Ellenőr, 1871. január (3. évfolyam, 108-138. szám)
1871-01-15 / 122. szám
Előfizetési árak: Egész évre . * 20 ft — kr. Évnegyedre . . 5 ft. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra 1980 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utcza 4. szám, 1. emelet. Semmit sem ködünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn ■ finnepre következő napon. A lapot illető reklamátiók Légrády testvérek irodájába (2 Vas-utcza 24. sz.) Intézendők. 122. szám. Vasárnap január 15. 1871. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri | A nyilt-tér egy petit sora 80 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. | Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal: Pestem, kétsas-utcza 14. ax&m. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó hivatalában kétsasutcza 14. u., Légrády testvérek nyomdájában Past 2 sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza 5. szám. _______________ III. évfolyam. iz „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — kr. félévre..................10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két sas utcza 14. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni postai utalványozás által. A szent részvét nevében. Francziaország nyomorának enyhítésére intézett adakozások. (Harmadik gyűjtés.) A múlt kimutatás összege 41 frank, 2 ar., 4 frt, 3 db 1/1 frtos ezüstben és . . 1542.1 Karikás Mihály..........................................10.— Egy névtelen Zürichből.......................... ..40 frt.kr. Pest, jan. 14. A német delegatió ma folytatta hazafias küzdelmét a hadügyi költségvetés ellen. Törült itt is, törült ott is, törült majd minden egyes tételnél, mert úgy van meggyőződve — és nagyon helyesen, hogy azokkal a milliókkal, nmlyeket megtakarít, segít a népen, míg, ha azokat a hadügyminisztérium rendelkezésére bocsátaná, nem segítne semmit sem a hadsereg harczképességén, sem az állam biztonságán. Követni fogja-e a magyar delegáció a németek által választott helyes utat, még nem tudjuk ; a magyar delegáció még nem kezdett a költségvetés tárgyalásába s bár a hadügyi bizottság eddigi határozataiban oly készséget tanúsított a pazarlásra, hogy az ország közvéleménye méltó megbotránkozását fejezheti ki irányában, a bizottság határozataiból mégsem bírunk egész biztonsággal következtetést vonni a plénum által követendő eljárásra nézve. Ha a magyar delegátióban az a nézet az uralkodó, melynek a deákpárt orgánumai kifejezést adnak, akkor nem lehet kétség az eredmény iránt, akkor megszavaznak mindent, mit a bécsi minisztérium kíván, sőt megszavaznának még többet is. De az a körülmény, hogy a deákpárt orgánumai, nevezetesen a „Napló“ és „Reform“ szükségesnek tartják izgatni a delegátusokat a kívánt öszszegek megszavazására, az agitatió azt sejteti, hogy a magyar delegatió tagjai nincsenek egészen egy véleményben a párt közlönyeivel és igy még mindig lehet remélnünk, hogy a magyar delegatió plénuma nem hallgatva a Napló és Reform hóbortos izgatásaira, követni fogja a német delegatiót a nép érdekeinek megvédésében. És miért is ne követné? mily indokokat bírnak felhozni a bécsi minisztérium által kívánt tömérdek pénz megszavazására ? Egyet: a hadsereg harczképességének megszerzését. Ismerjük a lépvesszőt — négy év óta elég időnk volt megismerni — melyet a hadsereg harczképességének neve alatt eddig még minden esztendőben előrántottak Bécsben a végből, hogy a nép erszénye megragadjon rajta. Arra, hogy a hadsereg harczképes legyen, elköltöttünk négy év alatt körülbelül négyszáz milliót , valamint ezáltal nem tettük a hadsereget harczképessé, úgy nem tesszük azt harczképessé még azzal sem, ha most újra elköltjük rá a kért százhatvan milliót. Ez a hadsereg, ezen az alapon, ezzel a szervezettel nem lesz harczképessé soha, ha Ausztria és Magyarország minden vagyonát ráköltjük is. Az absolut uralom alatt, azt csak nem mondhatja senki, hogy nem költöztek bőségesen a hadseregre és nem a legnagyobb kudarczczal tért-e haza mindannyiszor, valahányszor csatája volt? A hadsereg volt akkor a monarchia egyedüli támasza, a hadsereg miatt alamizsnára kényszeríttetett minden egyéb érdek, és hogy a hadsereg nagy és erős legyen, feláldoztatott a nép jóléte és mi lett az eredmény ? Bukás. Mellőzzünk újra minden egyéb érdeket, rójjunk a népre minél nagyobb terhet, hogy minél többet költhessünk a hadseregre és az eredmény ismét nem lesz más, mint bukás. Hadseregre, mely már szervezeténél fogva képtelen feladatának teljesítésére, kár a pénzt vesztegetni, s helyesen jegyezte meg Giskra a mai ülésben, hogy ha harczképes sereget akarunk, úgy legelőször is a mostani rendszerrel kell szakítani. Azzal, hogy mi a hadügyminisztérium központi igazgatására néhány százezerrel többet adunk, azzal, hogy a törzstisztek fizetését fölemeljük, vagy azzal, hogy új divatú egyenruhába öltöztetjük a katonákat, talán harczképessé teszszük a hadsereget? Vagy tisztán Beust, Kuhn osztrák miniszterek és a bécsi militarismus kedvéért akarna a magyar delegátió 7,8 milliót megszavazni ? Az igaz, hogy felfordult világot teremtett ez a közös ügyes deákpárti politika Magyarországon. Az osztrák népről sem mondhatjuk, hogy az eddig valamely különös jóindulattal viseltetett volna hazánk iránt, de ha nem mondhatják ezt az osztrák népről, úgy még kevésbé mondhatjuk az osztrák miniszterekről. És most ezekkel a miniszterekkel szövetkeznék a deákpárt, az osztrák és magyar nép ellenében ? Az volna most nálunk a jó hazafi, aki minél nagyobb összeget küldene fel Bécsbe ? aki minél nagyobb készséggel teljesítené az osztrák miniszterek kívánságát ? Alig hihető. Tökéletesen meg vagyunk győződve, hogy ha az osztrák-magyar közös hadsereg jelenlegi vezetőinek mind az utolsó fillérig megszavazzuk is azt a pénzt, amit rendkívülileg a véderő emelésére kívánnak, és oly kevéssé lesz az a véderő fölemelve, mint ha nem szavazzuk meg. Azért nagy megelégedéssel szemléljük, hogy a német delegátió, okulva az eddigi tapasztalatokon, nem hajlandó immár sanctióját adni a pazarlás folytatására. És mi még csak azt óhajtjuk, hogy buzgalma a terhek könnyítésében állhatatos maradjon a a költségvetés tárgyalásának minden stádiumában. Semmi lárma és álokoskodás ne gyakoroljon rá pressiót és ha közte és a magyar delegatió között üzenetváltásokra kerül a dolog, a magyar delegatió által engedélyezni szándékolt nagyobb összegeket semmi szín alatt se acceptálja; hadd legyen közös szavazás, hadd lássa az ország, hadd lássa a terhek alatt görnyedező magyar nép, hogy ime még az osztrák németek is jobb barátjai, mint e tévelygő deákpolitika emberei. Csávolszky Lajos: A baloldali kör Vasárnap f. hó 18-én délután öt órakor értekezletet tart. A magyar delegáció hadügyi albizottsága tegnap este 5 órakor tartott ülésében folytatta a rendes szükséglet tárgyalását. A Hik czim: „Felsőbb parancsnokságok, és törzsek,“ tekintettel a reggeli ülésben tartott előterjesztésre, függőben hagyatott. A mik czim: „Csapattestületek“ tárgyalása előtt a lovasság békelétszáma állandó felemelése, beható vita után elfogadtatott. E czim szükségletére az előirányzott 22.773.522 frt helyett 22.000.000 frt. szavaztatott meg, mely összeghez a lovasság létszámának felemelésére szükségelt 441.726 frt járul. A IV-ik czim : „Katonai szekerészet,“ a kért 271.040 frt helyett 251.045 frt ajánltatott. V- ik czim: „Képző intézetek“ több a jelentésben is kifejezendő átalános megjegyzés után az előirányzott 1.080.00 frt helyett 1.070.000 frt ajánltatott. VI- i. czim: „Élelmezési raktárak,“ az előirányzott 545.008 frt mellőzésével 475.000 frt szavaztatott meg. VII. czim: „Ágyraktárak,“ az albizottság kerek számban 38.000 frtot megajánl (előirányzat 38.997 frt.) Vili. czim: „Ruházati lakhelyek,“ az előirányzott 134.804 frt elfogadtatott. IX. czim: „Tüzérségi hadszerügy,“ az előirányzott összeget az albizottság elfogadta 2.675.000 forint. X-i. czim: „Szekerészed szer-lakhely,“szintén az előirányzott 91.239 frt. elfogadtatott. XI. czim: „Utászi hadszer,“ az előirányzott 29,500 frtot az albizottság elfogadta. XII. czim: „Katonai hadmérnöki és építészeti igazgatóságok“ — az albizottság az előirányzott 2.260,809 frt helyett 2.100,000 forintot ajánlott meg. Ülés végi 9 órakor, A ma d. e. 10 órakor tartott ülésben folytattatott a közös hadsereg 1871. évi rendes szükségletének tárgyalása, minek folytán a XIII-dik czim: „katonai földrajzi intézet“ szükségletére az előirányzott 341,575 frt megszavaztatott; a XIV-ik czim „katonai egészségügy“ az előirányzott 3 millió 160,230 frt helyett 3.140,000 frt és a lovasság békelétszámának felemelése folytán még 60.000, összesen 3.200,000 frt elfogadtatott. XV- ik czim: „Ellátási ügy“ az albizottság az előléptetési és nyugdíjazási rendszernek a törvényhozások által leendő végleges szabályozását sürgeti, a czim szükségletére 10.669,063 frtot megszavaz (előirányzat 10.761,431 frt.) XVI- ik czim: „Katonai fegyintézetek“ az albizottság az előirányzott 69.095 frtot megszavazta, —egyébiránt a katonai börtönrendszernek a törvényhozás útján leendő szabályozását szükségesnek tartja. XVI-ik czim: „Különféle kiadások.“ 1- ső tétel „Katonai mellettesek az egyes követségeknél“ 44,676 frt elfogadtatott. 2- ik tétel „A katonai tudományos egylet segélyezése 2000 frt elfogadtatott. 3- ik tétel „Jutalmazások és segélyezések“ az előirányzott 64,000 frt helyett 60,000 frt. 4- ik tétel „Katonai értesülésekre a külföldön“ 20,000 frt hosszabb vita után elfogadtatott. 5- ik tétel „úti költségek stb.“ 45,000 és 6 ik tétel. „Áljegyzéki illetmény távsürgönyökért“ 39,000 frt elfogadtatott. XVI. czim: „Határőrvidék“ az albizottság elvileg kijelentve, hogy a határőrvidék közigazgatási költségvetése úgy a kiadást, mint a jövedelmet illetőleg nem lévén sem katonai, sem közös, a közös hadsereg költségvetésében helyt nem foglalhat, s abból egyszerűen kihagyandó, — ellenben a katonai határőrvidéki gyalogság mai nap még részét képezvén a közös hadseregnek, annak szükséglete a költségvetésbe beállítandó, — az összeg megállapitását a holnapi ülésre halasztotta. XIX. és XX. csime: „Természetben élelmezés, és legénységi eledel“ az élelmezési ügy megvizsgálása iránt kiküldött választmány terjedelmes, és kimerítő jelentésének meghallgatása után, a XIX. czim szükségletére az előirányzott 14.167,855 frt helyett 12.700,000 frt és a XX. czim szükségletére az előirányzott 9.941,394 frt helyett 9.200,000 ft. megajánlatott, mely összegekhez még a lovasság békelétszámának felemelése folytán előállandó szükséglet, az e czimek tételeinél eszközölt levonások aránya szerinti levonással járul. XXI. czim. „Ruhára és ágyneműekre“ az előirányzott 7.138,831 frt helyett 6.600,000 frt megajánlatott, mihez még a lovasság felemelt létszámának szükséglete arányosított levonás után fog járulni. E helyt kijelenti az albizottság, hogy a Skene féle consortium által a felszerelési üzlet okmányai után fizetendő bélyeg és illeték, mint közös, jövedelem a költségvetésbe beállíttassék. Ülés vége két órakor, folytatás holnap 12 órakor. Ismételt kérés a n. m. kereskedelmi miniszter úrhoz. Szarvas, jan. 12. Minthogy az „Ellenőr" 116-ik számában „Pár szerény kérés a n. m. kereskedelmi miniszter úrhoz" czimü czikkemre illetékes helyről felvilágosításul valótlanságok állíttatnak, nehogy ezek által a miniszter úr tévútra vezettessék, bátorkodom figyelmét a következőkre hívni fel. Igaz, hogy a posta Szarvasról Öcsöd felé a pesti postaigazgatóság járatrendszere szerint naponként d. u. 3—4. órakor elindíttatik, s így aznap esti 6 órára Öcsödre meg is érkezhetnek, de a n.váradi postaigazgatóság rendeletére ez a posta, mely d. u. 5. órakor már Szt.Andráson van, itt meghalván csak másnap reggeli 8 órakor indittatik el Öcsöd felé, s igy nem 3 óra alatt, — mint illetékes helyről állittatik, hanem 14—15 óra alatt jut el az egy állomásra eső Öcsödre. Öcsödről Szt.Andráson át Szarvas felé nem, mint illetékes helyről állíttatott, esti 7 órakor, hanem d. e. 10—11 órakor indittatik el. Szt.Andráson meghalván, másnap reggel érkezik Szarvasra. Mi végre a M. Tur-Szarvas közötti kocsipostai szállítmányok súlyára vonatkozólag állíttatott, hogy t. i. az az egyes meneteknél ritkán haladja meg a fél mázsát — ennek ellenkezőjéről meggyőződhetik a miniszter úr, ha a pesti postaigazgatóság által a szarvasi postahivatalnak a csomagok db száma és súlyának múlt odt., nov. és dec. havi kimutatását előmutattatja. Mi saját szemeinkkel láttuk a múlt évi nov. havi e tárgya vonatkozó hivatalos kimutatást, mely szerint nevezett holnapban 3-or volt a súly kevesebb fél mázsánál, 13-or jóval haladta, 13-or felül volt az egy mázsán, egyszer több volt két mázsánál is! úgy hisszük azonban, hogy aki ismeri a postai küldemények minőségét, az nem fontszámra fogja azok szállíthatóságát mérlegelni, mert érkezik minden postával oly csomag, mely súlyára nézve csekély, ámde terjedelme olyan, hogy egy kétkerekű kordéra egy is elég belőle! — Fentartjuk ezek folytán az első ízben tett kérelmünket egész terjedelmében. Zlinszky István: Az osztrák delegátió ülése. Pest, január 14. A mai ülést Hopfen elnök 11 órakor nyitotta meg s tárgyalásra került a hadügyminisztériumi költségvetés hátralevő része, mely nagyobb vita nélkül a költségvetési bizottmány javaslata szerint fogadtatott el, következőkép: Rendkívüli szükséglet. I. Egyszeri rendkívüli szükséglet. Az 1. pontnál (az 1866-i háború által okozott károk megtérítése) a kormány kér 2.854 frt a bizottság 1.811 frtot javasol; 2. p. (pótszükséglet a két dunai hadi gőzös felfegyverzése és felszerelésére) a bizottság megszavazni ajánlja a kért 25.000 frtot, de „a két dunai hadigőzös felfegyverezése és felszerelésének végleges költségére“ Czim alatt. 3. p. (Dalmátiában az egészségtelen helyőrségekben állomásozó hadcsapatok felcserélésre , továbbá a csapattestek kiegészítési kerületükbe, illetőleg azok közelébe leendő áthelyeztetésének folytatása) a kormány kér 300,000 frt, a bizottság az egészségtelen helyeken állomásozó csapatok felcserélésére megszavaz 95,000 frt. 4. p. (lőszerek és lőfegyverek megrendelése, továbbá a fegyverház matára számára) a kormány követelése 1.715.000 forint, a bizottság javaslata, hogy a régi ágyubronz eladásából bevett összeg 259.000 frt.kola erődítésére nagyobb ágyuk beszerzésére, a honvédségnek átengedett vadászfegyverek értéke 283,000 frt pedig uj Werndl-fegyverek és töltések beszerzésére fordítható s az arzenál múzeuma számára 3 mellszoborra 13,500 frt szavazandó meg. 5. p. (erőditési és egyéb uj építkezésekre) a hadügyér 2.834,100 frtot kér, a bizottság e tétel 1—6 pontjait függőben kívánja hagyni, mig a várépítések átalánosságban tárgyaltatni fognak s a 7. részletes pontnál a krakkói gyalog-kaszárnyaépítésre a kívánt 100.000 frtot, valamint (8) a pólai laktanya építésére kért 100.000 és (9) a brioni sótermelde kiszárítására felvett 13.000 frt megszavazza. (10) A budai katonai kórház építésére kért 300.000 frtból 150.000-et körül, (11) egy másik kis kézi lőportár építésére Cattaron kért 12.600 frtot megtagadja, (12) a Prágában építendő két béke-lőportárra kért 60.000 frt megszavazza, (13) az altisztek fekhelyeinek elkülönítésére kért 100.000 frt helyett 50.000 et javasol, (14) a Müllers domfban építendő barakokra kért 16.000 frtot megszavazza, (15) a preraui nevelőének lovassági hadiakká való átalakítására kért 95.800 frt helyett 80.000 frtot szavaz meg, (16) a jaroslaui ruhabizottmányi épületre kért 10.000 frtot, (17) a jászberényi lovassági kaszárnya kiépítésére kért 130.000 frtot, (18) a nagyszebeni tüzérhadiak kiépítésére és Gyulafehérvártt egy üteg elhelyezésére kért 130.000 frtot (19) a ruhagazdászati bizottmány telepzetének átalakítására a kért 85.000 frt helyett 50.000 frtot megszavazza, (20) egy bécsujhelyi szénaraktárra kért 12.000 frtot, (21) valamint egy Józsefstadtban építendő béke-lőportárra kért 22.600 frtot s (22) egy Komáromban építendő lőportára kért 25.100 frt megtagadja. Ellenben megszavazza a (23) győri élelmezési raktár átalakítására kért 12.000 frtot s (24) a castelnuovi várhajók helyett egy gőz-barkasse építésére kért 7.000 iratot. (25) A börtönszaporítás bevégezésére, új löveldék fölállítására és a fenállók tágasítására a kért 200.000 frt helyett 100,000-et szavaz meg (26) a Bécsben építendő új lövöldére kért 100,000 frt helyett pedig 80,000-et, (27) a fischaui növelőének dologházzá való átalakítására kért 36,200 frtot megadja. (28) Egy prágai műgyakorlati tér megvételére kért 6000 frt, (29) az olmützi műgyakorlati tér megnagyobbitására kért 12,500 frtot és (30) a birodalom erődítésére vonatkozó tervek további kidolgozására kért 50,000 frtot megtagadja. (31) A lovasság számára szükségelt gyakorlati s lovagló terek megszerzésére s a meglevők nagyobbitására 150,000 frt helyett 50,000-et, (32) a Polában történt építményekért Kaliszter építész kárpótlására a kért 138,000 frtot, (33) a katonai államintézetben történő építésekre a kért 81,000 frtot megszavazza s a hadarok telepzet számára járművek és vonatszerszámok beszerzésére kért 20.000 frtot megtagadja. A 6. pontnál (katonai gyógyintézetek javítása) a kért 35.000 frt. A 7. p. (katonai földrajzi intézet) a kért 68.355 frt s 8. p. (térképek s a hadi levéltár számára könyvjegyzékek) a felvett 67.100 frt megadatik. A 9. pontnál (a Gacka folyó szabályozása) a hadügyér által kért 60,130 frt s a 10. pontnál (a határőrvidéki foglyok számára leendő ágynemű beszerzésére) kért 40,000 frt megtagadtatik. Átmeneti rendkívüli szükséglet. 11. p. (A József akadémia költsége) 129,000 frt megadatik. 12. pont (a határőrigazgatási tanfolyam) 11.800 frt megtagadtatik. 13. pont (a számfelettiek illetménye) a hadügyminisztériumtól kért 1.331.885 frt helyett 1.000.000 szavaztatik meg. E tételnél Früth osztálytanácsos védelmére kel a kormány előterjesztésének, Sturm és Herbst pedig a bizottság javaslata mellett szólnak. Nyilvános katonai alapok. A katonai helyettesítési alapra nézve elfogadtatik a bizottság azon indítványa, mely szerint 1) a kimutatás tudomásul veendő s az alap kamatai, a sóbánya kötvényekkel együtt 1.225.623 írtba, a kifizetett sóbányakötvények 554.350 írtba, a szőkébb helyettesi alap kamatainak maradványai 36,588 írtba számítva összesen 1.816,561 frt vétessék fel a rendes szükségletbe és pedig a rendes szolgálati időn túl szolgált altisztek díjazására. 2.) a közös hadügyérség felszólittatik, a helyettesi alapot azonnal a közös pénzügyminisztérium kezelése alá bocsátani. Az átalános kórházi alap s a második helyőrségi kórház alapjára nézve a kimutatás tudomásul vétetett. A bécsi helyőrségi kórház építéseire kért 300.000 főt megtagadtatok, a többi katonai alapra nézve nem volt észrevétel a kormány előterjesztésére. A katonai közigazgatás bevételeiért illetőleg a bizottság indítványozza, hogy a bevételek a kormány előterjesztése szerint 2.812.000 forint 12 krajczárral, továbbá a helyettesi alapból való bevételek 1.816,561 írttal s az általános kórházi alapból való bevételek 50.640 frt 99 krral, összesen tehát 4,679,202 frt 21 krral vétessenek fel. A delegatió elfogadja, B a n h a n s előadó erre felolvassa a bizottság által hozott határozatot, mely szerint: A delegatió kifejezi abbani óhaját, hogy a közös hadügyminiszter a delegatiós ülésfolyam befejezése után bizottságot hívjon össze, mégpedig mindkét delegatióból hat-hat tagot, hogy a szárazföldi sereg számára normális béke-budget felállítása végett a szükséges intézkedéseket megtegye, a költségvetés egyes tételeit megvizsgálja és a bizottság tanácskozásának eredményét terjeszsze a jövő delegatió elé. Giskra a határozat szövegezésére tesz észrevételt. Szerinte az utolsó pont módosítandó úgy, hogy világosabban kitűnjék, hogy a hadügyminiszter terjessze elő a jelentést a jövő évi delegatiónak. A bizottságban ő tette az indítványt s egy tekintet az előbbi budget hová fordítására ez indítvány czélszerűségéről sőt szükségességéről meggyőzhet. Még a hadügyminisztérium részéről is, úgymond, folytonos ingadozást látunk költségvetésének előterjesztésénél, 1867 óta egyik költségvetése sem hasonlit a másikhoz s az idén az eredeti előterjesztésen maga tett több rendbeli módosítást. De költségvetései nem szavaztattak meg úgy,mint az előbbi években s ez mindig az erre hivatott faktorok kárára történt. A hadügyminisztérium nem tudván, mi fog megszavaztatni sok olyan intézményt kénytelen abbanhagyni, melynek behozatala sürgősnek látszott, de a másik tényezőt sem elégítheti ki, miután a folytonos póthitelköveteléssel a megszavazást ismételve illusóriussá tette. A költségvetési vita folyamában — folytatja szónok — láttunk hadügykezelésünk elvei ellen irányzott küzdést, láttuk, hogy azok általánosságukban is kárhoztatnak, a hadügyminisztérium védelmére kelt követeléseinek s a hadügyminiszter annyira ment, hogy felszólította a delegátió tagjait, miszerint mutassák ki, melyik tétel fölösleges. Szónok nem akarja megsérteni a jó ízlést, hogy most újra részletekbe bocsátkozzék s nem támadja meg még abbeli nézetét sem, mely szerint talán a hadügyminisztériumhoz érkező iratok elintézésére 41 magasabb tiszt, 54 hivatalnok és a számos írnok tartását is szükségesnek tartja. A kimutatás szerint 93.000 irat nyugtatott be a hadügyminisztériumnál, úgy hogy egy kapitány vagy egy őrnagy napi foglalkozása, " beérkezett levélre"ráírni nevét. De mindettől eltekinve s daczára, hogy az ily fölösleges kiadásokkal csak az adófizető polgárokat terhelik, szónok ezt nem hozta volna fel újra, ha a hadügyminiszter nem fejezi ki, hogy a sereg szervezése már be van végezve. Részéről ezt nem csak kétségbe vonja, hanem tagadja, de ha a sereg szervezése be volna is fejezve, kérdés hogy pénzügyileg keresztülvihető-e egyszersmind. Nem akar a múlt év tapasztalataira utalni, hogy mily nagy áldozatokba került egy kis harczképes sereget is kiállítani a cattarói felkelés ellen. Kinyilatkoztatja, hogy a nagy állandó sereg elvét tartósan nem lehet fentartani pénzügyi viszonyainknál fogva s arra kell törekedni, hogy a nép legyen fegyverfogható. A mostani rendszerrel szakítani kell. Intézményeit alaposan vizsgálni s a haszontalanokat megszüntetni mindenekelőtt szükséges. Ez azonban a delegátió ülésfolyama alatt kivihetetlen s azért tette indítványát a bizottságban, mely azt elfogadta s most újra ajánlja a delegátiónak. A delegátió élénk helyesléssel fogadta e beszédet s magáévá tette az indítványt. Végül következett a költségvetési bizottmány jelentése a magyar delegátió átiratáról, a katonai szertárak megvizsgálására kiküldött bizottság tárgyában. A bizottsági jelentés, melyet Giskra előadó olvasott fel, oda irányul, hogy hasonló vizsgáló bizottság kiküldésére az idő rövid lévén, olyannyira, hogy kiküldés esetében, ha a bizottság behatóan akarja vizsgálni a készleteket, kétséges váljon a delegatiónak jelentést is tehet-e megbízatásáról, vétessék a magyar delegatió átirata egyszerűen tudomásul. A delegatió ez értelemben határoz, mire az ülés feloszlatott. Legközelebbi ülés hétfőn d. e. 11 órakor. Napirend: a költségvetési bizottmány jelentése a külügyminisztérium előterjesztéséről. Lapszemle. A P. Napló egy közelebb megjelent bécsi röpiratból azt látja, hogy a Lajthántól vannak most is miniszteri tárcza után vágyódó egyének, kik azon törik fej őket, mikép lehetne jelen államgépezetünket még komplikáltabbá tenni. A P. Lloyd felemlíti, hogy a minisztériumnak adott indemnity negyed része már lejárt anélkül, hogy valami történt volna; a budgetet hat hét alatt be kell fejezni s a tanácskozás fölötte a képrházban még meg sem kezdetett. A Hon szerint ha a jobboldal megszavazza a magyar „hadsereg" elvi kimondását, mint az a kiegyezési törvényben is világosan foglaltatik: jóvá teszi nem ugyan a kiegyezést, hanem annak 1868-ki elferdítését. A N. fr. Lloyd Páris ellen, úgymond, mely a modern kultúra quintessentiája s az előrehaladó Európa szive gyanánt méltán tekinthető, egy Afrika vadonaiból előtörő vad csorda sem járhatna el kíméletlenebből, mint a német „kulturnemzet. “ Az U. Lloyd nem tudja, vájjon a Londonban összeülendő konferentia ez alkalommal is csak provisoriumot akar életbe léptetni a keleti kérdésben, vagy pedig gyökeres orvoslást visz keresztül, mellőzvén a diplomatiában otthonos féltékenységet, félelmet és irigységet. A M. Újság tudván, hogy kormányunkra jobban hat a német szó, mint egy ellenzéki magyar lapé, — annak kitüntetésére, hogy kormánypártunk valódi hadjáratot intéz a német delegatió ellen, amiért ez a közös hadügyér budgetjéből néhány milliót törül — idézi a „Wanderer“ czikkét. A Reform az osztrák delegatió törlései ellen kelvén ki, megjegyzi, hogy a fillérkedő levonások, melyek a nép terhein érezhetőleg nem könnyítenek, rendkívül érezhetőkké válhatnak a sereg harczképességére nézve. A Sz. Egyház úgy látja, hogy a pápa világi hatalmának megszűntével üdvös változás történik a bibornoki kalap osztogatása s a pápai szék betöltésénél. A világi elem befolyása megszűnik s nem lesznek rendőrfőnökök, pénzügyigazgatók rögtön az apostolok utódaivá. A M. Állam felkiált, hogy de jó dolga van Beustnak ebben a kétperselyes monarchiában; legnagyobb ellenségei védelmezik s hallgatnak mint a hal, midőn támadniok kellene. Bismarck álnok eljárása. A „Patrie“ egy czikket közöl, mely érdekes adatokat tartalmaz a jelen háború keletkezéséről s mely annyival is inkább figyelemreméltó, mert szerzője Weiss, hajdani államtitkár az Ollivier - minisztériumban. A czikk igy hangzik: „Az 1870-ks év julius havának története legfeljebb 5—6 egyén előtt ismeretes, kik tanúi voltak a jan. 2-ki szerencsétlen minisztérium működésének. Ezek az egyének vannak hivatva egykor tüzetes felvilágosítással szolgálni a történetekről. Mostanra legyen elég két nagyon fontos előzményt világitni meg, melyek eddig sokféleképen lőnek elferdítve s egy harmadikra utalni, melynek eltitkolása valóságos bűn. Július 6-án egy azonnal visszavont interpellate alkalmat adott Grammont herczegnek azon ismeretes nyilatkozatára, mely páratlan eszeveszettség lenne a világtörténelemben, ha egy pár nappal később egy második nyilatkozat az elsőn túl nem tett volna. A porosz király azonban nem ügyelve az illetlen kihívásra, keresztülvitte a hohenzollerni hg. lemondását s erről a franczia kormány 12-én tudósíttatott is. A kabinet feje most már azt kívánta, hogy a porosz király sajátkezű levélben írja meg a császárnak, hogy a herczeg soha se fog a spanyol koronára áhítozni. Ez a követelés túlkövetelés volt. Benedetti volt megbízva, hogy e követelést adja elő a porosz királynak Erősben. Itt történt aztán az az állítólagos sértő föllépés, melyről annyi szóbeszéd folyt. A királynak eszébe se jutott Benedetti követelésének eleget tenni. Nagyon udvariasan tudtul adta a feltétlen visszautasítást. Sőt látni is akarta Benedettit