Élet és Irodalom, 2004. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)
2004-07-30 / 31. szám - Takáts József: Túlélési esélyek • könyvkritika | Követési távolság • Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok. Szerkesztő: Veres András (Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.) (22. oldal)
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Takács József ----------- Folyamatosan 20%-os törzsvásárlói kedvezmény a Typotex Kiadónál Regisztráció e-mailen: http://www.typotex.hu/ torzsk.htm vagy a kiadóban: Bp. Retek u. 33-35., 316-3759 9 A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Márkus József. Költészet Fenyvesi Ottó: Blues az óceán felett Régi és új versek Művészetek Háza, Veszprém, 227 old., 1492 Ft Elbeszélő próza Kiss Attila: Miért...? Szerzői kiadás, 110 old., 950 Ft Szenteleky Kornél: Isola Bella Eri Kiadó, 157 old., 2520 Ft Életrajz, napló Darvay Nagy Adrienne: Címszerepben: Ács Lajos Dokumentráció két felvonásban Státus Kiadó, 144 old., 1935 Ft Ifjúsági irodalom Német hasmondák. Az ifjúság számára Feldolgozta: Gedeon Alajos Nemzetek Európája Kiadó, 149 old., 1980 Ft Művelődéstörténet, néprajz Victoria Finlay: Színek Utazás a festékesdobozban Ford.: Tábori Zoltán HVG Könyvek, 431 old., 3700 Ft V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák és díszei, 1473—1600 Balassi Kiadó-Országos Széchényi Könyvtár, 640 old., 6000 Ft Történelem, politika Csapody Miklós: „A világban helytállani...” Bálint Sándor élete és politikai működése, 1904-1980 Korona Kiadó, 615 old., 5950 Ft Peter Kasza: A berni csoda, 1954 Amikor a foci történelmet ír Ford.: Bujdosó István és Pályer András Alexandra Kiadó, 207 old., 1999 Ft Szabó Rezső: A Csemadok és a prágai tavasz Beszélgetések, cikkek, előadások, dokumentumok Kalligram Könyvkiadó, 477 old., 2200 Ft Szociológia, közgazdaságtan Hulladékgazdálkodás Alaptankönyv Szerk.: Zimler Tamás Tertia Kiadó, 319 old., 2680 Ft Pszichológia, pedagógia A pszichológia alapjai Szerk.: Bernáth László és Révész György Tertia Kiadó, 309 old., 2480 Ft Bevezetés a pszichológiába Vál. és szerk.: Pléh Csaba és Boross Ottilia Osiris Kiadó, 920 old., 4500 Ft Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetéhez Szerk.: Pléh Csaba és Győri Miklós Osiris Kiadó, 1006 old., 4980 Ft Kézi Erzsébet: Egy megvalósult klebelsbergi koncepció A sárospataki Angol Internátus Eötvös József Könyvkiadó, 238 old., 2646 Ft Művészetek Arc Kárpáti Éva festményei Magyar Nemzeti Galéria, lapszámozás nélkül, 5500 Ft Csóka Béla festőművész önéletrajza, európai tanulmányútjai Szerzői kiadás, 138 old.+ mell., 5000 Ft Gyárfás Gábor grafikái A diplomától a privát plakátokig, 1971-2004 magyar és angol nyelven Gyárfás Gábor és Timp Kiadó, 137 old., 3200 Ft Mindig magasabbra 100 éves a motoros repülés Szöveg: Kincses Károly. Magyar és angol nyelven Magyar Fotográfiai Múzeum, 163 old., 4500 Ft Thomas Elsaesser: A német új film Ford.: Dobay Ádám, Gergely Gábor, Liszka Tamás és Vincze Teréz Palatinus Könyvkiadó, 486 old., 2800 Ft Kincses Károly: A két Reisman Magyar Fotográfiai Múzeum, 258 old., 3200 Ft Kolta Magdolna-Kincses Károly: Haár Ferenc magyarországi képei Út a Munka-körtől a zen-buddhizmusig Magyar Fotográfiai Múzeum-MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 156 old., 3800 Ft Milorad Krstic: Budapest Bevezető szöveg: Kurdy Fehér János Magyar, angol, német és francia nyelven Magyar Könyvklub, 238 old., 6400 Ft Adolf Loos: Ornamens és nevelés Válogatott írások Vál., ford. és a tanulmányt írta: Kerékgyártó Béla Tere Kiadó, 304 old., 2500 Ft Pálfai Gábor: Az idő igazol Magyar és angol nyelven Folpress Kiadó, 114 old., 1200 Ft Vancsó Zoltán: Zarándokok Szerzői kiadás, 78 old., 2000 Ft Természet- és orvostudomány Richard Mankiewicz: A matematika históriája Ford.: Consel Pannonia Kft. HVG Könyvek, 191 old., 4500 Ft Életmód, gasztronómia Bóna László: Szenvedésben hasonló Az élet homeopátiás rendje Új Paradigma Kiadó, 383 old., 3500 Ft Steven Raichlen: Grill Nagy kerti grillkalauz Ford.: Gergely Anikó Vince Kiadó, 498 old., 4995 Ft KLUB augusztus 4-10 Klubrádió 95.3 a Szigeten»· · Lélekbox dr. Csernussal φ Feaky D-vel AVAGY, (PerjéS Zoltán) “NEKED A DIVAT MONDJA MEG, HOGY KI VAGY?” BEVÁLLALOD? Magic Mirror sátor augusztus 5. 17.00-20.00 ÉLET ÉS ÍZ IRODALOM Túlélési esélyek ■ Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok. Szerk.: Veres András. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. 296 oldal, 2680. Ft Legalább három évtizede visszatérő szólam az irodalomtudományban, különösen annak elméleti ágazatában az irodalomtörténet-írás válságáról beszélni; e kötet hátlapszövege is ehhez a jól ismert beszédrendhez csatlakozik a „kiinduló elveiben elbizonytalanodott irodalomtörténetírásból írva. „Az elmúlt évtizedekben számos új elképzelés jelentkezett, miközben az irodalomtörténet módszertanát még mindig a XIX. századi pozitivista és szellemtörténeti örökség terheli” — olvashatjuk, s a későbbi részekből kiderül, hogy ezek az új elképzelések, amelyektől elmaradt (de elbizonytalanodott) az irodalomtörténet-írás, bizonyára mind irodalomelméleti elképzelések. E beszédrend funkciója sokkal inkább az irodalomelmélet identitásának kimunkálása, mintsem az irodalomtörténet-írás tényleges jelenbeli gyakorlatainak vizsgálata, s ennyiben inkább az elmélet bizonytalanságára mutat rá, mint a történetíráséra. A jelen kötet kiindulópontjául szolgáló konferencia címe (Irodalomtörténet-írásunk módszertani és elméleti kérdései) és résztvevői köre azonban arra utalt, hogy ezúttal mégis tényleges gyakorlatokról esik majd szó, s nem pusztán az irodalomelmélet ellenfogalmának allegorikus felépítését jelenti az irodalomtörténet-írásról folyó beszéd. Részben így is történt, részben azonban nem. E beszédrendet általában olyan irodalomtudósok működtették az elmúlt években, akik „elméletészek”, vagy ha nem is azok, elsősorban nem történeti kutatásokkal foglalkoztak, hanem a (XX. századi) magyar irodalom kanonizáló átrendezését igyekeztek elvégezni. A mostani konferencián viszont filológiai és történeti munkát végzők is előadtak, s nem szerepeltek Kulcsár Szabó Ernő iskolájának a tagjai, mely iskola jelentős szerepet játszott az említett beszédrend fenntartásában. Bizonyára az utóbbi fejleménynek is megvan a maga tudománypolitikai jelentősége, jóval fontosabb azonban az előbb említett, hogy irodalomtörténészek beszélnek az irodalomtörténet-írás kérdéseiről. Ebből a szempontból jelen kötet az Irodalomtörténeti Közlemények 2003/6-os számának a párdarabja, amelyben hasonló témájú írásokat találhat az olvasó. Feltűnő azonban, milyen keveset lehet megtudni e kötetből arról, amire a konferencia címe felhívta a résztvevőket: a magyar irodalomtörténészek mai gyakorlatairól és e gyakorlatokra vonatkozó elméleti jellegű eszmefuttatásairól. Egyetlen hivatkozás sem esik például Kecskeméti Gábor évekkel ezelőtt kimunkált történeti kommunikációelméletére, holott a szerző a konferencián újra összefoglalta tanulságait. Nincs hivatkozás a Szajbély Mihály által meghonosított rendszerelméleti megközelítésre (bár Rákai Orsolya tanulmánya érinti e vizsgálati módszer kérdését). Egy felsorolásban esik szó mindössze a kultuszkutatás teoretikus következményeiről, és egyszer, mellékesen Kibédi Varga Áron azon cikkeiről, amelyek éppen az irodalomtörténet elméletével foglalkoztak. Szegedy-Maszák Mihály tanulmánya csak utal arra, hogy magyar irodalmár is foglalkozott már a mikrotörténetírás alkalmazási lehetőségeivel (Szilágyi Márton), könyvét dicséri is, meg is rója, ám bővebb érvelés nélkül. Igaz, ez még mindig sokkal jobb, mint a Helikon nemrégiben megjelent mikrotörténet-számának a bevezetője és bibliográfiája, amelyből nem derül ki, hogy e szám előtt más irodalomtörténészek is írtak már magyarul a mikrotörténetről. Egyszóval úgy tűnik, a hazai irodalomtudósok többsége vagy kevéssé érdeklődik társainak a gyakorlatai iránt, vagy tartózkodik attól, hogy kritikai reflexiókat fűzzön hozzájuk. E kötetben a szerkesztő, Veres András tanulmánya a kivétel, amely szigorú, világos bírálatot közöl Kulcsár Szabó Ernő értelmezői eljárásairól. Míg néhány évvel ezelőtt hasonló kötetek hivatkozásaira pillantva könnyű volt megmondani, hogy „mi megy most?” az akadémiai irodalomértelmezésben, hisz egy-két neves külföldi elméletész neve (például Gadameré, Jaussé, de Mané) oly sokszor fordult elő bennük, e kötet nem sugall feltétlenül hivatkozandó szerzőket. Huszonhárom tanulmányában a legtöbb hivatkozás (négy-négy írásban) Foucault-ra, Ricoeurre és Hayden White-ra esik, s e hivatkozások egy része bíráló jellegű. Elgondolkodtató az is, hogy e három szerző nem irodalomtudós. A kötetnek azon tanulmányai, amelyek a tudományág nemzetközi tendenciáival és jövőjével is foglalkoznak, arra hívják fel a figyelmet, hogy nem az irodalomtörténet-írás, hanem általában az irodalomtudomány került válságos helyzetbe az utóbbi években a kommunikáció egyéb módjaira irányuló érdeklődés hódítása következtében. „A művelődéstudományok napjainkban erősen rányomják bélyegüket a nyugati világ felsőoktatására. Az Amerikai Egyesült Államok egyetemeinek összehasonlító irodalomtudományi tanszékein és programjaiban szinte már alig hirdetnek meg szigorúan irodalommal foglalkozó órát” - írja Szegedy-Maszák. Kiss Gábor Zoltán pedig - az egyik legnevesebb amerikai irodalomtudóst, J. Hillis Millert idézve — egyenesen az irodalomtudomány túlélésének esélyeit latolgatja, a kommunikáció más formáival foglalkozó tudományok (például a filmelmélet) felé nyitásban mutatva fel a túlélési lehetőséget. Amikor Szegedy-Maszák megemlíti, hogy a hazai irodalomtudósok ódzkodnak az interdiszciplinaritástól, s amikor „a szellemtudományok művelődéstudománnyá alakításának” hazai kísérleteit veszi számba (az irodalomtudományban egyedül a német kultúratudomány meghonosítási törekvését említve), meglehetősen sok közelmúltbeli hazai irodalomtörténészi törekvéstől tekint el, amelyek interdiszciplinárisak és művelődéstudományi jellegűek is - például a fentebb, a harmadik bekezdésben felsoroltak is ilyenek. A kötet néhány tanulmánya az irodalomtörténet-írás jövőjét újfajta politikai célokkal köti össze. Hites Sándornál azt olvashatjuk egy készülő, angol nyelvű közép-kelet-európai irodalomtörténeti áttekintés kapcsán, hogy míg az elmúlt másfél évszázadban az irodalomtörténet-írás a nemzet kulturális felépítésében vett részt, most esetleg a régió kulturális felépítésének a munkáját vállalhatja magára. Bár Bojtár Endre szkeptikus esszéje nemleges választ ad a kérdésre, lehetséges-e regionális irodalomtörténet, az ő írása is új politikai célt jelöl meg: az Európai Unió politikai struktúrái mögötti kulturális űr kitöltésének feladatát. Irodalomtörténet-írás és politikai célok összekapcsolódásának különböző alakzataival találkozhat az olvasó a kötet azon tanulmányaiban is, amelyek egy-egy nagy hatású magyar irodalomtörténész, illetve filozófus (Horváth János, illetve Lukács György) munkásságát elemzik. Dávidházi Péter írásából például megtudhatjuk, hogyan működtette a nemzetképviseleti irodalomtörténetírás egyszerre szaktudósi és szakrális beszédmódját nagyszabású munkáiban Horváth; Szolláth Dávid pedig Lukács világirodalmi szerzőket tartalmazó realista prózakánonjának az etikai és politikai tartalmait igyekszik kimutatni. Mint már e sorozat hasábjain írtam róla, az elmúlt évtizedben felerősödött az érdeklődés az irodalomtörténeti teret és időt létrehozó retorikus eljárások, az elbeszélések, metaforák, ténykiválasztási elvek iránt. A most bemutatott kötetben leginkább Bereczky Gábor és Hajdú Péter tanulmányai kapcsolódnak ehhez az érdeklődéshez. Az idézetnek az irodalomtörténeti szövegekben való használatáról szóló Hajdu-írás a kötet egyik legérdekesebb dolgozata. Több szerző számára (L. Varga Pál, Kecskeméti Gábor, Horváth Iván, Kappanyos András) e konferencia, illetve kötet alkalmat adott arra, hogy összefoglalják saját, más írásaikból is ismert törekvéseiket, néhány fiatalabb szerző pedig (Hites, Szolláth, Kiss, Kisantal Tamás) nemrég elkezdett kutatásainak első írását tette közzé. Utóbbi szerző például a Whiteféle történelemelmélet irodalomkritikai hasznosítására tesz kísérletet. A tizenöt évvel ezelőtti hasonló témájú gyűjteményre (Az irodalomtörténet elmélete ///.) e kötetben senki sem hivatkozott. A mostani, sokszínű, kiváló szövegek sorát tartalmazó kötetre viszont tizenöt év múlva még biztosan emlékezni fognak a szakma művelői. 99 IL IM 5^/ 2004. JÚLIUS 30.