Ellenőr, 1871. február (3. évfolyam, 139-166. szám)

1871-02-05 / 143. szám

elkészütletek tesznek. A határnál bandériumok fo­gadják s kisérik a városba, hol a polgármester be­széddel üdvözli. Este illuminatio és disz­lakoma lesz tiszteletére. — Két magyar ezredet várnak tavaszszal Pestre. Beszélik legalább, hogy az itt állomásozó Bamberg és Mecklenburg-Schwerin nevű ezredeket Bécsbe teszik át s helyükbe két hazait hoznak. — Servais József hétfőn, febr. 6-án esti 8 órakor a redoutban tartandó zeneestélyének műsorozata: 1. „Souvenir de Spa" (ábránd) Ser­­vaistől, 2. Két dal, énekli Pauli R. ur. Liszttől, 3. „Adagio“ (a 4-dik versenyműből) Servaistől, 4. „Cantique" (gordonka és zongora kísérettel) énekli Pauliné assz., 5. „Rózsa kettős" Rousseautól, énekli Pauliné assz. és Pauli úr. 5. Visszaemlékezés a „Hugenották" dallamaira Servaistól. A gondorka művek mind Servais Ferencz művei, előadva fia Servais József által. Hely árak: körszék 3 forint, számozott­ szék 2 frt, belépti­ jegy 1 frt. Jegyek kaphatók: Rózsavölgyi és társa, Táborszky és Porsch zenemű kereskedésükben, valamint a hang­verseny napján este a pénztárnál. — Nagy a panasz Budán a postára, miután a reggel érkezett leveleket többnyire csak délután s néha este kapják meg. Ennek oka sze­rintük a levélhordók kis száma, kik a legjobb akarattal sem képesek idejében kézhezjuttatni a roppant számmal érkező küldeményeket. Hire járt, hogy az igazgatóság még újévre fogja szaporítani számukat, de ez mindekkoráig sem történt meg. — Az „Ellenőr“ meg van akadva nevé­vel. Ezt irtuk nem­régiben, midőn minden néven nevezendő ellenőri hivatalnok leveleit­ hozzánk küld­ték. Most megfordítva áll a dolog. A mi küldem­é-­ nyeink jutnak más ellenőrök kezébe, miről a na­pokban szereztünk tudomást. Postás uraimékat erre figyelmeztetve, az ellenőröket felkérjük, hogy a nekünk szóló leveleket s hírlapokat adják vissza, hogy az Ellenőr se szenvedjen a társ­név miatt. — Színházi hírek. Bulyovszky Lilla csak ősszel fog vendégszerepelni a nemzeti szín­házban. Kvassayné asszony már aláírta szerző­dését s ennek értelmében ezentúl népszínművek­ben is fel fog lépni. — Bolondabb dolgok, mint Pesten, aligha történnek máshol s a következő eset meg­érdemli, hogy a „N. Fr. L.“ után feljegyezzük. Egy úri embernek a magyar utcza egyik pinczéjé­­ben elszállítandó gabnája volt, de miután az a ló s az a kocsi még nincs a világon, mely ez utcza vízözön előtti szemetén keresztültörhetne, a tulaj­donosnál­: az az ötlete támadt, melyet a várostól hiába várunk, hogy t. i. az utczát saját költségen járhatóvá teszi. Munkásokat fogad s ásó, kapát adván kezükbe, neki rugtat a jéghegyeknek. De rosszul számított, mert feledte, hogy a város sze­mete fölött jobban őrködik a kapitányság, mint a közbiztonság fölött s egy utczai biztos, ki e rend­őrellenes tetten kapta, haza kergette őt és mun­kásait, úgy hogy a magyar utczán semmi nemű tisz­títási baj nem történt.Még csak azt kellene meg­tudni, hogy minő kitüntetés vár az utczai rend ilyszerü őreire. — Uj zenemüvek. Rózsavölgyi kiadásá­ban megjelent: Servus Bruder. Gyors­polka, Csil­­­­a­g Móricztól, ára 50 kr. — Les oiseaux dans les forêts. Mazurka. Wei­st Henriktől. Ára 70 krajczár. — A közvádlónak Bényei István, a „Szabad Magyarország“ czimü hetilap szerkesztője ellen megindított sajtóperében febr. 16-án lesz az esküdtszéki tárgyalás. — A hírlapírók városa Győr. Mint nekünk írják, oda, 800-nál több lap jár, úgy hogy majd minden harminczadik emberre esik egy lap. De aztán olvasnak is reggeltől estig s nagyobb baj nem érheti őket, mint ha a posta egy nap elmarad, vagy elkésik. Olvas­ott mindenki az alispántól kezdve a gyümölcsárus asszonyig, míg a kereskedők hosszú sorokban állják körül a postaházat, hol — hamarább jutva hozzá — lap­jaikat kiveszik. A város minden lakosa tudja, hogy az a beteg, kinek az orvosok az újságol­vasást megtiltják, reménytelen állapotban van. Minap az is megtörtént, hogy egy ember a sikos kövezeten lábát törte s midőn fájdalma kissé eny­hült, azonnal újságot kért, miután kávéházba me­net érte a szerencsétlenség. — Előttünk csak az a feltűnő, hogy a pesti lapok kiadó hivatalai nem sokat tudnak ez olvasási mániáról, mely talán máshonnan veszi táplálékát. — A vi­zves­zély, bár a hivatalos lapban kedvező szinben van feltüntetve, vidéken folyvást nagy s az árvíz pusztításairól egyre érkeznek szo­morú hírek. Biharmegyéből írják, hogy a Berettyó több helyt átszakitotta védgátjait, u. m. Újfalunál, Bakonyszeg és Újfalu közt, lentebb Darvasnál és pedig mind jobb, mind bal partján, azon felül hol törhetett még ki, nem tudni, mert a roppant nagy víz miatt Darvason túl minden közlekedés megakadt. Négy nap óta F. Gyarmat felé nem mehetett a posta, mint szintén Komádi felé sem. Egyedül Újfalu felé közlekedhetik még nagy ve­szedelem közt. A furtai, zsákai, darvasi, csökmői határ, túl a Berettyón — hallomás szerint — az újfalui, tordai, szerepi határ is víz alatt áll. A víz egyre nő. Újfaluban, Zsákán több ház van a víz­ben. Darvasra is betört, hol eddig emberemlé­kezet óta nem látogattatok meg a község víz ál­tal. Békés megyéből szintén leverő hir jutott hozzánk, a Körös azonban még eddig nem csapott ki. — S. L. debreczeni előfizetőnk recla­­málása folytán Pestről hivatalosan kérdés intéz­tekén, a debreczeni posta­hivatal azon nyilatkozatot tette, hogy a lap rend­esen érkezik s a városbajdu minden nap elviszi. Szíveskedjék tehát­­. előfize­tőnk utána nézni, hogy hol vész el a lap s közöl­tük ez esetet annak illustrálásául, hogy a lap el­maradásáért nem mindig a kiadóhivatalt vagy pos­­tát lehet felelőssé tenni. — H a t­á r o zá s. Bodon Ábrahám, Gömör­ megye volt országgyűlési képviselője, legutóbb másodalispánja és törvényszéki elnöke jan. 30-án Rimaszombaton váratlanul meghalt. — A­mi a nőegyletek alakulását nehezíti, az a korelnökség betöltése, mire nem egy könnyen lehet bírni a tagokat. De ki is követelheti hölgyektől, hogy nyilvánosan elismer­jék, hogy valamely , társaságnak ők a legidősebb tagjai. Zágrábot­ e napokban történt, hogy a nő­egylet alakuló gyűlésén a korelnökségre egy tag sem vállalkozott és csak miután a tisztség elne­vezését „választási elnökségre“ változtatták, akadt egy asszonyság, ki a szerény hivatal elfogadására késznek nyilatkozott.­­ A hógörgetegek az idén ismét bor­zasztó pusztításokat tesznek Tirolban. A Helms hegyről múlt hó 19-én egy isszonyú hótömeg hul­lott le, s magával sodorva mindent, mit útjában talált, St. Veit falvára zuhant, hol több embert eltemetve, az épületekben nagy kárt tett. A leg­több háziállat alatta veszett el, s a menekült emberek legnagyobb része is súlyosan megsérült.­­ A h­ó rég nem esett Olaszországban oly nagy mérvben, mint az idén. A posta és vasúti közlekedés a roppant hósuvatagok miatt már több­­izben fenakadt. Legújabban ismét Lombardiában, nevezetesen Milanóban havazott erősen s a városi hatóság nagy zavarban volt a hó eltakarittatása miatt, mert az erre megkivántató tekintélyes ösz­­szegeket nem tudta hamarjában honnan előterem­teni. Hanem azért mégis eltakaritották még pedig egy nap alatt. Bizonyosan tőlünk tanultak.­­ A Buda-vár ostrománál 1849. má­jus 21 én elesett honvédek emlékének alapjára Wahl János bizottmányi tag által rendezett sors­húzás 1. évi mártius 3 ára halasztatott. Felkéret­nek mindazok, kik a megtartott sorsjegyek árát még be nem küldték, hogy azt f. hó végéig be­küldeni szíveskedjenek. — A franczia sebesültek javára jan. 21-én a hajdú­böszörményi ifjúság tánczvigalmat rendezett, melynek tiszta jövedelme 40 frt 53 kr., továbbjuttatás végett lapunkhoz küldetett be. Ez alkalommal felülfizettek: Lévay M. 4 frt, Ercsey Gy. 1 frt, Nemes J. 1 frt, Sillye G. 3 frt, Oláh E. 50 kr., Botos F. 2 frt, Kis-Varga J. 1 frt, Zeman alhadnagy 2 frt, Győrösi J. 1 frt, Kövér M. 2 frt, Varga A. 3 frt, Sütő F. 1 frt, Varga G. 2 frt. — Ajánlkozás. Egy fiatal ember, ki a gymnasiumi osztályokat kitűnő szorgalommal vé­gezte, az algymnasiura bármely osztályú tanul­óját oktatni képes, s azon fölül német nyelvből, sőt kezdőknek a franczia nyelvből is órákat adhat: ajánlkozik akár házhoz járó tanítóul, akár rendes nevelőül. Föltételei igen szerények. Levél útján fölkereshető J. B. czim alatt, poste rés tante Pesten. — A Suez-csatornának múlt december hóban 800.000 franc bevétele volt. Ennél többet nem igen vett be egy hó alatt. Ez összeg követ­kezőkép oszlik meg. Áthajózott 69 hajó s ebből bevétel 760 frc; kisebb hajók forgalma 20.000 frc áru szállítás 20.000 frc. Az 1869-i dec. havi be­vétel csak 500.000 francra rúgott. Ballabile. — F­ar­s­a­ngi n­a­p­t­ár a jövő hétre . H­é­t­fő­ne febr. 6. A „nőképző egylet“ bálja az Euró­pában. Kedden febr. 7. a pinczérek tánczvigalma a redoutban. Csütörtökön febr. 9. a „hajós­bál“ a redoutban s a lóvasúti tisztviselők bálja a lövöldében. — A k­e­r­e­s­k­e­d­ő i­f­j­a­k társulatának ma estére kitűzött tánczvigalma K. Eötvös elhunyta folytán febr. 13-ára halasztatott. — Az egri kaszinó a franczia sebesül­tek és károsultak javára febr. 18 án bazárral egy­bekötött tánczvigalmat rendez termeiben. Belépti dij 1 frt. s felülfizetések köszönettel vétetnek. LEGÚJABB POSTA. B­é­c­s, 1871. febr. 4 (Saját levelezőnktől.) A háromheti fegyverszünet után béke lesz-e vagy háború ? Ez most csakugyan a kérdések kérdése, melyet megfejteni akarván majd Páris, majd Bordeaux felé intézi tekintetét a világ. Páris nyugodtan tartja magát; az elkerülhetlen szeren­csétlenséget békésen tűri. Az éhség nagy úr, melynek minden ember engedelmeskedik. A fran­czia főváros legnyugtalanabb elemei tudják, hogy éhhaláltól csupán a fegyverszünet által menekül­tek meg ; ennélfogva az eléggé becsületes kapi­tulatióban szívesen megnyugosznak. Bordeauxban máskép áll a dolog; ott sem a bombázás, sem az éhség nyomorát nem ismervén, még mindig igen tekintélyes párt létezik, m­ely azt javasolja, hogy a háborút minden áron folytatni kell. A párt élén Gambetta áll, ki az átalános várakozásnak nem felelvén meg, a kapitulatió és fegyverszünet után is megmaradt­­helyén és agitációját folytatja. A február 15-ikére összehívott Constituante fog há­ború vagy béke fölött döntő határozatot hozni , a monarchikus pártok egyelőre egészen háttérbe szorulván, a háború és a béke emberei fognak csupán egymással szembe állani, Gambetta az egyik, Favre a másik részen. A szerint, hogy vagy Gambetta vagy Favre fog a Constituante által a kormány elnökségével megbizatni, a szerint el lesz döntve, váljon az öldöklő háború csakugyan véget érte-e már, avagy új erővel fog-e megkez­detni. A háborús párt igen sürög-forog; a bélés nagyon békésen viseli magát. Népgyűlések határo­zatokat hoznak, melyek a háború folytatását sür­getik. E tekintetben különösen Bordeaux és Lyon városai tüntetik ki magukat. Bordeauxban a prefektus mindjárt a választások kiírásánál meg­parancsolta, hogy a színházakban a szini előadá­sok azonnal megszüntetendők, miután a helyiségek népgyűlések számára fognak felhasználtatni. Mind­azonáltal, ha minden jel nem csal, a vagyonos és a művelt osztály a békét óhajtja és Favret ma­gasztalja, mivel elég bátorsága volt, a gyűlöletes békelealkudozásokat megkezdeni. Páris — úgy mondják — hősies ellentállása roppant szenvedé­sei, áldozatai és nélkülözései által kivívta magá­nak azon jogot, hogy most a többi Francziaor­­szághoz fordulván, igy szólhat: íme, fegyverszüne­­tet kötöttem és a fegyverszünet után békét fogok kötni, fogadjátok el ! A nagy tömeg, különösen déli Francziaországban, még mindig Gambetta elvéhez ragaszkodik; de úgy látszik, hogy a Con­­stituante-ban a vagyonos és művelt osztályok fel­fogása fog a túlsúlyban maradni. Csupán ha Po­roszország extravagáns feltételeket diktálna, ez ál­tal — mint az „Indépendance“ is írja — a háború pártja túlsúlyra vergődhetnék ; e pártot Bourbaki sorsa igen lehangolta, de mindjárt ismét mozogni kezdett, mihelyt angol forrásokból a súlyos béke­feltételekről értesült. TÁVIRATOK. Prága, febr 4. (Az Ellenőr távirata.) A weisz-wasseri kerület összes községi elöljárósá­gai ellen az iskolatörvény jegyzőkönyve alapján csendzavarás miatt vizsgálat indíttatott meg. A polgári egylet 25 éves örömünnepe alkalmával a marseillaise-t és az orosz néphymnuszt játszották. Flórencz, febr. 3. (Az El­lenőr távira­ta.) Garibaldi elfogadta a nizzai jelöltséget a franczia nemzeti gyűlésre. Lille, febr. 3. (Az Ellenőr távirata.) Egy orléanista névsor Thiers, Jules Brame és Rob­ Bernard-dal a választásoknál valószínűleg győzni fog. Lille, febr. 4. (Az Ellenőr távirata­) Gambetta magatartása az angol kereskedelmi szerződést és a fegyverszünetet illetőleg, észak­­nyugati Francziaországban az orléanistákat na­gyon fogja akadályozni a győzelemre jutásban. Itt Thiers, Jules Brame és Kolb Bernard a je­löltek. Lüttich, febr. 4. (A­z Elr­e­n­ő­r t­á­v­i­r­a­t­a.) A „La Meuse“ jelenti: A szántóföldeken sok rozs és nehéz angol búza fagyott el, mely utóbbit Belgiumban néhány év óta különösen termeszik. Eme komoly tudósítás és a párisi capitulatió foly­tán beállott szükséglet a termény­üzletre élénk hatással volt, s jelentékeny hausse-t idézett elő. Bordeaux, febr. 3. Mac-Mahon marsallnak egy, a külügyérhez intézett irata­­kinyilatkoztatja, miszerint téves Bismarcknak azon állítása, mintha a francziák Wörthnél szétrobbanó lövegeket al­kalmaztak volna. Flórencz, febr. 3. Állítják, hogy a semleges hatalmak diplomatiai működése elé nagy nehézsé­gek gördülnek. Pétervár, febr. 3. Biztos értesülés szerint a Duna-hajózási kérdésben már megállapodásra ju­tottak volna. E kérdés a conferentián a Pontus­­kérdéstől külön választva fog tárgyaltatni. Úgy látszik, hogy e tárgyban már minden oldalról megállapodásra jutottak , az európai bizottság fen­­marad. Bordeaux: A „Wolfs Bureau" jelenti London­ból. Versaillesból jelentik, hogy a választási sza­badság korlátozásai, melyeket a bordeauxi dele­­gatió felállított, német részről, mint a szerződés­sel ellenkezők el nem ismertetnek, miután az al­kudozások alkalmával a választási szabadság Versaillesban, különösen hangsúlyoztatott s mely az egy­esség 2 czikkében kifejezést nyert; egyedül az 1871 évi jan. 28 -i párisi választási rendelet ismertetik el mérvadónak. Pontarliers, febr. 3. A franczia hadsereg az utóbbi napokban történt utócsapati csatározások alkalmával a határszéli hegyek közé nyomatott és svájczi területre átlépni kényszerittetett. 1500- en foglyul ejtettek és 19 ágyú esett zsákmányul. A veszteség német részről 600 halott és sebesült volt. Dijon, febr. 3. A várost e hó 1-én a néme­tek könnyű csatározások után megszállták. London, febr 4. A conferentia febr. 7-ig el­­napoltatott. A „Times" csak sajnálhatja, hogy Francziaországot ideiglenes aléltságra kárhoztatva kell látnia, miután Francziaország politikája álta­lában megegyezett Angolország politikájával. Ne­vezett lap mondja továbbá: mi komolyan óhajtjuk a békét s bízunk a német uralkodó bölcsességében az európai közvélemény befolyásában és a semle­ges hatalmak közvetítésében. London, febr. 4. A „Daily Telegraf" valót­lannak mondja azon hírt, mintha Fleury és Conti tábornokok valamely különös küldetésben "Angliá­ba jöttek volna. A császárné Chislehurstöt soha sem hagyta el. Bordeaux, febr. 4. A kormány egy sürgönyt tesz közzé, melyet Bismarck gróf február 3-án Gambettához intézett, s melyben a gróf a fegy­verszünet által biztosított választási szabadság ne­vében a bordeauxi kormány választási rendszabá­lyai ellen tiltakozik. Gambetta hozzáteszi : Bismarck egy oly gyűlésre számít, melyben a bűnrészesek minden faja, a bukott dynastia uszályhordozói s Bismarck szövetségesei résztvehessenek. A január 31-én kiadott választási szabályrendelet meghiúsítja a poroszok szemtelen tolakodását, melylyel a nem­zetgyűlés alkotásában résztvenni akarnának, s fé­nyes igazolása a kormány rendeleteinek. CSARNOK. Levél X. Y. Z. ... barátimhoz. (Tanköltemény.) I. Még csak képzelni se tudja azt sok elme, Hogy mily utón módon fogamzik az eszme, Szülöttje az ember szivének eszének Lényje eredeti része az istennek, Atyja az én mely tör, honnan jött ég felé, Anyja a mindenség, hol tárgyát megfelé És már a kezdetben rejti jövő képét Mint mag, mely soha sem csalja meg kertészét — De mig felnövekszik s mig szép alakká lesz Mennyit küzd a költő és hányszor bele vesz, — Ibolya magvából soha­sem lesz akászfa, S nem költő az, a ki nem ismer magvára ! Szív s kedély tengerén megzajdul a hullám, A legjobb viszhangot keresd a lant burján; Ha a külvilág is szived után mozzan S te ezt is felfogod, hogy hass állandóbban B­e­s­z­é­l­y­t, h­a 11­a­d á­t k­i s igy érzéseidnek képek, történetek segítségül lesznek . De ha még gazdagabb az eszme tartalma S a­mit tenni akarsz, egy világra szólna. Regényt, hőskölteményt alkoss, bár­ ez drága S gyakran egész élet lesz a munka ára. Ám a tér végtelen, az alak sokféle, A költő szabadon választhat belőle. Csakhogy gondolása, az eszme ép legyen Biztos lesz a hatás, biztos a győzelem. A kivitel dolga leginkább mesterség A mit tanulni kell bár megáldott az ég, Négy a bűvös eszköz, mely munkára biztat, Egy czélra tör mind: toll, véső, ecs­et, szín­pad. E czél mely egyesit s minden költőt éltet: Hogy utolérhesse az eszményi szépet! Haj de nehéz az út, néha törik tengely, Vagy bomlik a kerék s a jármű vesztegel — Az elme nem lankad, szikrázik untalan , nem maradhat rejtve, mi már a tollban van. így születik aztán mese, levél, tárcza, Satira, epigramm s más czikk ezer számra. Egyikről másikról beszélni akarok S kérlek j­ó b­a­r­á­t­i­m, hogy meghallgassatok ; Nem úgy szólok, mintha szám­tudomány lenne, Mintha az igazság csak is itt rejtőzne; Nem úgy adom a mint sok küzdéssel vettem S éltem óráival oly drágán fizettem, Nem­ én gondolatim könnyedén föltárom És az ítéletet nyugodtan elvárom. Egy mosoly barátim, egy hű szivdobbanás, Mintha mondanátok: Uten hozott pajtás; Ez az én jutalmam, ez az mire vágyom, Tudom megadjátok szerény kívánságom ; Rátok emlékezvén most is boldog ragyog, Lelkemen jóságtok viszsugára vagyok, — Hogy viszont lássalak, ó várjon lesz idő ? Maholnap ránk borul az örök szemfedő. Hisz csak most váltunk el, alig egy két éve, S három szállt közülünk a sir éjjelébe . . . Ez sorsa mindennek legyen bár ií­u, ép. Örökre csak az áll, a mi igaz és szép. E levelet tehát emlékül szentelem, Hogy rólatok s rólam bizonyságot tegyen. II. Ha érzed az ösztönt, mely szivedből ered, Tiszta szerelemről beszéljen éneked. Légy egyenes, igaz, őszinte, kellemes, Egyszerű, de csinos, jókedvű, de nemes. Ne tépd a hajadat, ne ordíts rémesen, Ne mondj bolondokat, hogy Ő kinevessen. Dalod inkább tetszik, hogyha nem czifrázod, Ne öleld fel mohón az egész világot; Hass az érzelemre, keresd a szív mélyét, Ez adja a dalnak legtisztább zengését; S boldog vagy kesergő szerelemnek hangja Úgy szép, ha oly tiszta, mint a regg harmatja. És ha érzelmeid lelkesen mondod el, Ki éneked hallja, veled mind dalra kel, Ép mint a pacsirta hajnali szavára, Megrendül a tavasz nagy harmóniája. Mert itt erős biró a tömeg kedélye, Halálos ítélet a nép nem tetszése, Ily fajta költeményt ne irj tudósoknak, Ne fitogtasd benne, hogy olvastál sokat, Ne idézz másokat, s ne magyarázd magad, Bizton bele kapva pengesd a húrokat, És ha a szabadság lelkesíti dalod Tűz égjen szivedben, mely már lángra kapott, Ragadj s vigy magaddal egy egész nemzetet, Rémítsd a zsarnokot, teremts uj életet, S mely ajkidról árad a gondolat, a szó Legyen rettenetes, legyen mindenható: „Sikolt a harczi sip, riadj magyar riadj, „Csatára hiv hazád, kifent aczélt,ragadj !” így szólj, vagy kiálts fel mint Ő: „Talpra Ma­gyar !“ Vagy mond hogy: „e föld az, mely ápol s el­takar !“ Szerelem s szabadság a dal fő forrása, Hadd csattogjon bátran e forrás hulláma; Ki kétkedve buzdít, s epekedik lomhán, Sem angyal sem ember nem lelkesül dalán; Azé volt s lesz mindig, a ki bátran zenge, Szerelem s szabadság örök dicsősége, Más alakot talál, a hol más a hajlam, Csak tehetség legyen és kedély nyugalom, Elölted a világ tarka képeivel, És a sok esemény mit az ember mivel, Készen áll számodra s beszélyt fogsz alkotni, Vagy tán egy balladát s románczát da­lolni ; Az élet ezernyi kisebb viszonyait Az emberi kedély sok változatait, A beszélyiró mind kiszínezi jobban S világra bocsátja tetszetős alakban. A beszély kerekded és hosszú ne legyen, Tárgya a legtöbbször ennek is szerelem, Meséje szabatos, benne a jó győzzön, Érdeket részvétel egyaránt felköltsön, Sajátos jellemek, apró cselszövények, Mit szemünk láttára az emberek szőnek, Átírva, színezve, szépen kicsiszolva, S egy egy pillantással mélyebbre hatolva, A beszélyir­ónak mind­en eszközei S velök az eszményit megközelítheti. A beszély igénye nem oly óriási, Nem kell az Olymposz tetejére mászni, Csak a völgy virágit szedd össze ügyesen, S gyönyörben fog úszni a múzsa müveden. Tárgya nem is „Hadúr“ nem „Buda halála“ Sem a „Hon szerzése“ s „Zrínyit“ is bizd másra, De Mátyás királynak vidám kalandjai, Vagy szép Ilonkának gyötrő fájdalmai És „Bolond Istóknak" remek történetje A „Fösvény halála" „Kis Tündér" szerelme A beszélyirónak mind jó tárgyat adnak S ha jó tárgyat találsz, soha­se engedd másnak. Ha eszméd kevés szó képes kifejezni, S rövid eseménybe sokat tudsz helyezni: Akkor irj balladát nagy gonddal dolgozva, Menete gyors legyen s emelt hangulatja ; Szerkezete erős, csattanóé a vége, S előtérben álljon a nyelvnek szépsége ; Miként „Agnes asszony", vagy szegény „Zách Klára" Mindkettő ragyogó, mint a gyémánt s drága. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. Pest, febr. 4. A múlt héten uralkodott enyhe időre e héten ismét fagy következet; a hévmérő némely napon reggel — 8° R.-re esett, s délben sem emelkedett felül a fagyponton. A jég szilárdan áll a Dunán, s elpusztulását nem is lehet egy­hamar várni, sőt az eddig szabad részeken is új képződések mutatkoznak. A hajózás hosszas nélkülözése annál érzékenyebb csapás kereskedel­münkre, mennél inkább bebizonyul, hogy vasutaink képtelenek piaczunk ellátására. Mily hatással volt a hosszas hógazdag tél az őszi vetésekre, egye­lőre még nem lehet meghatározni, de több hely­ről már is aggodalom nyilvánul, hogy a keményre fagyott hó alatt a vetések szenvedtek. A külföldi gabnapiac­okon Pá­ris capitulatiója és a fegyverszünet áremelkedést idézett elő, számítanak Francziaország nagy szük­ségletére a békekötés után s habár jelenleg Páris élelemmel ellátásában kiválólag csak Anglia és Belgium vesznek részt, mégis a gabnaüzlet élénkü­lését várják az újabb eseményektől. Az angol pia­­c­okon a búza, de még inkább a liszt, mely főleg franczia szükségletre vézetik, jelentékeny áremel­kedésnek örvendett. Holland is emelte az árakat s bár a hajózás még nem nyílhatott meg, sok rozs vézetett annak megnyílta utáni szállításra s általá­nos a gondoskodás a mielőbbi ellátásra. A Rajná­nál szintén javultak az árak. Aruban ott nincs hiány, de a tulajdonosok tartózkodása miatt az üzlet nem vehet nagy terjedelmet. Dél-Németor­­szág még eddig nem igen követte az emelkedést. A nagyobb éjszaknémet piac­okon a búzaárak szintén emelkedtek egy keveset, míg a rozs ke­veset változott. Az itteni g­abnapiacz magatartása szintén szilárd volt; a kínálat minden gabna­­nemben igen gyenge; a készlet itt igen kevés s a behozatal alig fedezi a szükségletet. Búzában az üzlet a héten elég élénken kezdődött, miután a malmok igyekeztek szükségletüket fedezni, s a ne­kik megfelelő áruért 5—10 krral is többet adtak a múlt heti jegyzéseknél. A hét további folyamá­ban azonban a vételkedv csökkent s a malmok a jelenlegi magas árakon tartózkodók lettek a be­vásárlásban. Az összes heti forgalom mintegy 125.000 mázsát tett, az árak nem igen különböz­nek a múlt hetiektől s jegyzéseink a következők: ■ 88 fntos 6.50—60 ; 87 fntos 6.40—50, 86 fntos 6.25— 40; 85 fntos 610—25; 84 fntos 5.95—6.10 83 fntos 5.85—95 ; mind vámmázsa és készpénz. Usance búzában tavaszi szállításra elég élénk volt a kereslet s az árak 5.571/a—5.627$ krra emelked­tek, de kissé lanyhábban záródtak: 5.55 pénz, 5.57% áru. Rozs mindig kész vevőre talált, a kínálat azonban annyira jelentéktelen volt, hogy alig fejlőd­heted ki valamire való üzlet. Kész áru csak 20000 mé­rő fordult meg 3.45—60 árakon, minőség szerint 80 fontos. Tavaszi szállításra voltak kötések 3,60— 670, krral. — Árpában a kínálat és kereslet gyenge volt, s azért a forgalom is csekély volt a múlt heti árakon, s nem tett többet 15,000 mérő­nél. — Zab keresett volt, s közbenjegyzése felül is fizettetett; az eladások azonban a csekély kíná­lat miatt csak 10,000 mérőt tettek. Tavaszi szálli­tásra Győrből elvitetve fordult elő néhány kötés 2,26— 28-al. — Kukoriczából még mindig kevés kész áru kínáltatik, s ez is igen különböző minőségű, minél fogva az árak is jelentékenyen különböznek. Határidő áru máj.—jun.-ra élénken kerestetett, s az árak 3 frtról 3 frt 12%—15 krra emelkedtek vámmázsánként. Gyapjú. A héten a forgalom 1600 mázsát tett, s az eladások a következők voltak: 540 m. urasági kártolt gyapjú 95—100 frt, 200 m. szath­­mári egynyiretü 85—86 frt, 160 m. bácskai kár­tolt gyapju 78—80 frt, 200 m. timár-gyapju 61—63 frt, 380 m. erdélyi czikk-gyapju 62-63 frt, 120 m. bánáti czikk-gyapju 56—57 ft. Szerződések köt­tettek idei nyirésre: 160 m. Nákó gróffal 85 ft­jával, 120 m. Szőgyényi úrral 107—122 frtjával, 60 m. kártolt gyapjúra Nádasdy gróffal 90 írtjával. Liszt. A múlt heti hausse gőzmalmaink jegyzéseiben a folyó hétre is érvénynyel bírt, sőt azt lehet mondani, hogy az árak némelyiknél még inkább megszilárdultak. Sajnos azonban, hogy Páris élelemmel ellátása nem nekünk, hanem An­golországnak jutott, mely nagy készleteket gyűjtött össze ez eshetőségre, s azokat szállításra készen tartotta. Nekünk csak akkor lehet kilátásunk kissé élénkebb üzletre, ha a politikai viszonyok végleg rendezve lesznek, s a rendszeres szállítás ismét le­hetővé lesz. A belföldi forgalom azonban jó, s múlt heti jegyzéseink közül csak a 7-es számú vál­tozott, a­mennyiben 20 árral javult. Takarmány­árukban a múlt heti árakon szintén jó volt az üzlet. Kidolgozott börökben a forgalom mérsékelt maradt, az árak azonban szilárdak, mit nagy részt a külföldi behozatal nehézségeinek és azon véleménynek lehet tulajdonítani, hogy a bé­kekötés után jelentékeny szükséglet fog beállani a készletek kiegészítésére Németországban. Sertésvásár (jan. 27 — febr. 2.) A na­gyobb behozatal folytán kezdetben a vásárlások csak a valódi szükséglet arányában folytak, vé­gül azonban bécsi áru keresettebb lett és ára emelkedett; kiviteli áru ára csak névleges, kivéve a későbbi határidőre 30—30% krral történt köté­seket. Kész áruban az üzlet lanyha. Jegyzett árak : vidéki áru 23—27 kr, bécsi 25—28, sörtés (ke­vés készlet) 23—26, kiviteli 29 72 —30% kr, igen lanyha. A múlt hétről maradt 39,150 db., a hét folytán felhajtatott 12,200 db., elhajtatott 10,160 db., s igy jövő heti állományul maradt 41,190 db. Bécsben az üzlet élénkebb volt. Disznózsír. A forgalom kevésbé volt élénk, mint a múlt héten; voltak ugyan megbízá­sok külföldi számlára, de az itteni hentesek oly követeléseket támasztottak, melyek a külföldről kínált árakkal nem voltak összhangzásban, s en­nek folytán csak a legszükségesebb vásároltatott; febr. — mart.-ra hordó nélkül 36 74 — 36l/2 fi­t fizet­tetett. Kész áruból 100 hordó 37 7$ írton kelt hordóval, de végül nem adtak többet kész áruért 37 72 írtnál. Vidéki áruból közönséges prima 36, sima 3670 írton adatott el. — Szalonnára volt némi kereslet, s az árak megszilárdultak. Szesz. Kész áru e héten ismét emelkedett, s fogyasztásra 48—49 72 krral vétetett hordó nél­kül transito , régi mód szerinti áru 50—5172 kr. Aradon és Temesvárit az árak szintén 49—49­72 krra emelkedtek hordóval. A határidőre való el­adással a termelők tartózkodók. A finomítók még keveset vesznek, s várják, mig az árak szabályoz­va lesznek. A behozatal e héten jelentéktelen volt. — Szilvaszesz és törk­öly-pálinkában az üzlet csekély volt. Olajvetemények. Régi repczéből egy ke­vés 97$ frton adatott el. Uj repcze augustusra ke­resett maradt, s nehány ezer mérő 7,60 — 62 72 kron talált vevőre. — Repczeolaj. Az üzlet csekély eladásokra szorítkozik finomított olajban itteni használatra 3272 írton. Nyers repczeolajból nincs készlet. — Len olaj angol, 150 mázsa 27 írton kelt. — Kenderolaj, 80 mázsa, 25 írt­jával adatott el. Faggyú csak kisebb mennyiségekben talál vevőre­ hely fogyasztásra, 32 — 3272 írton. Hüvelyes veteményekben jobb lett a hangulat, különösen babra, mely nagyobb mennyi­ségben mázsánkint 10—15 krral magasabban kelt. Jegyzéseink: bab, nagy fellér 5.20—30, apró 5.50; borsó 6.50; lencse 6.25 — 7.50 — 8 frt. — Kö­les, nyers 82 fntos 2.60—70,­­hámozott 5.10 vámmázsája. —Kendermag 60 fntos 3.30—50. Buzakeményitő. A magas búzaárak és jobb vételkedv folytán városi áru a következő ára­kon jegyeztetik: legfinomabb tallangja is 1672 — 17 frt, magvas 12—13 frt, közönséges 8—872 frt. Szíva. A készlet mindinkább fogy, s mint­hogy a kiviteli kereslet folytonos, a tulajdonosok magasabb árakat követelnek. Szerb áruból e héten néhány 100 mázsa 10s/4 frton adatott el második kézből; bosnyák áruért hordóban 127s, zsákok­ban 117, irtot kérnek. V e o y 3 & — A „Pest-budai kézműves bank“ ma d. e. 9. órakor tartá évi közgyűlését. Elnek constatálván, hogy az intézet 304 tag s 1843 részjegy által van képviselve — megnyitja az ülést. Olvastatott azu­tán a számadási jelentéstétel az első üzletévről. A je­lentés visszapillantást vet lefolyt év átalános üzleti viszonyaira . Az intézet működését 1869. évi ok­tóber 1­én, aláírt részjegyekre befizetett 5°l0-nyi részletekkel 23,227 frt. 50 kr. összegnyi nagyság­ban kezdé meg. A hitel engedélyezésnél az intéze­­te tekintettel volt arra, hogy főleg a kézműves osz­­tály támogattassék olcsó kölcsönökkel. Az 1870-dik üzleti év 6809 frt. 73 krnyi tiszta hasznot ered­ményezett, ebből 75%, vagyis minden részjegy után 50 kr. jut a törzsbetéti­ könyvek birtokosai­nak osztalékul. A lefolyt évben 267, 650 frtnyi hitel engedélyeztetett. Ezután az elnökség részéről az alapszabályoknak több módosítása hozatott ja­vaslatba. Ezen módosítások en bloque elfogadtat­tak. A módosított alapszabályok szerint az intézet vezénylete ezentúl 9 tagú elnökség és 24 tagból fog állani,s így az eddig fenállott ellenőrző bi­zottság egészen elmarad. A fölmentvényt a köz­gyűlés megadta. Következett az elnökség, igazgató­­tanács s a választmány választása. A választás eredménye a következő: elnök Ellenberger Henrik, alelnökök : Faik zs. és Schwartz Ármin, igazgatótanácsosok: Barber L., Boschan J., Neustadt Gusztáv, Schlesinger I., Schweiger A. és Tafler K., választmány : Áb­­es A., Adler L., Baum J., Brunner J., Breitner Zs., Büchler A., Deutsch Ignácz, Heidlberg Ármin, Kohn S., Kanitz János, Lemberger M., Miksitz K. Nagel S., Pinkas Zs., Pollak Zs., Pollak B., Ro­senberg I., Rindauer Ed., Szutrel F., Steinitz I., Stern B., Schmidt Gyula, Steinberg L. és Zachg L. — Számvizsgálók: Fekete B., Reinitz S.és Wärmer L. — „A budai-óbudai népbank“ ma délután 3 órakor tartó látogatott első rendes közgyűlését. Úgy látszik, az elnökség nem számított arra, hogy az intézet ily számos tag által lesz képviselve, mert a közgyűlést oly szűk helyiségben tartó, hogy abból a tagok kétharmada kiszorult. Az ülés folyama alatt történtek is fölszóla­­lások, illetőleg indítványok, hogy a közgyűlés el­­napoltassék, de figyelembe nem vétettek. Elte­kintve attól, hogy a közgyűlésnek ily kis terem­ben tartása sokak előtt mysticus színben tüntet­heti fel az elnökséget, nem mutat tapintatosságra­ a részvényesek többségétől jogukat elvonni.­­ Az igazgató­tanács jelentéséből kiemeljük, hogy a törzsbetéti vagyon eddig összesen 69,755 frt. 5 krt. tesz ki; a tagok száma a lefolyt évben 1076 volt 3453 részvény 103,590 részvénytőkét képvi­sel; a tartalék­alap 9430 frt 29 kr. Az alapva­­gyon tehát összesen száz­nyolc­van­kétezer, 775 frt 79 kr. A jelentés ezek után áttér az egyes üzletekre. A takarékpénztári üzlet betéti állo­mánya 211,674 frt 95 kr. A­mi a hitelüzletet illeti az 1400 frt veszteséget mutat fel. A bank váltó, üzlete következő számokat tüntet elő benyújtva let: 442 drb váltó 392,222 frt 63 kr, elfogadtatott 220 drb 268,535 frt 99 kr. értékben, visszafizet­tetett 169 drb 219,542 frt 44 kr. értékben. A bank­ váltó tárcza állománya 48,993 frt 55 kr. Az előlegezési üzlet csak érték­papírokra és a törzs­­betéti összegek 2/s része erejéig alapszabályilag meghatározott előlegezésekre szorítkozott. Az év folytán adott előlegek összege 97.282 frt, vissza lett fizetve 80.298 frt. Az intézet összes pénzfor­galma 4.067.426 frt 34 kr. A mérleg szerint ki­mutatott nyeremény 12.074 frt 47 kr , ebből kü­lönféle levonások után marad 5058 frt 29 kr.

Next