel ellentétes oldalon állók véleményeit vizsgálva azonban azt kell látnunk, hogy (TGM-hez hasonlóan) a szerzők nagy része elismeri, mindezen tényekben bizony Oriana Falladnak igaza van ugyan, de: nem szabad (illik, ildomos, lehet) ilyet kimondani a muzulmánokról és az arabokról általában. A politikai korrektség mint olyan fogalma azonban ebben az esetben csődöt mondani látszik, mert az nem kötelezi mindkét oldalt. Arról van szó, hogy „A palesztinok (...) az arab és az iszlám világ Nyugat-ellenes harcának letéteményesei, mint ahogy Izrael a Nyugat és a modernizáció gonoszságaiért felelős bűnbak. Ezért teljesen hatástalan és céltalan minden olyan jóindulatú kommentár, mely szerint »a két népnek együtt kell élnie, mert nincs más választásuk, fegyveres harc helyett meg kell egyezniük« stb.”, ahogy Gadó János írja a Mozgó Világ áprilisi számában megjelent komoly elemzésében. Amikor a reggeli híradó arról szól, hogy Oszama bin Laden újabb támadást ígért Amerika és a zsidók ellen, el lehet tűnődni azon a kérdésen, vajon akkor most fordítsuk oda másik orcánkat is? Amikor iskolabuszok és éttermek robbannak fel nap nap után Izraelben, legyünk toleránsak, értsük meg a palesztinokat is? Persze ez szép dolog, kényelmes is innen a távolból, a fotelból... Lehet másokat rasszistának nyilvánítani, és büszkén hirdetni, hogy mi bezzeg nem vagyunk azok. A terrorizálussal szemben azonban ez nem célravezető. Kérdezzük meg, hol vannak a tolerancia határai? Mikor mondhatja valaki, egy ember, egy ország vezetése, netán népe, hogy „eddig, és ne tovább!” Mi kell hozzá? Led, Zürich, München, WTC-tornyok...? „Erkölcsi alapon éppúgy különbséget lehet tenni a terrorizmus és a terrorizmusellenes akciók között, mint ahogyan háborús cselekmények és háborús bűnök között. Vannak erkölcsi normák, a terrorizmus nem felel meg ezeknek, az ellenterror megfelel. Mondhatjuk azt, hogy a palesztinok ügye éppoly tiszteletre méltó, mint a zsidó állam dolga. Nem mondhatjuk, hogy a terror éppúgy elfogadható, mintha valaki fegyveresen ellenáll a terrornak. Végső soron a terrorral szembeni ellenállás erkölcsisége és hasznossága abban van, hogy nem ellenállni a terrornak haszontalan és erkölcstelen.” (George Jonas: Megtorlás, Budapest Kiadó, 1990) Mit szólhatunk akkor, ha a sajtóban közölt közvélemény-kutatási eredmények szerint a megkérdezett érintettek 70 százaléka helyesli az öngyilkos merényletek végrehajtását és folytatását? Szégyenkezhetünk, szomorkodhatunk, sajnálhatjuk, és fájhat! Azt hiszem, a palesztinok egyféleképpen győzhetik le Izraelt, Gandhi módszerével. Ennek erkölcsi fölényével szemben minden ellenségük kénytelen lenne meghajolni. Erre azonban semmiféle remény vagy esély nincs, erről is szól Oriana Fallaci cikke. Ennek gyökerei ugyanis a napi eseményeknél mélyebbre nyúlnak le, a kultúrák, vallások közti különbözőségekig, sőt az emberek közötti különbségekig. Ha nem is értünk egyet Oriana Fallaci felfogásával egyes kultúrák felsőbbrendűségéről, azt el kell ismerni, hogy az ún. nyugati kultúrában nem gyökerezik mélyen az öngyilkos merényletekkel mennybe jutó hősök hagyománya... A kultúrák sokfélesége jól megférhetne egymás mellett anélkül, hogy arról kellene vitatkoznunk, ki a felsőbbrendű. A hétköznapi életünkben számos példát láthatunk erre az egymás mellett élésre. A nyilvánvaló baj sokak által elismerten ott kezdődik, amikor az egyik kultúra rá akarja kényszeríteni magát a másikra, akár erőszakkal is. Visszatetsző lehet Oriana Fallaci „keresztesháborúja”, de az intifádát, a „szent háborút a Nyugat ellen” egyik alkalommal sem ő hirdette meg. Fallaci cikkére Umberto Eco La Republica-heti reagálásában is jobbára csak az egyenlőségről, a dialógus szükségességéről és a népek közötti toleranciáról hallhatunk. A párbeszéd és a tolerancia általában legalább két résztvevős interakciót szokott jelenteni, amely valamiféle kölcsönösséget feltételez. Mit jelentenek ezek a szavak szeptember 11. után? Mit jelentenek ezek a szavak Jeruzsálemben? Vagy a menekülttáborokban? És a terroristák kiképzőbázisain? Lehetünk optimisták, de okunk nincs rá. Ismételgethetjük ezt a végtelenségig, de már nem hat (akármennyire is fájdalmas) sehogy. Új megoldás kell a problémá(k)ra, de ilyen megoldás(ok) közel-távol nem látszik, „miközben világszerte lángolnak a zsinagógák”... Ma reggel olvasom Bush elnök javaslatának visszhangjait. Nem ér egyetlen kellemes meglepetés sem. Örömmel hallanám, mit javasol Tamás Gáspár Miklós! Fehér Péter Pécs Oriana Fallaci cikke (Corriere della Sera, és nem „Corriera della Serra”, ahogy Fehér Péter levelében áll) kivonatosan megjelent - sajnos - a Népszabadságban. Az írás szerintem fölháborító és ostoba. A palesztin terrorizmusból kiindulva „jellemzi” az iszlám népeit, különösen az arabokat. Ez a sovén-etnicista-rasszista „nemzetkarakterológia” szokásos csalása, amelyet az 1930-as években főleg a zsidók ellen volt szokás használni (vö. a magyar szőlőművelő lelki alkatával és hasonlókkal kapcsolatos ízetlenségek elterjedésével). Ha Fehér Péter könyveket is olvas, nemcsak internetes rémhíreket és paranoid pletykákat, akkor a kérdésről alkotott filozófia elméleteimet megismerheti Törzsi fogalmak (I—II.) c. könyvemből (Bp.: Atlantisz, 1999). Az kétségtelen, hogy a közel-keleti tragédia nyomán az antiszemitizmus, „a hülyék szocializmusa” megint elterjedt Nyugat-Európában. Ahogy annak idején a plutokrata „Anglia és a zsidók”, ma „Amerika és Izrael” a diadalmas kapitalizmussal folytatott kilátástalan harcba belefáradt, frusztrált és dezinformált tömegek ócska jelszava és jelképes ellensége. Ez minden ideológiai és társadalmi válsághelyzetben fölbukkan, és kétségtelenül veszedelmes. A brit baloldali médiák különösen elképesztőek e tekintetben. Mindez azonban nem új. Az antiszemita kliséknek az arabok ellen fordítása, az „antiimperialista” balközép zsidóellenes fordulata, párhuzamos jelenségek. A zsidóellenes és arabellenes uszítás helytelen és alaptalan: az Izrael és az arabok által elkövetett hibák nem merítik ki azokat a mentalitásváltozatokat, amelyek közöttük észlelhetők. Mindennek semmi köze a „politikai korrektség”-höz. A rasszizmus nem azért helytelen, mert illetlen, hanem azért illetlen, mert helytelen. „...Az ún. nyugati kultúrában nem gyökerezik mélyen az öngyilkos merényletekkel mennybe jutó hősök hagyománya” - írja teljesen alaptalanul Fehér Péter. Az önfeláldozó hős és mennyei jutalma minden egyes hagyományos kultúra tulajdonsága, olvasson bele a nagy eposzokba és a Bibliába, nézze meg a ma is sűrűn avatott hősi emlékművek föliratait. S nem tudom, miért annyira „nyugati” Fehér Péter, aki olyan városban él, amelynek főterén ott áll egy bazi nagy mecset, tőle két percre pedig egy hatalmas zsinagóga. Mindenfajta tudatlan arabellenes duma nélkül is lehet védeni Izrael jogát az élethez. S nem csak a távoli karosszékből. Én annyit megteszek, hogy elmegyek Jeruzsálembe és Tel-Avivba előadásokat és órákat tartani. Bár én is félek a robbantásoktól, emiatt még nem leszek rasszista. Különben is hagyjuk a kényelmes karosszéket. Harminc évig éltem magyarként Romániában, és nem lettem - pedig nagy volt a kísértés - aláhozó soviniszta. Továbbra sem leszek az, csak azért, hogy ne tegyem ki magam levélírók nyegleségeinek. Az arabok pedig nem a kultúrájukat akarják rákényszeríteni az izraeliekre, tisztelt uram, hanem „a javukat akarják”: a földet, a vizet, az infrastruktúrát és a világ legfontosabb lokalizálható szimbólumát, Jeruzsálemet. Ez nem kulturális konfliktus, hanem háború. Emberek véreznek - tessék komolyabban gondolkozni. Kegyelettelenség, tiszteletlenség ez a sovén mellébeszélés, amikor ennyi a szenvedés. Tamás Gáspár Miklós ** ÉLET ÉS#2 IRODALOMI VISSZHANG Köszönet a bizalomért, de... Az Élet és Irodalom 2002. június 28-i számában Gyekiczki Andrással közölt interjú néhány, személyemet érintő állításával kapcsolatban az alábbiakról kell az olvasókat tájékoztatni (Végső garancia: a bizalom): Soha sem nyilatkoztam azt, hogy nem kerültek az egykori kémelhárítás, azaz a ΠΙ/IL aktái a vezetésem alatt álló Történeti Hivatalba. Arról beszéltem, hogy a TH alapvetően az egykori politikai rendőrség, a III/III. csoportfőnökség és jogelődei iratait őrzi. Az Országgyűlés számára évente készített beszámolókbanmegtalálhatók a www.th.hu cím alatt is) részletesen szerepelnek a polgári és katonai nemzetbiztonsági szervezetektől, mint a hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás jogutódaitól átvett 1990 előtti iratok, amelyek az általunk őrzött dokumentáció kb. 5 százalékának felelnek meg. Nem én javasoltam Esterházy Péternek, hogy tudományos kutatóként ismerhesse meg (mert valóban csak így ismerhette meg) édesapja jelentéseit. Az író a Javított kiadás 5. és 6. oldalain egy titokzatos (különböző kastélyokban kóválygó?) K-t jelöl meg ötletgazdagként. Az interjúnak a Történeti Hivatalt érintő további és ezúttal korrekt megállapításait munkatársaim nevében is köszönöm. Markó György Júliusban is ÉS-VACSORÁK a Vasas Családi Vendéglőben A vacsorákat mindig a hónap utolsó csütörtökén - júliusban tehát 25-én - rendezzük 19 órától. Az előzetes helyfoglalás feltétlen ajánlott, ezt az étterem 212-8777-es telefonszámán kell megtenni. Az étterem címe: II., Pasaréti út 11-13. Figyelem! Negyed nyolckor Pápai Erika és Vallai Péter felolvas. A főszakács személyét és az étlapot későbbi számunkban közöljük. TALLÓZÓ KÖZÉLETI LAPSZEMLE ■ Egy hét aktuális politikai és közéleti híreiből szemléz! ■ Mintegy 100 napi- és hetilapból válogat! ■ Egy-egy témáról sokféle információt, véleményt közöl! A TALLÓZÓ E HETI TÉMÁI ■ FÓKUSZBAN NEM CSITUL A D-209-ES ÜGY ■ VEZETŐVÁLTÁS A DEFENDNÉL - CSINTALAN ÜRES ZSEBBEL TÁVOZOTT ■ MÁNIÁK - SZOBAFESTŐBŐL LETT VÁRKAPITÁNY___________ Megrendelhető: Napi Gazdaság Kiadó, 1135 Bp., Csata u. 32. Telefon: 350-0452, Telefax: 350-1117 online: www.napi.hu, e-mail: terjesztés@napi.hu Megjelenik minden csütörtökön! Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a kiadóban! E heti számunk 24 265 példányban jelent (az árak az áfát nem tartalmazzák) meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. Méretemm: Fekete-fehér színes és az alternatív terjesztők megrendelése ------------------------------------———— alapján országosan 6495 példány jut előb- 111270x420----------------------------......T/2átló 130x407,fekvő 270x200 162 221 zetonikhez, 17 365 pedig aruspeldánykent wülölösmeimx 110 150~ kerül forgalomba. A hirdetés technikai fel- T/2 álló 160x206, fekvo 270xtoo 91____124 tételeiről, valamint 83 ezres olvasótábo n álló 105x26p, fekvő 270x7065 funk (Szonda Ipsos-Gfk. 2001. I. félévi V.cirkáns^so Jffi.^160x1Q0____5?______ adat) összetételéről további részletes infor- ----------------------?!------------módot ad Andone Vaczi Gabriella a 210- 250105x50 a 5149 és a 210-5159-es telefonon. 1/50 soxso 9 □ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: RÁDAI ESZTER hétfő 11-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET , ORBÁN OTTÓI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, A Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI), a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: R EGIS Hazay Interservice Kft., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: Iilessel a Kapcsolat Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Bp., V. Nádor u. 8.) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 160 USA-dollár, a környező országokba 130 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2002. JÚLIUS 5.