Élet és Irodalom, 2010. január-június (54. évfolyam, 1-25. szám)

2010-06-04 / 22. szám - Láng Zsolt: Az elbeszéletlen regény - Könyvhét 2010 • Hász Róbert: Júliával az út (19. oldal) - Szegő János: Szak-körkérdések - Könyvhét 2010 • Vámos Miklós: Kedves kollégák (19. oldal)

LANG ZSOLT: Az elbeszéletlen regény ■ Hász Róbert: Júliával az út. Kortárs Kiadó, Budapest, 2010. 184 oldal, 2000 Ft Ha arról írnék, ami a legizgalmasabb, akkor megcsorbítanám a könyv leendő olvasóinak élvezetét. Mintha elárulnám, ki a gyilkos. Igaz, ami a legizgalmasabb itt, az voltaképp nem az elmesélt törté­net része, bár vitatható, hogy a megírás módja a történet tartozéka-e vagy sem. Persze, a történet is izgalmas, egzotikus környezetben, balkáni kondérban egy­befőzött népek, emberek körében, al­bánok, bosnyákok, szerbek és persze magyarok között játszódik. Megjelenik egy pontos dátum is, 1991. február 6., ekkor záródik az első része, a tulajdon­képpeni cselekmény; a béke utolsó nap­jainak egyike ez, már lövik Vukovárt, tankok vonulnak Szabadkán keresztül, és már behívják a férfiakat. Júlia huszonegy éves ekkor. Ő mesé­li el életét a hosszú, úti célját tekintve végig titokzatos autózás alatt. Mesél a családjáról, apjáról, aki 51 évesen meg­hal, anyjáról, aki nem a férjébe, hanem a sógorába volt szerelmes, csakhogy az elment, mert vonzotta a tenger, ő meg nem várta meg, inkább hozzáment a bátyhoz, aki kéznél volt. Mesél a sok nagybácsiról, nagynéniről, akik ünne­pekkor meglátogatják őket, és ilyenkor felkavarodnak az emlékek, elő-előkerül egy-egy régi történet, főképp a családot kiforgató nagybácsiról, Oszkárról, aki soha nem jár ezekre az összejövetelek­re, mert mint mondják, kuplerája van a tengerparton. És ott van még a szerb sógor, aki katonatiszt, de persze, ami­kor segítenie kellene a Béla bácsi fián, aki külföldön marad a katonaság elől, akkor nem tud segíteni, ám amikor a fia, Drágán behívót kap, akkor ő kéri a magyar rokonoktól a segítséget, hogy az ő fia is Szegedre menekülhessen. Ezek csak intermezzók, a középpont­ban egészen más áll. Az is mellékes, ho­gyan akar Júlia kitörni az alföldi falu­ból: egyetemen tanul, rádióban dolgo­zik, kollégiumban lakik. Ám aztán a nyarat, egy váratlan és furának tűnő meghívásra, Őszi bácsinál tölti, a mon­tenegrói Uljcinban, az albán határ mel­lett. Mert Őszi bácsi, azaz apja öccse megjelenik nála a kollégiumban, és arra hivatkozva, hogy apjának fogadalmat tett, elhívja magához, de hogy miért is, hogy mi áll abban a fogadalomban, azt majd csak ott mondhatja el neki. Magával ragadó nyári olvasmány a Júliával az út. Atmoszférateremtő mon­datok, érzékletes tengerparti képekről mesélnek, az egzotikum otthonosságá­val: egy idegen világ nyugalma és időt­lensége sugárzik belőlük. Az albán öreg, aki fenn lakik a hegytetőn, ahogy sza­marával lebandukol a faluba, és a sze­replők hol megelőzik, hol lemaradnak mögötte, míg ő zavartalanul baktat, csontos, rezdületlen arccal: ennek me­taforájában szólal meg a szerzői „világ­­szemlélet”. A nosztalgia és a remény is, hogy újra leülepednek a dolgok. Más lesz a hatalom, másként hívják majd az országot, hiszen a határok örökké vál­toznak, mert mi is a határ?, lényegében nem létezik, nincs, csupán egy képze­letbeli vonal, a valóságban a puszta kö­vek léteznek. És ezekhez a kövekhez nem a határok kötik az embereket, ha­nem egészen más valami. Micsoda? Pél­dául egy szeretkezés a több ezer éves druida kőoltáron. Vagy éjszaka beúsz­ni egy titkos öbölbe, és kifeküdni a part­jára. „Most még nem jelent semmit ne­ked ez a hely, mert nem kötődsz hoz­zá”, mondja az egyik szereplő. Az időt­lenséget olykor az időszerűség korsze­rűtlen gesztusai teremtik meg. Ami néhol limonádésabbá teszi a szöveget, a túl gördülékeny, könnyed mondatok, a próza lazsálása, amikor példának okáért „kinyílik egy ablak”, vagy „a test vágyat érez”, amikor tehát a fogalmazás megpihen, a végén indo­kolttá válik az is. Tulajdonképpen fon­tos eleme a történetnek. Annak az erő­nek, amely a történetet odaköti vala­mihez, ami csak kő, csak föld, ami a se­matikusban feloldja a sematizmus gör­­csösségét. A mottót cáfolja meg a könyv („A múlt egyetlen varázsa, hogy múlt”, Os­car Wilde), hiszen a múlt teremti a tör­téneteket, és a történetektől válik Ulj­­cin is, e montenegrói városka, jelenlét­té. Trisztán és Izolda története sem at­tól szép, amitől, hanem az előadás te­szi azzá. Az elbeszéletlen és eljátszatlan történet. Ahogy az Izolda áriáját ének­lő legjobb énekesek az ajkaikkal, ajka­ik mozdulataival, íveivel, fodraival ját­szanak el valamit, ami elmesélhetetlen. Itt is tulajdonképpen öntörténetté vá­lik az elbeszélés, öntörténetté a függő beszéd. Dialógussá lesz a monológ, leg­főképpen abban az értelemben, ahogy minden regényíró a regényén keresztül szólítja meg a világot. És ebben a dia­lógusban, az esetlenség is személyessé válik, vagyis a gyengeségem, a tudat­lanságom felmentést kap a személyes­ségemtől. Az a történet, ami nem mesélődik el, ám amit az olvasható történet elbeszé­lésének módjából kikövetkeztethetek, az a történet, aminek végiggondolása az olvasóra van bízva, az teszi igazán ér­tékessé ezt a regényt. És annyit mégis­csak elárulok, hogy a regény egy fekete írógéppel „kezdődik”, és a későbbiek­ben ez az írógép kulcsszerepet játszik. NÓRÁN LIBRO KIADÓ 2490 Ft 324 oldal, kötött 4800 Ft 768 oldal, kötött ánk SZÉP ERNŐ Hetedikbe jártam / Indiszkréció Regény és regényke SINKÓ ERVIN Optimisták AZ EXSZÍRESZ, A SZŐKE ÉS A SÁNTA BOKOR PÉTER 7 980 Ft 132 oldal, kartonált IRRACIONALITÁS 3980 Ft Kb. 370 oldal, kartonált Stuart Sutherland BOKOR PÉTER Az ékszerész, a szőke és a sánta Egy német történet STUART SUTHERLAND Irracionalitás­ Gondolkodásunk tévútjai 2590 Ft 316 oldal, kartonált 3800 Ft 520 oldal, kötött KÁNTOR LAJOS Barátom a malomban Négykezes Csíki Lászlóval Az angyali vigasság GION NÁNDOR Az angyali vígasság Pályi András-Darabos Enikő: Az én határam­ (Kalligram, Pozsony) 276 oldal, 2500 Ft Petrőczi Éva: Áfonyahegyi jegyzetek (Fekete Sas) 136 oldal, 1200 Ft­ Polgár Ernő: „Zsidók kotródjatok” (MBT Kiadó) 700 oldal, 4000 Ft Popper Péter: Sárkányok barlangja (Saxum) 232 oldal, 2800 Ft Pósfai György: Juli úr intenzív élete (Kortárs) 192 oldal, 2000 Ft Reisinger Attila: Cser sógor (Littera Nova'') 96 oldal, 1590 Ft Sinkó Ervin: Optimisták (Nórán Libro) 830 oldal, 4800 Ft Sóvári Mónika: Szerelmem, Sanghaj (Duna Internatio­nal) 224 oldal, 2495 Ft Szalay Zoltán: A kormányzó könyvtára (Kalligram, Pozsony) 140 oldal, 2000 Ft Szervolt István: A nyomozó (Karizma) 400 oldal, 2800 Ft Szenteleky Kornél: Isola Bella (Kráter Műhely) 144 oldal, 2700 Ft Szép Ernő: Hetedikbe jártam - gamadiszkréció (Nórán Libro) 324 oldal, 2490 Ft Szilasi László: Szentek hárfája (Magvető) 320 oldal, 2990 Ft Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz (Múlt és Jövő) 300 oldal, 3200 Ft Szöllősi Györgyi Shakti: Szex és titok (Trivium) 268 oldal, 2890 Ft Szvoren Edina: Pertu (Palatinus) 224 oldal, 2700 Ft Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerda (Tiszatáj) 360 oldal, 2950 Ft Turcsányi Ervin: Egy táncosnő emlékiratai - A vak lány szerelme (Püski) 348 oldal, 2900 Ft Vág Bernadett: Zacc (K.u.K.) 184 oldal, 1980 Ft Weisz Mandel Marianna: Mi lett volna, ha...? (Aposztróf) 144 oldal, 2400 Ft Zalán Tibor: Göncölszekér (Palatinus) 112 oldal, 2200 Ft Magyar dráma Bánffy Miklós: Drámák (Balassi) kb. 400 oldal, 3800 Ft Buda Ferenc: Színre szín (Holnap) 76 oldal, 1900 Ft Fazekas István: Kis Károly (Hungarovox) 80 oldal, 1300 Ft Gábor Andor: Szépasszony (Európa) 808 oldal, 4000 Ft Kányádi Sándor: Ünnepek háza (Helikon) Kb. 224 oldal, 2990 Ft Mészöly Miklós: Színházon kívül (Jelenkor) 456 oldal, 2800 Ft Spiró György: Koccanás (Scolar) 126 oldal, 1750 Ft Szegedi-Szabó Béla: Bili a mennybe megy (zEtna) 164 oldal, 2000 Ft Vörös István: Ördögszáj (Napkút) 352 oldal, 2990 Ft Vegyes műfajú magyar irodalom Ady Endre: Séta bölcsőhelyem­ körül i­ll. (Bába és Tár­sai) 456 oldal, 3800 Ft Bíró Zsuzsi: A halál „angyala” (Accordia) 144 oldal, 2400 Ft Faludi Ádám: Hogyan teremtettem a világot (Szép­halom) 280 oldal, 2200 Ft Gál Sándor: A rák évada (Madách-Posonium, Po­zsony) Emlékezés, életrajz, interjú, levelezés, napló A történelem eleven valósága (Európa) 336 oldal, 3300 Ft Egy homo politicus itthon, Európában és Amerikában (Hét Krajcár) 500 oldal, 2800 Ft Cselényi László: Az Értől a Csendes-óceánig (Madách-Posonium, Pozsony) 304 oldal, 3300 Ft Csűrös Csilla: Élet-Utasok (Püski) 260 oldal, 2980 Ft Darvay Nagy Adrienne: Stief Magda (Korunk-Komp-Press, Kolozsvár) 148 oldal, 1500 Ft Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? (Corvina) 304+8 oldal, 3500 Ft Gazda József: A megpecsételt vég (Hét Krajcár) 204 oldal, 2500 Ft Hovanyecz László: Értékteremtők 2010 (Kossuth) 200 oldal, 2490 Ft Jeszenszky-krónika 1818-1900 Egy mezővárosi kisne­­mes és emlékezései a XIX. századból (Alterra) 180 oldal, 1800 Ft Jankovics Marcell dr. Húsz esztendő Pozsonyban (Méry Ratio, Somorja) 236 oldal, 3350 Ft Kalász Márton: Berlin - zárt övezet (Holnap) 200 oldal, 2600 Ft Kántor Lajos: Barátom a malomban (Noran Libro) kb. 320 oldal, 2990 Ft Kászoni Zoltán: Wass Albert ősök, elődök (Agroinform) 100 oldal, 2500 Ft Keresetlen szavak (Lilium Aurum, Dunaszerdahely) 160 oldal, 2300 Ft Lacza Éva: Beszélgetések múlt időben (Madách-Poso­­nium, Pozsony) 240 oldal, 2700 Ft Laczkó András: Kirúgatásaim naplója (Nap Alapítvány) 152 oldal, 1995 Ft Lakat T. Károly: Requiem a nagy 8-asért (Kossuth) 240 oldal, 2490 Ft Láng György: Kárpátvölgy muzsikusa (Magic Glória) 216 oldal, 2980 Ft Lengyel Tünde-Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet (General Press) 408 oldal, 3500 Ft Maczó János: „Ratkó-gyerek” vagyok (Nap Alapítvány) 96 oldal, 1680 Ft Márai Sándor: A Teljes Napló 1954-1956 (Helikon) 464 oldal, 4990 Ft Molnár Imre: Esterházy János élete és mártírhalála (Méry Ratio, Somorja) 444 oldal, 4700 Ft Móricz Zsigmond: Napló I. (1924-1925) (Nórán Kiadó 2004) 848 oldal, 4999 Ft Nádasdy Borbála: Maradni zabad! (Méry Ratio, So­morja) 264 oldal, 3490 Ft Németh Magda: Mélységből mélységbe (Nap) 84 oldal, 2000 Ft Padisák Mihály: Félszáz év a mikrofon előtt (Gondolat) 280 oldal, 2500 Ft P. Szabó Mária: Én, Báthory Erzsébet (Inkubátor) 200 oldal, 2490 Ft Saáry Éva: Olajtornyok az Egyenlítő alatt (Hét Krajcár) 160 oldal, 1850 Ft Szabó Magda: Drága Kumacs! (Európa) 480 oldal, 3200 Ft Szabó Magda Album (Napkút) 126 oldal, 2980 Ft · Szakolczay Lajos: Párbeszédek és perbeszédek (Magyar Napló) 472 oldal, 2940 Ft 2010. JÚNIUS 4. SZEGŐ JÁNOS: Szak­kör­kérdések ■ Vámos Miklós: Kedves kollégák. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010. 420+22 oldal, 5000 Ft Vámos Miklós új könyvének címe sokat elárul annak műfajáról és han­gulatáról is. A nemzedéki közösségtudat pavlovi reflexe (hányás vagy? - félszavak) mellett létezik a szakmaiság azonosságteremtő, beengedő és kizáró, többes szám első személyű paradigmája is. Ennek a céhes tekintetnek a kolléga és a civil a leggyakoribb duális párja. Vámos Mik­lós új könyvében nemcsak írókkal beszélgetett (kollégák), hanem író­­társakkal és íróbarátokkal, erre utal az amúgy keményen alliteráló cím első tagja, tudni­illik, hogy a kollégák kedvesek is Vámosnak. Az intimi­tás tehát kétszeres: ha írók, akik még ráadásul barátok is, beszélget­nek egymással, akkor ezek szerint negyed szavakból is értik egymást? Ennél azért az ügy - sajnos és szerencsére - komplikáltabb. A most kötetbe rendeződő beszélgetések eredetileg az Alexandra Könyv­áruház pódiumán zajlottak, havi két alkalommal, lelkes közönség előtt, majd az interjúk gépelt változata megjelent a könyvesbolthálózat belső lapjában, illetve a beszélgetések televíziós felvételét a Pax TV és a Duna TV is sugározta, később pedig a műsor legjobb interjúit DVD formátum­ban is meg lehetett vásárolni. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a beszélge­téseknek ez a tekintélyt kölcsönző, majd ezeroldalas könyvformátum, im­máron a negyedik halmazállapota. Az eredeti műfaj, az élő, nyilvános, azaz közönség előtti beszélgetés sajátosságai a szövegek olvasásakor is dominálnak: a tempóváltások, az élő nyelvi fordulatok, a kiszólások, oly­kor a beszólások, továbbá, az egymás szavába vágások, a pongyolább fo­galmazások, satöbbi. Ezeket Vámos utólag nem szerkesztette ki, és ez ösz­­szességében mindenképpen az interjúkötet egyik erénye, így közelről lát­hatjuk, milyen az, amikor egy kérdés nem megy át, vagy más formátum­ban jut el a címzetthez. Szinte a két mondat közötti csendek, kivárások is olvashatók lesznek, és azt is, hogy Vámos hajlamos retorikai fedezék mögé bújni. Ezt Szakonyi Károly fogalmazta meg találóan. „ - SzK: De te szótlan ember voltál. Amikor hallottam, hogy showman lettél, nagyon csodálkoztam.­­ VM: Voltaképp most is szótlan ember vagyok. - SzK: Tulajdonképpen igen.” A bumfordi közhelyek szintén benne maradtak a vágatlan­ alig vágott anyagban, így az is, amikor Földényi F. László Osz­­tovits Levente korai haláláról beszél. VM: A nagylelkűek hamar hal­nak. - FFL: Sajnos.” Hogyha az ember 74 interjút olvas egymás után, nincs az a kérdezői hang, amelyik ne tűnne valamelyest homogénnek vagy monotonnak. Erre Vámos tudatosan rá is erősít. Sablonkérdései egy idő után már messziről megelőzik. Ilyen állandó kérdésköre Vámosnak: a vendég horoszkópja, a születésnapja és nevének etimológiája. Összességében, és ez lehet meg­lepetés is, ezek a kérdések jól sülnek el, előbb-utóbb mindenkinek eszé­be jut valami arról, hogy kedden született, vagy hogy hasonlít-e a csillag­jegyére. A koraszülött magyar írók klubja is megalakulhatna: Csaplár Vil­mos, Kovács András Ferenc, Spiró György és maga Vámos is előbb jött a világra. A legérdekesebbek általában a névvel kapcsolatos válaszok. Az interjúalanyok több mint felénél nevén lehet ezzel nevezni egy problé­mát, vagy egy életrajzi eredőt a becenevek, álnevek, eredeti nevek, ma­gyarosítások, névrokonok, rokonnevek, névelírások, belső nevek, a név­jelentések és a nominális szorongások révén. Ha ezen túl van, akkor Vá­mos általában két irányba indul el. Az egyik az életrajz és pályakép átfu­tása: X. miért lett finnugor szakos, Y. hogyan került a vízművekhez. A másik irány a szakmai jellegű kérdésekkel van kikövezve: az írás miként­je, hogyanja. A történetszövés, a saját művekhez fűződő viszony, a napi rutinok sorrendje. Sok műhelybe pillanthatunk be, ez a kötet egyik nagy erénye. A főállásban írók mellett Vámos vendégül látott könyvkiadókat és irodalmárokat is. Utóbbiakhoz tartozik Radnóti Sándor, aki Csortos Gyula orgánumával anekdotázik, és Kulcsár Szabó Ernő, akiről pedig megtudjuk, hogy burokban született. Néhány visszatérő vendég is akad: Esterházy, Garaczi, Kukorelly, Márton László, Müller Péter, Nádas és Spiró is repetázott. A könyv egyik legszebb gyászíve a Lázár Ervin-inter­­jú és a Vathy Zsuzsa-beszélgetés, de itt kell említeni a megrázó, utolsó Somlyó György-találkozást is, ahol a szöveg hűen adja vissza a nagybe­teg költő küzdelmét a szavakkal és a szavakért. Továbbá olvashatjuk Vámos Miklós interjúját Vámos Tiborral is, azaz saját magával. (Azt, hogy eredetileg Tibor, legalább ötször tudjuk meg. Ennél többször csak Vámos atyai mestere, Gáli István és Trabantja buk­kan fel, de ez cseppet sem zavaró, sőt.) Vámos egyik visszatérő tézise, hogy a magyar irodalom nem tud mit kezdeni a nem komoly, játékos attitűddel, erre több érdekes válasz is születik, elsősorban KAF és Par­ti Nagy oldaláról; másik tézise, voltaképpen frusztráció, a magyar iro­dalomkritika nyüstölése: „Sajnos a kritikusokról és az »tanalizál«-ról egy másik magyar ige jut eszembe, de nem merem kimondani.” Másutt ezt kérdezi Kulcsár Szabó Ernőtől: „Ha valaki nyíltan kijelenti, hogy ő csak a várható bevétel, a pénz kedvéért ír, azt egy kicsit le szokták nézni. Ezek az emberek, a hivatásos bírálók viszont pénzért olvasnak. Az rendben van?” Ezek után jöjjön a pénzért olvasó kritikus hibajegyzéke: a remek költő nem Csehi Zoltán, hanem Csehy. Az Újholdat egybe kell írni, Dsi­­da Jenő nem Dzsida, Kiss Noémi pedig két s-sel írja a nevét. 19 KÖNYVHÉT 2010 ÉLET ÉS ÍZ­IRODALOM

Next