Élet és Irodalom, 2004. janár-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

2004-06-04 / 23. szám - Bodor Pál (Diurnus): Zajongok, de nemigen látok kiutat. Hol lesz a Népszabadság a 2006-os választásokon? • reflexió | Visszhang • Szigethy András: A Népszabadság-ügy (ÉS, 2004/21.) (2. oldal) - Mátrai István: Olimpiaibojkott-mérleg • reflexió | Visszhang • Kovács Zoltán (ÉS, 2004/19. és 21.) (2. oldal) - Bakács Tibor Settenkedő: Közlemény • reflexió | Visszhang (2. oldal)

IRÉNKOR 2004. június Pécsi Országos Színházi Találkozó 2004 Visky András prózaversei. Zsótér Sándor a szí­nészről. Tompa Andrea a budapesti évadról. Sándor L. István a vidéki bemutatókról. Bagossy Lászlóval Szepesi Krisztina. Vincze Jánossal Somorjai Eszter beszélget. Forgách András esszéje a magyar drámáról, P. Müller Péter tanulmánya Márai Sándor színműveiről, Gajdó Tamás tanulmánya zsidó színházművészek emlékiratairól 1939 és 1943 között. Színikritikák: Szűcs Katalin Ágnes a Macskajá­­tékról Nagy Imre A Janikétól Katona Imre a Hamletgépről Szegő János a Koccanásról. Recenziók: Györffy Miklós és Dobák Lívia Radnóti Zsuzsáról, Rosner Krisztina az Örkény-ösztöndíjasok antológiájáról, Nagy András a kortárs német drámaírók antológiájáról, Pályi András az Ifja próféta -mai lengyel drámák című kötetről. Melléklet: Háy János A Pityu bácsi fia. www.jelenkor.net ÉLET ÉS I·N­­ 2 IRODALOM IS,2004. JÚNIUS 11. VISSZHANG E heti számunk bővített terjedelemben, változatlan áron jelent meg. Az okok és a rossz recept Mint a Népszabadság (és elődjének) több mint ötven éve vásárlója, érdeklődéssel olvastam a lapra vonatkozó elemző íráso­kat. (Szigethy András, 2004/21.; Bodor Pál, 2004/23.) Messzemenően nem értet­tem egyet Zsolt Péter írásával: az elhíre­­sült Teller-levél ügyét etikai kérdésként fogta fel, noha az csak egyszerű baleset volt (2003/40.) Egy ennél mindenképpen súlyosabb kimenetelű vasúti balesetnek sincsenek etikai vonatkozásai, ha a hibát elkövető vasutas nem ittas, vagy nem teszi a szépet éppen a váltóállítás idején, mint Ödön von Horvath darabjának hőse. Más kérdés, hogy a pályaalkalmassági vizsgá­latot ilyenkor megismétlik. Ami a lap drasztikus példányszám­­esését illeti, az okok vizsgálatát nem ér­zem elég alaposnak. A televíziózást például nem lehet egy­szerű alternatívaként kezelni a napilapol­vasáshoz képest. Ma ugyanis egy olyan ká­beltévés előfizetés, amely a három tudo­mányos ismeretterjesztő csatornát is tar­talmazza, több mint havi háromezer fo­rintba kerül, amihez ha hozzáadjuk egy lapelőfizetés díját, az átlagnyugdíj tíz szá­zalékát kapjuk. Sok nyugdíjas egyszerűen vagy-vagy döntés előtt áll, és valljuk meg, az említett csatornák választéka még a Népszabadságéval is vetekszik. A mai roha­­nós, internetes világban pedig a nyugdíja­sok azok, akik képesek lennének egy 30- 40 oldalas napilapot végigböngészni. Az internetes hozzáférés nehezítése, késlelte­tése talán egy másik réteg előfizetési haj­landóságát növelné meg, ki tudja. A példányszámcsökkenés legfőbb okát mégis az utóbbi hat év megosztó politikai légkörében látom. Nekem is van olyan jó ismerősöm, aki jobboldali szavazó lévén a helyzet éleződésekor azért mondta le a HVG (!) előfizetését, mert egyszerűen nem bírta elviselni, hogy hetente szem­besüljön az imádott vezér politikájának ellentmondásaival. Ez a hatás fokozottab­ban jelentkezik a napilapnál, amely a sokoldalúságra törekvés mellett sem tit­kolja politikai szimpátiáját, és az a bizo­nyos szembesülés a hét minden napján be kell hogy következzék az olvasónál. Orbánnak sikerült annyira extrémmé tenni a mindennapi életet, hogy egy elté­rő vélemény puszta elolvasása is elvisel­hetetlen a fanatizált hívőnek. Ez több tíz­ezer olvasó elvesztését eredményezte. A bulvárosodás viszont egyértelműen nem ok, hanem következmény, a rossz recept. Teljesen egyet kell érteni a szer­zőkkel, hogy elfogadhatatlan, káros és életveszélyes. Ilyen címek, közvetlenül a fejléc alatt, mint Egyensúlyba hozza lakása energiáit a csakra vagy: Férfiak férfiakkal, nők nőkkel táncolnak, elképzelhetetlenek egy komoly újságban. Az sem vezet sem­mire, ha a tévéhíradókkal versenyez a lap: a gázrobbanás helyszínén a riporter a posztoló rendőrt vagy a dilettáns civil­­szervezetet kérdezi okokról, törvényi sza­bályozásról, egyebekről. Inkább egy nap­pal később, de értelmesen, szakszerűen, a legjobb forrásból tájékozódva kellene. Nehéz az én korosztályomnak megérni, hogy a nyomtatott betű fél évezredes dia­­dalútja véget ért. Mégis, az utóvédharcok­ban is a megmaradásra, nyomtatásra csak a minőség kell hogy érdemes legyen. Bauer Péter Szeretve kritizálni Tisztelt Főszerkesztő Úr! Hát jól megjár­tam. Holnap repülök Kínába egy konfe­renciára, megvettem a ÉS-t azzal a szán­dékkal, hogy ma bele se nézek, mondván, lesz időm az úton olvasgatni. Dehát az el­ső oldalt csak megnéztem! (Kovács Zoltán: Családsegítők, 2004/23.) Mivel nem mentem fel a Professzorok Batthyány Körének múlt pénteki megbe­szélésre a Gellértbe, nem tudom megítél­ni a találkozó légkörét O. V.-vel, és azt sem, mi késztette az ott megjelent 25 kol­legát­­ a kétszázas PBK taglétszámából hogy a nyilatkozatot megírja. Péntek ké­ső este már megkaptam a szöveget (hm, hm), jelezve, hogy a szombati Népszabad­ságban jelenik meg­­ némi kontrasztként az én írásomhoz (Egy a zászló...), ami azért nem éppen szervilizmusomat tükrözi. Az érdekes az, hogy bár a memoran­dum összeállításában, közlésében teljesen ártatlan vagyok, ezzel szemben eszmefut­tatásában én vagyok a hivatkozott, ciki­zett személy (a némák nem sok vizet za­varnak). Mivel felvetései túlnyomórészt korábbi írásaimból valók, vannak akik „két jó szóért, ropiért...., még leveleket is felol­­vasnak", úgy érzem, röviden csak reflek­tálnom kell írására. Aki annyi kritikai cikket (is) közölt tá­mogatott pártjairól, politikusairól, mint én, aligha támadható azzal, hogy ő ezt „jó szavakért, pogácsákért” tenné. Csak a legutóbbikra hivatkozom: Népszabadság, máj. 29., máj. 10.; Magyar Hírlap, ápr. 7., febr. 21.). Főszerkesztő úr - úgy tűnik - ettől eltekintett. Sajnos — a félreértett el­kötelezettség miatt - a mi oldalunkon meglehetősen egyedül vagyok, aki fölpa­naszolja a „magyar rónát”, nem azért, mert kutyába sem vesznek bennünket, hanem azért, mert nyesegetni szeretném politikusaink vadhajtásait, szeretném őket az általunk vélt helyes(?) irányba te­relgetni, ami bizony nem könnyű feladat! Lengyel Lászlóval egyetértésben vallom, hogy egy elkötelezett értelmiséginek igenis hallatni kell hangját, és nem azzal van legnagyobb hasznára az általa támo­gatott politikai oldalnak, ha „gátlástala­nul” dicséri, dicsőíti őket, hanem ha („szeretve”) kritizálja ténykedésüket. Az utóbbiból az illetőnek az ég világon sem­ lapkal rendszeresen szemlézi llagország legnagyos médiafigyelése az 11. »OBSERVER« Tel:3034738,Fax:3034744 BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. HTM1: raketing^rt http://www.observer.hu­ mi haszna nincs, nem kap érte vállvere­­getést, de még „pogácsát” sem. Lovas Ist­ván támadása (Demokrata, 2004/7.) aligha sorolható a „jutalmak” közé. Az utóbbit még elviselné az ember, ha politikusaink mellé állnának! A legfájdalmasabb az, amikor kedves konzervatív barátaim (akik­­ saját érdekeiket szem előtt tartva - soha egy szót se szólnak a nagy nyilvá­nosság előtt, legfeljebb biztatnak, hogy menjek ki a csatatérre), közük velem: ne­kik tetszenek L. I. levelei a Demokratában! Kedves Főszerkesztő Úr! Mit tanácsol? Mit kellene tennie egy kereszténydemok­rata, konzervatív szellemiségű értelmisé­ginek, akinek szülei, nagyszülei megszen­vedték a szocializmust, aki minden lehe­tősége ellenére sem hagyta itt az orszá­got, mert úgy gondolta, hogy itthon van a helye? Csatlakozzon a némák, a tapso­lók közé? Vagy szegődjön Horn Gyulá­hoz, vagy legyen SZDSZ-hívő? Tisztelettel üdvözli: Solymosi Frigyes Nem bűntett! T. Tischler Úr! Ön, az M.S.-ben egy klub és sportága (FTC, labdarúgás) történel­mét érintő témát választott és dolgozta fel cikkében (A kádári hatalom és a Fradi, ÉS, 2004/20.). Egy nép által megélt em­­beröltőnyi távolságot sem letakaró „kor­­rajzát”, politikai fordulatait, vagyis a kö­zelmúlt megszólaltatását és az esemé­nyek értékelését nem kevés önbizalom­mal vállalta. Valóban komoly feladat volt. Úgy gondolom, ilyen feladatokhoz igencsak fel kell készülni, mégpedig oly módon, hogy a citált tények pontosak és megkérdőjelezhetetlenek legyenek. A rövid történelmi távlatból megítélhető esemé­nyek és kiváltó háttereik felidézése kor­rekt, ellenőrzött alapokra kell hogy épüljön, mert a tények ugye makacs dolgok. Attól lesznek tények, hogy hiteles infor­mációkra támaszkodnak. A megtörtént események elemzése szoros ellenőrzése kizárja azt, hogy az érintett korszakot ellen­őrző hatalom manipulálja az információ­kat, így a tényeket is elfedi, így az igazsá­got is a maga javára magyarázza. Ugye a maga számára is ismerős az igazság elferdítésének a dezinformációs csatornája és a felületes ténykezelés? Jó szándékú (?) cikkében, több-keve­sebb tárgyi és időrendbeli hiba is becsú­szott, ezért T. figyelmét felhívom arra a körülményre, hogy még igen sok volt já­tékos él a csapatból, akik Önt átsegíthet­ték volna ilyeténbeli tájékozatlanságán. A személyemet érintő rosszindulatú 1965-ös „vámbüntettem” ide citálásának „tényéhez” egyelőre (saját védelmemre) annyi hozzáfűznivalóm van, hogy a ma is birtokomban lévő vámhivatali határozat megengedett négyezer forint értékű tel­jes kedvezményt. A vámtiszt 4849 forint­ra értékelte az általam behozott összérté­ket, tehát 859 forinttal léptem át a meg­engedett kvótát, amiért is az OTSH visz­­szavonta az útlevelem érvényességét egy évre. Ennek indoka: vámszabálysértés volt! (1965. 08. 15. BV: 22/1-1965, dr. Fodor S. főhadnagy) Elnézését kérem, hogy a személyemet érintő problémát részletez­tem, de úgy érzem, ezzel tartoztam ma­gamnak és azoknak, akik engem büntetlen előéletűnek ismernek. Dr. Orosz Pál írás pontosan arról szól, amit a címben is meg­adtam: bemutatni, hogyan viszonyult a kommu­nista hatalom az általa nem kedvelt Ferencvá­roshoz, a klub vezetőihez és sportolóihoz az 1960-as években. Mindösszesen erre vállalkoz­tam (ami csupán kis szelete az egyesület történe­tének még azon időszakban is), nem kevesebbre, de nem is többre. Ebből az is nyilvánvaló, hogy a történéseket, illetve azok megítélését a hatalom szemszögéből vázoltam fel, ennek megalapozá­sához pedig kiterjedt és sokrétű tudományos ku­tatómunkát folytattam, elsősorban levéltárak­ban. Szívesen beszélek az akkori Fradi bármely sportolójával (amúgy is tisztelem őket, önt is be­leértve), ők azonban az általam leírt események­hez nem nagyon tudnak mit hozzátenni, hiszen az talán dr. Orosz számára is egyértelmű, hogy az MSZMP politikai bizottsági ülésein vagy a belügyminisztérium vezetőségi értekezletein el­hangzottakat senki sem osztotta meg a Fradival. Márpedig tendenciózus belügyi jelentések alap­ján ezeken a magas szinteken döntöttek a nem kevésbé elfogult párt- és állami vezetők arról, hogy egy-egy adott helyzetben miként lépnek fel a Ferencvárossal szemben. Azt is írja dr. Orosz, hogy írásomba „több­kevesebb tárgyi és időrendbeli hiba is be­csúszott”, s mivel a „tények makacs dol­gok”, örömmel vettem volna, ha legalább egyet is konkrétan példaként felhoz. Mert ez a kije­lentése így önmagában csak lóg a levegőben. Dr. Orosz főként a cikk harmadik fejezetét rója fel nekem, ahol többször is idéztem az 1968-as belügyi jelentésből, többek között azt is, hogy „vám- és devizabűncselekmények” miatt négy Fradi-játékos ellen eljárást indítot­tak, s útlevelüket is bevonták. Az esetünkben kevésbé fontos, bár egyáltalán nem mellékes, hogy „eljárás indítása” már az 1960-as évek­ben sem végződött aidomatikusan elmarasztaló bírósági ítélettel, s ennél fogva „priusszal”, amit később vagy sikerült töröltetni, vagy nem. Ennél sokkal lényegesebb, hogy nem állítottam, s nem állítom, miszerint dr. Orosz egyike lett volna ama négy játékosnak. S hogy­­ a levélíró kifejezésével élve — „a citált tények pontosak és megkérdőjelezhetetlenek legyenek”. dr. Oroszt csupán egy vonatkozásban említet­tem meg írásomban, nevezetesen, az 1963-as ominózus FTC-Dinamo Moszkva mérkőzésen durvaságért kiállították, majd emiatt az MLSZ az év végéig öt minden bajnoki és nemzetközi mérkőzéstől eltiltotta. Így aztán végképp nem tudom értelmezni azt az egyetlen konkrét dolgot, amelyet levele záró bekezdésében papírra vetett. Tischler János * Nem értem dr. Orosz indulatát. Ha nyugodtan elolvasta volna a cikkemet (a címet is beleért­ve!), akkor meggyőződhetett volna, hogy ez az Helyesbítés Legutóbbi számunkban Csordás Gábor könyvheti megnyitójában a Liszt Ferenc teret az Erzsébetvárosba helyezte. Ő ott helyben megtette, a szerkesztőség pedig ezúton kér elnézést a terézvárosi szerve­zőktől. „A protestáns világ mind több egyházában veszik komolyan az azonos neműek közötti szerelem kérdését, és egyre nő azoknak az egyházi közösségeknek a száma, amelyekben hangot kap a homoszexuálisok integrálásának theológiai­­etikai imperativusa. (...) Néhány éve a szomszédos Ausztria protestáns egyházai is hasonló véleményre jutottak.” (Következő számunkban Majsai Tamás írása: A homoszexualitás kérdése az ausztriai protestáns egyházakban) Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 20 885 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 6573 példány jut előfizetőink­hez, 13 930 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételei­ről, valamint 80 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2003. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon. (az árak az áfát nem tartalmazzák) Méret (mm) Fekete-fehér Színes (mm) (eFt) (eFt) 1/1 270x420 345 470 112 álló 130x407, fekvő 270x200 195 270 1/3 álló 105x407, fekvő 270x135 132 180 7/4 álló 160x200, fekvő 270x100 110 150 1/6 álló 105x200, fekvő 270x70 78 1/6 csík 270x50, fekvő 160x100 62 2/700105x100 43 7/700 50x100 22 2/50105x50 22 1/50 50x50 11 □ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAI ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET Korrektor: GAJDÓ ÁGNES Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI), a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány támogatásával készül. További támogatóink, olvasóink, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Az ÉS kommunikációs partnere: T- ■ -Mobile­ Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj 2003-tól egy évre 11 856 Ft, fél évre 6300 Ft, negyedévre 3366 Ft, egy hónapra 1170 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 11 300 Ft a Pont Könyvesboltban (Bp., V. Nádor u. 8.), valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 160 USA-dollár, a környező országokba 130 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain.

Next