Ellenőr, 1916. július-december (10. évfolyam, 101-198. szám)
1916-07-03 / 102. szám
Mяг он- Уásárfolay, 1916. Julius 3. HÉTFŐ Ж évfolyam 102 szám виа. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Bolyai utca 9. szám. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja 16. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Névtelen levelekre nem válaszolunk. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Helyben egy évre ... 12 Kor. . fél .... » , negyed , . 8 „ » egy hóre ... 1 , Vidékre egy évre . 16 Kor. . fél . . . 8 . „ negyed . . * , egy hóra . . . 140 . Itmajeeims IsaUfti. astto ikmm 1.1 f stales asurkesiti i Ы KOVÁCS Ш1 ч Városi ügyek. A városi alkalmazottak háborús segélye. — A meghatalmazás nélkül elköltött, milliók elszámolása. — Összegabalyodott kérdések. — Mit szavaztak meg ? — A közélelmezés kérdése Ali érdeklődik a város ügyei iránt, ha közgyűlések alkalmával egy bepillantást vát a terembe azonnal meg* jllondhsíts, hogy szürke, egyszerű közgyűlés lesz-e, avagy valami vihar, nagyobb a**béet szavazás van készülőben. Ilyenkor föltámadnak a halottak, ágyaikból kikelnek a betegek, örszetyű lesznek a máskor láthatatlanok, eljönnek menteni, ami még menthető. Szombaton d. u. 3 órakor rekkenő nyári délután melegében telt meg a közgyűlési terem. A hőség tikkasztó, a hangulat olyan, mint amikor — vihar közeledtével — arra lehet számítani, hogy minden pillanatban becsap a villám, vagy beáll az explosió. Furcsa. Milyen könnyű volt abban a disses teremben, ugyanazokban a padsorokban , részben ugyanazon városatyáknak kevés gondolkodás és még kevesebb számítás mellett megszavazni azokat a milliókat. Milyen kedvesek, mosolygók, nyájasok voltak akkor az emberek. Éz milyen bős-sájtó, unalmas, hogy annyit kellemetlenkedik most a belügyminiszter s nem nyeli le azt a bagatel két és félmillió koronát, amely felhatalmazás nélkül kelt el s mind sffifcnroltat, pedig a »többség”, ez a mindenkori biztos többég ég a vágytól, hogy mielőbb szavazhasson, mégis csakúgy, mint a múltban. Ezt a kedvtelést azonban alaposan korlátozza a belügyminiszter, aki — úgy látszik — erélyes ellenőrzést akar gyakorolni a város ügyei felett. Kár, hogy nem régebben kezdette meg, akkor, amikor mi. Mi láttuk, megírtuk előre. Akkor sikerük akarták látni az emberek. Nem láttak, nem hallottak. Most keserű és fájó az ébredés. Még fájóbb, hogy a díját a polgárság fizeti meg. * * * Nem mi akartuk ezeket a dolgokat most a háború alatt rendezni. Nem mi kezdettük a tavaly ezt a bizonyos nagy takarítást, melynek a következménye aztán a sok számolás. Mi vártunk volna nyugodtan — e talán ez felelt volna ma jobban a város érdekének, a közönség hangulatinak is és ha mér meg van adva egy helyzet, azzal számold kell. Számolni összes következményeivel. Ez nem azt jelenti, hogy mi rehezíteni akarjuk az elszámolást, s kibontakozást. Ellenkezőleg azt akarjuk, hogy a város dolgai egymás megértésével, a lehetőleg sima és a polgárság minél kevesebb újabb megterhelésével jöjjenek rendbe. Mi nem háborút, békét akarunk a városházán is. De nem olyan bólét, amely pártok, nagy osztályok érdekét szolgálja, de olyat, a mely az egész város polgárságának érdekében való. * * * A közgyűlést kevéssel 3 óra után nyitotta meg dr Bernády György, udvari tanácsos, főispán. A kővágóhídi szabályrendeletet, a feczsi költségvetés jóváhagyásáról szóló miniszteri leiratot, az átkaparókról lévő szabályrendelet jóváhagyását észrevétel nélkül fogadta el a közgyűlés. A városi alkalmazottak háborús szegélyénél dr. Fekete Andor, törv. kat. biz. tag szólalt föl nagyszabású beszéden. Mindenekelőtt az összes, állami segélyben rémsülő tisztvise-löknek is nyomorúságos, gondos nélkülözéssel tele helyzetét festette meg ; a tárgy részletes plasticitásával és a tisztaiszlók iránti meleg átérzés és sze- retet lendületével. Majd rámutatott arra az igazságtalanságra, amely a vá- t гоя azon alkalmazottain esik, akik nem tartoznak a szigorúan vett közigazgatási tisztviselők közé. Utal a pénzügy-miniszternek és a pénzügyi bizottságok évének azon határozott kijelentésére, hogy az állami tisztviselők húsz százalékos háborús segélyét okvetlenül emelni fogják, mert emelni felil, minthogy a megélhetésre ma a tisztviselők fizetése elégtelen. Lehet, hogy 30, Mid, hogy 40 százalék lesz a pótlék, melyet megkapnak a város közigazgatás tisztviselői. Miven igazságtalan, bántó méltánytalóság az, hogy a városi alkalmazottak egy tekintélyes rém, akik ugyanazt a kötelességgel végzik, amit a közigazgatásiak, szereteti, vagy mások miatt m résossüljanele ugyanabban az ebánásban, mint azok. Kiemeli például a városi zeneiskolát, amey a fővárosi lapok véleménye szerint az első az országban, amelyről Hubsy és mások mondották el véleményüket és ennek a tanára más elbánásban részesülnek, mint más, például a kereskedelmi iskola tanárai. Hivatkozik a műszaki igazgatóság alkalmazottaira és javasolja, hogy ez év első harmadába megtakarított őrséget ekkép osszák föl, hogy az eltelt évharmadra ezeknek az alkalmazottaknak is utalják ki a 20 százalék háborús segélyt, míg az év többi rímére a későbbi megtakarításokból keressenek fedezetet. Hangsúlyozza, hogy ez nem kígy, nem adomány, hanem egy ellentmondást és kitérést nem ismerő erkölcsi kötelessége anna a tervhatóságnak, amely luxuscéloka miliőkt szavazott meg. A főispán a kérdést szavazásra bocsátván a tanács javaslatát fogadták el, amely szerint az alkalmazottak egyelőre tisztárilék háborús segélyt kapnak. A bizottság tisztviselő tagjai a tanács javaslata mellett szavaztak. Ezután a felhatalmazás nélkül eszközölt telkiadások, elköltött milliók ügyére került a sor. A már ismeretes leirat felolvasás után a tanács javaslata az volt, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot a számolások sürgős megejtésére. Dr Fekete Andor kis. tag az 1886. XXI. t. e. 50 § art hivatkozva az iránt intéz kérdést a főispánhoz, hogy ezen ügyben megengedhetőnek és lehetségesnek tartja- e, hogy ő elnököljön, miután egyénileg érdekelt a tárgyalás alá kerülő ügyben. A főispán kijelentette, hogy a kérdésre már azzal, hogy az elnöki székben ülő megfelelt. Bürger Albert kis. tag mindenekelőtt kifogásolja, hogy a miniszter rendeletét amely április közepén érkezett a tanácshoz csak most, két és féldő múlva terjesztik közgyűlés elé. Indítványozza, hogy a közgyűlés az elszámolás megejtése végett küldjön ki egy öt tagú albizottságot. Dr. Fekete Andor hozzájárul Bürger Albert indítványához, azt konkrét formában terjeszti elő, a bizottság tagjaiul szjáálja Bürger Albert, Farkas Herman, Csonton Olivér, Gáspár Antal, Ugrón Gábort. Kifogásolja egyébként, hogy egy fontos belügyminiszteri leiratot csak két és fél hónap múlva hoz a tanács közgyűlés elé. A jelenlegi belügyminiszter pedig j joggal elvárhatja a várostól rendelteinek komoly és alapos teljesítését. Nagy Imre h. polgármester céltalannak tartja egy albizottság kiküldését már most, mert a miniszter rendeletét más nem hajthatja végre, mint a városi tanács. На я termes megejtette az elszámolást, ami már folyamatban van, azután is ki lehet küldeni az albizottságot. Dr. Ugron Gábor biztes határozott hangú, erélyes felszólalásában ezt mondja : a miniszteri rendelettel szemben nincs más teendő, mint azt, úgy ,mint írva van, szóról-szóra végrehajtani. A min. rendelet a város közönségének és nem a tanácsnak szól, amely a két és fél millió koronát elköltötte. Lehetséges is az, hogy ереп azok ejtsék meg a felülvizsgálatot a megszavazás nélkül elköltött millióknak, akik azt elkölttették, akik azért felelősök. És nem volna végrehajtása a belügyminiszter rendeletének, mint ahogy az is ellentétben áll a miniszter intencióival, hogy azt a rendeleket cak most, két és fél hó múltán hozák közgyűlés elé. Elfogldja a Bürger Albert, illetőleg Fekete Andor indítványát. Egyébiránt határozzon bárhogy a többség, biztosítja, hogy a miniszter álláspontja fog érvényesülni, amely teljesen az, ami a bizottsági tagok egy részének (nekünk Szerk.) az álláspontja, hogy lássúk végre tisztázva ezt az ügyet. Végül komolyan figyelmezteti a városi tanácsot és a többség tagjait, gondolják meg jól, hogy mit határoznak. A várost már oda juttatták, hogy autonómiája felfüggesztésérték kérdése előtt állott, ne vigyék súlyosabb, lehetetlen helyzetbe. Dr. Bedő Sándor szeretné, ha ezt a kérdést simán, a lehetőleg egyhangú határozattal lehetne elintézni. Elfogadja a Fekete Andor indítványát. Javasolja, hogy az abban indítványozott bizottságba dr. Fekete Andort is küldjék ki. Dr. Bodolla Ferenc tiszti főügyész védi a tanács álláspontját, elfogadja a Bürgez-Fekete indítványát , albizottság kiküldését, oly formán azonban, hogy az elszámolás megejtésével bízza meg a közgyűlési tanácsot a javaslatba hozott albizottság kiküldésivel. Több szónok nem lévén, elnöklő főispán a vitát bezárta s a kérdéseket csoportosította. Előbb a Janács javaslatát bocsátotta szavazásra, s azután a Bürger Albert biz. tagét, dacára, hogy azt Bürger visszavonta és a Fekete Andor írásban is beadott indítványához csatlakozott. Majd a dr. Bodolla Ferencet, miközben elmaradt Dr. Erdő szón indítványa, hogy a biffortsságba Dr. Fekete Andor is beválasztassék. Hisz egymást követő szarvások eredményét jól ki tudtuk hámozni, akkor a többség és itt meg kell jegyezzük, hogy az összes tisztviselők és érdekeltek is szavaztak — elfogadta a a tanács javaslatát, kiegészítve a Bürger elejtett Indítványával, a dr. Bodolla Ferenc pót indítványával, — mellőzve a dr. Bede indítványát. Eszerint tehát: az elszámolást a v. tanács viszi keresztül a dr. Fekete által ajánlott öt tagú bizottsággal. Polgári és egyenruhát KISELSTEIN főtér 39. legszebb kivitelben készíté S* Kardok olcsó árban kaphatók !