Élet és Irodalom, 2003. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

2003-02-07 / 6. szám - Molnár Gál Péter: Bikich Gábor, Bakács Gábor, Bor Gábor, Beteg János • nekrológ (7. oldal)

nemcsak szellemi rokona, de - mint írta - „tündér lányodnak hála, immár komád” is, Bikich Gábor 1980. szep­tember 14-én. Egy hónappal későb­bi levelében még hozzáfűzte: „Ke­resztlányom fényképei mindig nálam vannak, s büszkén mutogatom a kevés arra méltónak". Bikich nem sokkal Bibó halála után elvállalta a bostoni Külhoni Szövegtár szerkesztését, mindjárt Szabó Zoltán nógatásával indítva a készülő évkönyvet. „Én igen-igen örülnék, ha volna olyan régóta dédelgetett s tán­közlésre nem is szánt - mert túl terhes tapaszta­latokat hordozó - írásod, mely évköny­vünk súlyát és fényét emelné. (...) A kéziraton kívül (...) volna még egy igen nagy kérésem. Nem tudok napi­rendre térni afölött, hogy Bibó István angolul s­idekünn megjelent könyvét úgyszólván teljes hallgatás fogadta. Tudsz-e erről, vagyis okairól valamit? Hol lehet a magyar kézirat? (...) Ha meg tudnád őket szerezni, nem volnál-e hajlandó bevezetni és a körülmények némi magyarázatával együtt évköny­vünkben kiadni?” - kérdezte Szabó Zoltántól 1979. január 12-én, majd a levél végén még hozzáfűzte: „Dü­­höngővé tesz a tudat, hogy a mai Ma­gyarország legtisztább fiát agyonhall­gatják és még idekünn is a feledés kö­débe száműznék”. „[Sárközyi Márta le­veleit is okvetlenül, azonnal közölném. Ezek az irodalmi nagyképűség nélküli írások egy - igazad van - éppen most hamisításra kerülő korszak impresszio­nista pontosságú, s oly becsületes képét vázolják elénk, hogy Szövegtárunkba elevenebb s aktuálisabb anyagot kíván­nunk se lehet” - írta immár a követ­kező szám összeállításának remé­nyében Szabó Zoltánnak 1980. szeptember 14-én. * A kimagaslóan sajtótörténeti jelen­tőségű Külhoni Szövegtár vdV, azon­ban nem született meg a folytatása, noha Szabó Zoltán teljesítette Bi­kich Gábor kérését. Levél Londonba címmel itt jelent meg Szabó Zoltán utolsó - Bibó gondolatait ismertető - elemző írása is. És az áldozatos ki­adó — Koncz Judith zenetanár és Koncz Lajos orvos - sem követett el mulasztást. Amit lehetett, megtet­tek az évkönyv folyamatosságáért. Egy, a kiadó bostoni lakásán tartott előadás azonban sejtet valamit az évkönyv folytonossági hiányáról. Bikich 1979-ben előadást tartott a bostoni Harvard Körben: „Otthon emigrációban él az, aki visszavonul, akit elnyomnak. Nálunk sokkal kitű­­nőbb emberek, hogy csak Bibó István nevét említsem. Mi volt Bibó István ott­hon, ha nem emigráns?! (...) Márpedig - folytatta - az emigráns minden em­ber között a legszabadabb. Vagyis az kellene, hogy legyen. Sajnos az ember olyan fajta, állat­fajta, hogy szívesen építi föl mindig, minden helyzetben a maga rabságát.” Kivételt az „anya­nyelvi konferenciákon”, s egyéb, a magyar állambiztonsági szolgálat által infiltrált összejöveteleken to­borzott „hazakacsingatókkal” szem­ben - ahogy Bikich fogalmazta - az emigráció jobb íróinak mind gyé­rebb száma képviselt a 80-as évek fordulóján. A „hazakacsingatók” nagyjából hasonló törekvést képvi­seltek a nyugati emigrációban, mint „az osztályvezető-helyettesek forra­dalmárai” Magyarországon, ahogy Kőszeg Ferenc egy nevezetes kife­jezéssel megformulázta 1988-1990 „héroszait”, azokat, akik kitöltötték a politikai vákuumot a rendszervál­tás idején. Márpedig Bikich Gábor más irodalmi-politikai eszményt képviselt. „A világ legjobb írójának Szent Pál apostolt tekintette”, s élete utolsó harmadát az Újszövetség for­dításával töltötte. Nem azért, mert Károlyi vagy Káldi fordításait nem találta teológiailag kielégítőnek, el­lenkezőleg: esztétikai értéküket ke­vesellte. „Vezeklésnek, megváltásnak elég-e a szenvedés ily konok felmutatá­sa?” - kérdezte Sipos Gyula [Albert Pál] a már említett tanulmányában. A válasz: nem. Bikich saját próza­verseinek harmóniáját kereste, de nem a vallási és szekularizált felfo­gások ellentétei között. Hanem ott, ahol a magyar népies és urbánus irodalom találkozott egymással. Bi­kich az összhangot kereste úgy, ahogy Sárközy Márta a világnézeti versengést elutasította a művésze­tekben, de a művészeket megtűrte a konyhájában. Koncz Judith és Lajos lejegyzése szerint: „Bikich Gá­bor a bostoni Harvard Körben úgy fo­galmazott prózaverseiben, hogy kereste a magyar irodalomnak azt az irányza­tát, amit a zenében Bartók Béla valósí­tott meg egy fél évszázaddal korábban, a nép tudatában túlélő ősi dallamvilág­ból zenei anyanyelvet és ezzel az anya­nyelvvel avantgarde zeneműveket alkot­ni. Amit a magyar művelődés Bartók előtt elmulasztott és a nép énekeit nem rögzítette maradandóan, az szerencsére az irodalomban megtörtént. Bikich Gá­bor Pázmány Péter nyelvezetét ötvözhet­te a népköltészettel, akár a nyelvterület­től távol is, így teremtett Bikich Gábor költői anyanyelvet maga és a magyar irodalom számára. És mint Bartók a Kékszakállúban megteremtette az ősi magyar zenei hagyomány és a XX. szá­zad zenéjének szintézisét, úgy Bikich a prózavers belső feszültségével fejezte ki a magyart nyelv ritmusát, dallamát és szellemét. ” Nos, ebben az értelemben per­sze Sipos Gyula is ráérzett, mi is Bikich prózaköltészete: „Vezeklés­nek, megváltás reményében elég-e a szenvedés ily konok fölmutatása ? S elég-e, ha az abszurditáson nem fog ki nála bölcselet, ha nincs megnyugvást, igazságtételt, s talán föloldozást ígérő tételes hit? Pedig értékben, valeurben mégsem szegény a bikichi világ. Jancsó filmi világában­­ a rítusosság, a szer­tartásosság, a vallásos és bibliai ráját­szás, a könyörgés és serma, a kenyér és a test communiója; érték hiányá­ban sajgó érték a magyar nyelv, mely­nek mintha mindig új kódex-lapját ír­ná Bikich Gábor. ” (Az idézett kézirattári források az OSZK-ban találhatóak: Szabó Zoltán, Sárközy Márta, Révai András fondjai­­ban. A sajtóidézetek pedig az OSZK Közgyűjteményi Főosztályán, illetve hírlaptárában. Ehelyütt szeretném meg­köszönni Koncz Judithnak és Koncz Lajosnak, hogy rendelkezésemre bocsá­tották a bostoni Harvard Kör kéziratos monográfiáját.) VILÁGSZTÁROK A MILLENÁRISON WORLD MUSIC - JAZZ I. rész: KARIM ZIAD - IFRIKYA KORIM ZIAD - DOB, ÉNEK Piziz Sahmaoui - Ének, ütőhangszerek Mohammed Menni - Ének, ütőhangszerek Michel Alibo - basszusgitár Vincent Mascart - szaxofon David Aubaile - zongora, billentyűs hangszerek II. rész: Dave Samuels (marimba) Bernard Maseli (KAT, vibrafon) / És a , Vasvari String Trio (km.: Vasvári Pál - basszusgitár Frankie Lato - hegedű Bírta Miklós - akusztikus gitár Dés András - ütőhangszerek) KÖZÖS KONCERTJE 2003. február 9. 19.30 Millenáris Teátrum Jegyár: 4000 Ft a Millenáris Kht. Bp. II., Fény u. 20-22., tel.: 438-5335, 438-5312 produkciója______ wwwm.millenaris.hu; millenarisamillenaris.hu 2003. FEBRUÁR 7. MOLNÁR GÁL PÉTER: Bikich Gábor, Bakács Gábor, Bor Gábor, Beteg János Bikich Gábor középiskolásként Bárdos tanítványává szegődik Horthy Miklós téri II. emeleti lakásában tartott magán színiskolájában. Színé­szi meghallgatással a gróf Károlyi István pénzén Pünkösti Andor ve­zette Madách Színházhoz kerül 18 évesen. Bakács Gábor néven ap­rócska szerepeket játszik. Másodszereposztásban Pirandello IV. Henrik­jében apród, Darvas József színdarabjában, a Szakadékban a színlap legalján található Dömör István kurta szerepének tisztjében, Felkai Fe­renc Potemkinjében Kozák altiszt. A kötelező olvasmány méltóságteljes alexandrinus-pergetésével szakító, két rikítóra hangszerelt Moliére­­előadásban is játszik: a Képzelt betegben Szurkapiszka, a Versailles-i rög­tönzésben pedig Fontoskodó (1942). Bárdos áhítatos tanítványa segéd­tanár lesz annak színiiskolájában, ahol a mester panaszosan ismételge­ti: egyetemi szint helyett elemi iskoláján kell tanítania. Akkori színinö­vendékek: Bozóki István, Mádi Szabó Gábor, a szépséges Ádám Éva, aki színészkarrierjét a Kárpátia étterem eszpresszósnőjeként végzi, Im­re Katalin, az ÉS szerkesztője (akkor még Krantz Katalin néven), Lay Béla, a későbbi germanista, a közelmúltban meghalt Bán Róbert film­rendező, Sárkány Judit, az Országház-grill táncosnője, Ács Ari, báró Wallbott Kelemen állandó barátnője, egy budafoki baromfitenyésztő leánya, valamint egy Baranya megyei medika, Földes Gábor, a későbbi győri főrendező és 1956-os vértanú. Az ostrom alatt Bikich rejtegeti Bárdos Tamás fiát, aki majd az Egyesült Államokban gyógyszervegyész professzor. Amint véget ér a háború, Bárdos pátosszal megnyitja a Petőfi Sándor utcai Belvárosi Színházat. A színház irodájában lakik. A próbák azonban a Népszava Conti utcai helyiségében folynak, a Szociáldemokrata Párt napilapjá­nál. Ott, ahol 1942-ben a szélsőjobboldal méltatlankodására összeült a haladó magyar színházművészet megtárgyalni a háború utáni teendő­ket. A Belvárosi nyitódarabja Török Sándor Különös éjszakája. A hábo­rú után az első színre került magyar dráma. Bárdos hangsúlyozza az újrakezdés ünnepélyességét. Török színdarabja előtt bemutatja Goe­the Faustjának Előjátékát, amit vigasztalásul lefordított a németek elől bujkáltában. Az igazgató szerepét Góth Sándor játszotta, az elegáns, víg színházi csevegő, a szellemes, világítós polgári színész. Hoykó Fe­renc volt a Komédiás, a Költőt Bárdos kedvence, Bikich szavalta Ba­kács Gábor néven. Mindössze háromszor adják a goethei előjátékot. Következő klasszikus szerepe (Bor Gábor néven) a Bárdos-felfedezte Kállai Ferenc Rómeója mellett Paris apródja. Bárdos atyailag gondoskodik neveltjéről. Látja a művelt és igyekvő fiú színészeti eredményeit. Az 1946-1947-es évadban Bikich a Belvá­rosi Színház lektora. Bárdos tapintatosan átsegíti a színpadról a ren­dezői székbe. Rábízza Jacques Dévai vígjátékát, a Zágon István fordí­totta Fehér szobát (1947. április 2.). Mivel a darab a Rómeó és Júlia története körúti komédiában elbeszélve: az ifjú Kállai­ Rómeó játssza a főszerepet. Kiss Manyi a bulvár-Júlia. Az első felvonásban a kiéhez­tetett pesti publikum előtt Dévai szabatos szerzői előírása szerint vé­gigeszik a következő menüt: kaviár pirított vajas kenyérrel, göngyölt csuka szarvasgombával, vaddisznó magyarosan, spárga holland mód­ra, libamáj vörösborban salátával, Crépe Susette, eper, feketekávé, Manhattan-cocktail, vodka, Pommery 1915. Kilencszer vacsorálták csak. A tizedik előadás érdeklődéshiányból elmaradt. Bakács Gábor művésznéven jegyzi Bikich a rendezést. Dévai komédiájával véget ér magyar rendezői pályafutása. 1951 szeptemberétől a Münchenben működő Szabad Európánál lesz bő évtizedre rendező. A jó hallású, szelíden tapintatos, művelt színházi ember felügyelete alá tartozik a rádió mikrofonja előtt elhangzó szövegek magyar hangsúlyainak vi­­gyázása. Bikich (Beteg János álnéven) Münchenben a magyar kiejtés, hangsúlyozás nyelvőre. Münchenig kalandos még az útja. Bárdos néhány hónapra szóló párizsi ösztöndíjat szerez kedvenc tanítványának. Mivel kificamítja a bokáját, nem tudja igénybe venni a fölajánlott egérutat. Csak 1948 májusában utazik el Pestről. Októberben Bárdos érvényes útlevéllel Amerikába utazik. Maga mögött hagyja színházát és színházi életmű­vét. Tanítványát előreszöktette, mivel tudta a bekövetkezőket. Hon­nan tudta? Föltehetően fél évszázados színházi fegyverbarátjától, Ba­lázs Bélától, akinek Kékszakállú herceg vára című misztériumjátékát - kiadta a Színjáték folyóirat különszámként - megrendezte prózában. Az emigrációból visszajött Balázs drámái csak Bárdosnál találtak szín­padi menedéket. Továbbá: Bárdos sógora Beck O. Fülöp. Tehát nagybátyja Major Tamás feleségének, Beck Juditnak. Aggasztó híre­ket kaphatott innen is, onnan is. Bikich Gábort édesanyja azzal búcsúztatta Párizsba indulatkor, hogy eszébe se jusson hazajönni. A párizsi magyar diákok Mindszenty bíboros megbüntetését követelő beadványát Bikich nem írja alá, a miniszterta­nács megfosztja magyar állampolgárságától. Kis ideig hajógyári munkás. Fél évig lakásnélküli éhes diák Párizsban, így kerül Münchenbe. Bikich Gábor Bakács és Bor Gábor néven színész-rendező. Beteg Já­nosként a Szabad Európa Rádió rendezője. Hogy végre visszavehesse költeményei fölé eredeti nevét, Bikichként magyar költő lehessen Eu­rópában, Róma közeli házában macskákat legeltessen. Egy pesti színház premierjét együtt nézve, a véleményét szemérmes tartózkodással kifejtő udvarias Bikich negyven év múlva is színházi em­ber maradt. Szelíden elutasította a látottakat, és aggódott az anyanyelv kerékbetöréséért. Házastársként végigkíséri száműzetésében is a szín­ház. Felesége, a kedves Horváth Mária, hajdan a Jókai téri Modern Színház színpadáról ment világgá. Bikich Gábor tahi házának eladása miatt hazajött. Hazajött meghalni. Régi színházi szólás szerint aki egyszer masztixot szagolt, végzetesen el­jegyezte életét a színházzal. Verseiből kiérezhető a szájmeleg, írásban is a mondott szó mestere maradt. Nekem látni s tudni kell! (Szophoklész) Kérdéseinkre a legjobb válasz Az Európai Unió a Változó Világban ismeretterjesztő sorozat 20 (5 tematikus és 15 ország) kötete, amelynek előfizetési díja - utazással együtt - mindössze 12 800 forint! A legrövidebb út egy egynapos kirándulás Bécsbe, de lesznek utak minden tagországba. Az első ezer előfizető közül 5 fő részt vehet a csatlakozási szerződés aláírási ünnepségein Athénban. Változó Világ, 1132 Budapest, Váci út 54., tel./fax: (1)329 4447, e-mail: euw@valtozovilag.hu, www.valtozovilag.hu ÉLET Ésl· IRODALOM

Next