Élet és Irodalom, 2015. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)

2015-02-06 / 6. szám

Vajda Mihály 80 A kor előrehaladtával az ember számára az egyetlen és legfőbb kérdés, hogy magát ne vezesse félre, hogy magát ismerje fel azokban a mondatokban, amelyeket leír. Nincs ennél alapvetőbb filozófiai kérdés. Vajda távolodása a hagyományos filozófiától, amit a filozófia feladásának tekinthetnének, vagy éppen tekintenek is, éppen az ellenkezőre utal. Arra, hogy a filozófia azokban a kérdésekben rejlik, amelyekhez alig van jobb és biztosabb megközelítés, mint amit egykor a görög gondolkodás parthesiáma nevezett. Ez a fajta törekvés az igazat mondásra alapvetően határozza meg az ember viszonyát ahhoz, amit még tenni kíván, és ami egyáltalán megtehető. Foucault, aki Vajda számára a kései műveiben oly fontossá vált, egyik utolsó előadásában mondta ki, hogy az igazságra törő bátorság nem egyszerűen politikai bátorság - ami egyébként soha nem állt tőle távol -, hanem az, ami a lélek önvizsgálata által valósul meg. Ha Vajda Túl a filozófián című utolsó könyvének szövegeit nézzük, láthatjuk ezt a figyelmet az igazat mondás iránt. Vizsgálni az életet, nem a magunk győzedelme kedvéért és nem is azért, hogy azon keveseknek állítson emléket, akik képesek voltak hiba nélkül eíni (ki hiheti ezt magáról!), hanem azért, hogy megértse és megértesse azokat a mozzanatokat, ahol a fiktív vagy éppen életrajzi írás során éppen az írásbanoglalt válik bátor tetté, amivel ellenállt annak, ami arra hajtotta, hogy magát feledve és feladva éljen. Vagy éppen azt mutatja meg, ahogy valaki valamit önmaga elől elfed, vagy éppen arra fordít komoly erőket, hogy fenntartsa ezeket az elfedő, a döntést és kimondást gátló elemeket. Ha például Klemperer naplója kapcsán arra a megállapításra jut, hogy ugyan írni akkor (12 évnyi náci jogfosztás közepette) önmagában is bátor tett volt, de az igazi bátorság ahhoz kellett, hogy valaki, akkor is írjon, amikor minden ez ellen szólt. Miért? Pusztán azért, hogy megőrizze a tartását, hogy fenntartsa ezt a lehetetlen lehetőséget a teljességgel valószínűtlen közepette. Egy másik írásban pedig így fogalmazott: „Önmaga megismerésén keresztül ugyanakkor nemcsak másokat szeretne megismerni, szeretne mások önismeretéhez is hozzájárulni.” Ez egyszerre jelenti azt, hogy magát kiteszi, s mind védtelenebb helyzetben mutatja meg - amihez persze elengedhetetlen az írás bátorsága az az önvizsgálatán keresztül mutatja meg, mondja ki azt, ami hozzásegítheti magát és másokat, ahhoz, ami igaz. Talán úgy is mondhatjuk, Vajda begyakorolja magát, és ezen keresztül tesz másokat is gyakorlattá abban, hogy az igazság mégis, mindenek ellenére mondható. A könyv egyik írásában idézi Rousseau-t: „.. .olyan művet alkotok, amelyet páratlanná tesz példa nélkül való igazmondása: hadd lásson a világ legalább egyszer olyannak egy embert, amilyen a lelke mélyén volt.” Persze nem is naiv, abban a tekintetben, hogy ha valaki éppen önmaga teljesen igaz megmutatását nyilvánítja ki, ott jó élni a gyanúperrel, hogy az igazat mondás nem válik-e éppen önmagunk igazzá dermesztett apoteózisává. De Rousseau éppen úgy ír, hogy az igazat kerülő úton a lélek mélységében engedi megpillantani, azaz nem az igaz életet ölti magára, hanem az igaz élet lehetőségét mutatja meg önmaga lecsupaszításán és eltévelyedésén keresztül. Ha nem lenne annyira terhelt és félreérthető a fogalom, azt mondanám, egyfajta példa-beszéd formáját és beszédmódját öltik Vajda írásai, amit ugyancsak a görög-hellenisztikus hagyomány nyomán neveztek paroimiának - ez olyan rejtett, olyan rejtve közlő beszédmód volt, amely nem pusztán a kiválasztottak számára volt érthető, hanem azok számára is, akik képesek voltak az igaz iránt megnyílni. Ez a beszédmód nem kriptikus, hiszen mindent kimond, csak nem feltétlenül gondolja azt, hogy amit kimond, az ezen az egyetlen módon és teljes mértékben kimondható, azaz úgy beszél, hogy megtartja a sokrétű értelem sűrűsödését az igaz körül. „De ha egy világban, amely megőrzi emlékezetében a tetteket, ez az ember végbevitt valamit, ami dicső hírnevét biztosítja, akkor már halhatatlan...” Irni a feledés ellenében, írni saját magunk felejtett múltja ellenében, s végül írni nem a halhatatlanságért, hanem azért, hogy ne kelljen magunknak hazudni, hogy igazat szóltunk. Az írás igazsága a legfőbb filozófiai tett. Bacsó Béla Várady Róbert munkája Harangláb asszony nemrégiben azzal jött a körorvostól haza, hogy ezután mindenkinek Kőbányára kell menni. Legalábbis a körorvos, sőt Harangláb asszony kardiológusa is ezt valószínűsítette, miközben rezignáltan, sőt depresszióba süllyedve néztek maguk elé, ahelyett, hogy kreatívak lettek volna, ahogy erre pedig az eligazításon őket külön felkérték. Valójában Harangláb úr veje kezdte az egészet, a Rókalyukban összeszedett félinformációkból, amelyek szerint az egészségügyet átszervezik, mindenki teljesen máshova fog tartozni, mint aho írNrva eddig tartozott, kivétel nél | —| | |— kül mindenkit nagy szaktudású orvosok fognak kezelni az elképzelhető legmegfelelőbb helyen, ahol iszonyat jó műszerpark van, például szívműtéthez van sebészcéma, nem a betegnek kell vinni. Mármost aki ebben az országban nőtt fel, nem hiszi, hogy sebészcémát nem neki kell vinni, de ha iszonyat jó orvosok fogják őt kezelni, akkor már érdemes volt erre a golyóbisra születni, vesekövet növeszteni, infarktust kapni, viszont Kőbánya mindenkit riaszt. Miért éppen Kőbánya, miért nem Hűvösvölgy, Orbánhegy, a Kensington Street? Egyáltalán miért kell ezután a világból kimenni, ahelyett, hogy a továbbiakban is ide mennénk a szomszédba? Sőt: hogy kerül Kőbányára az a rahedli iszonyatos szaktudású orvos? És földrajzilag hol fognak elhelyezkedni a kevésbé iszonyatos szaktudású orvosok? Harangláb úr veje azt is hírül hozta, hogy akinek nem tetszik a rengeteg iszonyat szaktudású orvos Kőbányán, az mehet oda is, ahol a mostani buta orvosa van, csak meg kell fizetnie az árát, és hát azt tudjuk, milyen, mióta az egyik vidéki kórházban százezer forintot kell letenni a szülőasztalra, ha valaki nem az ügyeletes orvosnál akar szülni, aki őt még az életben nem látta, és így az ügyelet vége felé nem is szeretné. Ennél a pontnál azonban kiesett Harangláb asszony kezéből az újságból kitépett cetli, amelyen illusztrációképpen egy nő lábszárát tervezték röntgenezni; a kép teljesen félrevitte a társalgást. A nőre ugyanis egy ólomkötény volt terítve, be volt burkolva vele a vállától a térdéig, csak a lábszára maradt szabadon. A házban nem volt senki, akit úgy röntgeneztek meg, hogy ólomkötényt adtak volna rá. Kivéve a fogorvosnál, a fogdoktorok, mintha máshol iskolázták volna őket, mindenkire szorgalmasan ráadják a védőöltözetet, majd kirohannak a szobából és kattintanak, akár ha régi, állványos fényképezőgéphez száguldanának vissza, és a fekete lepel mögül villantanának egyet a vakuval, nálunk azonban senki nem emlékezett olyan esetre, amikor ólomkötény került volna elő, kivéve szegény Szalmiák asszony esetében, akit állandóan sugaraztak, na őra terítettek egyet, de hiába. Meg aztán az nem is vizsgálóasztal volt, hanem a sötétség birodalma, ahol Szalmiák asszony, egyedül hagyva a gondolataival, odaátra készült. Éberlingné Kővágó Zitának egy alkalommal három különböző testrészét röntgenezték meg egy porladni vágyó kórház újjáépült, jól felszerelt diagnosztikai részlegében, s a keblét védendő megkérdezte, kaphatna-e ólomötényt. „Ólomkötényt?”, kérdezte az asszisztens, arcán csodálkozás honolt, aztán azt mondta: „Kereshetek egyet.” És keresett. Éberlingné Kővágó Zita megkérdezte, szoktak-e kérni, de nem szoktak, ő volt az első. Éberlingné Kővágó Zita még, csak úgy a maga megnyugtatására, rákérdezett, a röntgensugár máshová kerülhet-e, mint ahová fókuszálják; persze, ez szórt sugárzás, mondta az asszisztens. „De nem lesz semmi baja tőle. Kis adag az egész.” Éberlingné Kővágó Zita azóta mindenhol ólomkötényt kér, és ezzel teljesen lefárasztja a már amúgy is a teljesítőképessége határán dolgozó egészségügyi személyzetet, amelynek az átszervezés során majd vinni kell magával az ólomkötényeket, Kőbányára, hogy bármikor a betegre lehessen adni, ha kéri. ího&A.1 Kőbánya ÉLET ÉS# IRODALOMI 12 AGORA Narancssárga doboz ANGYAL ÁDÁM Különleges kutatás eredményeiről kaptunk híradást. Nem szokás még repülés közben a fekete dobozt elemezni. A magyar gépezet műszerei a KSH szerint többségükben normális repülést jeleztek. Az utasok és a földi megfigyelők azonban jól látják, hogy a gép orra tartósan lefelé áll, süllyednek, zuhanás előtti helyzetben vannak, és közelednek a becsapódáshoz. Az ES 2015. január 9-i számában Bokros Lajos bejelentette, hogy megszerezték a hanyatló Magyarország narancssárga színű fekete dobozát (Hanyatlás, 1-2. szám). Össze is foglalta, miként zajlik ez a ritka és veszedelmes jelenség. Részletesen elemzi a múltat, a lejtmenethez vezető utat. Azoknak, akik szeretnék tömörebben megismerni és megérteni a drámai eseményeket, az alábbiakban összeállítottuk a narancssárga doboz adatai és más leletek alapján a már korántsem érthetetlen körülményeket. Most még azt sem tudni, Magyarország zuhanás előtti hanyatlása nyomán becsapódik, felrobban és/vagy elporlad-e, ha útja így folytatódik. Az bizonyos, hogy régi énjét elvesztette, ahogy költője mondá: eltűnt az éji homályban. Az is bizonyos, hogy nem természeti katasztrófa, pusztító környezet okozza a rejtélyes hanyatlást. A narancssárga doboz arra bizonyíték, hogy mindezt az akarok parancsnok, a felkészületlen, de mohó személyzet és a velük egy húron pendülő, az utazók mintegy egynegyedét kitevő híveik ténykedése okozza. A különféle megelőzési központokból érkezett jelzéseket, a narancssárga riasztást a pilóták nem értik. A fülükön bemegy a figyelmeztetés, a szájukon pedig ki a cáfolat. Egyszerűen károgásnak és huhogásnak vélik a repkedő intelmeket. Bokros jelentéstevő a narancssárga doboz alapján - nyilván bibliai ihletéssel - hét fő bűnt talált olyannak, ami egyenesen vezet a lejtmenethez. Az első az utasok vagyonának indulás utáni elkobzása, ami a fedélzeti kiszolgálásra szerződtetett martalócok garázdálkodása nyomán a személyzet zsebébe vándorolt (a jelentésben: magán nyugdíjvagyon konfiskálása). A második az utasok további sarcolása, amely elől legfeljebb az ejtőernyővel menekülő utasok tudnak kitérni, de ezekből kevés van (szektorális büntetőadók). A harmadik a még működő, magánkézben maradt berendezések elkobzása, ezzel az irányítótoronnyal és világgal való szóértés ellehetetlenítése (államosítások). A negyedik a személyzet magánvállalkozásainak kizárólagossága az utasok igényeinek kiszolgálásában, a fedélzeti ellátástól a WC- használatig (magánmonopóliumok engedélyezése). Az ötödik a magyarok önvédelmi közösségei működésének akadályozása, mozgási lehetőségük korlátozása (önkormányzatok kiürítése). A hatodik az utazásban eladósodottak álságos hitegetése, cukorkaosztás és az utazást finanszírozó pénzintézetek megtagadása, mint Péter tette Jézussal a keresztúton (devizahiteles mentőcsomag és bankelszámoltatás). A hetedik a fedélzeti ellátás újratervezése oly módon, hogy a fűtést maximumra állították, de nem biztosítottak friss levegőt a szenvedőknek (rezsicsökkentés). A személyzet a túszul ejtett utasok segélykiáltásait nem veszi figyelembe, és folytatják garázdálkodásaik szabályzatokba foglalását. Mindezek természetesen elterelték a terroristákkal együttműködő parancsnok és a túszok közt cirkáló személyzet figyelmét a kormányzásról. A GPS hiába ismételgette, hogy újratervezés, az első lehetséges helyen forduljanak vissza, és tartsanak középre. Amikor már veszedelmesen megdőltek, és a katasztrófa közelsége az ateistákat is könyörgő imára késztette a fedélzeten, akkor festékesdobozokat osztogatnak, és azt hirdetik, hogy a máz alatt a világ sokkal derűsebb lesz (médiakampányok). Az utazás célját az ígéret földjének mutatták be (a varázslatos Kelet). Bokros jelentése nem tért ki minden részletre. Elsősorban a hanyatlás közvetlen okait sorolta fel (gazdasági bűnök). Korábbi jelentéseiből és más elemzőktől az is tudható, hogy a bajt a repülési szabályzatok átírása (új alaptörvény), a személyzet kiképzésének elhanyagolása (oktatás átszervezése), az utasok ellátatlansága következtében előállt cselekvésképtelenség (szociális és egészségügyi szolgáltatás leépítése) és a panaszkezelések ésszerűsítésének nevezett nemtörődömség (államigazgatás és jogszolgáltatás szétzilálása) egyaránt okozta. A magyarok a hanyatlás okán idegbetegek lettek. A pilóta és a személyzet összevissza beszél, tegnapi önmagukat mára megfordítva tálalják. Az utasok kisebb része ordít és zokog, nagyobb része apátiába süllyed. Említésre méltó továbbá a karbantartás helyett bevezetett minőségbiztosítási rendszer. Ennek lényege helyettes államtitkárok kinevezése, akiket azonban csak létesítményavatással, szalagátvágással bíztak meg. Magyarország hanyatlása nyomán úgy tűnhet el a demokrácia térképeiről, hogy polgárai bizalmat szavaztak a személyzetnek. Meglehet, nem is terrorizmussal, hanem tömeges öngyilkossági kísérlettel állunk szemben. A narancssárga doboz tanulságait történelmi felelősségnek nevezik, ami a pilóták szemében csak irodalmi kategória. Az utasok kárát, az elszenvedett veszteségeket, az eddigi nélkülözést nincs, aki megtérítse. Az európai biztosítás a kormányzási fosztogatásra nem terjed ki. Minden azon múlik, hogy a megmaradó túlélők képesek-e felfelé fordítani a gépet, vagy a várható becsapódás után szilárd talajra evickélni és ott talpra állni. Ami a túlélés esélyeit illeti, Bokros jelentéstevő szerint a gépet nem érdemes javítgatni, parancsnokát és személyzetét el kell csapni. (Ajánlásunk: új lakóhely kijelölése részükre aktuális nagy barátjuk távol-keleti zónáiban, Szibériában.) Új országot kell a magyarok alá építeni (rendszerváltás). AJÁNDÉKOZZON ÉLET ÉS IRODALMAT! Lepje meg családtagjait, barátait, üzletfeleit Élet és Irodalomelőfizetéssel! Rendelje meg igényes grafikai kivitelű ajándékutalványunkat, s adja át annak, akit tartalmas és maradandó ajándékkal kíván megtisztelni. Hónapokon át mindig Önre emlékezteti majd őt a hetenként érkező Élet és Irodalom. Az ajándékutalvány megrendelhető a 210-5149-es és a 210-5159-es telefonszámokon, es@es.hu e-mail címen, valamint személyesen megvásárolható az ÉS szerkesztőségében (1089 Budapest, Rezső tér 15.). Az előfizetés díja: negyedévre 5655 Ft, fél évre 9750 Ft, egy évre pedig 18 000 Ft 1ímm2015. FEBRUÁR 6.