Ellenőr, 1871. január (3. évfolyam, 108-138. szám)

1871-01-15 / 122. szám

Előfizetési árak: Egész évre . * 20 ft — kr. Évnegyedre . . 5 ft. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra­­ 1­9­80 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utcza 4. szám, 1. emelet. Semmit sem ködünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn ■ finnepre következő napon. A­ lapot illető reklamátiók Légrády testvérek irodájába (2 Vas-utcza 24. sz.) Intézendő­k. 122. szám. Vasárnap január 15. 1871. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri | A nyilt-tér egy petit sora 80 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. | Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal: Pestem, kétsas-utcza 14. ax&m. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó­ hivatalában kétsasutcza 14. u., Légrády testvérek nyomdájában Past 2 sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza 5. szám. _______________ III. évfolyam. iz „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — kr. félévre..................10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két­ sas utcza 14. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő meg­rendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni p­o­s­t­a­i utalványozás által. A szent részvét nevében. Francziaország nyomorának enyhíté­sére intézett adakozások. (Harmadik gyűjtés.) A múlt kimutatás összege 41 frank, 2 ar., 4 frt, 3 db 1/1 frtos ezüstben és . . 1542.1 Karikás Mihály..........................................10.— Egy névtelen Zürichből.......................... ..40 frt.kr. Pest, jan. 14­. A német delegatió ma folytatta haza­fias küzdelmét a hadügyi költségvetés ellen. Törült itt is, törült ott is, törült majd minden egyes tételnél, mert úgy van meg­győződve — és nagyon helyesen, hogy azok­kal a milliókkal, nm­­lyeket megtakarít, segít a népen, míg, ha azokat a hadügyminiszté­rium rendelkezésére bocsátaná, nem segítne semmit sem a hadsereg harczképességén, sem az állam biztonságán. Követni fogja-e a magyar delegáció a németek által választott helyes utat, még nem tudjuk ; a magyar delegáció még nem kezdett a költségvetés tárgyalásába s bár a hadügyi bizottság eddigi határozataiban oly készséget tanúsított a pazarlásra, hogy az ország közvéleménye méltó megbotránkozá­sát fejezheti ki irányában, a bizottság hatá­rozataiból még­sem bírunk egész biztonság­gal következtetést vonni a plénum által kö­vetendő eljárásra nézve. Ha a magyar delegátióban az a nézet az uralkodó, melynek a deákpárt orgánu­mai kifejezést adnak, akkor nem lehet két­ség az eredmény iránt, akkor megszavaz­nak mindent, mit a bécsi minisztérium kí­ván, sőt megszavaznának még többet is. De az a körülmény, hogy a deák­párt orgánumai, nevezetesen a „Napló“ és „Reform“ szükségesnek tartják iz­gatni a delegátusokat a kívánt ösz­­szegek megszavazására, az agitatió azt sejteti, hogy a magyar delegatió tagjai nincsenek egészen egy véleményben a párt közlönyeivel és igy még mindig lehet re­mélnünk, hogy a magyar delegatió plé­numa nem hallgatva a Napló és Reform hóbortos izgatásaira, követni fogja a né­met delegatiót a nép érdekeinek megvédé­­sében.­ És miért is ne követné? mily indoko­kat bírnak felhozni a bécsi minisztérium által kívánt tömérdek pénz megszavazására ? Egyet: a hadsereg harczképességének meg­szerzését. Ismerjük a lépvesszőt — négy év óta elég időnk volt megismerni — melyet a hadsereg harczképességének neve alatt eddig még minden esztendőben előrántot­tak Bécsben a végből, hogy a nép erszénye megragadjon rajta. Arra, hogy a hadsereg harczképes le­gyen, elköltöttünk négy év alatt körülbe­lül négyszáz milliót , valamint ezáltal nem tettük a hadsereget harczképessé, úgy nem tesszük azt harczképessé még azzal sem, ha most újra elköltjük rá a kért százhat­van milliót. Ez a hadsereg, ezen az alapon, ezzel a szervezettel nem lesz harczképessé soha, ha Ausztria és Magyarország minden vagyo­nát ráköltjük is. Az absolut uralom alatt,­­ azt csak nem mondhatja senki, hogy nem költöztek bőségesen a hadseregre és nem a legna­gyobb kudarczczal tért-e haza mindannyi­szor, valahányszor csatája volt? A hadsereg volt akkor a monarchia egyedüli támasza, a hadsereg miatt ala­mizsnára kényszeríttetett minden egyéb ér­dek, és hogy a hadsereg nagy és erős le­gyen, feláldoztatott a nép jóléte és mi lett az eredmény ? Bukás. Mellőzzünk újra minden egyéb érdeket, rójjunk a népre minél nagyobb terhet, hogy minél többet költhessü­nk a hadseregre és az eredmény ismét nem lesz más, mint bukás. Hadseregre, mely már szervezeténél fogva képtelen feladatának teljesítésére, kár a pénzt vesztegetni, s helyesen jegyez­te meg Giskra a mai ülésben, hogy ha harczképes sereget akarunk, úgy legelőször is a mostani rendszerrel kell szakítani. Az­zal, hogy mi a hadügyminisztérium köz­ponti igazgatására néhány százezerrel töb­bet adunk, azzal, hogy a törzstisztek fize­tését fölemeljük, vagy azzal, hogy új diva­­tú egyenruhába öltöztetjük a katonákat, talán harczképessé teszszük a hadsereget? Vagy tisztán Beust, Kuhn osztrák mi­niszterek és a bécsi militarismus kedvé­ért akarna a magyar delegátió 7,8 mil­liót megszavazni ? Az igaz, hogy felfordult világot teremtett ez a közös ügyes deákpárti politika Magyarországon. Az osztrák népről sem mondhatjuk, hogy az eddig valamely különös jó­indulattal viseltetett volna hazánk iránt, de ha nem mondhatják ezt az oszt­rák népről, úgy még kevésbé mondhatjuk az osztrák miniszterekről. És most ezekkel a miniszterekkel szö­vetkeznék a deákpárt, az osztrák és ma­gyar nép ellenében ? Az volna most nálunk a jó hazafi, aki minél nagyobb összeget kül­dene fel Bécsbe ? a­ki minél nagyobb kész­séggel teljesítené az osztrák miniszterek kí­vánságát ? Alig hihető. Tökéletesen meg vagy­unk győződve, hogy ha az osztrák-magyar közös hadsereg jelenlegi vezetőinek mind az utolsó fillérig megszavazzuk is azt a pénzt, amit rendkívülileg a véderő emelésére kívánnak, és oly kevéssé lesz az a véderő fölemelve, mint ha nem szavazzuk meg. Azért nagy megelégedéssel szemléljük, hogy a német delegátió, okulva az eddigi tapasztalatokon, nem hajlandó immár sanc­­tióját adni a pazarlás folytatására. És mi még csak azt óhajtjuk, hogy buzgalma a terhek könnyítésében állhatatos maradjon a a költségvetés tárgyalásának minden stádiu­mában. Semmi lárma és álokoskodás ne gyakoroljon rá pressiót és ha közte és a ma­gyar delegatió között üzenetváltásokra ke­rül a dolog, a magyar delegatió által enge­délyezni szándékolt nagyobb összege­ket semmi szín alatt se acceptálja; hadd legyen közös szavazás, hadd lássa az ország, hadd lássa a terhek alatt görnyedező ma­gyar nép, hogy ime még az osztrák néme­tek is jobb barátjai, mint e tévelygő deák­politika emberei. Csávolszky Lajos: A baloldali kör Vasárnap f. hó 18-én délután öt órakor értekezletet tart. A magyar delegáció hadügyi albizottsága teg­nap este 5 órakor tartott ülésében folytatta a ren­des szükséglet tárgyalását. A H­ik czim: „Felsőbb parancsnokságok, és törzsek,“ tekintettel a reg­geli ülésben tartott előterjesztésre, függőben ha­gyatott. A m­ik czim: „Csapattestületek“ tárgya­lása előtt a lovasság békelétszáma állandó feleme­lése, beható vita után elfogadtatott. E czim szük­ségletére az előirányzott 22.773.522 frt helyett 22.000.000 frt. szavaztatott meg, mely összeghez a lovasság létszámának felemelésére szükségelt 441.726 frt járul. A IV-ik czim : „Katonai szeke­részet,“ a kért 271.040 frt helyett 251.045 frt ajánltatott. V- ik czim: „Képző intézetek“ több a jelen­tésben is kifejezendő átalános megjegyzés után az előirányzott 1.080.00 frt helyett 1.070.000 frt­ ajánltatott. VI- i. czim: „Élelmezési raktárak,“ az elő­irányzott 545.008 frt mellőzésével 475.000 frt sza­vaztatott meg. VII. czim: „Ágyraktárak,“ az albizottság ke­rek számban 38.000 frtot megajánl (előirányzat 38.997 frt.) Vili. czim: „Ruházati lakhelyek,“ az előirány­zott 134.804 frt elfogadtatott. IX. czim: „Tüzérségi hadszerügy,“ az elő­irányzott összeget az albizottság elfogadta 2.675.000 forint. X-i. czim: „Szekerészed szer-lakhely,“szin­tén az előirányzott 91.239 frt. elfogadtatott. XI. czim: „Utászi hadszer,“ az előirányzott 29,500 frtot az albizottság elfogadta. XII. czim: „Katonai hadmérnöki és építészeti igazgatóságok“ — az albizottság az előirányzott 2.260,809 frt helyett 2.100,000 forintot aján­lott meg. Ülés végi 9 órakor, A ma d. e. 10 órakor tartott ülésben foly­­tattatott a közös hadsereg 1871. évi rendes szük­ségletének tárgyalása, minek folytán a XIII-dik czim: „katonai földrajzi intézet“ szükségletére az előirányzott 341,575 frt megszavaztatott; a XIV-ik czim „katonai egészségügy“ az előirányzott 3 millió 160,230 frt helyett 3.140,000 frt és a lo­vasság békelétszámának felemelése folytán még 60.000, összesen 3.200,000 frt elfogadtatott. XV- ik czim: „Ellátási ügy“ az albizottság az előléptetési és nyugdíjazási rendszernek a tör­vényhozások által leendő végleges szabályozását sürgeti, a czim szükségletére 10.669,063 frtot megszavaz (előirányzat 10.761,431 frt.) XVI- ik czim: „Katonai fegyintézetek“ az al­bizottság az előirányzott 69.095 frtot­ megszavazta, —egyébiránt a katonai börtönrendszernek a tör­vényhozás útján leendő szabályozását szükséges­nek tartja. XVI-ik czim: „Különféle kiadások.“ 1- ső tétel „Katonai mellettesek az egyes követségeknél“ 44,676 frt elfogadtatott. 2- ik tétel „A katonai tudományos egylet segélyezése 2000 frt elfogadtatott. 3- ik tétel „Jutalmazások és segélyezések“ az előirányzott 64,000 frt helyett 60,000 frt. 4- ik tétel „Katonai értesülésekre a külföldön“ 20,000 frt hosszabb vita után elfogadtatott. 5- ik tétel „úti költségek stb.“ 45,000 és 6 ik tétel. „Áljegyzéki illetmény távsürgö­nyökért“ 39,000 frt elfogadtatott. XVI. czim: „Határőrvidék“ az albizottság elvileg kijelentve, hogy a határőrvidék közigazga­tási költségvetése úgy a kiadást, mint a jövedel­met illetőleg nem lévén sem katonai, sem közös, a közös hadsereg költségvetésében helyt nem foglalhat, s abból egyszerűen kihagyandó, — el­lenben a katonai határőrvidéki gyalogság mai nap még részét képezvén a közös hadseregnek, annak szükséglete a költségvetésbe beállítandó, — az összeg megállapitását a holnapi ülésre ha­lasztotta. XIX. és XX. csime: „Természetben élelmezés, és legénységi eledel“ az élelmezési ügy megvizs­gálása iránt kiküldött választmány terjedelmes, és kimerítő jelentésének meghallgatása után, a XIX. czim szükségletére az előirányzott 14.167,855 frt helyett 12.700,000 frt és a XX. czim szükségleté­re az előirányzott 9.941,394 frt helyett 9.200,000 ft. megajánlatott, mely összegekhez még a lovasság béke­létszámának felemelése folytán előállandó szükséglet, az e czimek tételeinél eszközölt levo­nások aránya szerinti levonással járul. XXI. czim. „Ruhára és ágyneműekre“ az elő­irányzott 7.138,831 frt helyett 6.600,000 frt meg­ajánlatott, mihez még a lovasság felemelt létszá­mának szükséglete arányosított levonás után fog járulni. E helyt kijelenti az albizottság, hogy a Skene féle consortium által a felszerelési üzlet okmányai után fizetendő bélyeg és illeték, mint közös, jövedelem a költségvetésbe beállíttassék. Ülés vége két órakor, folytatás holnap 12 órakor. Ismételt kérés a n. m. kereskedelmi miniszter úrhoz. Szarvas, jan. 12. Minthogy az „Ellenőr" 116-ik számában „Pár szerény kérés a n. m. kereske­delmi miniszter úrhoz" czimü czikkemre illetékes helyről felvilágosításul valótlanságok ál­líttatnak, nehogy ezek által a miniszter úr tév­útr­a vezettessék, bátorkodom figyelmét a követke­zőkre hívni fel. Igaz, hogy a posta Szarvasról Öcsöd felé a pesti postaigazgatóság járat­rendszere szerint na­ponként d. u. 3—4. órakor elindíttatik, s így az­nap esti 6 órára Öcsödre meg is érkezhetnek, de a n.­váradi postaigazgatóság rendele­tére ez a posta, mely d. u. 5. órakor már Szt.­­Andráson van, itt meghalván csak másnap reg­geli 8 órakor indittatik el Öcsöd felé, s igy nem 3 óra alatt, — mint illetékes helyről állittatik, hanem 14—15 óra alatt jut el az egy állomásra eső Öcsödre. Öcsödről Szt.­Andráson át Szarvas felé nem, mint illetékes helyről állíttatott, esti 7 órakor, ha­nem d. e. 10—11 órakor indittatik el. Szt.­­Andráson meghalván, másnap reggel érkezik Szarvasra. Mi végre a M. Tur-Szarvas közötti ko­­csipostai szállítmányok súlyára vonatkozólag állíttatott, hogy t. i. az az egyes meneteknél rit­kán haladja meg a fél mázsát — ennek ellenke­zőjéről meggyőződhetik a miniszter úr, ha a pesti postaigazgatóság által a szarvasi postahivatalnak a csomagok db száma és súlyának múlt odt., nov. és dec. havi kimutatását előmutattatja. Mi saját szemeinkkel láttuk a múlt évi nov. havi e tárgya vo­natkozó hivatalos kimutatást, mely szerint nevezett holnapban 3-or volt a súly kevesebb fél mázsánál, 13-or jóval haladta, 13-or felül volt az egy mázsán, egyszer több volt k­é­t má­zsán­á­l is! úgy hisszük azonban, hogy a­ki ismeri a postai küldemények minőségét, az nem font­szám­ra fogja azok szállíthatóságát mérlegelni, mert érkezik minden postával oly csomag, mely sú­lyára nézve csekély, ámde terjedelme olyan, hogy egy kétkerekű kordéra egy is elég belőle! — Fentartjuk ezek folytán az első ízben tett kérelmünket egész terjedelmében. Zlinszky István: Az osztrák delegátió ülése. Pest, január 14. A mai ülést Hopfen elnök 11 órakor nyitotta meg s tárgyalásra került a hadü­gyminisztériumi költségvetés hátralevő része, mely nagyobb vita nélkül a költségvetési bizottmány javaslata sze­rint fogadtatott el, következőkép: Rendkívüli szükséglet. I. Egyszeri rendkívüli szükséglet. Az 1. pontnál (az 1866-i háború által okozott károk megtérítése) a kormány kér 2.854 frt a bizottság 1.811 frtot javasol; 2. p. (pót­szükséglet a két dunai hadi gőzös felfegyverzése és felszerelésére) a bizottság megszavazni ajánlja a kért 25.000 frtot, de „a két dunai hadigőzös felfegyverezése és felszerelésének végleges költ­ségére“ Czim alatt. 3. p. (Dalmátiában az egészségtelen helyőrségekben állomásozó had­csapatok felcserélésre , továbbá a csapat­testek kiegészítési kerületükbe, illetőleg azok közelébe leendő áthelyeztetésének folytatása) a kormány kér 300,000 frt, a bizottság az egészség­telen helyeken állomásozó csapatok felcserélésére megszavaz 95,000 frt. 4. p. (lőszerek és lőfegyve­rek megrendelése, továbbá a fegyverház matára számára) a kormány követelése 1.715.000 forint, a bizottság javaslata, hogy a régi ágyubronz­ el­adásából bevett összeg 259.000 frt.­kola erődíté­sére nagyobb ágyuk beszerzésére, a honvédség­nek átengedett vadászfegyverek értéke 283,000 frt pedig uj Werndl-fegyverek és töltések be­szerzésére fordítható s az arzenál múzeuma szá­mára 3 mellszoborra 13,500 frt szavazandó meg. 5. p. (erőditési és egyéb uj építkezésekre) a hadügyér 2.834,100 frtot kér, a bizottság e té­tel 1—6 pontjait függőben kívánja hagyni, mig a várépítések átalánosságban tárgyaltatni fognak s a 7. részletes pontnál a krakkói gyalog-kaszárnya­­építésre a kívánt 100.000 frtot, valamint (8) a pó­­lai laktanya építésére kért 100.000 és (9) a brioni sótermelde kiszárítására felvett 13.000 frt meg­szavazza. (10) A budai katonai kórház építésére kért 300.000 frtból 150.000-et körül, (11) egy má­sik kis kézi lőportár építésére Cattaron kért 12.600 frtot megtagadja, (12) a Prágában építendő két béke-lőportárra kért 60.000 frt megszavazza, (13) az altisztek fekhelyeinek elkülönítésére kért 100.000 frt helyett 50.000 et javasol, (14) a Müllers domfban építendő barakokra kért 16.000 frtot megszavazza, (15) a preraui nevelőének lovassági hadiakká való átalakítására kért 95.800 frt helyett 80.000 frtot sza­vaz meg, (16) a jaroslaui ruhabizottmányi épület­re kért 10.000 frtot, (17) a jászberényi lovassági kaszárnya kiépítésére kért 130.000 frtot, (18) a nagyszebeni tüzérhadiak kiépítésére és Gyula­fe­­hérvártt egy üteg elhelyezésére kért 130.000 frtot (19) a ruha­gazdászati bizottmány telepzetének át­alakítására a kért 85.000 frt helyett 50.000 frtot megszavazza, (20) egy bécs­ujhelyi szénaraktárra kért 12.000 frtot, (21) valamint egy Józsefstadt­ban építendő béke-lőportárra kért 22.600 frtot s (22) egy Komáromban építendő lőportára kért 25.100 frt megtagadja. Ellenben megszavazza a (23) győri élelmezési raktár átalakítására kért 12.000 frtot s (24) a castelnuovi várhajók helyett egy gőz-barkasse építésére kért 7.000 iratot. (25) A börtönszaporítás bevégezésére, új löveldék föl­állítására és a fenállók tágasítására a kért 200.000 frt helyett 100,000-et szavaz meg (26) a Bécsben építendő új lövöldére kért 100,000 frt helyett pedig 80,000-et, (27) a fischaui növelőé­nek dologházzá való átalakítására kért 36,200 frtot megadja. (28) Egy prágai műgyakorlati tér meg­vételére kért 6000 frt, (29) az olmützi műgya­korlati tér megnagyobbitására kért 12,500 frtot és (30) a birodalom erődítésére vonatkozó tervek további kidolgozására kért 50,000 frtot megta­gadja. (31) A lovasság számára szükségelt gya­korlati s lovagló terek megszerzésére s a megle­vők nagyobbitására 150,000 frt helyett 50,000-et, (32) a Polában történt építményekért Kaliszter építész kárpótlására a kért 138,000 frtot, (33) a katonai államintézetben történő építésekre a kért 81,000 frtot megszavazza s a hadarok telepzet számára járművek és vonatszerszámok beszerzé­sére kért 20.000 frtot megtagadja. A 6. pontnál (katonai gyógyintézetek javí­tása) a kért 35.000 frt. A 7. p. (katonai földrajzi intézet) a kért 68.355 frt s 8. p. (térképek s a hadi levéltár számára könyvjegyzékek) a felvett 67.100 frt megadatik. A 9. pontnál (a Gacka folyó szabályozása) a hadügyér által kért 60,130 frt s a 10. pontnál (a határőrvidéki foglyok szá­mára leendő ágynemű beszerzésére) kért 40,000 frt megtagadtatik. Átmeneti rendkívüli szükséglet. 11. p. (A József akadémia költsége) 129,000 frt megada­tik. 12. pont (a határőrigazgatási tanfolyam) 11.800 frt megtagadtatik. 13. pont (a számfeletti­ek illetménye) a hadügyminisztériumtól kért 1.331.885 frt helyett 1.000.000 szavaztatik meg. E tételnél Früth osztálytanácsos védelmére kel a kormány előterjesztésének, Sturm és Herbst pe­dig a bizottság javaslata mellett szólnak. Nyilvános katonai alapok. A katonai helyet­tesítési alapra nézve elfogadtatik a bizottság azon indítványa, mely szerint 1) a kimutatás tudomásul veendő s az alap kamatai, a sóbánya kötvé­nyekkel együtt 1.225.623 írtba, a kifizetett só­bányakötvények 554.350 írtba, a szőkébb helyet­tesi alap kamatainak maradványai 36,588 írtba számítva összesen 1.816,561 frt­ vétessék fel a rendes szükségletbe és pedig a rendes szolgálati időn túl szolgált altisztek díjazására. 2.) a kö­zös hadügyérség felszólittatik, a helyettesi alapot azonnal a közös pénzügyminisztérium kezelése alá bocsátani. A­z átalános kórházi alap s a második helyőrségi kórház alapjára nézve a kimutatás tu­domásul vétetett. A bécsi helyőrségi kórház építéseire kért 300.000 főt megtagadtatok, a többi katonai alapra nézve nem volt észrevétel a kormány előterjesztésére. A katonai közigazgatás bevételeiért ille­tőleg a bizottság indítványozza, hogy a bevé­telek a kormány előterjesztése szerint 2.812.000 forint 12 krajczárral, továbbá a helyettesi alap­ból való bevételek 1.816,561 írttal s az általános kórházi alapból való bevételek 50.640 frt 99 krral, összesen tehát 4,679,202 frt 21 krral vé­tessenek fel. A delegatió elfogadja, B a n h a n s előadó erre felolvassa a bizott­ság által hozott határozatot, mely szerint: A delegatió kifejezi abbani óhaját, hogy a közös hadügyminiszter a delegatiós ülésfolyam befejezése után bizottságot hívjon össze, még­pe­dig mindkét delegatióból hat-hat tagot, hogy a szárazföldi sereg számára normális béke-budget felállítása végett a szükséges intézkedéseket meg­tegye, a költségvetés egyes tételeit megvizsgálja és a bizottság tanácskozásának eredményét terjesz­­sze a jövő delegatió elé. Giskra a határozat szövegezésére tesz észrevételt. Szerinte az utolsó pont módosí­tandó úgy, hogy világosabban kitűnjék, hogy a hadügyminiszter terjessze elő a jelentést a jövő évi delegatiónak. A bizottságban ő tette az indít­ványt s egy tekintet az előbbi budget hová fordí­tására ez indítvány czélszerű­ségéről sőt szükséges­ségéről meggyőzhet. Még a hadügyminisztérium részéről is, úgymond, folytonos ingadozást látunk költségvetésének előterjesztésénél, 1867 óta egyik költségvetése sem hasonlit a másikhoz s az idén az eredeti előterjesztésen maga tett több rendbeli módosítást. De költségvetései nem szavaztattak meg úgy,mint az előbbi években s ez mindig az erre hiva­­tott faktorok kárára történt. A hadügyminisztérium nem tudván, mi fog megszavaztatni sok olyan intézményt kénytelen abbanhagyni, melynek be­hozatala sürgősnek látszott, de a másik tényezőt sem elégítheti ki, miután a folytonos póthitel­­követeléssel a megszavazást ismételve illusórius­­sá tette. A költségvetési vita folyamában — folytatja szó­nok — láttunk hadügyk­ez­elésünk elvei ellen irány­zott küzdést, láttuk, hogy azok általánosságukban is kárhoztatnak, a hadügyminisztérium védelmére kelt követeléseinek s a hadügyminiszter annyira ment, hogy felszólította a delegátió tagjait, mi­szerint mutassák ki, melyik tétel fölösleges. Szó­nok nem akarja megsérteni a jó ízlést, hogy most újra részletekbe bocsátkozzék s nem támadja meg még abbeli nézetét sem, mely szerint talán a had­ügyminisztériumhoz érkező iratok elintézésére 41 magasabb tiszt, 54 hivatalnok és a számos írnok tartá­sát is szükségesnek tartja. A kimutatás szerint 93.000 irat nyugtatott be a hadügyminisztériumnál, úgy hogy egy kapitány vagy egy őrnagy napi foglal­kozása, " beérkezett levélre"ráírni nevét. De mind­ettől eltekinve s daczára, hogy az ily fölösleges kiadásokkal csak az adófizető pol­gárokat terhelik, szónok ezt nem hozta volna fel újra, ha a hadügyminiszter nem fejezi ki, hogy a sereg szervezése már be van végezve. Részéről ezt nem csak kétségbe vonja, hanem tagadja, de ha a sereg szervezése be volna is fejezve, kérdés hogy pénzügyileg keresztülvihető-e egyszersmind. Nem akar a múlt év tapasztalataira utalni, hogy mily nagy áldozatokba került egy kis harczképes sereget is kiállítani a cattarói felkelés ellen. Ki­nyilatkoztatja, hogy a nagy állandó sereg elvét tartósan nem lehet fentartani pénzügyi viszonya­inknál fogva s arra kell törekedni, hogy a nép legyen fegyverfogható. A mostani rendszerrel sza­kítani kell. Intézményeit alaposan vizsgálni s a haszontalanokat megszüntetni mindenekelőtt szük­séges. Ez azonban a delegátió ülésfolyama alatt kivihetetlen s azért tette indítványát a bizottság­ban, mely azt elfogadta s most újra ajánlja a de­­legátiónak. A delegátió élénk helyesléssel fogadta e be­szédet s magáévá tette az indítványt. Végül következett a költségvetési bizottmány jelentése a magyar delegátió átiratáról, a katonai szertárak megvizsgálására kiküldött bizottság tár­gyában. A bizottsági jelentés, melyet Giskra előadó olvasott fel, oda irányul, hogy hasonló vizsgáló bizottság kiküldésére az idő rövid lévén, olyannyi­ra, hogy kiküldés esetében, ha a bizottság beha­tóan akarja vizsgálni a készleteket, kétséges vál­jon a delegatiónak jelentést is tehet-e megbízatá­sáról, vétessék a magyar delegatió átirata egy­szerűen tudomásul. A delegatió ez értelemben határoz, mire az ülés feloszlatott. Legközelebbi ülés hétfőn d. e. 11 órakor. Napirend: a költségvetési bizottmány jelentése a külügyminisztérium előterjesztéséről. Lapszemle. A P. Napló egy közelebb megjelent bécsi röpiratból azt látja, hogy a Lajthántól vannak most is miniszteri tárcza után vágyódó egyének, kik azon törik fej őket, mikép lehetne jelen államgépe­zetünket még komplikáltabbá tenni. A P. Lloyd felemlíti, hogy a minisztériumnak adott indemnity negyed része már lejárt anélkül, hogy valami történt volna; a budgetet hat hét alatt be kell fejezni s a tanácskozás fölötte a képr­­házban még meg sem kezdetett. A Hon szerint ha a jobboldal megszavazza a magyar „hadsereg" elvi kimondását, mint az a kiegyezési törvényben is világosan foglaltatik: jóvá teszi nem ugyan a kiegyezést, hanem annak 1868-ki elferdítését. A N. fr. Lloyd Páris ellen, úgymond, mely a modern kultúra quintessentiája s az előrehaladó Európa szive gyanánt méltán tekinthető, egy Afri­ka vadonaiból előtörő vad csorda sem járhatna el kíméletlenebből, mint a német „kulturnemzet. “ Az U. Lloyd nem tudja, vájjon a London­ban összeülendő konferentia ez alkalommal is csak provisoriumot akar életbe léptetni a keleti kérdés­ben, vagy pedig gyökeres orvoslást visz keresztül, mellőzvén a diplomatiában otthonos féltékenysé­get, félelmet és irigységet. A M. Újság tudván, hogy kormányunkra job­ban hat a német szó, mint egy ellenzéki magyar lapé, — annak kitüntetésére, hogy kormánypártunk va­lódi hadjáratot intéz a német delegatió ellen, a­miért ez a közös hadügyér budgetjéből néhány milliót törül — idézi a „Wanderer“ czikkét. A Reform az osztrák delegatió törlései ellen kelvén ki, megjegyzi, hogy a fillérkedő levonások, melyek a nép terhein érezhetőleg nem könnyíte­­nek, rendkívül érezhetőkké válhatnak a sereg harczképességére nézve. A Sz. Egyház úgy látja, hogy a pápa világi hatalmának megszűntével üdvös változás történik a bibornoki kalap osztogatása s a pápai szék be­töltésénél. A világi elem befolyása megszűnik s nem lesznek rendőrfőnökök, pénzügyigazgatók rögtön az apostolok utódaivá. A M. Állam felkiált, hogy de jó dolga van Beustnak ebben a kétperselyes monarchiában; legnagyobb ellenségei védelmezik s hallgatnak mint a hal, midőn támadniok kellene. Bismarck álnok eljárása. A „Patrie“ egy czikket közöl, mely érdekes adatokat tartalmaz a jelen háború keletkezéséről s mely annyival is inkább figyelemreméltó, mert szerzője Weiss, hajdani államtitkár az Ollivier - minisztériumban. A czikk igy hangzik: „Az 1870-ks év julius havának története leg­feljebb 5—6 egyén előtt ismeretes, kik tanúi vol­tak a jan. 2-ki szerencsétlen minisztérium műkö­désének. Ezek az egyének vannak hivatva egykor tüzetes felvilágosítással szolgálni a történetekről. Mostanra legyen elég két nagyon fontos előzményt világitni meg, melyek eddig sokféleképen lőnek elferdítve s egy harmadikra utalni, melynek el­titkolása valóságos bűn. Július 6-án egy azonnal visszavont interpel­late alkalmat adott Grammont herczegnek azon is­meretes nyilatkozatára, mely páratlan eszeveszett­­ség lenne a világtörténelemben, ha egy pár nap­pal később egy második nyilatkozat az elsőn túl nem tett volna. A porosz király azonban nem ügyelve az illetlen kihívásra, keresztülvitte a ho­­henzollerni hg. lemondását s erről a franczia kor­mány 12-én tudósíttatott is. A kabinet feje most már azt kívánta, hogy a porosz király sajátkezű levélben írja meg a császárnak, hogy a herczeg soha se fog a spanyol koronára áhítozni. Ez a követelés túlkövetelés volt. Benedetti volt megbíz­va, hogy e követelést adja elő a porosz királynak Erősben. Itt történt aztán az az állítólagos sértő föllépés, melyről annyi szóbeszéd folyt. A király­nak eszébe se jutott Benedetti követelésének ele­get tenni. Nagyon udvariasan tudtul adta a feltét­len visszautasítást. Sőt látni is akarta Benedettit

Next