Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

2002-07-05 / 27. szám - Fehér Péter: Kinek kellene szégyellnie magát? (Oriana Fallaci vs. TGM) • reflexió | Visszhang • Tamás Gáspár Miklós: Mi a szégyenletes? (ÉS, 2002. június 21.) (2. oldal) - Markó György: Köszönet a bizalomért, de… • reflexió | Visszhang • Végső garancia: a bizalom (ÉS, 2002. június 28.) (2. oldal)

Kinek kellene , szégyellnie magát? (Oriana Fallaci vs. TGM) Megütközve olvastam az SS-ben (Mi a szégyenletes?, június 21.) Ta­más Gáspár Miklós „hozzászólá­sát”. Miután érdemben nem közölt semmit, a filozófia szintjén értékel­hetetlen (értsd: 0) véleményén kí­vül, hasznos lenne a kérdést né­hány megvitatásra érdemesebb fel­vetéssel árnyalni. Annál is inkább, mert a téma aktualitása továbbra is (és még sajnos nagyon sokáig) fennáll. A hozzászólást persze fe­lettébb megnehezíti (talán ezért óvakodott ettől érdemben TGM is), hogy az embert könnyedén le­­fasisztázhatják, ahogy ezt megtet­ték a fasizmus ellen tiltakozó Falla­­cival (?!). De Teller Edét idézve: „én Voltaire egykori megállapítá­sához, a szabad véleménynyilvání­táshoz tartom magam. Még a li­báknak is joguk van elgágogni sa­­ját mondandójukat, és hajlandó vagyok barrikádra menni a libák gágogási jogának védelmében”. A „Fallaci-féle elfogult és tudatlan üvöltözés” lehet, hogy senkin és semmin nem segít. Miképpen TGM bölcsessége sem, nem is szólva az általa említett „becsületes emberekről”. Jó lenne tudni, kikre gondolt ebben az esetben a szerző. „Volt egyszer egy nagyon ren­des, becsületes, tisztességes, jó szándékú ember. Na, ez az ember már nem él” - élelődött egyszer Nagy Bandó András, és ez a mon­data szinte általános igazsággá vált. Nem tudom, hol teremnek azok a becsületes emberek, akik majd megvédik a zsidókat. Szavak­kal ugyanis Oriana Fallaci is meg­védte őket. Azt még Tamás Gáspár Miklós úr is elismeri kénytelen­kelletlen, hogy „Fallaci kisasszony­nak egyben-másban igaza van”. Oriana Fallaci tavaly ősszel a Corriera della Serrában megjelent cikkét nagy felzúdulás és heves vi­ta követte Nyugat-Európában, magyarul (tudomásom szerint) azonban csupán a cikkről szóló vé­leményeket és elemzéseket lehe­tett olvasni. A­pró és kontra véle­kedéseknek se szeri, se száma, so­kat az interneten is olvashatunk. Bár az is előfordul, hogy valaki egyenesen Oszama bin Laden megszólalásaihoz hasonlítja OF cikkét. A hölggyel ellentétes oldalon ál­lók véleményeit vizsgálva azonban azt kell látnunk, hogy (TGM-hez hasonlóan) a szerzők nagy része elismeri, mindezen tényekben bi­zony Oriana Falladnak igaza van ugyan, de: nem szabad (illik, ildo­mos, lehet) ilyet kimondani a mu­zulmánokról és az arabokról álta­lában. A politikai korrektség mint olyan fogalma azonban ebben az esetben csődöt mondani látszik, mert az nem kötelezi mindkét ol­dalt. Arról van szó, hogy „A paleszti­nok (...) az arab és az iszlám világ Nyugat-ellenes harcának letéteménye­sei, mint ahogy Izrael a Nyugat és a modernizáció gonoszságaiért felelős bűnbak. Ezért teljesen hatástalan és céltalan minden olyan jóindulatú kommentár, mely szerint »a két népnek együtt kell élnie, mert nincs más vá­lasztásuk, fegyveres harc helyett meg kell egyezniük« stb.”, ahogy Gadó János írja a Mozgó Világ áprilisi számában megjelent komoly elem­zésében. Amikor a reggeli híradó arról szól, hogy Oszama bin Laden újabb támadást ígért Amerika és a zsidók ellen, el lehet tűnődni azon a kérdésen, vajon akkor most for­dítsuk oda másik orcánkat is? Amikor iskolabuszok és éttermek robbannak fel nap nap után Izra­elben, legyünk toleránsak, értsük meg a palesztinokat is? Persze ez szép dolog, kényelmes is­­ innen a távolból, a fotelból... Lehet másokat rasszistának nyil­vánítani, és büszkén hirdetni, hogy mi bezzeg nem vagyunk azok. A terrorizálussal szemben azonban ez nem célravezető. Kér­dezzük meg, hol vannak a tole­rancia határai? Mikor mondhatja valaki, egy ember, egy ország ve­zetése, netán népe, hogy „eddig, és ne tovább!” Mi kell hozzá? Led, Zürich, München, WTC-tor­­nyok...? „Erkölcsi alapon éppúgy különbsé­get lehet tenni a terrorizmus és a terro­rizmusellenes akciók között, mint aho­gyan háborús cselekmények és háborús bűnök között. Vannak erkölcsi nor­mák, a terrorizmus nem felel meg ezeknek, az ellenterror megfelel. Mondhatjuk azt, hogy a palesztinok ügye éppoly tiszteletre méltó, mint a zsidó állam dolga. Nem mondhatjuk, hogy a terror éppúgy elfogadható, mintha valaki fegyveresen ellenáll a terrornak. Végső soron a terrorral szembeni ellenállás erkölcsisége és hasznossága abban van, hogy nem el­lenállni a terrornak haszontalan és er­kölcstelen.” (George Jonas: Megtor­lás, Budapest Kiadó, 1990) Mit szólhatunk akkor, ha a saj­tóban közölt közvélemény-kutatási eredmények szerint a megkérde­zett érintettek 70 százaléka helyes­li az öngyilkos merényletek végre­hajtását és folytatását? Szégyenkezhetünk, szomorkod­­hatunk, sajnálhatjuk, és fájhat! Azt hiszem, a palesztinok egyfé­leképpen győzhetik le Izraelt, Gandhi módszerével. Ennek erköl­csi fölényével szemben minden el­lenségük kénytelen lenne megha­jolni. Erre azonban semmiféle re­mény vagy esély nincs, erről is szól Oriana Fallaci cikke. Ennek gyö­kerei ugyanis a napi eseményeknél mélyebbre nyúlnak le, a kultúrák, vallások közti különbözőségekig, sőt az emberek közötti különbsé­gekig. Ha nem is értünk egyet Oriana Fallaci felfogásával egyes kultúrák felsőbbrendűségéről, azt el kell is­merni, hogy az ún. nyugati kultú­rában nem gyökerezik mélyen az öngyilkos merényletekkel menny­be jutó hősök hagyománya... A kultúrák sokfélesége jól megfér­hetne egymás mellett anélkül, hogy arról kellene vitatkoznunk, ki a felsőbbrendű. A hétköznapi életünkben számos példát látha­tunk erre az egymás mellett élésre. A nyilvánvaló baj sokak által elis­merten ott kezdődik, amikor az egyik kultúra rá akarja kényszerí­teni magát a másikra, akár erő­szakkal is. Visszatetsző lehet Oria­na Fallaci „keresztesháborúja”, de az intifádát, a „szent háborút a Nyu­gat ellen” egyik alkalommal sem ő hirdette meg. Fallaci cikkére Umberto Eco La Republica-heti reagálásában is job­bára csak az egyenlőségről, a dia­lógus szükségességéről és a népek közötti toleranciáról hallhatunk. A párbeszéd és a tolerancia általá­ban legalább két résztvevős inter­akciót szokott jelenteni, amely va­lamiféle kölcsönösséget feltételez. Mit jelentenek ezek a szavak szep­tember 11. után? Mit jelentenek ezek a szavak Jeruzsálemben? Vagy a menekülttáborokban? És a terroristák kiképzőbázisain? Lehe­tünk optimisták, de okunk nincs rá. Ismételgethetjük ezt a végte­lenségig, de már nem hat (akár­mennyire is fájdalmas) sehogy. Új megoldás kell a problémá(k)ra, de ilyen megoldás(ok) közel-távol nem látszik, „miközben világszerte lángolnak a zsinagógák”... Ma reggel olvasom Bush elnök javaslatának visszhangjait. Nem ér egyetlen kellemes meglepetés sem. Örömmel hallanám, mit ja­vasol Tamás Gáspár Miklós! Fehér Péter Pécs Oriana Fallaci cikke (Corriere della Sera, és nem „Corriera della Ser­ra”, ahogy Fehér Péter levelében áll) kivonatosan megjelent - saj­nos - a Népszabadságban. Az írás szerintem fölháborító és ostoba. A palesztin terrorizmusból kiindulva „jellemzi” az iszlám népeit, külö­nösen az arabokat. Ez a sovén-et­­nicista-rasszista „nemzetkarakte­­rológia” szokásos csalása, amelyet az 1930-as években főleg a zsidók ellen volt szokás használni (vö. a magyar szőlőművelő lelki alkatá­val és hasonlókkal kapcsolatos ízetlenségek elterjedésével). Ha Fehér Péter könyveket is olvas, nemcsak internetes rémhíreket és paranoid pletykákat, akkor a kér­désről alkotott filozófia elméletei­met megismerheti Törzsi fogalmak (I—II.) c. könyvemből (Bp.: Atlan­tisz, 1999). Az kétségtelen, hogy a közel-ke­leti tragédia nyomán az antiszemi­tizmus, „a hülyék szocializmusa” megint elterjedt Nyugat-Európá­ban. Ahogy annak idején a plu­tokrata „Anglia és a zsidók”, ma „Amerika és Izrael” a diadalmas kapitalizmussal folytatott kilátásta­lan harcba belefáradt, frusztrált és dezinformált tömegek ócska jel­szava és jelképes ellensége. Ez minden ideológiai és társadalmi válsághelyzetben fölbukkan, és kétségtelenül veszedelmes. A brit baloldali médiák különösen elké­­pesztőek e tekintetben. Mindez azonban nem új. Az antiszemita kliséknek az ara­bok ellen fordítása, az „antiimpe­­rialista” balközép zsidóellenes for­dulata, párhuzamos jelenségek. A zsidóellenes és arabellenes uszítás helytelen és alaptalan: az Izrael és az arabok által elkövetett hibák nem merítik ki azokat a mentali­tásváltozatokat, amelyek közöttük észlelhetők. Mindennek semmi köze a „politikai korrektség”-höz. A rasszizmus nem azért helytelen, mert illetlen, hanem azért illetlen, mert helytelen. „...Az ún. nyugati kultúrában nem gyökerezik mé­lyen az öngyilkos merényletekkel mennybe jutó hősök hagyomá­nya” - írja teljesen alaptalanul Fe­hér Péter. Az önfeláldozó hős és mennyei jutalma minden egyes ha­gyományos kultúra tulajdonsága, ol­vasson bele a nagy eposzokba és a Bibliába, nézze meg a ma is sűrűn avatott hősi emlékművek fölirata­it. S nem tudom, miért annyira „nyugati” Fehér Péter, aki olyan városban él, amelynek főterén ott áll egy bazi nagy mecset, tőle két percre pedig egy hatalmas zsina­góga. Mindenfajta tudatlan arabelle­nes duma nélkül is lehet védeni Izrael jogát az élethez. S nem csak a távoli karosszékből. Én annyit megteszek, hogy elmegyek Jeru­zsálembe és Tel-Avivba előadáso­kat és órákat tartani. Bár én is fé­lek a robbantásoktól, emiatt még nem leszek rasszista. Különben is hagyjuk a kényelmes karosszéket. Harminc évig éltem magyarként Romániában, és nem lettem - pe­dig nagy volt a kísértés - aláhozó soviniszta. Továbbra sem leszek az, csak azért, hogy ne tegyem ki magam levélírók nyegleségeinek. Az arabok pedig nem a kultúrá­jukat akarják rákényszeríteni az izraeliekre, tisztelt uram, hanem „a javukat akarják”: a földet, a vi­zet, az infrastruktúrát és a világ legfontosabb lokalizálható szimbó­lumát, Jeruzsálemet. Ez nem kul­turális konfliktus, hanem háború. Emberek véreznek - tessék komo­lyabban gondolkozni. Kegyelette­­lenség, tiszteletlenség ez a sovén mellébeszélés, amikor ennyi a szenvedés. Tamás Gáspár Miklós ** ÉLET ÉS­#2 IRODALOMI VISSZHANG Köszönet a biza­lomért, de... Az Élet és Irodalom 2002. június 28-i számában Gyekiczki Andrással kö­zölt interjú néhány, személyemet érintő állításával kapcsolatban az alábbiakról kell az olvasókat tájé­koztatni (Végső garancia: a bizalom): Soha sem nyilatkoztam azt, hogy nem kerültek az egykori kémelhá­rítás, azaz a ΠΙ/IL aktái a vezeté­sem alatt álló Történeti Hivatalba. Arról beszéltem, hogy a TH alap­vetően az egykori politikai rendőr­ség, a III/III. csoportfőnökség és jogelődei iratait őrzi. Az Ország­­gyűlés számára évente készített be­számolókban­­megtalálhatók a www.th.hu cím alatt is) részletesen szerepelnek a polgári és katonai nemzetbiztonsági szervezetektől, mint a hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás jogutódaitól átvett 1990 előtti iratok, amelyek az álta­lunk őrzött dokumentáció kb. 5 százalékának felelnek meg. Nem én javasoltam Esterházy Péternek, hogy tudományos kuta­tóként ismerhesse meg (mert való­ban csak így ismerhette meg) édesapja jelentéseit. Az író a Javí­tott kiadás 5. és 6. oldalain egy ti­tokzatos (különböző kastélyokban kóválygó?) K-t jelöl meg ötletgaz­dagként. Az interjúnak a Történeti Hiva­talt érintő további és ezúttal kor­rekt megállapításait munkatársa­im nevében is köszönöm. Markó György Júliusban is ÉS-VACSORÁK a Vasas Családi Vendéglőben A vacsorákat mindig a hónap utol­só csütörtökén - júliusban tehát 25-én - rendezzük 19 órától. Az előzetes helyfoglalás feltétlen aján­lott, ezt az étterem 212-8777-es te­lefonszámán kell megtenni. Az ét­terem címe: II., Pasaréti út 11-13. Figyelem! Negyed nyolckor Pápai Erika és Vallai Péter felolvas. A főszakács személyét és az étlapot későbbi számunkban közöljük. TALLÓZÓ KÖZÉLETI LAPSZEMLE ■ Egy hét aktuális politikai és közéleti híreiből szemléz! ■ Mintegy 100 napi- és hetilapból válogat! ■ Egy-egy témáról sokféle információt, véleményt közöl! A TALLÓZÓ E HETI TÉMÁI ■ FÓKUSZBAN­­ NEM CSITUL A D-209-ES ÜGY ■ VEZETŐVÁLTÁS A DEFEND­NÉL - CSINTALAN ÜRES ZSEBBEL TÁVOZOTT ■ MÁNIÁK - SZOBAFESTŐBŐL LETT VÁRKAPITÁNY___________ Megrendelhető: Napi Gazdaság Kiadó, 1135 Bp., Csata u. 32. Telefon: 350-0452, Telefax: 350-1117 online: www.napi.hu, e-mail: terjesztés@napi.hu Megjelenik minden csütörtökön! Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a kiadóban! E heti számunk 24 265 példányban jelent (az árak az áfát nem tartalmazzák) meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. Méret­emm: Fekete-fehér színes és az alternatív terjesztők megrendelése ------------------------------------———— alapján országosan 6495 példány jut előb­- 111270x420----------------------------­......T/2átló 130x407,fekvő 270x200 162 221 zetonikhez, 17 365 pedig aruspeldánykent wülölösmeimx 110 150~ kerül forgalomba. A hirdetés technikai fel- T/2 álló 160x206, fekvo 270xtoo 91____124 tételeiről, valamint 83 ezres olvasótábo­ n álló 105x26p, fekvő 270x70­65 funk (Szonda Ipsos-Gfk. 2001. I. félévi V­.cirkáns^so Jffi.^160x1Q0____5?______ adat) összetételéről további részletes infor- ----------------------?!------------­mód­ot ad Andone Vaczi Gabriella a 210- 2­50105x50 a 5149 és a 210-5159-es telefonon. 1/50 soxso 9 □ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: RÁDAI ESZTER hétfő 11-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 T­ervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET , ORBÁN OTTÓI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, A Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI), a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: R EGIS Hazay Interservice Kft., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: Iilessel a Kapcsolat Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Bp., V. Nádor u. 8.) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 160 USA-dollár, a környező országokba 130 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2002. JÚLIUS 5.

Next