Élet és Irodalom, 2003. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
2003-02-07 / 6. szám - Molnár Gál Péter: Bikich Gábor, Bakács Gábor, Bor Gábor, Beteg János • nekrológ (7. oldal)
nemcsak szellemi rokona, de - mint írta - „tündér lányodnak hála, immár komád” is, Bikich Gábor 1980. szeptember 14-én. Egy hónappal későbbi levelében még hozzáfűzte: „Keresztlányom fényképei mindig nálam vannak, s büszkén mutogatom a kevés arra méltónak". Bikich nem sokkal Bibó halála után elvállalta a bostoni Külhoni Szövegtár szerkesztését, mindjárt Szabó Zoltán nógatásával indítva a készülő évkönyvet. „Én igen-igen örülnék, ha volna olyan régóta dédelgetett s tánközlésre nem is szánt - mert túl terhes tapasztalatokat hordozó - írásod, mely évkönyvünk súlyát és fényét emelné. (...) A kéziraton kívül (...) volna még egy igen nagy kérésem. Nem tudok napirendre térni afölött, hogy Bibó István angolul sidekünn megjelent könyvét úgyszólván teljes hallgatás fogadta. Tudsz-e erről, vagyis okairól valamit? Hol lehet a magyar kézirat? (...) Ha meg tudnád őket szerezni, nem volnál-e hajlandó bevezetni és a körülmények némi magyarázatával együtt évkönyvünkben kiadni?” - kérdezte Szabó Zoltántól 1979. január 12-én, majd a levél végén még hozzáfűzte: „Dühöngővé tesz a tudat, hogy a mai Magyarország legtisztább fiát agyonhallgatják és még idekünn is a feledés ködébe száműznék”. „[Sárközyi Márta leveleit is okvetlenül, azonnal közölném. Ezek az irodalmi nagyképűség nélküli írások egy - igazad van - éppen most hamisításra kerülő korszak impresszionista pontosságú, s oly becsületes képét vázolják elénk, hogy Szövegtárunkba elevenebb s aktuálisabb anyagot kívánnunk se lehet” - írta immár a következő szám összeállításának reményében Szabó Zoltánnak 1980. szeptember 14-én. * A kimagaslóan sajtótörténeti jelentőségű Külhoni Szövegtár vdV, azonban nem született meg a folytatása, noha Szabó Zoltán teljesítette Bikich Gábor kérését. Levél Londonba címmel itt jelent meg Szabó Zoltán utolsó - Bibó gondolatait ismertető - elemző írása is. És az áldozatos kiadó — Koncz Judith zenetanár és Koncz Lajos orvos - sem követett el mulasztást. Amit lehetett, megtettek az évkönyv folyamatosságáért. Egy, a kiadó bostoni lakásán tartott előadás azonban sejtet valamit az évkönyv folytonossági hiányáról. Bikich 1979-ben előadást tartott a bostoni Harvard Körben: „Otthon emigrációban él az, aki visszavonul, akit elnyomnak. Nálunk sokkal kitűnőbb emberek, hogy csak Bibó István nevét említsem. Mi volt Bibó István otthon, ha nem emigráns?! (...) Márpedig - folytatta - az emigráns minden ember között a legszabadabb. Vagyis az kellene, hogy legyen. Sajnos az ember olyan fajta, állatfajta, hogy szívesen építi föl mindig, minden helyzetben a maga rabságát.” Kivételt az „anyanyelvi konferenciákon”, s egyéb, a magyar állambiztonsági szolgálat által infiltrált összejöveteleken toborzott „hazakacsingatókkal” szemben - ahogy Bikich fogalmazta - az emigráció jobb íróinak mind gyérebb száma képviselt a 80-as évek fordulóján. A „hazakacsingatók” nagyjából hasonló törekvést képviseltek a nyugati emigrációban, mint „az osztályvezető-helyettesek forradalmárai” Magyarországon, ahogy Kőszeg Ferenc egy nevezetes kifejezéssel megformulázta 1988-1990 „héroszait”, azokat, akik kitöltötték a politikai vákuumot a rendszerváltás idején. Márpedig Bikich Gábor más irodalmi-politikai eszményt képviselt. „A világ legjobb írójának Szent Pál apostolt tekintette”, s élete utolsó harmadát az Újszövetség fordításával töltötte. Nem azért, mert Károlyi vagy Káldi fordításait nem találta teológiailag kielégítőnek, ellenkezőleg: esztétikai értéküket kevesellte. „Vezeklésnek, megváltásnak elég-e a szenvedés ily konok felmutatása?” - kérdezte Sipos Gyula [Albert Pál] a már említett tanulmányában. A válasz: nem. Bikich saját prózaverseinek harmóniáját kereste, de nem a vallási és szekularizált felfogások ellentétei között. Hanem ott, ahol a magyar népies és urbánus irodalom találkozott egymással. Bikich az összhangot kereste úgy, ahogy Sárközy Márta a világnézeti versengést elutasította a művészetekben, de a művészeket megtűrte a konyhájában. Koncz Judith és Lajos lejegyzése szerint: „Bikich Gábor a bostoni Harvard Körben úgy fogalmazott prózaverseiben, hogy kereste a magyar irodalomnak azt az irányzatát, amit a zenében Bartók Béla valósított meg egy fél évszázaddal korábban, a nép tudatában túlélő ősi dallamvilágból zenei anyanyelvet és ezzel az anyanyelvvel avantgarde zeneműveket alkotni. Amit a magyar művelődés Bartók előtt elmulasztott és a nép énekeit nem rögzítette maradandóan, az szerencsére az irodalomban megtörtént. Bikich Gábor Pázmány Péter nyelvezetét ötvözhette a népköltészettel, akár a nyelvterülettől távol is, így teremtett Bikich Gábor költői anyanyelvet maga és a magyar irodalom számára. És mint Bartók a Kékszakállúban megteremtette az ősi magyar zenei hagyomány és a XX. század zenéjének szintézisét, úgy Bikich a prózavers belső feszültségével fejezte ki a magyart nyelv ritmusát, dallamát és szellemét. ” Nos, ebben az értelemben persze Sipos Gyula is ráérzett, mi is Bikich prózaköltészete: „Vezeklésnek, megváltás reményében elég-e a szenvedés ily konok fölmutatása ? S elég-e, ha az abszurditáson nem fog ki nála bölcselet, ha nincs megnyugvást, igazságtételt, s talán föloldozást ígérő tételes hit? Pedig értékben, valeurben mégsem szegény a bikichi világ. Jancsó filmi világában a rítusosság, a szertartásosság, a vallásos és bibliai rájátszás, a könyörgés és serma, a kenyér és a test communiója; érték hiányában sajgó érték a magyar nyelv, melynek mintha mindig új kódex-lapját írná Bikich Gábor. ” (Az idézett kézirattári források az OSZK-ban találhatóak: Szabó Zoltán, Sárközy Márta, Révai András fondjaiban. A sajtóidézetek pedig az OSZK Közgyűjteményi Főosztályán, illetve hírlaptárában. Ehelyütt szeretném megköszönni Koncz Judithnak és Koncz Lajosnak, hogy rendelkezésemre bocsátották a bostoni Harvard Kör kéziratos monográfiáját.) VILÁGSZTÁROK A MILLENÁRISON WORLD MUSIC - JAZZ I. rész: KARIM ZIAD - IFRIKYA KORIM ZIAD - DOB, ÉNEK Piziz Sahmaoui - Ének, ütőhangszerek Mohammed Menni - Ének, ütőhangszerek Michel Alibo - basszusgitár Vincent Mascart - szaxofon David Aubaile - zongora, billentyűs hangszerek II. rész: Dave Samuels (marimba) Bernard Maseli (KAT, vibrafon) / És a , Vasvari String Trio (km.: Vasvári Pál - basszusgitár Frankie Lato - hegedű Bírta Miklós - akusztikus gitár Dés András - ütőhangszerek) KÖZÖS KONCERTJE 2003. február 9. 19.30 Millenáris Teátrum Jegyár: 4000 Ft a Millenáris Kht. Bp. II., Fény u. 20-22., tel.: 438-5335, 438-5312 produkciója______ wwwm.millenaris.hu; millenarisamillenaris.hu 2003. FEBRUÁR 7. MOLNÁR GÁL PÉTER: Bikich Gábor, Bakács Gábor, Bor Gábor, Beteg János Bikich Gábor középiskolásként Bárdos tanítványává szegődik Horthy Miklós téri II. emeleti lakásában tartott magán színiskolájában. Színészi meghallgatással a gróf Károlyi István pénzén Pünkösti Andor vezette Madách Színházhoz kerül 18 évesen. Bakács Gábor néven aprócska szerepeket játszik. Másodszereposztásban Pirandello IV. Henrikjében apród, Darvas József színdarabjában, a Szakadékban a színlap legalján található Dömör István kurta szerepének tisztjében, Felkai Ferenc Potemkinjében Kozák altiszt. A kötelező olvasmány méltóságteljes alexandrinus-pergetésével szakító, két rikítóra hangszerelt Moliéreelőadásban is játszik: a Képzelt betegben Szurkapiszka, a Versailles-i rögtönzésben pedig Fontoskodó (1942). Bárdos áhítatos tanítványa segédtanár lesz annak színiiskolájában, ahol a mester panaszosan ismételgeti: egyetemi szint helyett elemi iskoláján kell tanítania. Akkori színinövendékek: Bozóki István, Mádi Szabó Gábor, a szépséges Ádám Éva, aki színészkarrierjét a Kárpátia étterem eszpresszósnőjeként végzi, Imre Katalin, az ÉS szerkesztője (akkor még Krantz Katalin néven), Lay Béla, a későbbi germanista, a közelmúltban meghalt Bán Róbert filmrendező, Sárkány Judit, az Országház-grill táncosnője, Ács Ari, báró Wallbott Kelemen állandó barátnője, egy budafoki baromfitenyésztő leánya, valamint egy Baranya megyei medika, Földes Gábor, a későbbi győri főrendező és 1956-os vértanú. Az ostrom alatt Bikich rejtegeti Bárdos Tamás fiát, aki majd az Egyesült Államokban gyógyszervegyész professzor. Amint véget ér a háború, Bárdos pátosszal megnyitja a Petőfi Sándor utcai Belvárosi Színházat. A színház irodájában lakik. A próbák azonban a Népszava Conti utcai helyiségében folynak, a Szociáldemokrata Párt napilapjánál. Ott, ahol 1942-ben a szélsőjobboldal méltatlankodására összeült a haladó magyar színházművészet megtárgyalni a háború utáni teendőket. A Belvárosi nyitódarabja Török Sándor Különös éjszakája. A háború után az első színre került magyar dráma. Bárdos hangsúlyozza az újrakezdés ünnepélyességét. Török színdarabja előtt bemutatja Goethe Faustjának Előjátékát, amit vigasztalásul lefordított a németek elől bujkáltában. Az igazgató szerepét Góth Sándor játszotta, az elegáns, víg színházi csevegő, a szellemes, világítós polgári színész. Hoykó Ferenc volt a Komédiás, a Költőt Bárdos kedvence, Bikich szavalta Bakács Gábor néven. Mindössze háromszor adják a goethei előjátékot. Következő klasszikus szerepe (Bor Gábor néven) a Bárdos-felfedezte Kállai Ferenc Rómeója mellett Paris apródja. Bárdos atyailag gondoskodik neveltjéről. Látja a művelt és igyekvő fiú színészeti eredményeit. Az 1946-1947-es évadban Bikich a Belvárosi Színház lektora. Bárdos tapintatosan átsegíti a színpadról a rendezői székbe. Rábízza Jacques Dévai vígjátékát, a Zágon István fordította Fehér szobát (1947. április 2.). Mivel a darab a Rómeó és Júlia története körúti komédiában elbeszélve: az ifjú Kállai Rómeó játssza a főszerepet. Kiss Manyi a bulvár-Júlia. Az első felvonásban a kiéheztetett pesti publikum előtt Dévai szabatos szerzői előírása szerint végigeszik a következő menüt: kaviár pirított vajas kenyérrel, göngyölt csuka szarvasgombával, vaddisznó magyarosan, spárga holland módra, libamáj vörösborban salátával, Crépe Susette, eper, feketekávé, Manhattan-cocktail, vodka, Pommery 1915. Kilencszer vacsorálták csak. A tizedik előadás érdeklődéshiányból elmaradt. Bakács Gábor művésznéven jegyzi Bikich a rendezést. Dévai komédiájával véget ér magyar rendezői pályafutása. 1951 szeptemberétől a Münchenben működő Szabad Európánál lesz bő évtizedre rendező. A jó hallású, szelíden tapintatos, művelt színházi ember felügyelete alá tartozik a rádió mikrofonja előtt elhangzó szövegek magyar hangsúlyainak vigyázása. Bikich (Beteg János álnéven) Münchenben a magyar kiejtés, hangsúlyozás nyelvőre. Münchenig kalandos még az útja. Bárdos néhány hónapra szóló párizsi ösztöndíjat szerez kedvenc tanítványának. Mivel kificamítja a bokáját, nem tudja igénybe venni a fölajánlott egérutat. Csak 1948 májusában utazik el Pestről. Októberben Bárdos érvényes útlevéllel Amerikába utazik. Maga mögött hagyja színházát és színházi életművét. Tanítványát előreszöktette, mivel tudta a bekövetkezőket. Honnan tudta? Föltehetően fél évszázados színházi fegyverbarátjától, Balázs Bélától, akinek Kékszakállú herceg vára című misztériumjátékát - kiadta a Színjáték folyóirat különszámként - megrendezte prózában. Az emigrációból visszajött Balázs drámái csak Bárdosnál találtak színpadi menedéket. Továbbá: Bárdos sógora Beck O. Fülöp. Tehát nagybátyja Major Tamás feleségének, Beck Juditnak. Aggasztó híreket kaphatott innen is, onnan is. Bikich Gábort édesanyja azzal búcsúztatta Párizsba indulatkor, hogy eszébe se jusson hazajönni. A párizsi magyar diákok Mindszenty bíboros megbüntetését követelő beadványát Bikich nem írja alá, a minisztertanács megfosztja magyar állampolgárságától. Kis ideig hajógyári munkás. Fél évig lakásnélküli éhes diák Párizsban, így kerül Münchenbe. Bikich Gábor Bakács és Bor Gábor néven színész-rendező. Beteg Jánosként a Szabad Európa Rádió rendezője. Hogy végre visszavehesse költeményei fölé eredeti nevét, Bikichként magyar költő lehessen Európában, Róma közeli házában macskákat legeltessen. Egy pesti színház premierjét együtt nézve, a véleményét szemérmes tartózkodással kifejtő udvarias Bikich negyven év múlva is színházi ember maradt. Szelíden elutasította a látottakat, és aggódott az anyanyelv kerékbetöréséért. Házastársként végigkíséri száműzetésében is a színház. Felesége, a kedves Horváth Mária, hajdan a Jókai téri Modern Színház színpadáról ment világgá. Bikich Gábor tahi házának eladása miatt hazajött. Hazajött meghalni. Régi színházi szólás szerint aki egyszer masztixot szagolt, végzetesen eljegyezte életét a színházzal. Verseiből kiérezhető a szájmeleg, írásban is a mondott szó mestere maradt. Nekem látni s tudni kell! (Szophoklész) Kérdéseinkre a legjobb válasz Az Európai Unió a Változó Világban ismeretterjesztő sorozat 20 (5 tematikus és 15 ország) kötete, amelynek előfizetési díja - utazással együtt - mindössze 12 800 forint! A legrövidebb út egy egynapos kirándulás Bécsbe, de lesznek utak minden tagországba. Az első ezer előfizető közül 5 fő részt vehet a csatlakozási szerződés aláírási ünnepségein Athénban. Változó Világ, 1132 Budapest, Váci út 54., tel./fax: (1)329 4447, e-mail: euw@valtozovilag.hu, www.valtozovilag.hu ÉLET Ésl· IRODALOM